Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

Melléklet a „ INTyirvidék" 31-ik számához. t. cz. 49. és 50 ik §§ ai azt mondják, hogy a mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik életévöket betöltött gyermekek 12-ik évök betöltéséig. Ezentúl 15-ik évök betöltéséig az ismétlő iskolába. Mellőzve azon szomorú tényt, hogy 448,241 tankötelest (vallás és közoktatásügyi miuisz ter XVII. 1887—88. jelentése szerint) egyáltalában nem hoztak iskolába, maradjunk azoknál, akiket felhoznak, de mikor? Falu helyen, külöuösen a szegényebb hegyi vidékeken, továbbá aa u. n. pusztai vagy tanyai iskolákban, sőt számos varosban is, (p. 1. Nyíregyházán) hol a nép zömét földmivelök teszik, még október közepén sincs meg az iskolások kellő létszáma; május es juniusban ped'g, a mi it a mezei muuka megindult, mihelyt a 4 és 2 lál'U állatokat legelőre hajtják, vége a rendes (?) iikolába járásnak. S ha ez^u sajnos körülméuyhez hoz/áadjuk az évközben elkövetetett — 1887-ben az idézett jelentés szerint az iskolába járó gyermekek közül 1 millió 217,255.*) követett el kisebb-nagyobb, átlagosan 17 fél-napra menő — mulasztást, különösen télben, midőn — szünetelvén a löldmivelő, kertészi stb. fog'alkozás — leginkább járhatnának isko lába, usyau micsoda eredmény érhető el az oly gyermekekkel, kiknek legtöbbje, midőn feladják, még sem beszélni, sem érzékeit kuszálni uem tudja, s kiknek legtöbbje, midőn 6—7 (?) hónapig ugy a hogy iskolába jár, csakis a tan ttrem falai között forgat könyvet, részesül oktatásban, melynek sikerét nem kevésbé akadilyozza azon körülmény, hogy egy tekintélyes része a tanköteleseknek (1887 ben 15'09°/o) nem jár a törvényesen kiszabott időtartamig iskolába. S valljon mi az oka a hanyag iskoláztatásnak? Nagyon s<>k esetben a végrehajtó hatalom lanyha alkalmazása, általában pedig a szegénység. Földmivelő, kertészkedő, marh itenyésztő em >eruél HZ évnek bizonyos szakában, midóu legtöbb a külső dolog s minden óra drtga, minden ínég oly kicsinynek is látszó munkaerő, milyen a gyermekeké becses anyag. Városokban, különöseu amelyekben nagyobb ipartelepek vannak, a hol mau«p a munkások tekintélyes %-át a nők, a háztartás hivatott vezetői teszik, a leány és fiu gyermekre vau bizva a ház vagy kisebb gyermekek körüli teeudő, sőt nem kicsiny azok száma, kik már zsenge koruktól fogva működő, keuyérkereső tagjai, a testi erejüknek megfelelő, sőt azt meg is haladó körben, a munkás osztálynak. S ha akad is szegényebb osztályú sorsú szülő, ki gyermekei sorsát sávén hordva iskoláztatná azokat, nem teheti az év bizonyos szakában, mirt tand jat is fizetni, könyvet is, ruhizatot is venni, nagy családjánál fogva erején felül áll. Állításomat iga/olja a statistika rideg, száraz adatt>, mely szerint — ugyancsak a fent idézett jelentésben — jóllehet 15,083 frt ford itatott segélyezésre, az iskolába járók 9'59°/o-a csak hézagosan rendelkezett uz oktatási eszközökkel, bizonyára éppeu olyanok, kiknek legtöbb szükségök van azokra. Ilyen esetekben nem segit a törvény drákói szigora sem, mert már régi a példabeszéd: »a hol nincs, ott ne keress!* Itt mis orvosságra van szükség, erről azonban alább. 