Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-08 / 36. szám

„IV y í R V I D É It„ Csarnok. Nyilt levelek Tas Mihály barátomhoz. v. Kedves Miskám! Turint déiután 3 órakor hagytuk el, nagy zajjal és bajjal pakoiódzváo el. Különösen ket ro.z szokásunk sötét 'árnyék gyanáut kisért egesz utunkban, mindakettő a renyhe urhstnámság kifolyása: a tolóskodás és a lézi pódgyász hordozása miatt támadt dühö ,Ködes. A magyar ember, még mindig köuyen akar előre rugiatut, ueki gázolva sokszor a legszentebb dolognak is. Mód felett boszautotta a mi keztyüre termett kacsóinkat, hogy egyszer már valami hasznát is kell venni s ne csak ott lógjon iirds czi írás igaént a vallunk liegvéu, miut a zsan darkakastoll. No de elindultunk és mernünk, mentünk, meudagellünk. Mert hiába búzott és tolt bárom vonat, a>a!adás lassú tempóba történt. Avighóne állomástól bemegyünk »z alpesi világ kellő közepébe. Itt már vak, a ki nem lát s szívtelen, a ki elragadtatást nem érez ! A vöigy, a hegyoldalok, magas ormok, városokkal, falvakkal, kunyhókká', váracsoakal megrakva, tarkítva, élénkitve. A völgy fenéktől a havas aljáig, erőlködik az isteuadta nép, lelhasználni minden talpalatnyi tért, hogy a gyomorba valót előallitbassa. A nap nyugvóra hajlott s a havasokon lebzselő vándorló fellegek, oly közel hozzánk, csakúgy kaczérkodáuak a százféle színnel. S miuden, a mi völgy önbegyen előnkbe tűnt, oly rejtélyes s oly csodás vala. — Lépten uyomon kisebb-nagyobb zuhatagok csattogtak, sisteregtek felettünk, alattunk : egyik alagútból ki, másikba be, mig megálltuuk a Moute Cenúi előtt, hogy uieg egyszer végig nézzünk a bűbájos képen, mely gyönyörben ringatott, mióta az istenverte puszta Karsztról leszálva, Olaszhon ragyogó ege alatt, viruló mezőn haiadánk ide a pokol torkáig. Tudod kedves Miskám, hogy az ember nem vágyik a földbe, föld ala jó nekünk szemünkkel uéznt a napot! És most egy kis lyukon keresztül furjuk migunkat, felettünk kimondhatlan sulyu föld és sziklabércz, mely bizony odanyomhat, mint egy egeret. Igaz, hogy a mér nöki tudomány jót állt érte, hogy be nem dől a titáni mü, ... de hát . . . p. o. a budapesti bazilika kupolájáról is kiadták a biztosítási nyilatkozatot, mégis bedőlt egy kevés idő múlva. A tiszai töltés magasságáról, erős s^géről, zsilipjeiről is sokszor jót állt már a mérnöki tudomány, mégis, — nagy csodálkozásra, — tetszik a víznek kiönteni, zsilipeket elrontani, százezrekbe kerülő tiltókat hitvány patkánylurásokkal megsemmisíteni, és a többi ... és a többi. . . . Szótal semmi sem tökéletes a világou, csak a tökéletlenség tökéletes. . . . No de megtörtént azaz, hogy nem történt semmi bajunk, szerencséieu átbujtunk fél órai vágtatás után az álpeseken, a melyeken Hannibál és . . . utóda Napoleon, egy kicsit tovább időre, bújtak át. Legelső állomásunk franczia földön, Modáue, kevés kellemetlenséggel fogadott. Előre biztattak ugyan, hogy vámvizsgálat nem lesz, de aztán annyival kellemetlenübbül hallottuk az állomáson, hogy a pakkokat, vizsgálat végett, be kell vinni a terembe. Erre kitört a méltatlankodás . . . persze magyar nyelvi n, a mit a francziák természetesen tetszés nyilvánításra is magyarázhattak. De nem történt semmi hiba, uiegma radtak a füstölők, s egyébb kifogás alá eshető tárgyak s előállván a kényelmes franczia kocsik, mindenki törekedett kényelmesebb helyet foglalni, társa rovására. Hanem két csoportnak, minden igyekezete diczira, ne u jutott kocsi, a kiket aztán a rendezőség, be akart osztani a többi kocsikba. — Erre kitört a forradalom. — Különben sem volt jó hangolva a Közönség ren dezősée iránt. Már az elindulás előtt beszélgették, — hol vették, bol nem, az ilyet bajos meghatározni — hogy a rendezőség, de különösen az elnök és titkár, csupán üzletnek tartja