Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

rs

7 Y I R y I D É K." 11,412. K

. Szabolcsvármeqye alispánjától. 1889. Á járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Értesitem, miszerint Kis-Varsányban 11 drb sertés orbánezban elhullott, Őrmezőn pedig a sertés orbáncz járvány hatóságilag megállapittatott. Nyíregyháza, 1889. évi szeptember 20-án. Zoltán János, alispáu. ' —— Szabolcsvármeqye alispánjától 1889. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza váró* polgármesterének ós a községek előjáróiuak. A m. kir. földmivelési miniszter 49,805/89. sz. a. kelt leirata másolatban szabályszerű közhirré tétel végett közöltetik. Nyiregyháza, 1889. évi szeptember hó 20. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. földmivelési miniszter 49,805/111. 8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A gácsorszagi cs. kir. helytartóság f. é. szeptember hó 10-éu 63,021. sz. a. kelt" rendeletével a ragadós száj és körömfájás miatt szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek Magyarországból Gácsországba való bevitelét eltiltotta. Erről a a törvényhatóságot tudomás végett értesitem. Budapesten, 1889. szeptember hó 18-án. A miniszter meghagyásából: Btmdák, s. k. A tanítók fizetése. E lap legutóbbi számában nagyon tanulságos kimutatásban volt számadás adva arról, hogy íSzabolcsvármegye területén miképen vannak ellátva a tanítók anyagi javadalmazással. A tanítók s velők azok is, kik a népnevelés dolgaival törődni szoktak, köszönettel tartoznak a kir. tanfelügyelő urnák, a miért ezt a statisztikát összeállította, s a közjó érdekein'k tett szolgálatot a „Ny ír vidék" szerkesztősége is e kimutatás publikálása által. Mert a legszélesebb körre kiterjedő nyilvánosság lehet csak gyógyító szere azoknak a szomorú állapotoknak, melyek e statisztika numerusaiból kiáltó módon megnyilatkoznak. A nyilvánosság, mely előtt kinyiinak a bezárt fülek is, részvétre s könyörületre hangolódnak a megkövesedett szívek. Mert valósággal a részvétet és könyörületet hivja föl a cselekvésre, megmozdulásra az az állapot, melyben — tanítóink nyomorúságos javadalmazása folytán — a népnevelés ügye vármegyénkben és sajnos az egész országban sínylődik. Mert bizony nem lehetne rosz néven venni, (hogy csak a legroszabb tanitói állomásokat említsük) a cs-kenézi ev. ref. 40 forintos vagy az encsencsi gör. kath. 70 forintos tanitótól, hogy kőnyör-adomány gyűjtésre — a maguk javukra — kérnének engedélyt a szolgabirójuktól. Abban a régi jó világban, amikor még sokan abban keresték és találták meg a társadalmi politika bölcsesség-kövét, hogy mentül mélyebb sötétségben kell tartani a népet, nehogy kinyiiván szemei, lásson és meglássa a maga nyomorúságát: ezeknek a sötét időknek a följáró emléke kisérti meg a tizenkilenczedik század emberét, aki büszkén veri mellét a civilizáció delelőjén. A „NYÍRVIDÉK" TÁKCZÁJA. Emlékezés nóh. Pilissy László, a f.-szabolcsi ev. reform, egyház megye volt gondnoka emlékére. Tartotta Nyiregyháeán, az ev. ref. templomban, folyó év szeptember 17-én tartott egyházmegyei gyűlés alkalmával Andrásy Kálmán buji ev. ref. lelkész. Tisztelt gyülekezet! Most esztendeje még itt volt köztünk Pilissy László. Ő,foglalta el gyűlésünkön az elnöki Bzéket. Csak búcsúzni jött, igaz ; szeretete melegét elárasztani még egyszer felettünk. S mi könnyes szemekkel vettünk tőle, a goudnoktól, de nem uz embertől, búcsút. Nem nkaituk elbocsátani. »A szeretet erős, mint a halál* ... A halál erősebb volt. . . . Alig néhány hónap s a még sok időre érdemesebb férfiú, atyáihoz tért pihenni. ElmOLdhatjuk a nagy rómaival, hogy ő sok jóknak siralmára halt meg. De talán legiukább uekünk. Elevenítsük fel az ő kedves emlékezetét, hadd támadjon hervadásból, fényből, a mi lelkünköu is egy kedves bánat. * * Pilissy László kiválólag az Ur munkása