2. A másik, iskolán kivül eső, a nevelés-tanítás sikerét gátló körülmény: a szülőknek résziut tudatos, részint nem tudatos közönye saját gyermeke haladása, az iskola működése, a tanitó munkálkodása iránt. Családuak és iskolának, szülőnek és tanítónak működésében összhangnak, szolidaritásnak kell lenni, ez már a dolog természetéből folyik, mert az iskola munkája nem helyeltesiti a családét, csak kisegíti, támogatja, mivel a család maga, illetve annak tényezői nom képesek e feladatot megoldani. S mégis mit tapasztalunk? — Az iskola, a tanitó «me nehéz feladattal szemben magára marad, a szülők nem hogy támogatnák, könnyitenék a tanítók munkáját', nagyon sokszor meggátolják, nehezítik az eredmény kivívását. Ugyan mivel?! — Azzal, hogy a legcsekélyebb érdeklődést sem tanúsítják gyermekük iskolai élete iráut. »A birtokos uri ember asztalánál a nők eltávozta után, valamint a bérlők hetivásár utáni lakmározásakor, mint szintén a falusi kocsmákban történni szokott összejövetelek alkalmával is a legfőbb érdekű tárgyat — melyről az emberek, politika napi kérdesemek megbeszélése után társalogni szoktak, — rendesen nem más mint az állatokkkal való bánásmíd szolgáltatja. Az ügará-zatról való hazaérkezéskor a társalgást — szokás szerint — a lótenyésztésre és nemesítésre viszik át s beszélgetnek a lónak különössn jó tulajdonságairól; hajtó vadászati nap ritkán végződik anélkül, hogy a kopók táplálásáról legalább valamicskét ue értekeztek vo!n«. Ha a közeli majorok birtokosai a templomból a szántóföldeken át h-zafelé ballaguak, a predik iczióra tett egy-két megjegyzés után bírálgatják az időjárást, az aratást, a meglevő gabna-kászlelet. Ezután átsikamlanak a küiöuféle tápszerek és azok tápképességének megvitatás ira. János és Péter miután példányszerüíeg hizlalt setéseikre vonatkozólag megtették összehasonlító megjegyzéseiket, mutogatják, hogy ők földe-uroknak juhai és barmaira mily gondot fordítottak s bizonyítgatják, hogy azon eredmény, melyet azokon tap i-ztalb itní, az ő ilyeu-amolyau bánásmódjukuak köszönhető. *) Sietek kijelenti, hogy ez korintsem tekinthető hitelei, a valóságnak megfelelő adatnak, mert sok helyen azt sem tudják mi az a mulatztdii napló. (Folyt köv.) ÚJDONSÁGOK. — Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága e hó 8-dikán, csütörtökön delelőtt 9 órakor tartja meg rendes havi ülését. — Nagyérdekü régészeti leletre akadtak Rikamazon, közel a Tisza parthoz. Aranyból készült kengyel ez, melynek anyag értéke 7 — 800 forint. Dr. Jósa András megyei főorvos ur már megtette a szükséges lépéseket, hogy a régészeti szempont! ól is rendkívül érdekes régiség a nemzeti muzeum számára megsz^r^ztessék. — Bizottsági ülések a vármegyénél. Szabolcsvár megye árvaszéki felebbviteli küldöttsége e hó 8-dikáu délután ülést tart. Ugyan ekkor tartja meg ü'ését az erdészeti albizottság is. — Fillokszóra a vármegyében. Dobos Imre, a dadái alsó járás főszolgabirája jelentést tett a legközelebb mult napokban a vármegye alispíui hivatalához, hogy a büdszentmíhályi községi szőllők több düllőjében a fillokszórához teljesen hasonló szőllő pusztító rovar jeleulétét konstatálták. Gyanússá teszi a dolgot az, hogy az említett szőllőkben a vesszők pusztulása, elsárgulása egyes szabályos körökben észlelhető. E jelentés vétele után Miklós László főjegyző, helyettes alispáu, azonnal felterjesztést tett a földmivelésügyi miuiszteriuuahoz, beküldve oda a főszolgabíró által jelentéséhez csatolt iuficiált szőllő tőkéket is, és kérve a vizsgálat azouual vaió inegejtését. — Fegyelmi Ügy. Huray Mihály, a uyirbáthori jár.is főszoigabirája mellé beoszio:t közigazgatási gyakornok fegyelmi ügyében a nnpokban hozott végső érvényű határozatot a belügyminiszter. Huray Mihályt a fegyelmi választmány az ellene emelt vád alól annak idején teljesen fölmentette. A fegyelmi válaszmány határozata ellen a főispán felebbezéssel élvén, a belügyminiszter Huray Mihályt hivatalába v^ló visszahelyezés mellett, dorgaláara Ítélte. — A pónzügyigazgatőságnak városunkban való elhelyezése sok hercze-hurczával jár. A pénzügyigazgatóságok decentralizációjáról szóló törvény gyors végrehajtásával