Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-03 / 5. szám

„Pí Y I K T I D É K". Oh! ti igazságtalan emberek, kik borús világnézeteitekkel, fagyos kedélyetekkel, ősik merő komolysággal vélitek a jót, a nemest, a szépet gyakorolhatni , holott azt kedélyesen it meg lehet tenni. Ha izabad >nevetve mondani igazat*, miért ne lehetne nevetve segíteni nyomorult ember társainkon ? Ha lehet sirva vigadni, miért ne lehetne vigadva ébreszteni fel a könyörületet? Ha már könnyeznünk kell, miért •ajtolja ki azokat csupán a fájdalom és miért ne az öröm ? Elvonultam az ablaktól, hogy egy lágy ktros székben tovább fűzzem gondolataimat. Alkonyat felé hajlott a nap, homály kezdett szétterjedni a szobában, mely folyton sűrüdve, végre a kör nyező bútordarabok körvonalait is elenyéozté. Tekintetem folyton lágyult, gondolataim mind szabadabban kezdének szárnyalni és óriási területeket bekalandozni. A tér megváltozott; más helyre, más vidékre értem, hol végre megállapodva, már nem véltem magam merész fantaziám •zesiélyes alkotásainak hatása alatt, haüem ismét a földön, egy Ízléses berendezésű szobában láttam magamat, melynek legszebb, legbecsesebb disze egy női arczkóp vala. Ablakomon át, mely tárva volt, enyhe lég ömlött be, új életet öntve zsibbadt tagjaimba. A beömlő nap•ugár láthatóvá tett egy légoszlopot, melyben milliárd portömecs végezte sieszólyesen kóválygó tánc'.át. író asztal előtt ültem, egy csomó papír és akta féle közé merülve, midőn egyszerre hilk, mondhatnám felénk kopogtatás üté meg fülemet. Hallgatództam, majd a következó pillanatban azt mondám, hogy »szabad« Az ajtó most kinyílt és két előkelő külsejü nő alak állott előttem. Kérdő pillantásomra egy elragadó mo«oly támadt az elsőnek belépő ajkain é» én alig kérdezhetém, hogy mivel lehetek siolgálatukra, annyin elfogott a meglepetés, e szokatlan látogatás. — Mintha csak sejtette volna uram, hogy fontos és magasztos czél érdekében teszszük tiszteletünket. Nos igen, komoly dolog. Figyeljen és tárja fel nemesen érző keblét azon tiszteletreméltó ügy érdekében, mely a mi szivünket is betölti. Ezzel az idősebbnek látszó nő egy kedves mozdulattal kisért lépéssel felém közeledett és magát ünnepélyes állásba helyezve, csengő hangján tovább folytatá beszédét. Uram, a helybeli nőegyl t legutóbb tartott közgyűlésének egyhangú határozata értelmében, mely ezerint egy a szegény gyermekek felsegélyezésére szolgáló jótékony czélu tánczvigalom rendezését elhatározta; továbbá azon megtisztelő megbízásnak engedve, hogy csekélységem a nőtgylet nevében uraságodat, mint a helybeli társas élet és a jótékonyság támogatóját, a rendezendő jótékony czélu mulatság főreudezői tisztével megkiuáljam: ezennel van szerencsém faltétlen bizalmunk kifejezése mellett uraságodaak a főrendszői tisztséget felajánlani, meglevéu győződve, hogy egyedül ön azoa férfiú, aki legkevésbé zárkoEÓdik el az emberbaráti szeretet gyakorlását czélzó fáradalmak elől. A segélyezendő árvák hálaérzetével egybekapcsolt köszönetünknek elóre is őszinte kifejezést adva, engedjen bennünket azon megnyugtatással távozni, hogy hivatalos eljárásunkat teljes siker koronázta. (Vége következik.) Ifj. Bolits Jó/.seí. A „NY1RV1DÉK* TÁRCZÁJA. A Petneházy család czimeres nemeslevelei. Közli Nagymáté Albert kis-létai ev. ref. lelkész. Pár évvel ezelőtt — a Budavár visszafoglalásának kétszázados jubileumára tett előkészületek idejében — a tárgy időszerűségénél