volt. Szolgálatai nem oly természetűek voltak, melyekért ember társaitól jutalmat várt, vagy csak várhatott volna is. Összes tevékenységi ágazatai egy törzsből fakadtak, s e törzs a Krisztusi szeretet mustármagjából fejlett ki. Tett, működött, mert szerette az embert. A kiben niucs szeretet, a ki nem szereti embertársait, az nem lehet hü munkás, annak munkáján nincs áldá3, fnnak munkája átok és kárhozat. Pilissy László első tevékonységi köre. a családban határozódik. Ez természetes. A legelső és legszentebb kötelesség, a családi kötelesség. De miként a nap, minél felebb hág, uuuál szélesebb mezőt világosit be, ugy a Krisztusi szeretet áldó napja is, miudég kijjebb szórja E sorok irója sem a cs -kenézi ev. ref., sem az encsencsi gör. kath. tanitói állomások mostani mandatáriusait nein ösmeri, de hajlandó nekik bizonyítványt kiállítani arról, hogy igen derék s legalább is főgimnáziumi igazgatói állásra érdemes férfiak — az esetben, ha 40 és 70 forintos évi fiíetésük mellett tanitói kötelességüknek, s annak a társadalmi állásnak, mely egy tanítót megillet, tisztességgel megfelelni képesek. A vármegye közigazgatási bizottsága, ahol a tanítók fizetésének kérdése, a tanfelügyelő ur emiitett kimutatásának előterjesztése folytán, napirendre került, élénken érezte ez állapotok tarthatatlanságát. Deltát mit tehetett egyebet, mint amit tett: megkereste az érdekelt iskola fenntartó felekezetek egyházi főhatóságait, hogy tanitóik fizetésének a törvény által megszabott minimumra, t. i. évi háromszáz forintra való fölemelését rendeljék meg. Ennek a fölhívásnak — reméljük — meg lesz a kivánt sikere, mert ha nem lenne, ha az egyházi főhatóságok intézkedései az egyes községekben hajótörést szenvednének, akkor a czél elérésére igénybe kell venni azt a második eszközt, a kormány beavatkozását, melynek épen ugy kötelessége végrehajtani a törvénynek azt az intézkedését, hogy a tanítók évi fizetésének minimuma háromszáz forint, mint ahogy például hűségesen beszedi a törvényben megállapított számban az ujonezokat vagy megveszi a törvényben megállapított adót az adózó polgárokon. A végrehajtó hatalomnak ilyen közbelépését azonban, már csak az egyházi elöljárók — a nép vezetői — s a nép között fennálló jó egyetértés fenntartása érdekeben is meg kell előzni. Ez pedig nem történhetik meg másként, csak ugy, ha az érdekelt községekben és egyházakban, hol olyan nyomorúságosan vannak ellátva a tanítók a megélhetés feltételeivel, azok kezdeményeznék, a tauitók anyagi helyzetének javítását, kiknek közbelépése, — mert egyházuk és községük ügyében is dö'itő szavuk van — biztosítani a sikert, a nélkül, hogy a béke és egyetértés megzavarőj.íul fennmaradna ez ügyből kifolyólag valami keserűség. A birtokos urak. a lelkészek, a jegyzők és a községi birók ezek; az ő érdeklődésük ez ügy iránt, s ebből eredő akciójuk biztos reménységgel kecsegtet. A földes ur, aki az előálló uj teher viseléséből maga is kiveszi részét, már e körülménynél fogva is sokat tehet, ha érdemesnek tartja hallatni szavát. A lelkész urak presbitériumokban s egyházi embereikkel való megbeszéléssel csinálhatnak propagandtt; de talán az Isten igéinek hirdetésére szánt szószéknek sem szolgálna profanációjára ez ügy előremenetelének munkálása. A községi birót és jegyzőt s az egész elöljáróságot a nép bizalma helyezte hivatalukba; befolyásuk a népre már ebből is következik. Érintkeznek is vele az élet különböző viszonyaiban, mely alkalmak mind felhasználhatók e méltó ügy népszerűsítésére Csakhogy persze mind eliez a mozgáshoz, cselekvéshez egy kis lelkesedés kellene, ami pedig a közügyeink intézésében mindinkább tértfoglaló bureokratizmus folytán mindinkább kipusztulóban! A mi szabad intézményeink vérkeringésébe a társadalom jobb erőinek kőzremunkálása ad életet. áldó sugnrait. S bár az ember egész életen át mélyen érzi, hogy csak egy igazi otthona van és lehet: a család, de azt is észreveszi, hogy a család is csak rész s ezenkívül is van világ, van munkabér. Kinek elég családja, azkönuyen önzővé válik, szíve mindinkább összébb zsugorodik s azon veszi uiagát észre, hogy önbálványa előtt térdepel. S ez a legnyomoi ultabb állapot. Pilisiy Lászlóra nézve két foutos körülmény siettető a társadalmi tevékenységet. Az egyik nagyon fájdalmas, iiagjon keserű... a csa'.