Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-03 / 5. szám

Hivatalo s mellékle

t a „IVyírvidék" 5-ik számához. 1,430. K. Hivatalos közlemények, 1889. Szabolcs vár megye alispánjától. Az összes községek elöljáróságának. Tudomásomra jutott, hogy a regále tulajdonosok köpött azon hit van elterjedve, hogy miután a kir. adó • felügyelő, a regále jövedelmeket a községi jegyzők által összeiratta, ezzel a regále tulajdonosok igényeik bejelentésének kötelezettsége alól fel vannak mentve. Ezen vélelem egészen téves. Felhívom ennélfogva a t. elöljáróságot, miszerint a községben lakó vagy birtokos regále tulajdonosokat, a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel utján értesítsék, miszerint a m k. pénzügyminiszternek 1888-ik év deczemberhó 31-ről kiadott hirdetménye értelmében, italmérési jogért csak azon tulajdonosok fognak kártalauitásban részesülni, kik igényeiket f évi márcziushó 31 ik napjáig személyesen vagy törvényes megbízottjaik által a kir. adófelügyelőnek bejelentik. Kelt Nyíregyházán, 1889. február 2. Zoltán Jáuos, alispán. 1,215. K. 1889. Nyíregyháza Szabolcsvármegye alispánjától ráros polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 5711. számú intézvónyének másolatát alkalmazkodás ós a képviselőtestületekkel való közlés végett megküldöm. Nyíregyházán, 1889. február l én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 571 l/V. b. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. Valamennyi vármegye közönségének. A folyó évi január 21-én 5078. szám alatt kelt itteni körrendeletből értesült a törvényhatóság arról, hogy a forgalomban levő magyar földtehermeutesitési kötelezvényeknek — beleértve az erdélyi és temesi földtehermentesitési adósságot is, — mérsékeltebb kamatozású kötvényekkel leendő kicserélése küszöbön áll, és egyszersmind azon előnyökről, amelyek ezen kicserélésből úgy az államkincstárra, de főleg a kötelezvények birtokosaira háramlaudnak. Minthogy a szóban levő kicserélendő kötelezvények birtokosai között minden bizonnyal községek is vannak, és a kicserélés ezeknek is érdekükben áll, az előidézett körrendelet kapcsáu felhívom a törvényhatóságot, hogy a vármegye területén levő községeket. (rend. tan. városok, nagy és kis községek) az 1876. XX. t. cz. által megszüntetett törvényhatóságokból alakult rendezett tanácsú városok kivételével, melyekre nézve illetékes helyre egyidejűleg külön rendelet bocsáttatott ki, azonnal utasítsa, hogy a képviselő testületek a községek birtokában levő földtehermentesitési kötvények kicserélése kérdésében haladéktalanul határozzanak ós határozataikat a törvényhatósági jóváhagyás előzetes kieszközlése nélkül hajtsák végre aképen, hogy a kicserélendő kötelezvényeket a m. kir. pénzügyminisztérium által 1889. évi január 16-án kibocsátott s a .Budapesti Közlöny' 1889. évi január 17-én megjelent 14. számában közzétett hirdetmény 4-ik pontjában foglaltakhoz képest bezárólag 1889. évi februárhó 9-dikig, vagy a m kir. központi állampénztárnál vagy a magy. kir. állampénztárnál Budapesten, vagy pedig legczélszerübben az illető m. kir. adóhivatalnál letegyék. Megjegyzem, hogy a gyámhatóságilag kezelt árvavagyonban található hasonczimü értékpapírok kicserélése érdekében a f. hó 20-án 4560/IX. sz. alatt kelt itteni rendelettel a közigazgatási bizottságok külön utasítást nyertek. Budapesten, 1889. évi januárhó 23-án. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. • 5/1889. K. B. A m. kir. közmunka közlekedési minister 58853/88. szám alatt, az alsó szabolcsi tisza szabályozó társulat Rakamaz-tisza-dobi védtöltésének kiépítéséhez Nagyfalu község határában szükséges földterületek kisajátítás utján leendő megszerzése iránt a kisajátítási eljárást elrendeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása és az 1881. évi XLI. t. cz. I-ső fejezete alapján emelhető mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése az 1-881. évi XLI t. cz. 33. §-a alapján küldöttségre bizatik, a kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul 1889. óv február hó 15 ik napjának d. e. 10 órája Nagyfalu község házához azon értesítés mellett tűzetik ki, hogy az említett küldöttség az ügy teljes befejezéseig munkálatát, esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogja, s a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határozand, ha az érdekelt felek közül senki meg nem jelen is. A küldöttség elnökéül SzikszayPál, tagjaiul: Gomba Károly rakamazi, és Darvas István buji lakosok, jegyzőjéül pedig Vidovich László bizottsági tagok kiküldetnek. A kisajátítási terv és összeírás egy példáuya, a tárgyalásuál leendő hivatalos használat végett Szikszay Pál küldöttségi elnöknek, másik példánya pedig Nagyfalu község elöljáróinak azon utasítás mellett küldetik ki, hogy azokat a községházánál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegyék ki, s az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás idejéről a helyi szokás szerint haladéktalanul értesítsék. Ezen határozat a Budapesti közlönyben egyszer, a .Nyírvidék" hivatalos lapban pedig háromszor közhírré tétetni rendeltetik, s e végből ezen lapok szerkesztőségének megküldetni rendeltetik. Miről Szikszay Pál küldöttségi elnök a terv és összeírás egyik példányával, Jármy Jenő főszolgabíró, és ennek utján Nagyfalu község elöljárói a terv és összeírás másik példányával, továbbá az alsó szabolcsi tisza-szabályozó-társuiat igazgatósága, Gomba Károly rakamazi, Darvas István buji lakosok, a járási főszolgabíró utján, a Budapesti közlöny és a „Nyírvidék" szerkesztősége, végül Vidovich László aljegyző őzen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1889. év január hó 10 én tartott üléséből. Főispán ós alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 260. K. j-g^j Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak és Nyíregyháza város polgármesterének. Azon az 5 és 3 krajczáros bólyegü járlatlevél űrlapok kimutatását, melyet mint két hónapra szükséges mennyiséget hitelképen megállapítottam, s azok szétküldésére a vármegye pénztári hivatalát utasítottam: oly felhívással közlöm, hogy ezen felül, indokolt előterjesztésre esetleg póthitelt is engedélyezek. Kelt Nyíregyházán, 1889. január 12. Zoltán János, alispán. A 260/1889. K. számhoz. Járlatlevelek felosztása: I. Tiszai Agtelek K.-Apíthi B.-Aranyos K.-Bika N.-Bika Beák B'zdéd Eperjeske Kszeuy Gemzse Gyüre Cs.-Kenéz Ór-Ladány Lövö Mándok Mogyorós Ór-Mezö T.-Pálcza L.-Petri Szalóka T.-Szt.-Márton Thuzsér K.-Varsány N.-Varsány Zsurk jaras. 5 kros 50 100 60 50 50 50 100 100 200 50 100 50 50 100 50 J 50 50 100 100 100 50 50 50 -60 50 3 kros 20 30 20 20 20 20 30 30 60 20 30 20 20 80 180 20 20 30 30 30 20 20 20 20 20 Gáva Ibrány Kenézlő Nagyfalu Paazab Rikamaz Szabolcs Timár Ó-Voncsellő Uj-Vencselló Viss Zalkod 5 kros 3 kros 200 60 100 50 50 50 350 50 100 200 100 50 50 30 20 20 20 100 20 30 60 30 20 20 B iáj V. Dadai alsó-járás. 50 20 II. Kisvárdai Ajak 10O 30 Anarcs 50 20 Berencj 50 20 Djmbrád 200 60 Djgh? 100 30 Gyulaháza 100 30 Jéke 50 20 Kanyar 100 30 Karász 200 60 Kékese 100 60 Kisvárda 700 220 Komoró 50 20 Laskod 50 20 F.-Litke 100 3J Óiitelek 50 20 Papp 50 20 Patroha 100 30 Petueh'izi 50 20 Tass 200 60 Veresmart 60 20 III. Bogdány i. BerkeBZ 50 20 B->Kterec'. 50 20 Uogdiny 100 30 Demecstr 100 50 G igény 50 20 Halász 200 60 lbrony 50 20 Keék 50 20 Kemecse 300 100 Kárcs 50 20 Kötaj 2JO 60 V.