az egész kiránduiást s a Kossuth nevével is visszaélnek. A velenczei, turini rendetlenségek, melyek a rendezőség hiányos intézkedései folytán állottak elő, C3ak fokozták az elkeseredést. Ez az elkeseredés tört ki egész erejével a modanei állomáson, midőn a kellő számú kocsi nem volt előállítva. I^en erős kifakadások voltik hallhatók, különösen Helfi és Dolinay ellen s oly vádak, melyek mélyen jellembe vágók s az a különös, hogy 9 vádak alól sohasem tisztázta magát az említett két vezér férfiú. Bizony nem tudom, mi történik Helfivel és Doli nayval, ha a hiányzó kocsikat elő nem áilitják. Legalább némely buzgóbb hazafi nem kevesebb szívességet akart velők tenni, mint a lámpára függeszteni. Hát kedves Miskám, nagyon szomorú dolog az ilyen. Hit hiszen ha valaki hazafias jellemével, becsületességével összeférőnek találja azt, hogy polgár.'áraainak Kossuth hi>z való szerelmét, vágyakozását, aztán tudományszomját felhasználja, hogy ezekből anyagi hasznot búzzon: Isten neki! tegye zsebre, a mi marad s ha titokban markába nevet is, legalább dugja el szennyesét a publikum elől ! Ezt a hétköznapi becsületességtől is megkívánjuk. De azt még jobban megkívánjuk, hogy írásban tett szerződésszerű igéretét megtartsa az illető, mert ellenkezőleg c-ialó és s?mmi más; Nos! bát a rendezőség sokat törölt szerződésszerű ígéretéből, illetve kötelezettségeiből s ezért méltán illetheti vád; legalább én nem mennék a szavak után két lépést! S ez a nagy baj kedves Miskám! Ha a közbizalom megreudül ugyvélt nagy embereinek jellemében, hol talál biztos támaszt az erény és becsület ? Ha a czél pusztán csak a haszon . . . hová fajulnak az eszközök ? . . . Hova lesz a hit, a bizalom, a tisztelet ? melyek fentartnnak családot, államot, egyházat, társadal mat. Hiszen akkor egyszerűen kis és nagy gazemberekre oszlik a társadalom a szerint, a mint nagyobb vagy kissebb b^nue a csalási ügyesség. S hol van akkor a büu jellege? hol a büntetés jogosultsága? ki jogosítja fel a nagy gazembereket, hogy a kissebbek felett Ítéljenek? Nos???! Szerencsére útnak indultunk Modaneból. Leszált a nap. Már azt sem láthattuk elég tisztán, hogy nyugotra roppant meredek begy oldalon, font . . . feut . . . erősséget ép'teuek, még pedig nagy méretűt ... a hármas szövetség elieuében. Ez a hegyvidék itt bizonyára nagyon érdekes lett volna, dehát az éj mindent betakart s mire felébredénk, Obalouban állomásoztunk, pompásul mü/elt halmos sikság közepette. A franczia föld kedves Miskám, a merre elhalad tunk, mind fekvésénél, mind művelésénél fogva, nagyon gyöuyörködte'ő. Itt is vau csatornázás, itt is ismerik a víz értékét. Kerteket, mezőket uem dudvával értékesítenek, miut a mi sopánkodó honfiaiuk jó része, hanem az igyekezet párosulva a tudo náuynyal, csodákat mivel még a terméketlen talajon is. — Szellemi és anyagi erő ha nem mindent is, de a legtöbb akadályt képes legyőzni. Hinem Francziaországbau nem válogatuak a munkában, mint minálunk. Vau is látatja . . . olt is, itt is. Chalou körül láttam, hogy a gabona és büza vetések között a mesgyók szép >zőllő soro'ikal voltak beültetve. Gyümölcsös kertek, legelők, szántólöld k váltogatták egymást. Folyó vagy csatorna-partin, gazdag legelő, a legelő marha szimához mért terület, körül volt kerítve s igy semmi kárt sem tehetett s őriző se kellett mellé. A kerítés egyszerű korlát, rudakból. Mellelte kaszálták a dús füvet, még pedig asszonyok is vegyesen. Mellette gyűjtöttek, hordtak, taligán, egy lován, de micsoda rakást ! Volt rajta legalább 5 papszekérrel (azért oly kicsi nálluuk az idvesség!) Általában Francziaországbau az egy fogatot haszuá jik teherbin és kocsiban. Az igaz, hogy útjaikra több gondot fordítanak, mint a mi Lölos közigazgatásunk jónak látja. Dijonba 7 '/a órára