ádi élet napúinak leáldozása. A jó házi nő, a legnagyobb Isten áldás; a bölcs király sz«rint: férjének koronája. Ez a korona esett le » Pilissy László fejéről, s mint egy koronát \esztett királj, koldussá lett. Fajdalmas emlékezés... nagyon fájdalmas . . . hagyjuk el. A másik körülmény, a nemzeti ébredés. Tudjuk, hogy a 60-as években az élő szobor kötelei tágului kezdettek. Megold ittak a megkövült karok. Az trőizakosan visizafojtott vérkeringés megindult, a hazafias érzés ország-^erte tettre szólita a jobbakat. É Pilissy László a jobbak közé tartozott ... a legjobbak közé, a kik hazafiaknak neveibetők. 0 is kilépett, bogy tegyen. A fájdalomban is tisztult lélek felismerte a valódi haza szeretet útját. S itt állapodjunk meg egy kissé, tisztelt gyülekezet! Az a honszerelem, mely a Pilissy László szívében élt, nem közönséges S megérd ;mli, hogy mélyebb figyelemre méltassuk. Egy nyomtatott felhívás van előttem, Eperjeskén 1872. szeptember 20 án kelt, aláírva: hazafiúi tisztelettel Pilissy László, egyleti elnök. E felhívás igy kezdődik : »A Kis-Várda vidéki felekezetnélküli nr'puevelési egylet* tagjai s ügybarátaihoz! Köztudalommá vált igazság, bogy korunkban egyes osztályok műveltsége, gazdagsága és hazafisága épen uem elegendő egy nemzet és haza fennállása és megmentésére ; hanem ha egy nemzet Európában ólui — szabadságban, béke és jólétben élni akar, kell, hogy annak minden egyes po'gári és igy az egésí nemzettest, a közműveltség azon mértékével bírjon, a melyet az idő mai nap egy embertől megkíván. Amint ez megszűnik, elsorvadnak az önkormányzat elvein épült szervezetek. Az a bureokratizmus, mely mindinkább tért hódítva, az elmék gondolkozásába, a szivek érzéseibe becsempészi magát, lassankint ugy átformálja a magyar társadalmat is, hogy idestova egészen az irodák zöld asztalainak munkájára bizzuk miuden ügyeink intézését, átengedve ezzel természetesen a sok feladatok teljesítését egészen az államnak, mely hovatovább felül emelkedik hatalmával az azt alkotó egyedek fölé. A protestáns egyházak autonomikus szervezetéből idáig talán ínég uem veszett ki a vér és hús: azaz a hozzájuk tartozók közös munkája. Ettől várjunk mi ennek a fölmerült ügynek: a tanitói fizetesek rendezésének helyes megoldását. Közlemények a >Felsó-tiszavidéki gazdasági egylet* köréből. A »Felsőtiszavidéki gazdasági egylet* igazgttó választmánya e hó 18-án délelőtt tar.otta meg ülését Nyíregyházán gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt. A tárgysorozat pontjai közt a legelső ós legfontosabb volt azon; az egylet életére s további működésére is uagy befolyással biró, a jelen volt tagok lelkét mély fájdalommal eltöltő uyilatkozat az elnök gróf úr 0 méltóságának, hogy körülményei s sok oldalú elfoglaltatása miatt a mint már azt ezelőtt egy évvel is kijelentette: továbbra az egylet elnöki tisztét nem tarthatja meg, kéri ez egyletet, hogy e tisztet helyette más alkalmas egyénuel töltse be. Kijelentette egyúttal Őméltósága elnök ur, bogy mindig hajlandó, ha körülményei lehetővé teszik, mint az egyletnek tagja választmányuuk körében megjelenni s egyletünk törekvéseit miudig figyelemmel fogj t kisérni. Hogy a gróf ur Őméltóságának e lemondása mily jelentőséggel bir ugy a gazdasági egyletre, mint megyénk gazdaközöusége összes törekvéseire, ezt felesleges magyarázni. Érzi ezt mindenki, a ki a