-Megyer 50 20 Napkor 100 30 Oros 200 60 Pjzony 100 30 Raád 50 20 Ramocsiháza 50 20 Sé.iyő 50 20 Székely 50 20 Télh 50 20 Túra 50 20 IV. Dadai felső járás. Balsa 100 30 Berezel 100 30 Buj 200 60 Büd 100 30 Csobaj 50 20 T.-Dada 200 60 T.-Dob 200 60 T.-Eszlár 100 30 T.-Kenéz 50 20 T.-Ladány 50 2 T.-Lö í 400 150 T.-Polgár 300 100 Pihrtlgy 100 30 B.-Szt.-Mihály 600 200 Tardos 50 20 VI. N.-KallóiB.-Abrány 50 20 Szt.-Gy.-Ábrány 100 30 Aciád 150 50 Adony 150 50 Ap'gy 100 30 Balkány 400 150 Biri 50 20 Bököny 200 80 Ujfehérté 300 100 Gelss 50 20 GeBzteréd 100 30 Hugyaj 100 30 K.-Kálló 50 20 N.-Kálló 600 20 Mártonfalva 100 30 Mihálydi 100 30 K.-Semjén 200 60 Szakoly 100 30 Szalmad 50 20 VII. Nu.-Bátori. Bxkta 300 100 Béltek 100 30 Bessenyód 50 20 Bogáth 100 30 P.-Dobos 50 50 EDCjenes 100 30 Eór 50 20 Ófehértó 50 20 Gyulaj 150 50 J akó 50 20 Kis-Léta 100 30 Levelek 100 30 Lóránthiza 50 20 Lúgos 150 50 Mada 200 60 Magy 50 20 M.-Pócs JOO 60 Ny.-Báthor 600 200 P.-Petri 100 30 Pilis 50 20 Piricse 50 20 Robod 50 20 Vaja 200 60 VIII. Nyíregyháza városa 2000 700. Öaszeien 18,500 5500. 916 K '^gg

g—"— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint B.-Szent-Mihályon ismét 3 drb ló lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1889. január 23-án. Alispán helyett : Miklós László, főjegyző. 831. K. 1889. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s valamennyi községi elöljárónak. Értesítem, miszerint B.-Sz.-Mihályon egy drb kincstári, és egy drb magán tulajdont képező ló lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1889. január 23-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcsvármegye közönsége részéről 1889. évi ja nuár hó 8-án Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 15 Bgy. 13262. 180. K. 1889. 1888. 1889. Tárgyalás alá vétetett a vármegye 1889. évi közmunka tervezet ós költségvetése s ezzel egyidejűleg a váltságáraknak az 1889. évre megállapítása. Határozat. A kir. építészeti hivatal főnöke által beterjesztett indítvány és jelentésnek azon része, mely szerint az 1888. évi közmunka váltságból 10263 frt 67 kr. van behajtatlan; továbbá hogy az 1889. évi összeírás szerint 26024 kettős, 1100 egyes fogatú igás, 6S481 kézi napszám vétetett fel összesen 60680 frt 30 kr. váltság összeggel; hogy a váltság összeg a mult 1888. évi összeíráshoz visszonyitva 1771 frt 40 kr. többletet tüntet fel; végül, hogy a közmunka pénztár 1889. évi remélhető bevétele, még pedig 1. az 1889. évi váltság összeg 60680 frt 30 kr. 2. az 1888. évi hátraléknak remélhető 75«/.-a 7697 frt 75 kr. 3. Nyíregyháza város által a vámjövedelemből víiszí fizetendő 5000 frt, 4. az 1888. évi pénztári maradvánv 72672 frt 92 kr azaz összesen 146050 frt 97 krt tesz ki: tudomásul vétetik s az alispán a hátralékok behajtására utasittatik. Az 1889. évben teljesítendő utfentartási és építkezési munkák igényelnek összesen 124669 frt 40 krt, mely összeg az egyes utvonalak rszerint következőleg' részleteztetik. I. A Tokaj-kolozsvári útvonalra 47141 frt 26 kr még pedig 1-ször. A kiépített útszakasz szükséges kavicsolására, oldal árkok kiemelésére ós az ut padkák helyenkénti javítására 23200 frt 75 kr. 2 szor. Az 1888. évi fentartásra előirányzott, azonban az azon évi tervezet későn történt jóváhagyása miatt foganatositatlanul maradt munkálatok ez évi teljesítésére 16177 frt 47 kr. 1 3-szor. A kiépítetlen szakaszon Kálló-Semjénen ós Nyírbátoron át a vármegye határáig, a közlekedést gátló laposoknak homokkal feltöltésére 410 frt 77 kr. 4-szer. Rakatnaz községben a róm. kath. templom mellett levő áteresz újonnan felépítésére 319 frt 79 kr. 5-ször. Az átereszek és az egy méternél magasabb uttöltések mentén a forgalom biztonsága czéljából lerakandó kerék vetőkre 400 frt 48 kr. 6-szor. A m. kir. közmuka-közlekedési minister által 1880 évben