Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-01 / 35. szám

I, évfolyam. 35, szám. Nyiregyh

áza, 1889, szeptember 1. r JSÍYÍRYIDEK f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYE1 KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. D^" Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Igész érre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed érre 1 n A községi jegyző és tanitó uraknak egész érre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos köuy vuyomdájához (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intózeudők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmeutetleu levelet csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábbzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Cornp. által Hamburgban. 10,672. K. 1889. Nyiregyháza Hivatalos köziemének, Szabolcsvármeg te alispánjától. város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei tisztviselői nyugdij szabályrendelet módosítása, illetve kiegészítése tárgyában kelt vármegyei határozatot közhírré tétel végett a „Nyirvidék" 34. számában közlöttem, s felhívom Nyiregyháza város polgármesterét, hogy a közhirré tételt igazoló jelentését hivatalomhoz 14 nap alatt beterjeszsze, s utasítom a községi elöljárókat, hogy a közhirré tétel igazoló jelentéseiket szintén 14 nap alatt a főszolgabirákhoz beküldjék. Nyiregyháza, 1889. évi augusztus hó 30-án. Zoltán János, alispán. (Folytatás a hivatalos mellékleten.) Mi lesz a vármegyéből? A minden felől száruyaló hírek szerint, az idén még lesz restauráció a vármegyékben. Ez az ujságolás semmiesetre sem meglepő, mert másként nem is lehetne. Az ősszel összeülő országgyűlés nem lesz abban a helyzetben még, hogy e fontos kérdés megoldását törvényuyel keresztülvigye. Mert előre láthatólag a közigazgatás uj módját megállapító törvény-paragrafusok nem a miniszteri bureauk zöld asztalairól fognak életre keoni, hanem alkalom fog adatni a mérték-adó közvéleménynek is a megnyilatkozásra, s ezen kivűl szaktanácskozmány is fog összehivatni, mely már a rendezésben nem csak az irány eszméknek fogja megjelölni útját, hanem a részletes rendelkezéseket is megszabja. Emlegetik ugyan, hogy ezt az időbeli lehetetlenséget a kormány ugy akarja áthidalni, hogy a vármegyei hivatalokban inter reguumot csinál, meg hagyván a most fungáló tisztviselőket — bizonyA „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Egy régi mese, mely mindig uj. Árvalányhaj, komló és szarkaláb, Három virág, három szál legény ; Elvégezték,... bogy megházasodnak... S keresnek majd nőt...a föld tekén. Árvaláuybaj, büszke itju volt, Öntelt, hiu, kissé kérkedő; Azt hivé...hogy ellenállhatatlan... S ábrándozik élte minden nő. Kandi volt ő kegyelme a komló... Még pedig nem kicsit,...de nagyon, Megnézett és kikérdezett mindent, Azt is, a lánynyal.. .lesz e vagyon. Szarkaiáb,.. .mint eleven kéneső Piheni nem tudott sehol sem, Ugy érezte,.. .fogva van mindenütt 8 elbűvölte minden női szem. ...A leventék, nősülő lovagok... Kis városba érnek egy napon ; Hol ép voltak eladó leánykák, Szív s lélekben áldva gazdagon. ...Nagy estély van a kis városkában, Ismerkedni könnyű... nem nehéz, Még alig pár óra csak,...s a trias A mulatók soraiba vész. Szarkaláb.. .mitt ügyes, fürge dandy Elől van a résen mindenütt, Sürög, forog mint u pergő orsó... Perczig marad meg csak egy helyütt. Itt.. .ott...elejt édeskés szavakat. Elmondja, hogy itt is miért van; Hogy szíve,.. .hogy lelke,...hó lángra gyúlt. S hogy élete. . .régen czéltalan. S választani,.. .arra még sem képes... Ingadozó volt...