Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-08 / 36. szám

Hivatalos melléklet a „INTyirvidék" 36-ik számához. — Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. Községi elöljárósásoknak. Értesitem, miszerint Nyíregyházán a száj és körömfájás járványszerüleg lépvén fel, az országos és hetivásároknak a szarvasmarha, sertés, juh és kecskére nézve megtartását betiltottam. Nyíregyháza, 1889. évi szeptember 6-án. Zoltán János, alispán. —— Szabolcsvármegye alispánjától. 18o® A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánjának 5050/89. sz. a. kelt átiratát másolatban tudomás vétel és alkalmazkodás végett közöltetik. Nyíregyháza, 1889. szeptember hó 6-áu. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) Borsodvármegye alispánjától. 5050/89. sz. Miskolczon és környékén a szarvasmarhák között a ragadós száj és körömfájás járványszerüeu lépett fel, minél fogva a keredző állatoknak Miskolczra való behozatalát, továbbá a megbetegült állatok tejének forgalomba hozását betiltottam Betiltottam továbbá a iniskoiczi szeptember 4-iki hóuapos állatvásárt is s illetve ezen állatvásárra a szarvasmarháknak behozatalát. Ezen tilalom a betegség megszűntéig minden későbbi vásárra fennmarad. Ezen körülményről a szomszédos törvényhatóságokat, továbbá ezen vármegye főszolgabiráit kellő közhírré tétel végett ezennel értesitem. Ezen hirdetmény a .Borsod" cz. megyei hivatalos lapban is közzététetik. Miskolcz, 1889. szeptember 3. Melczer, alispán. 1,062. K. B. Szabolcsvármegye közig, bizottsága ^889. elnökétől. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által a tóhajózási jelzések és kitérési szabályok ügyében 32,292. sz. a. kibocsátott rendelet másolatát szabályszerű közhírré tétel végett kiküldőm. Nyíregyháza, 1889 évi augusztus hó 30 án. Zoltáu János, alispán. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 32,292. szám. Rendelet. A tóhajóiási jelzések és a kitéritési szabályok ügyében. 1. §. Azon vitorlával felszerelt gőzhajók, a melyeknek gépezetük nem működik és csakis vitorlájuk segélyével haladnak, vitorlás hajóknak és azou gőzösök, a melyeknek gépezetük működik, mindig gőzhajóknak tekintendők, akár használják ez utóbbiak vitorlájukat, akár nem. 2. § A gőzhajókon, ha útban vannak napnyugtától kezdve napfelkeltéig a következő jelző lámpák világítsanak. uj Az árboczfán vagy más a hajó elején alkalmazott rúdon egy tisztán égő fehér fényű lámpa, mely azonban mindig ugy helyezendő el, hogy a b) és c) pontok alatt emiitett jelző lámpáknál legalább három méterrel magasabb legyen. b) a hajó jobb oldalának szélén egy zöld fényű lámpa, mely akként legyen elhelyezve, hogy az sugarait előre s oldalt a hajó hossztengelyével egyenközüleg húzott vonalra 112'/j fokú ívalakban szórja; c) a baloldal szélén egy veres fényű lámpa, mely szintén akként legyen elhelyezve, hogy az sugarait előre s oldalt a hajó hossztengelyével egyenközüleg húzott vonalra 112 '/s fokú ivalakbau szórja. Ezen zöld és veres fényű oldallámpák a hajó belső oldala felé oly ernyőkkel látandók el, melyek a hajó hossztengelyével párhuzamosak és oly hosszúak legyenek, hogy a hajó orrának balfeléről a zöld és jobbfeléről a veres világ ne legyen látható. 3. §. Azon gőzhajókon, a melyek valamely uszóművet vontatnak, a fenti pontban említett három jelző lámpán kivül az árboczfán vagy az e czélra felállított rúdon az azon függő fehér fényű lámpa alatt mé^ egy, tehát két fehér fényű lámpa világítson. 4. §. Ha valamely gőz vagy vitorláshajó a hajózási útban horgonyoz, a hajón egy tiszta fehér fényű s minden irányban kellőleg világító lámpát tartson. 