távozó elnök személyét tovább egy tizednél tartó elnöki működése után tisztulni, becsülni és szeretni meg tanulta a a ki a mod.ru, mintaszerű gazdinak tapintatos szakértelemmel s kiváló finomsággal párosult veíetéaét megismerte. A gazdasági egylet mindig hálával gondol viasza a gróf 0 néltóságának nagyrabecsült személyére s fíjdrilomnal örökíti meg jegyzökönyvében az egylet s a megyei kögazdasági ügyek érdekében kifejtett nagybecsű tevékenységeit. A választmány ezen ülésén jelentés tétetett a titkár által a kísérleti czélból beszerzett műtrágyákról, a mplyekkel elért eredmények csak később lesznek a közön ség elébe hozhatók. A beszerzett műtrágyákkal az egylet azt a czélt tűzte maga elébe, hogy a megyénkben annyira foutos dohánytérmelés minél nkábbi fejlesztésének, hozamok nevelhetésének szempontjából egy műtrágya vegyüléket szerezzünk meg, a nyerendő tapasztalatok alapján a melyet azután általauosau mindenkinek ajáulani lehessen. A másik czél volt a jutányosnak mutatkozó s különösen vetett szálas takarmáuy termesztésénél nagyobb tömegű termést biztosító kóbáuyai szárított sertés-trágyának a kipróbálása. A műtrágyák, melyek megrendelteitek, a következők voltak : Superphosphát 1500 klgr., kénsavas káli 700 kl,r., chilisaletrom 500 klgr. s a mely menuyiség az egylet által 16 jelentkező tagnak teljesen díjtalanul adatott, egyforma arányban, csupán azon kötelezettséggel, hogy anuak idejében a tett kísérletekről részletes jelentéit terjeszszenek bo az egylethez, melyből comtatálni lehessen az eredményt együttesen. Ezen mütrágyázási kísérletek 16 kísérletező által 600—60j •« területen, együtt 8 (1200 magyar holdan ejtettek meg. Sajnos azonban, hogy a folyó évi nyár különösen megyénkben oly rendkivUli száraz volt, hogy a műtrágyák, — a melyeknek hatását a szárazság teszi tönkre: — ez évben biztosan nem fogják azt az eredmény felmuFolytatás a mellékleten. Hazánkban, igaz! ember és ember közt niuca különb* ség már ma — törvény előtt. De igenis nagy van a társadalmi életben! Ai egyenlőiég megteremtésének, melyre mindnyájan törekszünk, egy módja vaa: a műveltség közönségessé tétele. ... Ily czélból alakulnak a népnevelési egyletek. Alakuluak p-dig a korszellem azon szavára, mely fennhangon kiáltja, hogy oiak az erők, tehetségek összpontosítása, egyesülé.", táriulús által érhető el eredméuy, mint mindenütt, ugy a népnevelés terén is. Ilyen példák után s ezen intő szóra alakult a »Kisvárda vidéki felekezet nélküli népnevelési egye-ület.* A tentebbiekből elég világosan kitűnik, hogy egy ily egylet elhanyagolása, egyet jelent, nálunk f'iképpeu, & hazafi itlánsággal. A felhívás e közölt részéből világosan áll előttünk az a mély bölcsesség és Krisztusi szív, mely Pilissy Lászlót vezette a hazafiság terén. A haza emberekből áll. A hazát szeretni annyit teáz, mint az embereket szeretni. Megtartani, aőt olőbbre vinni & haza szent ügyét, annyi, mint terjeszteni a közműveltséget, köierkölcsiséget. Mert minden emberi nyomor okozója, nagy általánosságban is, a tudatlanság a iker-leatvére az erkölcstelenség. Pilissy Láfzló mindég izerette a tudományt. S aki ezt a szinmézet igazán megkóstolja, nem felejtheti el soha. Az igazi tudomány ... és nem azaz utálatoa tudomány, mely a mások jogain való ügyes élősködésben áll ciupán . . . a Krisztus lelkétől vezetett tudomány, éreztetve az önbecaérzetet, méltóságot, szív és lélek felemelkedést, arra sarkalja az embert, hogy ezt a tudományt mások lelkébe és azívébe is vigye be. A tudományban, igazi műveltségben, az ember uem kiváltságot nyer, hanem egy kötelezvényt ad magáról s kamatait a társadalomnak kell fizetgetnie. Igy gondolkozott Pilissy László. Oh, ha aokan gondolkodnának igy fz árva hazában, be sokkal vidámabb orczája volna a magyar embernek! E'. a gondolkodás igazán hazafias, ez az érzés igazán Krisztusi.