és az marad; Mint legtöbb ifjú, várja, mikor Repül szájába a sült falat. A komló, ez a szemfüles ficsúr... Mindig csak a mamák k<>zc forog, Értekezést tart a kertészetről... Mert nőknek...ezt tudni fődolog. Elmondja.. .hogy szip gazdasága van... És hogy géppel szórat gabonat, talan időre, esetleges kinevezésükig, hivatalukban. Ebben a kombinációban nem hiszünk, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a kormáuy a most fungáló vármegyei tisztviselők mandátumának — melyet nem is ő adott — a meghosszabbításával praejudikálni akarjon az egyedül illetékes törvényhozás elhatározásának. De valószínűtlen ez a kombináció azért is, mert a kormány — mint azt az uj belügyminiszter és államtitkárja programmszerü nyilatkozataiból kivehettük, a reformálásról szőtt terveiből — még a legáltalánosabb vonásaiban is titkot csinál Már pedig az emiitett inter regum, a leglényegesebb részét a reform törekvésnek, elárulná. Mert hiszen mire kiváncsi az ország, ha nem arra, hogy kiuevezés lesz-e ezután vagy nem? Az inter regnum pedig előre megmondaná, hogy az lesz? Yalószinübb tehát, sőt csaknem bizonyos, hogy az idén választunk még! S akik kikerülnek az urnából, a most érvényes törvény alapján, mint hat ^tendőre megválasztott tisztviselői a vármegyének nyernek mandátumot, de azért mégis szörnyű bizonytalansággal, hogy ezt a hat évre szabott bizonyosságot is egy tollvonással semmivé teszi egy ujabb törvény, egy másik elhatározás, mely kikerül a törvényhozásból. Annyi bizonyos, hogy a közigazgatás reformálásának a kérdése a legfontosabbak közül való, föltéve természetesen, hogy nem egy ujabbi foltozásról van csupán szó. A közvéleménynek, ennek a meglehetősen elaltatott közvéleménynek a hullámzása is mutatja ezt, mely e kérdéssel ma már szokatlan érdeklődéssel foglalkozik. De igaz és helyes képet nyerni e mozgolódásból, kivenni azt, hogy az ország gondolkodó többsége miképen gondolkozik e kérdés felől, nem lehet ma még, mert nem adatott alkalom arra, hogy a közfelfogás vagy Aztán ügyes keresztkérdésekkel Ki tudja a papa vagyonát, Itt.. .gyenge, ott...meg nincsen telekkönyv, Ám az úrfi folyton szimatol : S a vége ÍIZ: „Kevés a hozomány" S megy oda, hol Bok az alkohol. Árvalányhaj, e csinos gavallér Mindig tánezol, hajlong, tetszeleg, Megnyeri a lányok, mamák szivét — Remekül is heszél a...gyerek. — Língra gyul és lángra gyújt többeket... Ám maga csak hamar el lobban, Nincs benne egy csepp állhatatosság... Minden kincse a modorban vjn. Üres szív és lélek, mint a legtöbb,... Ki füstölni, öltözködni tud ; Magára ne vr-gye, kit nem illet... Folytassa hát, ha a menybe jut. ...Árvalányhaj, komló és szarkaláb A mint jöttek...ép ugy távoznak, Élnek tovább a rideg valónak... Fejökön hold s szívökben nincs nap. Galánffy Lajos. A jé barát kabátja. (Bohó történet, Brémond A. után.) Ducornet Bertrandot, kinek eddigi élete sűrű csalódások lánczolatából állott, egy jó barátja magához hívta ebedre. Számos barátja közül ez az egy maradt hű hozzá, mint régi jó iskolatárs. Ennek a jó szerencse kedvezvén, jövedelmező mérnöki állomáshoz és a becsületrend keresztjéhez jutott. — Barát)m Bertrand! — szólitá meg ebédnél a mérnök, — ugy látszik, nem vagy többé oly módban, mint azelőtt valál. — Fájaalom! — sóhajtá Bertrand, — semmihez sincs