Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-01 / 35. szám

Hivatalos melléklet a „IMyirvidék" 35-ik számához 975. K. B. 1889. Szabolcs vármegye fóisp/ínjától. A m. kir. kereskedelmi miniszter 34821/89. sz. alatt, az alsó-szabolcsi Tisza-szabályozó társulat rakamaz— t.-dobi védtöltésének kiépítéséhez Rakamaz és T.-Dada községek határaiban szükséges földterületek kisajátítás utján leendő megszerzése iránt a kisajátítási eljárást elrendeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása és az 1881. évi XLI t. cz. I-ső fejezetében körvonalozott mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése, az emiitett tör­vény 33-ik §-a alapján küldöttségre bizatik. A kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul Rakamazou az 1889. évi szeptember hó 9 ik napja d. e. 9 órája, Tisza-Dadán pedig az 1889. évi szeptemberhó 16-ik napja d. e. 10 órája, mindkét helyen a község házához azou értesítés mellett tűzetik ki, hogy a kül­döttség az ügy teljes befejezéséig munkálatát esetleg a kitűzött idót követő napokon is folytatni fogja s a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határozand, ha az érdekelt felek közül senki meg nem jelen is. A küldöttség elnökéül Szikszay Pál közigazgatási bizottsági tag, tagjaiul pedig Darvas István buji, Szelóczky Géza rakamazi lakosok, jegyzőjéül Vidovich László bi­zottsági tagok, hatósági szakértőül Koczok László kir. főmérnök kiküldetnek. A kisajátítási terv és összeírásnak mindkét közsé­get illetőleg 1—1 példáuya a tárgyalásnál leendő hiva­talos használat végett Szikszay Pál küldöttségi elnöknek, másik példánya pedig Rakamaz, valamint T.-Dada köz­ségek elöljáróinak azou utasítással küldetik ki, hogy azokat a község házánál ezen határozottal a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 uappal és a tárgyalásig köz­szemlére tegyék ki, s az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás idejéről a helyi szokás szerint haladéktalanul értesítsék, úgy a Rakamaz község részére 50 darabbau, T.-Dada község részére 169 darabban ezeu határozathoz csatolt egyéni értesítéseket, a czimzetteknek haladékta­lanul kézbesítsék s a kézbesítésről szóló igazolványokat a tárgyalás kezdetén a küldöttségi einöknek beadják. Ezen határozat a Budapesti Közlönybeu egyszer, a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos lapban pedig három­szor egymásután közhírré tétetni rendeltetik s e végből ezen lapok szerkesztőségének megküldetui határoztatik. Miről Szikszay Pál küldöttségi elnök a tervek és összeírások egyik példányával, Koczok László kir. főmérnök, Darvas István buji, Szelóczky Géza rakamazi lakos küldöttségi tagok, Vidovich László aljegyző, Jármy Jenő főszolgabíró, és eunek utján Rakamaz község elöl­járói a vonatkozó terv és összeírás másodpéldánya, vala­mint 50 darab egyéui értesítéssel, Dobos Imre főszolga­bíró és ennek utján T.-Dada község elöljárói a vonatkozó terv ós összeirás másodpéldánya, valamint 169 darab egyéni értesítéssel, végül a „Budapesti Közlöny" és „Nyírvidék" szerkesztősége egyszeri, illetve háromszori közlés végett ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának 1889. évi augusztus 8-áu Nyiregyházáu tartott üléséből. Kállay András, főispán. Szabolcsvármegye közönsége részéről 1889. junius hó 28-án Nyíregyházán folytatva tartott rendkívüli közgyűlés jegyző­könyvének kivonata. 245. Bgy. 7536. K. 1889. A vármegye közönségének 196/1889. Bgy. számú határozatával, a marha hajtó utak indítványozásával meg­bízott küldöttség jegyzőkönyve bemutatratik. Határozat. Marha-hajtó utakul a következő utvonalak állapít­tatnak meg: I. Hajduvármegye felöl: 1. H Dorog—Vaskapu— Rakamaz—Tokaj; 2. H.-Böszörmény—Ujfehértó—Nagy­Kálló ; 3. Debreczen—Téglás—Ujfejértó, Nyiregyháza— Királytelek—Rakamaz—Tokaj; 4. Debreczen, Ny.-Adony, Mihálydi—Bogát, Nyir-Bátor; 5. Sámson—Abapuszta; Szakoly—Kis-Lét;t—Ny.-Bakta; 6. V.-Pércs, Ny.-Acsád— Ny.-Lugas, Encsencs—Ny-Báka: II. Bihar vármegye felől: 7. Érmihályfalva—Szeut-György-Ábrány—V.