fogva, némi kutatásokat tettem a megyénk életébeu egykor fontos szerepet vitt Petneházy család s épen annak talán legkimagaslóbb alakja, Petneházy Dávid életére vouatkozólag. Nyomozásaim közben felette érdekes eseményeket sikerült megtudnom a nagyhírű kurucz ezredes, labbaucz és törökverő hős életéből, melyeket talán egy más alkalommil e helyen is elbeszélni lesz alkalmam. Kezeimbe került egyebek közt Budavár emiitett hősének családját illető két reudbeli czimeres nemeslevél is. Ezeket Thaly Kálmán orsz. gyűlési képviselő úr utján a magyar tud. akadémiához küldöttem, a hol aztán, az azon évben rendezett történelmi kiállitásou lett bemutatás után, végleg is elhelyeztettek. Az emiitett két oklevél pergamen lapoa, gót Írással, igen díszesen festett czimerrel volt kiállítva, azonban az idők viszontagságai, vagy a tulajdonosok gondatlansága miatt elrongyolva, pecsétjei széttöredezve jutott kezeimhez, hanem mindamellett is ahoz értő emberre nézve valódi kincs ez. Főleg a Zsigmond király oklevele felette nagybecsű, mivel csak ez idő tájban vagy kevéssel előbb jött szokásba egyes, a királyi felségnek nagyobb szolgálatokat tett férfiakat czimerrel, mint nemességi jelvéuynyel ellátni, s az ezen időben kiállított czimeres nemes levelek ma már igen ritkák. Részint a régiség — hiszen majdnem 5 század zúgott le azóta az idők viharos szárnyain — részint a hazánkat ért számtalan csapások, török-tatár s egyéb ellenséges dúlások az egyes családok ugyuevezett leveles ládáit szétszórván s megsemmisítvén, csak a családok egészen biztos levéltáraiban találhatók ilyetén egyidejű vagy régebbi oklevelek. Kiállítási helye is igen érdekes, a mennyiben Konstanczban a Huss János máglyája által oly gyászos emlékű városban, épen az egyházat főben és tagjaiban megújítani czélzott zsiuat idejében kelt. A másik már ujabb keletű; de nem sokkal. Csak öt év tized a különbség. Adományozója igazságosságáról népünk által még ma is emlegetett Hollós Mttyás királyunk. De hagyjuk beszélni magukat az okleveleket, természetesen magyar nyelven. ÚJDONSÁGOK. A nyirbáthori Báthory templom. Tisztelt Szerkesztő úr ! A nyirbáthori ev. ref. egyháztanács a történelmi nevezetességű ref. templom újból fedetési költségeinek beszerzése czéljából a legközelebbi Karácsony-ünnep másod napján zártkörű tánczmulatságot rendizett, s a jótékonjciélra tett felülfi vetéseket hirlapilag nyugtázlatni igérte. Mielőtt ezt tenném, felemlíteni kívánom, hogy a kérdéses templom ugy a hazafiasság, mint a nemzeti dicsőség és a vallásosság nagyszerű emléke, dicső Mátyás királyuak uralkodásának végső éveiből való, és ha valóban ma szemléljük is ezen tiszta góth stílusban rendkívül merészen épített valóságos műremeket, vagy a benne levő egykorú, tehát több mint 400 éves faragott székeket, melyeket igazán mü'észi kivitelben valóságos művészek készíthettek, mert e tekintetben szebbet, tökéletesebbet ma sem állítanak elő, vagy ha magát az anyagot vizsgáljuk, melyet az akkori közlekedési viszonyok mellett messze földről kellett ideszállitani: igazán nem tudjuk, higy mit csodáljunk jobban, az ópitő művész genialitását, az építtető Báthory István és Eudre áldozatkészségét és vallásosságát, vagy talán a mindezeket előidéző nemzeti dicsőséget s enr.ek a központját Mátyást, az igazságost ? mert tény az, hogy az az időbeni főuraink a müpártolást s mű

