Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

Hivatalos melléklet a „Iffylrvidék" 31-ik számához. ftOiJj! g Szabolcsvármegye alispánjától. 1889A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza váron polgármesterének és a községi elöljáróknak. A karászi körorvosi állomásra vouatkoíó pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1889. évi augusztus hó 2-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye közönségének folyó évi május 15-én kelt 209. Bgy. 4038. K./889. sz. határozatával a kará? szi körorvosi állomásra megejtett választás megsemmisíttetvén, ezen állás választás utjáni betöltésére pályázat hirdettetik. Körorvosi székhely Karász; körhöz tartozó községek: Karász, Gyulaháza, Thass, Laskod és Petneháza. A körorvosi állás 600 frt készpénz fizetés, természetbeni fuvar; látogatásokért nappal 20 kr., éjjel 40 kr. javadalmazással van egybekötve; a szegények gyógykezelését díjazás nélkül köteles teljesíteni. Választási határnap folyó évi augusztus 21-ik délelőtt 10 órakor Karász községházánál. Pályázni óhajtók kérvényeiket ezen hivatalnál fenti határnapig benyújthatják. Kia-Várdán, 1889. óvi julius hó 29-én. Komoróczy Aladár, főszolgabíró. 7398. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A m. kir. belügyminiszter 36,693/89. szám alatt kelt rendelete a „Nylrvidék" hivatalos lap utján a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere ós a községi elöljárókkal, továbbá Dr. Jósa András főorvos, a járási orvosok, az állatorvosoknak alkalmazkodás s szigorú végrehajtás és annak ellenőrzése végett közöltetik. Nyiregyháza, 1889. julius hó 15-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 36,693/VIII. sz. Körrendelet. Utóbbi időben igen számosan fordultak hozzám, kik veszett eb által megmaratván, Pasteur tanár általi gyógykezeltetés czéljából Párisba való utazás végett közoenjárásomat és támogatásomat vették igénybe. Minthogy ezen körülményből az ebek közt ismét sűrűn előforduló veszettségi esetekre kell következtetnem: szükségesnek tartom — különös tekintettel a jelen meleg évszakra ós az azzal járó viszonyokra — a törvényhatóság figyelmét az 1886. évi márczius 2-án 13,062. sz. alatt kelt itteni körreudeletben foglaltakra annál is inkább felhívni, mivel a veszettségi, illetve ebmarási esetek szaporodása arról tesz tanúságot, hogy a veszettség meggátlására szolgáló óvintézkedések és rendszabályok vagy épen uem, vagy nem a kellő erélylyel fog^

r natosittattak. Szigorúan és felelősség terhe alatt felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy saját ügykörében a legnagyobb pontossággal mindazt tegye meg, a mi a düfigyauuts és veszett ebek által emberekeu ejtendő marások erélyes meggátlására és ezen szörnyű bajnak elhárítására alkalmas, különös figyelem fordítandó az ebtartási szabályok lelkiismeretes ós szigorú végrehajtására, valamint a lakosságnak a veszettség meggátlására alkalmas eszközök iránt kellő módon való kitanitására. Ameunyiben pedig fentidézett rendelet ellenére netán ily ebtartási szabályzat életbeléptetve még nem lenne: annak megalkotása iránt haladéktalanul intézkedjék, megjegyezvén, hogy amennyiben tapasztalnám, hogy az óvszabályok ós intézkedések nem a kellő erélylyel foganatosíttatnának, az illető mulasztók ellen kérlelhetlen szigorral fogok eljárni. Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletem folytán tett intézkedésről hozzám tüzetes jelentést tegyen. Budapesten, 1889. május hó 31-én. Baross S. k. 6025