oly meglepetést szerzett a kormány városunknak, hogy a városi hatóság, a hivatal alkalmas elhelyezésére szolgáló helyiség megszerzésében uem járhatott" a kormány kezére. Emlegették már azt is, hogy épen a lakáshiánynál fogva — Nagy-Kállóbau helyezik el ideiglenesen a pónzügyigazgatóságot, de ez az abszurd feltevós nem bizonyulhatott valónak. Mint halljuk, a pénzügyigazgatóság egyelőre a régi adófelügyelőség s a Gredigféle ház volt kaszinói helyiségében nyer elhelyezést, s igy valósággal decentralizálva lesz nálunk addig, mig a törvénykezési palota fölépüléséig ott adhat neki helyet a város. — Megh ivás ÓS értesítés. A nyíregyházai jogász-kör választmánya által több társas összejövetel tartása hitároztatván el, ez uton is értesíttetnek a kör tagjai, hogy ez összejövetelek, illetőleg társas estélyek sorozatát a folyó évi augusztus 10-dikén — a kör helyiségeit is magában foglaló Melbous-féle hizbai levő Borsobányai József sör és kávéház helyiségében tartandó társas estelizés (közvacsora) fogja megnyitni, melyre a kör tagjai ezennel meghivatnak. A társas estelizésben résztvenni a'tarók figyelmeztetnek, hogy arra a kör helyiségében kitett iv áláirása által, vagy közvetlenül a kör pénztárosánál, vidéken lakók egyszerű bejelentés által — augusztus 9-ig jelentkezhetnek. A jelentkezés a lésztvétel dijának befizetésére kötelez. A társas esteli dija személyenként 1 frt; kezdete '/» 8 órakor e9te. Már ezúttal jelentetik, hogy a további estélyeken a kör tagjai hová tartozóikkal vehetnek részt és hogy a társas-estelizést lehetőleg a kör helyi ségében turtaudó felolvasás fogja megelőzni. A választmány megbízásából: a kör pénztárosa. — Jegyző választás. Kis-Létán mult hó 31-én tartatott meg a járási tőszolgabiió elnöklete alatt az e napra kitűzött község jegyzői választás. Hírom pályázó jelentkezett s okmányaik rendben találtatván, mindhárman jelöltettek; s ezek közül közfelkiált is utján, egyhan gulag az eddigi helyettes j6gyző Kovács Ferencz ur választatott meg. A választást a községi lakosok igen élénk figyelemmel kisérték s eredményét általános örömmel, megnyugvással fogadták, nemcsak azért, mivel eddigi kifogástalan, szorgalmas és humánus eljárásával meg voltak elégedve, hanem főleg azért, mivel mindenki tudta, hogy bizonyos egyének, kiknek a megválasztott jegyző ur eddigi erélyes és igazságos működése a közügyek rovására érvényesíteni kivánt igaztalan érdekeiket sértette, készek mindent elkövetni megválasztatása ellen. Azonban szerencsére törekvésüket a siker nem koronázta s ők szégyenkezve kénytelenek lettek viszavonulni. A községi képviselő testület szép reményeket fűz e választáshoz s adja is a goudv

;selés Istene, hogy a Kis Létán oly régóta zavaros községi ügyek a választott jegyző ur erélyes kezei által minél hamarább rendeztessenek s a község a szellemi, erkölcsi és anyagi felvirágzás utján mindnyájunk óhajtására előre mehessen. Egy községi kép iselő. — A büd-szent-mihályi népbank volt igazgatója és társai ellen, a helybeli kir. törvényszéknél folyamatban levő ügyben a kir. tábla az első biróság határozatát egy részében feloldotta. — A nyíregyházi kaszinó augusztus hó elsején uj helyiségébe,a nyíregyházai takarékpénztárnak a szarvas u czáu levő házába költözött át. A kaszinó uj helyisége, rendsivül kényelmes berendezésével a legfiuyásabb igé nyeket is kielégítheti. — Párbajügy a törvényszék előtt. Dr. Orbán József volt nyíregyházai lapszerk'sztő és ügyvédjelölt még két esztendővel ezelőtt kic-iinylőleg nyilatkozott lapjában e^y akkor tartott mulatság rendezőségéről, melyet e rendezőségnek egyik tagja: dr. Kovách Elek magára nézve sértőnek találván, dr. Orbán Józsefet nyílt utczán szóval inzultálta. Erre dr. Orbán levélben fölszólította dr. Kováchot, bogy tegye magát érintkezésbe dr. Fer licska tigyv