;zlést az ő udvarában sajátították el s mintegy őt utánozták. Azonbau ezen dicső emlékek felidézésének kettős hatása van, ugyanis mig bámuljuk a művészetet, áldozatkészséget és az az időbeni vallásosságot, önkénytelen vágyat érzünk magunkban egy hasonló dicső korszakban élhetni s abban nagyot és dicsőt mivelni és cselekedni ! De ha az éremnek másik oldalát tekintjük, ismét önkéntelenül, de elszomoritólag jön szeműuk elé a mai kor hidsg, anyagias irányzatával s majdnem azt hiszszük, hogy egy dicsőbb korszak utáni vágyunk csak egy hiu ábránd, azonban ne feledjük, hogy épen korunk a jótékonyság korszaka, s habár sokszor áldozatok árán, de ma is hasonló nemes cselekedeteket visznek véghez, mint őseink. Áttérve tulajdonképeni tárgyunkra, örömmel konstatálhatjuk, hogy nekünk éppen nyírbátoriaknak nincs okunk panaszkodni a korszellem hanyatlása miatt, mert a mily áldozatkészség és vallásosság indította az emiitett két Báthoryt a templom építésében, elődeink s mi magunk is sorsunkhoz képest szerényebb, de megfelelő áldozatkészséget tanúsítottunk s tanus-tunk ezen műemlék fentartása körül, sőt nem hiányzik népünknél a vallásosság sem, mert ha ez hiányoznék, csakugyan hiányoznék áldozatkészség és minden, pedig, hogy népünk nemes eszmék iránt érzékkel bir, legközvetlenebb bisonyiték reá a már említett jótékonyczélu bál jövedelmének kimutatása, a mely szerint ezen egészen polgárias, de éppen azért kedélyes mulatság a kiadásokon felül, tehát tisztán jövedelmezett 223 frt, azaz kétszázhuszonhárom forintot, a melyből felülfizetés 169 frt. Ezen eredmény sokak előtt talán nem feltűnő, de mi ismerve helyzetünket, a jótékonyság ilyetén nyilvánulásával nagyon megvágjunk elégedve, bár a befolyt öszszeg csak nagyon kis része a szükségelt és még beszerzésre való kiadásoknak, melyek kitesznek körülbelül 3000 forintot. Mi tudjuk, hogy a mü-mlékek fentartására egy országos bizottság ügjel és országos alapból segélyez ott a hol szükséges, de azt is tudjuk, hogy ezen műemléket fentartó egyházunk a segélyezésre reászorult, maga a müjmlék pedig a fentartására szükségelt kiadást megér demli, és ha jelen soraink folytán a nagyérdemű adako I Z igmond isten kegyelméből Rómaiak mindig felséges királya,s Maiyar— Dalmát — Horvát stb.országok királya, Krisztus minden hívének, jelenvalóknak s jövendőbelieknek egyaránt, a kik jelen feljegyzést tudomásul veszik, üdvöt abban, a ki a királyoknak az uralmat s a győzelmes diadalt adja. A trón dicső feuyéből, mint a uapból a sugarak, származnak törvényes jog szerint a nemességek s miudeu nemesség jelvényei annyira függenek a királyi móltóságtól, hogy nem létezik a nemesi állapotnak oly jelvénye, inely nem a királyi méltóság kebeléből került volna elő. Mindeneknek, jelen valóknak és jövendőbelieknek egyiráut tudomására kiváujuk hozni jelen levelünk során, hogy hívünk Márton, az István fia, ki fia Pethenyeházai Miklósnak, felségünkhöz járulván s előadván ós elősorolván hű^ges szolgálatait, valamint hű fáradozásainak ingyen való érdemeit s őszinte magakedveltetését, melyek általunk elfogadtattak s valóban dicsérendők, a melyekkel ő szent diadémánknak s királyi magasságos felségünknek hoszabb idő óta szerencsés ós kedvezőtlen dolgaiukb in, nevezetesen Lombardia és jelenleg Allemannia, nem külömbeu Aragónia, Franczia s Anglia nevezetű királyságoknak s a világnak külömbféle részeiben, személyét és vagyonát nem kiméivé, fáradhatatlanul igyekezett megtetszeui s magát kedvessé és elfogadottá