Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-15 / 37. szám

X. úvfoivíun. 37. s/nin. Nyíregyháza, 1889. szeptember 15. RYIDÉK. VEGYES TAi'JALMÜ lll/l'l LAl'. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZAÜOLOSVARlEGm KüZSEGI JJHZOK EGYLETEN EK ÍJZLONfE. p^- iVIegjelenili hetenltint egyszer, vasárnapon, Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A köztégi jegyző ós tanitó uraknak egész érre csak két forint. . , • - / i, ... A lap szellemi részét képező küldemények, Az clojize.

1 fsi pénzek, me<p endde^k » a a 3zerke

3ztő czime alatt kéretnek beküldetni. ' lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debreczeni-utcza 1551. szám) inté/eudük. Hirdetési dijak: Minden négyszer h isátibzott petit sor e i szer közlése 5 kr.; ;öat)SZjri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirA kéziratok csak világos kívánatra s az detós után 30 kr. fizettetik. A nyiit-téri közlemények dija soronkint 15 kr Bérmeutetlen levele. csak ismert kezektől fogadtatnak el. illető költségére küldetnek vissza. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szán); továbbá: Goldberger A. V. által IJudapesten. Haasenste.u és Vogler irodájábau Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Nveicz fővárosaiban is üorn & Comp. által Hamburgban. 10,18. K. Hivatalos közlemények, 1889. Nyiregyháza ráró. Szabolcs vármegye alispánjától. polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A közgazdasági előadó julius havi jelentése sza bályszerü közhitre tétel végett közöltetik. Kelt, Szabo!csvármegye közig, bizottságának 1889. augusztus 8-án tartottt üléséből. Főispán helyett: Zoltán János, alispáu. Tekintetes közig, bizottság ! Ezrekre megy évenként az a tetemes kár, melyet vármegyénk kifejlett sertéstenyésztésében az orbáncz, mint a sertések legveszedelmesebb és járváuyszerüleg pusztító betegsége okoz. és uagy hálával tartozik az etn beriség Pasteurnek a hires franc/.i tudósnak, ki a ragá lyos kórok előidéző okait, a bacteriumokat kikutatván, azok mesterséges tenyésztése és a testbe való oltása által képes lőu ugyanazon betegséget, bár sokkal szelídebb alakban előidézni, miáltal a szervezet sejtjei megedződve, képesekké tétetnek a testbe később bejutott bacteriumoknak sikeresen elleuállani ós azokkal megküzdeni. Ha meggondoljuk, hogy Szabolcsvármegyébeii a legutóbbi összeírás szerint 18,667 kocza találtatott és hogy minden kocza csak 4 malaczot nevel fel, ugy 74,668 drb malacz kepezi a vármegye évi szaporulatát, de azt hiszem nem tévedek, ha ezen számot legalább is 100,000-re teszem, mert tudvalevő, hogy van elég nagy gazdaság, a mely rendszeresen kétszer fiadztatja éveukent koczáit, a parasztgazdáuál pedig ez régeu és általábau szokásba van véve. Ily nagy vagyout képviselő és tetemes jövedelműi szolgáló gazdasági czikk megérdemli teljes figyelmüuket és még ha sokkal több költségbe kerülue is, minden óvó előiutézkedést annak biztosítására és védelmére. Meg kellett tehát elvégre annyi pusztítás és károsulás után Szabolcsvármegye gazdaközönségének is rauadni azon alkalmat, melyet a felső tiszavidéki gazdasági egyesület felterjesztésere és kérelmére a nagymélt. földtnivelési miniszter ur, gróf Szapáry Gyula ő Exelencziája nyújtott az által, hogy egy szakavatott állatorvost, még pedig Plósz Béla, állatgyógyászati intézeti segédtauárt Budapestről bocsátott a gazdaközöuségnek díjtalanul ren delkezésére a sertésorbáuez elleni védoltás bemutatása és meghonosítása végett. 16-au voltunk, kik megragadtuk a mentő kezet és 4972 drb malaczot oltattunk be uevezett, segédtanár ur által f. évi május és juuius hónapokban és bár a vészteljes járváuy folyton pusztít a vármegyében, a beolltott nyájak sértetlenül állnak fenn és csak kívánatos, hogy a mérgező „virus"-nak ezentúl is elleutállani képesek legyenek, mit az eddigi tapasztalatok után bízvást remélhetünk. Hogy a gazdaközönség saját meggyőződéséből meríthesse tapasztalatait és észleleteit, szükséges hogy ismerje azon nyájakat, melyek tényleg beoltattak és azok ellenállási képessége és fejlődése hasson reá is jövőre buzdításul saját sertéseinek megóvására nézve. Ezen nyájak tulajdonosai a következők: Gróf Pongrácz Jenő Bashalmán beoltatott 400 drbot Pscherer József Bogát.on 9 440 n Buday Gyula Ó Fehértón n 200 9. Bleuer Béla K.-Semlyénbeu Yt 270 Jl Propper Samu Túrán w 221 n Haas Ignácz Rózsásou » 462 a Weisz Lipót, Szakolybau * 265 » Maudel Dezső Nyírbátorban 1) 307 » Lichtmaun Dezső Szakolybau V 300 » Klár Dezső Dankó tanyáu r> 299 » Klár Dávid Théten n 200 9 Mandel tesvérek Nyirbélteken » 649 » Mandel József Pilisen yi 475 n Klár Gusztáv Nyiries pusztán Y> 234 w Hartstein Antal Napkorou » 141 m Leveleki Mór Séuyőn » 109 » Az oltás művelete magában véve igen könnyű és egyszerű, ugyauis az oltó fecskendő tűje a bor ala szúratván, oda az oltó anyag beuyomatik, hogy pedig a kellő mérték betartassák, az o tó fecskendő dugantyujánuk nyele nyolez egyenlő részre van osztva és rová kákkal megjelölve, a uyéleu pedig egy csavar vau alkalmazva, mely mindeu oltás után egy rovátkával feljebb igazittatik, egy-egy uialaczbu ugyauis a fecskendőnek egy uyolczaduyi tartalma oltatik be. E