5ddd, a neki szolgáltatandó elégtételadásra nézve, mert különben gyávának fogjs. nyilvánítani. Dr. Kovách, ámbár szokatlannak találta a lovagias provokálásnak ezt a módját, elkülde két megbízottját dr. Ferlicskához. A megbízottak igy értesültek dr. Orbán szándékáról, hogy amerikai párbajt akar vivni dr. Kovách Elekkel. A megbízottak természetesen kijelentették, hogy ilyen alapon tárgyalásokba nem bocsátkoznak. Ai ügy ezzel a lovagias téren be is fejeztetett, de folytatása lett a törvényszék előtt, hoi dr. Orbáu Jitzsef ellen, többszöri sikertelen megidózés után végre megtarthatták a végtárgyalást. A törvényszék a párviadalra való kihívás vétségének vádja alól fölmentette dr. Orbánt, elítélte azonban, a párbaj ügytől egeszeu különállóan sajtóreudőri vétségért 100 forint fő és 10 frt mellékbüntetésre, azért, mert lapjában, mely c u pán társadalmi irányú czikkek közlétére volt jogosítva, politikai czikket közölt. — Meghiusult betörés. Idáig ösmeretlen tettesek betörést kísérlettek meg a mult ozombaton éjjel a tisza eszlári községházába. Kiásták a falat s ugy akartak a szobába, hol a községi pénztár ál), behatolni, de az ott alvó kö/sé^i cseléden fölébredtek a zajra, a tolvajokat, bár nem sikerült őket elfogulok, rossz szándékukban megakadályozták. Vidéki élet. Polgár, julius 30. Ez már aztán igazán malheur ! Az embert a tudó sitói tisztség az Íróasztalhoz szegezi, a szerkesztői üzenetekben aredacteur ur neheztelésének ad ki fej9zést a hanyagságomért, — és nekem nincs egy cseppnyi the.nám sem. Honuét is volna? Itt az isten hála me^-ett sohi meg nem esik semmi; más helyt négylábú csirkék, kétfejű bornyuk, majomfejü gyerekek születnek. A változatosság kedvéért egy elkeseredett lány, szerelmében csalódva, a vízbe ugrik; egy teli városi kaszsza eltűnik pénztárnokostul ; — ilyesminek nálunk se hire se nyoma. Itt a csirkék, bornyuk, gyerekek normális állapotban szülotnek, élnek és halnak meg. A lányok se ölik magu kat egy hűtlen legény kedvéért a vízbe, (megvigasztalódnak csakhamar), a város kaszszája p'dig, bizonyosan a fent említett eventualitás elkerülése végen rendesen üre6. De hit uram istenem, írni akár akarok, akár nem, mégis csak kell! csak tudnám, miről? Oukénytelenül kitekintek ablakomou, háth* odakin is ragadja meg valami figyelmemet. Semmi, csak [,or és — oh Szt. Keophis, milyen Karaváu ! Heureka! Hogy is nem jutott előbb eszembe. Hiszen színészeink vannak ! Igazi tizen három-próbás színészek, borotvált arciczal, hosszú sörénynyel. Ha zsebük állapotáról, gyomruk konstelláczójára lehet következtetést vonni, ugy szegények nem vetnék meg a cúrkepíprtkást. Mult héten érkeztek, s ma tartják a bucsu előadásukat. Szegények, a részvétlenség, melylyel itt találkoztak, nem igen fog lelkesitőleg hatni rájuk. Pedig megérdemelnék a pártfogást. Szoboszlainénak, a direktor feleségének, ki a társulat primadonnája, kitűnő hangja Vdu, kár hogy nem iskolázott. Füredi, a komikus nagyobb színpadon is megállná helyét; feleségének, ha egyéb is, az az érdeme van, hogy csinos, fiatal asszony. Az igmándi kis papot, Kerekes Andrást, a kölcsönkért feleséget, a peleskeí nótáriust adták, mint emlitém, csekély pártolás mellett, de igen ügyesen. Szombaton (20-án) műkedvelők ad'ak: »A vénbakancsos ás fia a huszár* népszínművét. Szegényeket ez valami képen kisegítette a bajból, mert az este nagyszámú közönség volt a színházban. A műkedvelő szereplők közül kitűnt különösen Szegedy János a vén baka szerepében. Oly nagyszerűen adta, hogy