tette, hogy a jelen Írásunk fejezetén lefestett czimert, vagyis nemességi jelvényt felségünktől kieszközölvén, ugyancsak a mi felségünk ugyanazt a czimert, vagyis nemességi jelvényt neki, s ő általa nevezett Istvánnak, atyjának, uemkülömben György vérszerinti, — valamint András és Benedek, B ilázsnak, a János fi linak, — Audrásnak, Jakabnak, Györgynek ós Miklósnak a László fiainak — Gallu^nak a Péter fiiinak és Jakabnak a Tamás fiinak, valamennyien Pethenyehizialinak, neki osztályos atyjafiiinak, azok örököseinek és iniuden maradékaiknak, királyi bőkezűségünknél fogva, adju'c meg és adomtuyozíuk —alázatosan és hódolattal könyörgött. Mi tehát nevezett Márton fáradozásainak érdemeit, — a mely szorgalmis és fáradhatatlan érdemeivel felségünk irányában e Idigelé kitűnt s jelenleg is napról napra jeleskedik s jövőben annál is buzgósabban foghat jeleskedni, mivel magát és övéit tisztességeknek megkülömböztetett kegyeivel Iá ja ékesítve, — kegyes hajlandósággal szemlélvén, határozott szándékkal s felségünknek biztos tudomásával ugyanazon Mártonnak és zók, illetve felülfizetők meggyőződnek arról, hogy mi jótékony adományaikat hálás köszönettel fogadjuk, mas oldalról ezen műemlékünk iránt a közérdeklődés s talán az emiitett országos bizottság fijyelme is feltölthető leBi: czélunkat érjük ! Nyirbáthor, 1889. január 25 én. A nyirbáthori ev. ref. egyháztanács Devében: Tóth István, fógondnok. — A nagy lovas laktanya ügyében, a honvédalmi miniszternek legu'óbbi leirata folytán, melyet lapunk előző számában már ismertettüuk, a képvisoletnek ez ügyben megbízott küldöttsége ülést tartott, s átiratilag fölkérni határozta a VI. hadtest pirancmokságát Kassán, hogy a terveket, amint azok a kö^ös hadügyminisztériumtól oda leérkeznek, egyenesen a tervező mérnöknek, Szukup urnák adja ki, hogy az a kivánt változtatásokat rajta megtehesse. A közös hadügyminiszter külömben is utasította már a kassai genie parancsokságot, hogy a tervező mérnököt támogassák. — A vármegyei község jegyzői nyngdij-választmány e hó 6-dikán, a vármegyeháza kis termében ülést tart. — Kinevezés. A földmivelés,-ipar és kereskedelemügyi miniszter Varga Károly oki. magán állatorvost a büdszentmihályi vasúti állomáshoz szakértőül nevezte ki. — A közvágóhíd épitésére vonatkozó terveket a városi pénzügyi és építkezési szakosztályok albizottsága átvizsgálván, e tervek, a tanács javaslatával együtt a legközelebb megtartandó képvisőleti gyűlés elé fognak terjesztetni. — Értesítés. A szabolcavármegyei ált. tanitó egyssület központi választmánya az alapszabályok 9. §. b) pontja értelmében 1889 ik év február hó 6-án d. e. 10 órakor a róm. kath. iskola helyiségében gyűlést tart; miről a helybeli és vidéki választmányi tagok tisztelettel értesíttetnek. Tárgysorozat: 1) Az 1888-ik év szeptember 19-én tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Bizottsági javaslat, az egyííületi könyvtár részére szak-könyveknek megszerzése ügyében. 3) Pénztáros jelentése az egyesületi pénztár állásáról. 4) Az aradvidéki tmitó-egylet központi választmánya részéről a tanítók védkötelezettsége ügyében küldött átiratnak tárgyalása. 5) A IV-ik országos egyetemes tanítói gyűlés megtartására vonatkozó írásbeli indítvány tárgyalása. 6) Indítványok. Nyíregyháza, 1889-ik év január hó 30. Miklós László, egyesületi elnök. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük: Alólirottak fájdalommal tudatják néhai Tregjár Vilmának folyó 1889. évi jauuárhó 28 án esteli 11 '/a órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó évi januárhó 30-án délutáu 3 órakor foguak, az ág. ev. egyház szertartása szerint, sörház-ulc^ai lakásából a Morgó melletti sírkertben örölc nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1889. január 29. Bencs László mint sógor és neje mint sógornő. Mariska, E'.elka és Kálmán keresztgyermekei. Áldás ós béke poraira ! — Nyilvános számadás. A nyírbátori ev. ref. templom tetőzetének kijavítására tartott tánc.mulatság alkalmával felülfizettek: L

:ptay Károly orsz. gyűlési képviselő 60 frt, Gmcsy Albert Kis Létáról 10 frt, Mandel Ábrahám 10 frt, Mandel József 5 frt, Reizmann Hermán Kis-Várdáról 5 frt, Sztruhár István 4 frt, Dohoaovits Ferencz 5 frt, Mandel DJZSŐ 3 frt. Mandel Ede 2 frt, Kótor Péterné 2 frt, Polátsek Fülöp 2 frt, Szálkái Emil 2 frt, Bodnár Imre 2 frt, Mandel Izráel 3 frt, Máté János 2 frt, dr. Boldizsár Imre 2 frt, Szarka József tiszttartó (Császári) 1 frt, Bruk Vilmos 1 frt, Szvoboda Lőrincz dohány beváltó tiszt 1 frt, Deuts általa előbb emiitett Istvánnak, atyjának, György vérszeriuti — András, Benedek, Balázs, András, Jakab, György, Miklós, Gallus és Jakab osztályos atyjafiainak, azok örököseinek s minden maradékainak az előbb említett Márton könyörgő kéréseire, az előbb megírt, itt lefestett s festőművészettel megkülömböztetetten kiábrázolt czimert, vagyis nemességi jelvényt, jelen levelüuk erejénél fogva adományozzuk; sőt kü önös kegyeink bővebb teljességéből fentemiilett M írton ós más előbb nevezett nemességének nagyobb dicsőségére, saját jóindulatunknál fogva megengedjük, megadjuk, kieszközöljük, hogy ugyanazon Márton és a többi megnevezettek, azok örökösei és valamennyi megszületett és születendő maradék, ezen czimert, vagyis nemességi jelvényt, a mint azt jelen levelünk eleje sajátságos, külömböző színekkel, közbe toldott festményben mutatja ós jelezi, mostantól fogva ezután harczokban, fegyveres játékokon, tornákon és minden hadigyakorlaton hordozhassák és viselhessék. Örüljenek tehát a királyi kedvezésnek s a különös kegynek ily nagy ajándéka felett előbb nevezett Márton és a többi elősoroltak és azok ivadékai, méltán ujongjanak s anuál hűségesebb igyekezettel szilárduljon meg ezután a királyi tisztességre való törekvésük, minél teljesebb kedvezéssel látják magukat a kegyek ajándéka által megjutalmazva. Ezeket pedig az elmondottak örök emlékezetére királyi titkos függő pecsétünkkel, melyet mint Magyarország királya használunk, emiitett Mártonnak s más megnevezetteknek jónak láttuk kiadni. Kelt Konstanciában szent Jakab apostol ünnepén, az Ur ezernégyszáztizenhetedik évében, uralkodásunknak Magyarországon stb. harminczegyedik, a Rómaiaknál pedig hetedik évében (1417 jul. 25.) II. A király úr megbízása. Mi Mátyás isten kegyelméből Magy ar-Horvát-D ilmátország stb. királya. Híveinknek tisztelendő Chazary Chazar Istvánnak, a nagyváradi egyház kanonokának, és Mátyásnak, Gergelynek, Tamásnak Györgynek és Jánosnak, Pethenyeházay Benedek fiainak, üdvözletünket és királyi kegyünk nyilvánítását s mindennemű öregbedóst a kegyelemben. A királyi felség trónjának messze világló fényéből, mint a napból a sugarak, származnak a nemesI ségek törvényes jog szerint s minden nemesség jelvényei a királyi kitűnőségtől függeuek, ugy hogy nincs a nemesi I állapotnak olyan jelvénye, mely ne a királyi felség keb-