5 §. Az evezős hajók, ha éjjel útban vannak, egy tiszta fehér fényű s minden irányban legalább 2000 nitruyi távolságra kellőleg világító lámpát alkalmazzanak. Azon hajók, melyek csak szél előtt haladhatnak vitorlával, nem tekintendők vitorláshajóknak és az eve| zősökkel egy osztályba soroztainak, miért is éjjeli utazásaik alatt ugyauazon jelzésre kötelesek, mint az evezős hajók. A rendes vitorlás hajókon, legyenek azok akár rendes szolgálatú, akár kedvtelési vitorlások, yachtok, a jobb oldalon egy zöld s a baloldalon egy veres fényű lámpa világítson. Ezen hajók az árboczon sohasem alkalmazhatnak lámpát. 6. §. Ha két gőzös ugyanazon vonalon egymással szemben találkozik, egyik a másiknak jobbra tér ki, s azou esetekben, a midőn a hajók a kitérés alkalmával egymáshoz két hajó szélességnél közelebb jutnak, mindkét gőzös köteles géperejét lassítani. 7. §. Ha gőzösök valamely kikötő avagy kiálló közvetlen kö/.elóbeu találkoznak s a szolgálat ugy kívánja, a kitérés kivetelképen balra is eszközölhető. Ezen esetben azon hajó, mely a kiállóhoz közeledik, s melynek szolgálata a balra térést kívánja, köteles géperejét kellőleg lassítani s egyúttal a gőzsippal kettős jelzést adui. mely jelre a másik gőzös hasonló jelzéssel válaszolván, gondoskodik, hogy a kitérés balra megtörténhessék. 8. §. Ha két gőzös nyilt tavon egymással szemben párhuzamos, avagy megközelítőleg párhuzamos irányban találkozik és a távolság közöttük a húszszoros hajószélességnél nagyobb, mindkét gőzös a saját irányát követi a nélkül, hogy a kitérési szabályokra figyelemmel lenne. 9. §. Ha két gőzös haladás közben oly közel jut egymáshoz, hogy a rendes kitérés mellett összeütköznének, mindkét gőzös köteles a gőzsippal háromszoros jelzést adva, a gőzgépet megállítani, sőt szükség esetén hátra, illetve visszafelé is használni. 10. §. Midőn valamely gőzöst egy másik ugyanazon vonalban haladó gőzös megelőz, köteles a sebesebben haladó jobbra tartva akként, elkerülni a másikat, hogy a lassabban haladó a megelőző gőzösnek baloldalán maradjon el. Ezen szabály alól kivétel nincs, s a lassabban haladó avagy várakozó gőzös tartozik gondoskodni arról, hogy a sebesebb vagy a haladásban levő gőzös mellette akadály nélkül elmehessen. 11. §. Ha valamely gőzös oly járművel találkozik, inely szabad mozgásában gátolva van, pl. horgonyon áll, avagy kötelet szed be stb., a gőzös tartozik az ily járműveket kikerülni, a járművek kötelesek azonban ezt vagy az által, hogy a haiósok egyike feláll és int, vagy pedig az által, hogy az evezőt felállítják, jelezni. 12. §. Sürü ködben, avagy sürü havazásuál, amikor a látás teljesen korlátozva van, a i ö/Jekedés mindennemű jármüvei tilos; ritkább ködben avagy ritkább havazásnál, a mikor a messzelátás uiucs a legkisebb láthatár körére szorítva, a közlekedés meg van ugyan engedve, de a gőzösök tartoznak 5—-5 pei czenként a gőzsippal s közbenközben a haranggal, a vitorlás s evezős hajók pedig kürttel avagy éles hangú sippal jelt adui. 13. §. Éjjel avagy ködben és hózivatarban való utazásnál a hajószemélyzet fokozott figyelemmel teljesítse szolgálatát, s az éppen szolgálatban álló egyes egyének kijelölt helyeiket ne hagyják el. 14. §. A gőzhajók tartoznak a vitorlás és evezős jármüveket lehetőleg kerülni, s azokat szükség esetén a gép lassítása által is kímélni. Másrészt azonban a vitorlás ős evezős jármüveknek is tiltva van a gőzösök útjába vágni, avagy pedig azok előtt 400 méteren belül elhaladni. 15. §. A vitorláshajók a következő szabályok szem előtt tartása mellett tartoznak egymásnak, ha ugyanazon vonalban haladnak, kitérni: a) a kedvező széllel vitorlázóhajó köteles azon hajónak kitérni, mely szorosan a széllel (szél ellen) halad; b) a szorosan balról jövő széllel vitorlázóhajó tartozik a szorosan jobbról jövő széllel vitorlázónak kitérni • c) ha mindkét hajó kedvező, de a hajóra ellenkező oldal irányból jövő széllel jár, azon hajó, mely a szelet