szerencsém. Nem is hiszem, hogy valaha boldoguljak. Két év óta bár mihez fogjak, semmi sem sikerül. Miután a költészetnek hátat fordítottam, látván, hogy semmi hasznom sincs belőle: hivatalba akartam lépni. legalább a többség felfogása ez ügyről kidomboru.hasson. Az, hogy a belügyminiszternek és államtitkárjának választóik előtt e kérdésben tett nyilatkozataikat a szokásos és udvarias éljenzésekkel kisérték : a közvélemény irányát még semmi esetre sem jelezheti, valamint nem lehet tájékozást szerezni az ország gondolkodása felől ama válaszokból sem, melyeket az uj belügyminiszter bemutató levelére adtak a vármegyék. Hiszen ezek is csupán udvariassági tények. De épen Teleki Géza gróf belügyminiszternek ez emiitett leiratából kitűnik az, hogy ennek a nagy reformnak a megállapításánál meg fognak hallgattatni a vármegyék is. Nagy garancziája rejlik ebben annak, hogy, ha — amint ezt váruunk lehet — a kormány és az országgyűlés hallgatni fognak a nyilatkozásra felhívott közvélemény szavára, ugy amint az a bizonyára nem egészen egyértelmű feleletekből majd kijegeczesedik: hogy akkor ez a tervezett reform csakugyan megfelelő lesz a szükségnek, pótlója a hiányoknak s megépítője, ami uj kell — közigazgatásunk épületében. A közvélemény pedig addig is mentől többet s alaposabban foglalkozók e rövid idő alatt megvalósulásra kerülő fontos kérdéssel, mert a vélemény, melyet majd kérni fognak tőlünk, igy lehet csak olyan, mely sulylyal fog birni a serpenyőben. Az iskolai év kezdetén. Vége a szünidőuek. A múzsák szentelt csarnokai ismét megnyílnak, hogy magukba fogadják a szülők és a h*za reméujeit, kik testben lélekben felfrissülve sietnek az erkölcs és tudomány kutforásaihoz, hogy szivükbe a szép, jó és igaz iráuti szeretet drága gyöngyeit, lelkükbe az emberszeretet és istenfélelem legnemesebb érzelA főnökhöz folyamodtam, de ez állomást egy tisztességesebb öltözetű fiatal ember kapta meg. Hogyan tudtam volna uj ruhát csináltatni, mikor még a rajtamvalóval is adós vagyok! Továbbá egy szép, fiatal, gazdag leányt szerettem, nem annyira gazdagságáért, mint bájaiért. Nőül akartam venni. Meg is kértem; de atyja ajtót mutatott. Végre barátaim is mind elpártoltak tőlem. — Lehetetlen! — Csak te maradtál bű. — Az ón baráti vonzalmamra számolhatsz is mindig. — Nem tudom, miféle gonosz szellem vett üldözőbe születésem óta; de igaz, hogy lefolyt életem nem egyéb keserűségnél. — Remélj! — Egyebet ugy sem tehetek. — Nekem van valami tervem veled. — Hogyan? Egy magas hivatal főnökével beszéltem felőled. Nála kétezer frank évi jövedelmet hozó állomást kaphatnál ? — Az igaz, hogy kevés, de szorult helyzetembeu mégis segítene. — Az emiitett főnök most épen hivatalában van. Menj hozzá rögtön. — Édes örömest, de előbb ruhát kell kölcsöuöznöm valahol. Ebben a vásott kabátban csak nem mehetek. — Nyiss a mellék szobába, végy magadra egyet kabátjaim közül. Olyan leszesz benne mint egy orosz herczeg. Bertrand felölte egyet ós sietve eltávozott. Az utcza túlsó oldalán meglátta egyik barátját, ki mióta elszegényedett, nem igen szokta megismerni. „Minek köszönjek neki ? — gondolá — hiszen nem fogadja el." Azonban e perezben barátja lekapván kalapját, nagyot köszönt Bertrandnak, s kinyújtott kézzel sietett át a másik oldalról, hogy kezet szorítson vele. — Honnan kedves barátom? — Oly rég nem láttalak. Mai számunkhoz fél iv és a községek részére hivátáíő^nielléklet vau csatolva.