routinirozott színésztől sem lehetett volna többet várni. Szép, deli Sugár L.czit mutatott be Tóth Kálmán helybeli fiatal műasztalos, Friczi hálás szerepét Koller Feri a takarékpéuztár könyvélője játszotta. Számos óvacziókban, tapsban és koszorúban sem volt hiány. Az előadást táncz követte, mely reggelig tartott. Hogy már benne vagyok a tudósításban szinte elfelejtettem hírül adni, hogy itt vörheny grassál nagy mértékbeo. Az előadások az iskolákban amugyis szünetelnek; de a gyermekmenedékhilyet is bezárták. Még eddigelé, hála az égnek kevés áldozatja volt a járványnak. Az aratásról is akartam egyet mást megírni, de tessék elhinni, jobb ha hallgat az ember. ínséges szük esztendő ez, adja a jó Isten, hogy ne ismétlődjék. P. L. — Felhivjuk olvasóink figyelmét lapunk mai számában a hirdetések között megjelenő Első magyar általános biztosító-társulat 1888. évi mérlegére s arra, bogy Szabolcsvármegye területére a főügynökséggel Zucker Henrik ur van megbiíva Nyiregyháza székhelylyei, aki is elfogad tűz-, jég- és életbiztosításokat a lehető legelőnyösebb feltételek mellett. — Süketek figyelmébe! Egy személy, ki egy egyszerű szer által 23 évi süketségtől és fülzugástól meggyógyíttatott, igen szívesen megküldi ingyen bár ki kéri német nyelven a szer leírásit Czim: J. H. Nicholson, Bécs, IX. Kolingasse 4. Csarnok. Egy órai időzés a svajezi Pilátus hegyen. A turin-párisi utazásban részt vett magyarok legtöbbje a havasokkal bővelkedő, vadregényes Svajcznak vette vissza-felé útját, hogy a Turin és Paris városa által rendezett, fényes, lélekemelő és felejthetetlen ünnepélyek, a nagyszerű paloták és világkiállítási remekművek meg* szemlélése utan. a természet örök-szépségü, bámulatos C3oda-alkotásu alpesi vidékein gyönyörködhessenek. Kifáradva az emberi szellem vívmányainak, műkincseinek és műipar készítményeinek nézésében, nyolez napi járás Uelés s a világváros nevezetes épületei, emlékeinek megtekintése utáu, búcsút mondtam a magasztos eszmékért lelkesülő, konnyü vérű, művelt, irányunkban előzékeny és udvarias franczia népnek és julius 15-éu magam is több magyar útitárshoz csatlakozva, Parisból a reggeli gyorsvonattal Svajcz-felé utaztam. Díjon felé az ut szépen mivelt földek, halmok és síkságokkal váltakozik, a halmokat szőllőhegyek, a rónákat vízvezetékkel ellátott rizsfölde* fedik, csak a Gote-D'ore hegység egyes nyujtváuyai képeznek magasabb erdőkkel bontott vidéket. Estefelé a frauezi batáron hegyesebb tájékra jutottunk s elhaladva Neuschatel kies fekvésű városa és gyönyörű tava mellett, este 10 órakor Svájcz köztársaság fővárosaba Bernbe érkeztünk. Julius 16 áu délig a főváros nevezetességeit néztük meg, u. m: a szövetségi gyűlés palotáját, az építészetileg is remek reform, fő templomot, a történeti régiségtárt, a fényesen épült és szépen berendezett iskolákat s a kék színben csillogó sebes folyású A<ir folyócskán épült csinos lánezhidon áthaladva, gyönyörű nyaralókból néztük a szép vidéket. Délután az utazó magyar társaság megoszlott, egy része egyenesen Luzernbe indult, másik része pedig a tiiuui tavon, regényes vidéken keresztül, a Pilátus hegyre tett egy köru'at. Ez u-óbbi kis társasághoz csatlakoztam én is, művelt lelkű, derék uti társammal, P. I. budapesti kir. ítélő táblai biró úrral, kivel, a midőn a thuni tó egyik kies vidékén Iuterlackeuben kedves utitársaiuk elmaradtak, ketten utaztunk előbb vasúton, majd gőzhsjón a brienzi tavon Gessbacbba. Felhaladva a gőzsiklóu a kényelmesen bereudezett szép kilátású nyaralókhoz, este a görög tűz által kivilágított 400 méter magasból lezuhogó gyönyörű vízesést szemléltük meg s az éjet egyik nyári lakban töltöttük.