értünk, hol nagy sokaság várt s zenéve!, szónoklattal, éljenekkel fogad'ak. Maid 3 óriuk lévén, megtíkintettük a várost. Szép, tiszta, rendes, mozgalmas. Természetesen az egész váro9 talpon volt s talán ez is volt az oka, hogy bemenvén egy templomba, daczára a vasárnapi napnak, ott egyetlen férfit se láttáin ; a közönség csupa nőkből állott. Hanem a szószék mellett egy hivatalos öltözetben levő alabárdo», nem tudotu mit keresett, ott állt, egyik kezét a szószék feljárójára, másikat alal árdjára nyugtatva s ugyancsak figyelt a beszédre. Tí'. óra utáu útnak indultunk Páris felé s délután fél ötre földrengető éljen jelzé, hogy czélnál vagyunk. Bárcsak te is ott lettél volna ! ! . . . H.ved: Áiidrásy Káimán. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1889. szeptember 7-én. A gabona-csarnokuál Burgonya uj 100 kiló 2 50 bejegyzett árak. 8.10 Marha hús 1 » —.44 Buza 100 kiló 7.40 8.10 Borjú hús 1 > -.44 Rozs 100 » 5.90 6 20 Sertés hús 1 » -.44 Árpi 101 » 5.50 5 60 Juh hús 1 > —, Zab 100 » 5.80 6 00 Háj 1 > KukorirzalOO > 5.00 5.10 Disznó-zsir l » —.70 K. repeze 100 » —.— —.— Szalonna i » —.64 Paszuly 100 » 6.50 6.75 Faggyú (nyers) 1 » -.22 Szesz liter, nkéut 4950</

2 Zö'dség 1 csomó —.06 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.14 Borsó 1 kiló —.20 Írós vaj 1 liter -27 Lencse 1 » -.24 Eczet 1 > —.60 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 3.— Zsemlye-liszt 1 9 —.16 Szalma (tak.) 100 » 1.10 Buza-liszt 1 —.14 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Baraakenyérliszt » —.12 Tölgyfa 1 > 2.9J Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA EI.F.K. Nyilt-tér. Községi előjáróknak! Van szerencsém a tek. községi előjáróknak b. figyelmébe ajánlani, miszerint én ha|laudó vag ok Szibolcsmegye bármely községének u»y ez évbtn, mint jövőre, az összes bevehető adó, illeték, hadrnent. dij, stb. orsz. közmunka váltságánik a behajtását felelős-ég mellett csupán a törvényesen megállapított végrehajtási költség illetményért elvállalni. Felkérem léhát azon a tek. eljárókat, kik eme ajánlatomat elfogadni hajtandók, velem ebbeli szándékukat mielőbb tudatni annál is inkább, mivel már a f. évi adónak 8/<-e is esedékessé válván — a bebijtás késedelmet uem szenvedhet — s hogy a felfogadandó seg'dek iránt az intézkedést legott megtehesem. Tisztelettel Ujfeh?rtón, 1889. augusztus 23-án. Hartman S. Mór (282—3—3) városi adv. biztos. Legfinomabb faj Szerednyei szőlő, burgundi, bakator, rizling, Izabella és muskatály kapható: HOFFMAN ADOLF kereskedésében. Naponta friss érkezés. Hirdetmény. 6655

. P. 1889. A magyar királyi közmunka és közlekedésügyi minisztérium állal 21,173/1882. alatt a Nyír.íz szabályozásra jóváhagyott kisajátított tervezet alapján a kisajátított turai 222. sz. tjkvben foglalt ingatlanból Tura község határán a Bütoréti szivárgó kiépítéséhez szül.ségos kártalanítási eljárás megrendeltetett, határ dőül Turp, községházához s onnan a helyszínére f. évi szeptember hó 16. napjának d. e. 9 órája kitüzetet', m.d> hat-tr időre Meczner Gyula miut a Ny ír í-. szabályozó társulat kormánybiztosa, s az összes érdekeitek, u^y a tivolievő vagy meg nem jelenő érdékeltek joj?ai fentartására kinevezett Imre János ügygoudnok azou hozzáadással idéztetnek, hogy az érdekeltek elmaradása a kártalanítási eljárás keresztül vitelét s annak alapján érdemleges határozat hozatalát gátolni nem fogja; a tárgyalás vezetésére pedig Nagy Lajos kir. tszéki biró, az általa alkalmazandó tollvivővel küldetik ki. Kelt Nyíregyházin, a kir. trvszék polg. osztályúnak 1889. augusztus 16-án tartott üléséből. Jtusu, h. elnök. (2723—8) Zoltán, t. jegyző. Ritka alkalom! Hirdetmény. * M * # M * * «X * 6651. P. "18897 A nagyméltóságú magyar királyi közmunka és közlekedési minisztérium által 21173/1882. szám alatt a Nyírvizszabályozására nézve jóváhagyott kisajátítási tervezet alapján a geszterédi 321. és 340. számú tjkvben foglalt ingatlanokból Geszteréd község határán a Tótapai szivárgó kiépítéséhez szükségelt területekre a kártalanítási eljárás megrendeltetett, határidőül Geszteréd községházához s onnan esetleg a helyszínére folyó évi szeptember hó 21 napjának d. ••. 