Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-11 / 32. szám

legszigorúbb foganatosítására és a tett intézkedések ellenőrzésére utasítottam. Jelen alkalommal tehát a törvényhatóságot. a fenutidézett rendeletemben foglaltak pontos végrehajtására hívom fel. Különös figyelem fordítandó a légkör és talaj tisztaságának megóvására s a fertőző anyagok eltávolítására illetve fertőtlenítésére. Főfontosságu körülményt képez továbbá az egészségre annyira szükséges ivóvíz lisztaságáuak megőrzése, a közkutak tisztítása, az élelmiszerek és italok szigorú közegészségi felügyelete, a vágóhidak, azok környékének, a vendéglők, korcsmák és azok udvaraiuak tisztán tartása, a hulladékok és szeny eltávolítása és a hulladékok által fertőző helyek naponkénti fertőtlenítése. Elvárom hogy fentiek folytán szükséges intézkedéseket a legszélesebb mérvben és R legnagyobb erélylyel fogja megtenni és mindazt megszünteteudi, a mi közegészségi ártalmat vonhat maga után. végül, hogy erélyesen fog intézkedni az iránt, miszerint a hatóság rendelkezéseinek végrehajtása lelkiismeretesen ellenőriztessék, s a netán előforduló közöny, hanyagság vagy mulasztás kellőleg megtoroltassék. Az e részben tett intézkedéseiről hozzám mielőbb jelentés teendő. Budapesten, 1889. év juáus hó 26-án. Gróf Teleki. 9,172. K. , — ozaoolcsvarmegyt alispanjatol. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Gyürében 1. Eperjeskén 1 db szarvasmarha lépfenében elhullott, Gyulaházán 1 db sertés veszettség miatt elhullott, Pátrohán 2 db sertés orbánczban elhullott. Nyíregyházán, 1889. évi augusztus hó 6. Zoltán János, alispáu. 9,5

76. K. 1889. - A járási föszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Értesítem, miszerint Nyír-Bátorban 3 darab sertés orbánczban, Oroson S-Kohu Hermannak 3 darab tehene lépfenében elhullott. Nyiregyháza, 1889. évi augusztus hó 6-án. Zoltán Jáuos, alispán. 9,171. K. Szabolcsvármeg ,e alispánjától. ' ^'gg

g Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Tudomás vétel végett közlöm, miszerint Zsurk községe: „Szabolcsmegye Zsurk községe pecsétje 1889." körirattal, közepén egy zászlós bástya torony nyal — uj pecsét nyomót készíttetett. Nyiregyháza, 1889. augusztus 6. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye alispánját ól. 9,293. K. 1889. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A Nméltóságu m. kir. belügyminiszter 45,371/1889. számú rendeletét szigorú alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza. 1889 évi augusztus hó 6 án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 45,371/VIL szám. M kir. belügyminiszter Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A Budapesten székelő franczia főügyuükség több előfordult eset alkalmából panaszt emelt, hogy a magyarországi hatóságok a hagyatéki eljárás szabályozása tárgyában Francziaország és a monarchia közt 1866. évi deczember 11-éu kötött, az 1879. III. trv.-czikk által hatályábau fenntartott es jeleuleg is érvényben lévő államszerződés III czikkében foglalt azon határozmánynak, melyszeriut ha a szerződő felek egyikének alattvalója a másik területén elhal, a helyi hatóságok kötelesek erről a haláleset helyéhez legközelebb lévő főügynököt, ügynököt, ügynöki helyettest vagy ügynökségi ügyvivőt azonnal tudósítani: eleget nem tesznek, és igy az illető főügynökség stb. nem lehet azon helyzetben, hogy azou jogokat, melyek az idézet czikk szerint őt illetik, gyakorolhassa Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy alantos hatóságait, a fenntidézett és az 1879. évi „Rendeletek Tárának" 99 és következő lapjain közzé tett államszerződés említett intézkedésének szigorú megtartására utasítsa. Budapesten, 1889. julius hó 20-án. Gróf Teleki. képviselője által, a kártalanítási ügyek ellátásával az illető törvényhatóság területén megbízott pénzügyi közegnél Írásban, vagy szóbelileg, esetleg a vonatkozó kártalanítási tőke megállapítása iránt folytatott egyességi tárgyalás alkalmával terjesztendő elő. E/.en előlegekről — a fent idézett körrendeletben ismertetett módozatok mellett — kötelezvények lesznek kiállitandók, mely kötelezvények a kártalanítási ügyek ellátásával az illető törvényhatóság területén megbízott, pénzügyi közegnek adandók át, a ki azokat elhatározás es illetőleg az előleg folyósítása iránti intézkedés végett a pénzügyminiszterhez haladéktalanul felterjeszteui tartozik. A pénzügyminiszter határozatáról és illetőleg az előleg kifizetésének helye és idejéről a jogosult felek az illető pénzügyi közeg által megfelelően értesíttetni fognak. Budapest, 1889. augusztus 3-án. M. kir. pénzügyminisztérium. 48,620. szám A m kir. pénzügyminisztériumtól. Szabolcsvármegye alispánjától. 1,017. KB. 1889. A járási föszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A. m. kir. pénzügyminiszternek 48,620/89. sz. a. kiadott „hirdetmény "-ét és „körrendelet