czélb >1 a malaczok két ember által két-két lábuknál erősen tartatva hátukra fekteitetuek és mozdulatlan állapotban, miután azon hely, hol a beoltásuak foganatosíttatnia kell, carbolos vízzel megmosatott, az oltó anyag a fec-kendővel a bőr alá szorittatik. Keskeny hosszú (doháuysimiió) asztalok legjobban felein k men a czólnak, hol n\o!cz malacz szemközt álló 8 pár ember kezében várja lolytou a beoltást, 8 embert a fogdosáshoz alkalmazunk, 2 embert pedig a c u bolos vízzel való mosatáshoz, ugy hogy összeseu 26 ember kell a kiszolgáláshoz, de ekkor gyorsan is megy a munka, ugy, hogy 100 darab malacz beolt,ása alig tart 15 perczig, egy óra alatt tehát 400 drb kóuyeluieseu beoltható. Az oltáshoz való anyagot mindeddig csak egyetlen gyár állítja elő Pasteur utasítása és felügyelete mellett az egesz osztrák-magyar birodalomban, ez a SchmiedMarueffe cég Bécsben VIII Alterstrasze 43., mely az olló anyagot 100 drbra elégséges mennyiségben külön hermetice elzárt phiotákbau szállítja és pedig mindkét rendbeli oltásra 12 írtért. A beoltott malaczok szigorúan elkülönítve tartaudók a beoltatlan sertésektől legalább 30 uapig, a mennyiben a beoltás után fellépő daganat és vízenyő feltétlenül ragályosnak tekintendő, a malaczok ennélfogva csak anyáik'ól való elválasztás után oltha ók be, legczélszerübb 3 hónapos életkorban a tavaszi hónapok -.alatt oltatni, bár az ev minden szakában lehet azt eredményei teljesíteni. Legveszedelmesebb a malaczoknál az 5—6-ik hónap, a midőn az orbáuez rendszerint, pusztitólag szokott fellépni, ezt megelőzni és elhárítani vau a Pasteur-féle védő oltás hivatva, mit is ezennel a gazdaközönségnek alkalmazás végett melegen ajánlok. Kérem a tek. közigazg. bizottságot, hogy tiszteletteljes jeleutesemet tud imásul venni és mint közérdekű s a megyében idáig ismeretlen, sertésteuyésztésünkre s igy közgazdászati jólétünkre rendkívüli fontosságú és mélyen kiható prophylact.icus művelet magyarázatát és leírását a megye közönségének is tudomására juttatui méltóztassék, maradván alázatos szolgája P s c h e r e r J ó z s e f, SzabolcjTÍrme^ye köz^az.l. előadója. 10,610 K. T~ . , . ..,..,., Szabolcs var meqae alispanj atul. 1889. ** ' A föszolgabiráknak, és Nyiregyháza város polgármesterének. Közhíré tétel végett értesítem, hogy a száj és köröm fájás járvány megszü ltéig Zíinplénvármegye területén a szarvas-marha, juh, kecske és sertés vásárok tartása betiltatott. Nyiregyháza, 1889. augusztus hó 30-án. Zoltán Jáuos, alispán. A fertőzés elleni biziositáshoz kétszeri beoltás szükséges, az első előkészítő oltást 12 nap multáu a második erősebb ragályanyaggal való oltásnak kell követni. Az oltás a hátsó ezomb benső oldalán történik és pedig az első oltáskor az egyik, a második oltáskor a másik ezombba. 10,804. K. 1889 Szabó les vármegye al ispá njátóí. A járási főszolgahirákuak ós Nyiregyháza város polgái mesterének. Uugvánnegye alispáujáuak 6028/89 sz. a. kelt megkeresését másolatbau alautjegyezve közhírré tétel közlöm. Nyiregyháza, 1869. óvi szeptember hó 7 éu. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) Uugvánnegye alispánjától 6028 sz. Szabolcsvarmegye tekintetes alispánjának. A szarvasmarhák között Ungvárt fellépett száj ós körömfájás járvány folytán, az állategészségügyi törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40000 számú miniszteri reudelet 219 §-ábau előírt intézkedések alkalmazásba vétettek. E szeriut felkérem a tekiutetes alispán urat, miszerint vármegyéje tarületén közhírré tétetni szíveskedjék, hogy állatok (lovak kivételével) Ungvár városon át uem bocsátatnak. Ungvárit, 1889. augusztus hó 28 án. Az alispán távollétében Tabódy Dezső főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 11,044 K. j 889. A járási főszolgabiráku ik, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerintPazouybau a száj es körömfájás járváuy megszűnt s az elrendelt zár feloldatott. Nyiregyháza, 1889. szeptember hó 9-én. Zoltán Ján s, alispán. Szabolcs uár megye al is p •ínjától. 10,787. K. 18897 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községi elöljáróknak. Értesítem, miszerint Thass községben a serté.sorbíÍLCz járváuyszerüen lépett fel. Nyiregyháza, 1889. szeptember 9. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye a!ispánjától. 10,699 K. 1889. A járá-i föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének é* a községek eiöjáróinak. A thassi vadászterület bérbeadására vouatkozó hirdetméuyt szabályszerűen közhírré tétel végett kiküldőm. Nyíregyháza, 1889. évi szeptember 6. Zoltán Jáuos, alispá i. Árverési hirdetmény. Thass község vadászterülete, — az 1883 év XX. t,. cz. 3 §-a szerint, — 1889 évi szept. 29 éu a községházánál megtartandó uyilvános árverésen, a legtöbbet ígérőnek — bérbe fog rdatni. A bérlet kezdődik 1890 évi január hó 1-ső napján és tart 6 egymás után következő évig, tehát 1896. január hó 1-ső napjáig. Kikiáltási ár 5 frt. Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen jogot kibérelni óhajtják, hogy az árverésen a kitűzött napon Thass község házánál megjelenni szíveskedjenek. Kelt Thassou, 1889. évi augusztus 26-áu. Majos Ferencz, jegyző Papp László, főbíró. 10,