engedélyezett 50000 frt kölcsön 9-ik részletéül 5000 frt. 7-szer. Az útvonal 16—17-ik kilométer közötti szakaszán a királyteleki csárda mellett levő két korhadt fa áteresz kőből leendő felépítésére 1632 frt, II. A debreczen-nyíregyháza csap-ungvári útvonalra 6418 frt 86 kr. még pedig 1-ször. Pazony és Bogdány község határában három boltozott áteresz part gyám-falazatának kijavítására 255 frt 67 kr. 2-szor. Az Ajak község határszélén fekvő keskeny útrész kiszélesítéséhez kisajátítandó földterület értéke 489 frt. 3-szor. A Nyíregyháza thuzséri szakaszon levő laposok homokkal feltöltésére 1856 frt 94 kr. 4-szer. A császár szállás puszta területén levő laposok feltöltésére 304 frt 30 kr. 5 ször. A Kisvárdán keresztül vonuló kiépített szakasz kavicsolására és sár tisztításra 2712 frt 49 kr. 6-szor. A Berkesz és F.-Litke községek határában használhatlanná vált két áteresz újonnan építésére 800 frt 46 kr. III. A Nagy-Kálló községben a nyíregyháza-mátészalkai vasút indóházához vezető ut kiépítésére az 1888. évi előirányzat szerint 9000 frt 56 kr. IV. A tokaj-naményi kiépítetlen útvonal laposainak homokolására 1473 frt 60 kr. V. A nyírvíz-szabályozó társulat által vármegyei utakon épített hidak megállapított hozzájárulási aránya törlesztéséül 929 frt 10 kr. VI. A nyíregyháza-mátészalkai vasút részvényeinek vásárlására a beteg ápolási alap és jegyzői nyugdíjból kölcsön vett 30,000 frtnak törlesztésére és kamatul 4016 frt 25 kr. VII. A B-Sz.-Mihály és h.-nánási vasút segélyező* sére vett kölcsön 4-ik törlesztési részletéül 3261 frt 60 kr. VIII. A polgár t.-löki kő vagy sajókavicscsal építendő útvonalra, betudásával az előző évi előirányzatban felvett összegnek, mely a tervezet későn történt jóváhagyása miatt fel nem használtatott 13206 frt. IX. A debreczen-érmihályfalva-nagy-károlyi ut építéséhez hozzá járulás képen az 1888. és 1889. évre 4000 frt. X. A szt.-mihály t.-dob-t.-luczi útvonal építésére az 1888. évi előirányzat szerint 1 1487 frt 20 kr. XL A kisvárda-királyhelmeczi uton levő gödrök feltöltésére 284 frt 81 kr. XII. A vármegyei úthálózatba újonnan felvett nyiregyháza-buj vencsellői; v.-namény-auarcs-kisvárdai; nyiregyháza-ny.-baktai; szt.-gy.-ábrány-nagy-kállói utakon levő hiányok pótlására 10,000 frt, Ezen hiányok a tavaszi munkaidő beáltával lesznek felveendők s pótlásukra a részletes költség előirányzat a vármegye alispáni hivatalához beterjesztendő. XIII. A felső tiszai községek árvédelmére segélyképen 5660 frt 91 kr. XIV. Kezelési és vegyes kiadásokra 7759 frt 25 kr. A Patay Ferencz és érdektársainak, a báj-tarczali útvonal kiépítése iránt beadott kérvénye tárgyalására és annak alapján előterjesztésre a vármegye alispánjának elnöklete alatt Koczok László kir. főmérnök, Dobos Imre főszolgabíró, Br. Vay Arnold, Borús Lajos bizottsági tagokból álló küldöttség választatik. A t.-dob t.-luczi útvonal helyéül a védtöltés átengedése iránt, az alsó szabolcsi tisza-szabályozó társulattal folytatott tárgyalások eredményre nem vezetvén: a vármegye alispánja, a további szükséges intézkedések foganatosítására utasittatik. A kiépített utvonalakon szükséges fentartási munkálatok, minthogy az azokhoz használt anyag a vármegye tulajdonát képező tokaji kőbányából állíttatik elő : továbbra is házi kezelés mellett teljesíttetnek, ellenben a műtárgyak és másnemű uj építkezések foganatosítása az alispáni hivatalnál tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás utján biztosíttatik. Nem fogadtatik el a kir. építészeti hivatal főnökének indítványa azon részében, mely szerint a debreczennyiregyháza-csap ungvári útvonalnak Ujfehértó község határában, államköltségen kiépített 0 2. 410 klmtr. szakaszának kavicsolására 1715 frt 75 kr. irányoztatott elő,