. K. 1889.~ Szabolcsvármegye alispánjától. A m. kir. belügyminiszter 19,172/89. sz. a. kelt leirata másolatban alkalmazkodás végett a községi elöljárók és Nyiregyháza város polgármesterének megküldetik. Kelt Nyíregyházán, 1889. julius 18. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) 19,172./VIII szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. A bábák számára a vallás és közoktatásügyi minisztérium által 1879. évi 12521. sz. alatt kiadott és 1882. évi 31438. szám alatt kelt itteni rendelettel a törvényhatóságnak megküldött utasítás IX-ik szakaszában a bábának kötelességébe tétetik, hogy mindeu szülést, a melynél segédkezett, 24 óra alatt az anyakönyv vezetésével megbízott hivatalnak tudomására juttassa, de folytatólag arra is köteleztetett, hogy minden halva született magzatot, tekintet nélkül aunak korára és kifejlődésére, a halottkémnek is bejeleutse. Minthogy azonban az 1876. óvi 31025. sz. a. kelt itteni rendelettel kibocsátott halottkérni utasítás az iránt, hogy a halottkém ily esetekben mily eljárást kövessen, nem intézkedik, ennélfogva, nehogy e részben visszásságok merülhessenek fel, ezennel utasíttatnak az összes, tehát ugy az orvos, miut a képesített halottkémek, hogy a bába által hozzájuk bejelentendő halva születteken a halottkémlést szabályszerűen teljesítsék, ennek megtörténte után pedig arról, hogy a halva szülött esete fordult elő, az illetékes első fokú hatóságnak azonnal jelentést tegyenek. — Mihez képest felhívom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék kellőleg az iránt, hogy erről az összes halottkémek értesíttessenek, és hogy ezen pótlás a halottkémi utasításba is pótlólag felvétessék. Budapest, 1889. ápr. 4. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 7397. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 34,652/89. sz. a. kelt körrendelete másolatban tudomásvétel és alkalmazkodás végett közöltetik. Nyíregyházán, 1889. julius 24. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 34,652/VIII. sz. M. kir. belügyminiszeter. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Az ólomnak és horganynak a táp és élvezeti szerek, italok, valamint az emberi szervezettel érintkezésbe jövő egyéb tárgyak körül való használata iránt 1876. évi julius 4-én 31,0Í6. sz. a. kelt itteni körrendelet kapcsán az országos közegészségi tanács meghallgatása mellett, egyetértőleg a földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. miniszter úrral, a következőket rendelem : 1. §. Evő, ivó ós főző f dények készítéséhez, ólmot, vagy oly fém-öntvényt használni, mely 100 suly részben 10 suly résznél több ólmot tartalmaz, tiltva van, borés sörszivó, vagy fölnyomó készülékekhez es szénsav tartalmú italok eltartására szolgáló syphonok előállításához tiszta ólmot alkalmazni egyátalán nem szabad, hanem e czélra csnkis oly fémöntvények használata engedtetik meg, melyek 100 suly részben legfeljebb 1 suly rész ólmot tartalmazuak. Ezen tilalom vízvezetéki csövekre nem alkalmaztatik, azon esetben, ha azokról szerkezetüknél fogva feltehető, hogy használatuk kezdete óta folyton vízzel telve vannak. 2. §. Az evő, ivó és főző edények ónozásához tiltva van oly fém-öntvények használata, melyek 100 suly részben 1 suly rész ólomnál többet tartalmaznak. Evő, ivó és főző edények összeforrasztásához oly fém-öntvények alkalmazása, melyek 100 suly részben 10 suly résznél több ólmot tartalmaznak, szintén tiltva van. 3. §. Ételek vagy élvezeti szerek és italok készítésére, eltartására, elárusitására, csomagolására vagy elszállítására tiltva van oly edények használata, melyek az 1. és 2. §§-okban megjelölt feltételeknek meg nem felelnek. Hasonlóképen tiltatik az emberi szervezettel közvetlen érintkezésbe jövő minden tárgynál az ólomnak és oly öntvényeknek használata, melyek 100 suly részben 1 suly résznél több ólmot tartalmaznak. 4. §. Ételek, italok és élvezeti szerek eltartására, csomagolására és elárusitására oly fém-lemezeket használni, melyek 100 suly részben 1 suly résznél több ólmot tartalmaznak, nem szabad. Nagyobb ólomtartalom csak különbet) jól elzárt edények beborítására, vagy kupakolására engedtetik meg, feltéve, hogy azok az edény tartalmával érintkezésbe nem jöhetnek. 5. §. Ételek vagy élvezeti szerek készítésénél, oly malomkövek használata, melyek őrlő felületeiben ólommal, vagy ólomtartalmú anyagokkal vannak kijavítva — tiltatik.