833. K. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyit egyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Piricsén 2 darab szarvasmarha, B -Arauvoson 1 darab szarvasmarha lépfenében elhullott. Nyiregyháza, 1889. évi szeptember 10-én. Zoltán János, alispáu. Szabolcsvármegye alispánjától. 11,1

94. K. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hajdú vármegye alispánjának 7457/89. sz. a kelt átiratát másolatban a lenelterjed;ebb módon leendő közhírré tétel végett tudomására hozom Nyiregyháza, 1889. évi szeptember 13. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Hajduvármegye alispánjától 7457/89 sz. Szabolcsvármegye tekintetes alispáni hiva

faláuak. Nyíregyházán. É'-tesitem, miszerint H.-Nánás rendezett tanácsú városban a szarvasmarhák közt a száj és körömfájás nagyobb mérvben jelentkezvéo, a város egész határa elzáratott s a f. hó 11 én tartandó országos vásárról, valamiut az ottaui heti vásárokról a szarvasmarhák, sertések és juhok kitiltatuk. Debreczen, 1889. évi szep. 7. Rázsó Gyula s. k. alispán, 11196 K. 1889." Szabolcs vármegye al ispánjától. A járási fös/.olgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A miskolczi állam építészeti hivatal 591/86. sz, hirdetményét szabályszerű közhírré tetei végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1889. évi szept. hó 13. Zoltán János alispán, 591/1889. a. Hirdetmény. A nagymélt. m. kir. közmunka és közlekedési ministerium az 1889 évi szeptember hó 4 én kelt 42589 tzímu rendeletével a budapesti—kassa—Judai államűt Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.