-Pércs; 8. Ér­mihályfalva, P.-Bánháza—Ny.-Béltek—Piricse—Nyir-Bá­tor; III. Szatmárvármegye felöl: 9. M.-Szalka—Vaja— Bakta—Apagy—Oros, Nyiregyháza; 10 M.-Szalka, Nyír­Bátor—Nagy-Kálló—Nyiregyháza; 11 Nagy-Károly, Vas­vári—Ny. Bátor; 12. Fény.-Pusza, Károly—Ny.-Beltek — Ny.-Lugas, Ny.-Adony; IV. Beregvármegye felöl: 13. Thuzsér, Máudok—N. Lónya—Záhony—Eperjeske—Mo­gyorós—Oiladány ; 14. V.-Narnén v — Kis és Nagy-Varsány— Gyüre—Kopócs-Apáthi; 15. V.-Namény, Gemzse, Báka— Anarcs Kisvárda ; 16. V.-Namény, Karász, Bogdány, Keme­cse, Kótaj, Rakamaz; V. Zemplérvármegye felöl: 17. Tokaj—T.-Ladány—T.-Lök—B.-Sz. Mihály—H.-Nánás,H.­Dorog; 18 Király-Helinecz—Leányvár—Kisvárda ; 19 S.­Parak—Kenézlő—Balsa — Vencsellő—Gáva—Buj—Nyir­egyháza; 20. T.-Lucz. T.-Dob—B Sz.-Mihály ; 21 T.-Lucz, T. Dob, T.-Dada—T.-Lök— Nyiregyháza; VI Ungvár­megye felöl: 22. Csap—Záhony—Kisvárda—Bogdány— Nyiregyháza; VII. Borsodvármegye, felöl: 23. Sajó-Sze­ged—Polgár—H-Böszörmény; VIII. Összekötő vonalak: 24 Polgár, Nánás, H.-Dorog—Ujfehértó ; 25. Nagy-Kálló— Téth—Székely; 26. Kisvárda—Anarcs—Gyulaháza—Ma­da—Vaja. Miről a m. kir. földművelési minisztérium felter­jesztésen, Zoltáu János alispáu, Dtíbreczen, Szatmár szab. kir. város tanácsa, Hajdú, Bihar, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Borsodvármegye alispánja, a m. kir. csendőr-szakaszparaucsnokság Nyíregyházán, Dankó Ist­ván állami, Szabó Károly, Madarassi János vármegyei állatorvosok, a járási főszolgabirák. és Nyiregyháza város polgármestere, a „Nyírvidék" szerkesztősége háromszori közlés végett és ez uton a községek elöljárói közhírré tétel végett jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta : Vidovich László, aljegyző. 152. E B. 1889. Sz&bolcsvármegyi erd. albiz. Vasvármegye erdészeti albizottsága 241/1889. E. B. szám alatt értesít, miszerint Molnár Mihály volt Szerda­hely községi erdőőr részére 1886. évi jauuár 29-én 1. jkvi szám alatt kiállított de elveszett eskü tételi bizonylatot elvesztette. Határozat. A megsemmisítés a „Nyírvidék" hivatalos lap utján közhírré tétel végett a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város kapitányi hivatala és a községek elöljáróival közöl­tetik. Miről a debreczeni kir. erdő felügyelő, továbbá a „Nyírvidék" utján a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város kapitányi hivatala a községek elöljárói ezen hatá­rozaton értesíttetnek. Nyiregyháza, 1889. évi augusztus hó 12. Elnök helyett: Vidovich László, albiz. jegyző. 10,433. K. ci,­jgyg ozabolcsvarmegye aUspanjatol. A járási föszolgabiráknak. Értesítem, miszerint a Haas Mór belgrádi pusztai bérletében levő juh nyáj a lépfene miatt elrendelt zárlat alól feloldatott. Nyiregyháza, 1889. augusztus hó 26-án. Zoltán János, alispáu. 10,457. K. ~ 1889. Szabolcsvií rmeqye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesteréuek és a községek elöljáróinak. A mellékelt hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy a legkiterjedtebb módon közhírré tegye. Nyiregyháza, 1889. augusztus 27-én. Zoltán János, alispáu. Hirdetmény. A vármegyei adóhivatalok, a vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékét hivatalomhoz beterjesztvén, e névjegyzéket Nyíregyházán a vármegyei közigazgatási kiadói hivatalban, az 1886. évi XXI-ik t. cz. 25-ik § a rendelkezéséhez képest az 1889-ik évi szeptember hó má­sodik napjának d. e. 9 órájától 1889. évi szeptember hó 10-ik napjának d. u. 5 órájáig, a felszólalások megtehetése végett bárki megtekintheti. Az igazoló választmány a legtöbb adót fizető bizott­sági tagok 1890-re érvényes névjegyzékének összeállítása végett szeptember hó 13-án d. e. 9 órakor, a főjegyzői hivatalos helyiségben ülést tart, melyre az igazoló választ­mány elnökét és tagjait meghívom. Figyelmeztetem azokat, kik az 1886 ik évi XX-ik törvényczikk 26 ik §-ában körvonalozott kétszeres adó­beszámítás kedvezményeiben részesülni óhajtanak, hogy az igazoló választmány előtt szóval vagy Írásban jelent-

Next

/
Thumbnails
Contents