u-ét szokásos módon és lehetőleg széles körben leendő közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. évi augusztus hó 8-áu. Zoltán János, alispán. 48,620. M. kir. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. A in. kir. pénzügyminiszter ezennel közhírré teszi, hogy az italmérési jog kártalanítása fejében az 1888. évi XXXVI t. cz. alapján adandó tőkékre, az 1889. évi XXXIII. t. czikkben megszabott és az 1889. évi 48 620 sz. a. az italmérési jog kártalanítása körül felmerülő munkálatok végzésével megbízott pénzügyi közegekhez intézett s alább közölt körrendeletben részletezett feltételek alatt pénzintézetek által előlegek fognak nyújtatni. A kártalanítási tőkékre igényelt előlegek engedélyezése iránti kérelem a kártalanításra jogo-ult, vágy Körrendelet az italmérési jog kártalanítása körül felmerülő muukálatok végzésével megbízott összes pénzügyi közegekhez és az ezek elleuórzésével megbízott miniszteri biztosokhoz, az 1888. évi XXXVI. t. cz. alapján nyújtandó előlegek tárgyában. Az 1888. XXXVI. t. cz. alapján nyújtandó előlegekről szóló 1889. XXXIII. t. czikkel felhatalmazást nyertem arra nézve, hogy az italmérési jog kártalanítása fejében adandó tőkékre — akár állampéuzekből közvetlenül, akár pénzintézetek utján — már az 1889. év folyamáu is előleget nyújthassak. Miután több elsőrangú pénzintézet hajlandónak nyilatkozott a szóban forgó kártalanítási tőkékre — az 1889. XXXIII. t, czikkel megszabott feltételek alatt — előlegeket engedélyezni, ezen előlegek adására a pénzintézetek igénybe vételet határoztam el. Ehhez képest a „Magyar általános hitelbank" czimü budapesti pénzintézettel már is olyatén megegyezest létesítettem, mely szerint a nevezett pénzintézet, a jogosult felek kívánságára, a kártalanítási tőkékre f. évi augusztus 1-seje utáu előleget fog nyújtani, mihelyt: a) a kártalanítás összege, melyre az előleg kéretik, meg van állapítva; b) minden kétséget kizárólag tisztába van hozva és ki van mutatva, hogy az előző a) pontban említett összeg kit illet, s hogy az más jogával terhelve nincsen, ós c) ha az előleget igénybe vevő fel kötelezi magát, hogy kártalanítási kötvényeinek eladását az államra bízza a végből, hogy az előleg és járulékai, amennyiben egyebként nem törlesztetnének, a kötvények árából legyen fedezhető. Az igénybe vett előlegeknek a jogosult felek részére való kifizetését az illető fél kívánatára, az állami pénztárak és adóhivatalok fogják közvetíteni.