9 órája kitüzetett. Mély hatfridőre Meczner Gyula, mint a Nyirvizszabályozó társulat kormánybiztosa, az összes érdekeltek, azok hitelezői, ugy a távollevő, vagy meg nem jelenő érdekeltek jogai fentartására kinevezett Imre János, ügyvéd, ügygondnok, azou hozzáadással idéztetnek, hogy az érdekeltek elmaradása a kártalanítási eljárás keresztülvitelét s annak alapján érdemleges hatarozat hozatalás gátolni nem fogja, — a tárgyalás vezetésére pedig Nagy Lajos t. biró, az általa alkalmazandó tollvivővel küldetett ki. Kelt Nyíregyházán a kir. törvényszék polgári osztályának 1889. augusztus 23-áu tartott üléséből. Rusu, h. elnök. (286-3-3) Dr. Braun, t. jegyző. Hirdetmény. 6653. P. 1882. A uagyméltósigu m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium 21173/1882. ^zlra alatt a Nyirvizszabályozására jóváhagyott kisajátítási tervezet alapján az ibrouybüs pusztai 15. sz. tjkvben foglalt ingatlanból Ibrony község határain Bűsi szivárgó kiépítéséhez szükséges területre kártalanítási eljárás elrendeltetett, határidőül Ibroiy k'jzség hizához s ounan a helyszínére f. évi szeptember kő 17 ik napjának d. e. 9 őrája kitüzetett; mely batáridőre Meczner Gyula, mint a nyirvizsz ibályozó társulat kormánybiztosa, ő az összes érdekeltek, ugy a távollévő vagy meg nem jelenő érdekeltek jogai fentartására kinevezett Imre János ügygondnok, azon hozzáadással idéztetnek, hogy ha az érdekeltek elmaradása a kártalanítási eljárás keresztül vitelét, az annak alapján érdemleges határozat hozatalát gátolni nej) fogja; — a tárgyalás vezetésére pedig Nagy Lajos t. biró, általa alkalmazandó tollvivővel küldetik ki. Kelt Nyíregyházán a kir. törvényszék 1889. augusztus 16. napján tartott üléséből. Rusu, h. eluök. (275 -3-3) Farkas, t, jegyző. Van szerencsém a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy a nyári évad végével raktáramon levő összes nyári divatszöveteim, az egész karton és kendő raktár gyári áron, a maradékok pedig bármely elfogadható álban kiárul tatnak; mire a mélyen tisztelt közönség figyelmét felhívja kiváló tisztelettel (244-6-4) Stern Emánuel fia. * x x # K* * * * Hazánk legtisztább, legolcsóbb és leujobb szénsavdús, égvényes SAVANYU-VIZE. Végllles-Szalatllári, (Zólyom megye). Főraktár Nyíregyházán: Fest László urnái. Hirdetmény. 6654. P. 1889 A nagyméltóságú m. kir. közlekedési minisztérium által 21,173/1882. szám alalt a Nyírvíz-szabályozására jóvába yott kisajátítási tervezet alapján a ramocsaházabü^ pusztai 44. számú tjkvben foglalt ingatlanból Ramocsaháza község határán a büsi szivárgó kiépitó.-éhez szükséges kártalanítási eljárás mi grendeltetett, határidőül Ramocsaháza községházához s onnan a helyszínére f. évi szeptember hó 17 ik napján d. u. 3 órakor kitüzetett, mely batáridőre M c uer Gyula, miut a Nyíní< szabályozó társulat kormánybiztosa s az összes érdekeltek, ugy a távol lévő vagy meg nem jelenő érdekeltek jogai feutartására kinevezett Imre János ügygondnok azon hozzáadással idéztetnek, hogy az érdekeltek elmaradja a kártalanítási eljárás keresztül vitelét s annak alapján érdemleges határozat hozatalát gátolni nem fogja; a targyalás vezetésével p°d>g Nagy Lajos kir. tszéki biró, az általa alkalmazandó tollvivővel küldetik ki. Kelt Nyíregyházán, a kir. trvszék polg. osztályán tk 1889. augus .tus 16. uapjáu tariott iiséseből. Rusu, Zoltán, h. eluök. (271—3—3) t.jegyző.