Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-21 / 29. szám

JS Y I B T I D É K." missioügyi bizottság ülése. 10 órakor a tanügyi bizottság ülése. 11 órakor a lelkészek értekezlete. Délután 2 órakor a gyámintézeti bizottmány ülése. 5 órakor gyáuiintézeti istenitisztelet, túzt. Bortnyik György kölesei lelkész ur szónoklatával s offertoriummal az egyetemes gyámintézet »8zeretetadományac javára. 6 órakor egyházmegyei értekezlet, szerdán julius 24-ikén délelőtti 8 órakor egyházmegyei közgyűlés. Déli 12 órakor közös ebéd. Csütörtökön julius 25 ikén Délelőtti 8 órától a közgyűlés folytatása és befejezése A közgyűlésen Zelenka Pál főesperes és Radvány István, egyhm. felügyelő fognak elnökölni. A közgyűlésre városunkba érkező tagok magán házaknál szállásoltatnak el. — A sorozás eredménye a vármegye területén a következő volt: dadai alsó járásban az állítási lajstromba felvett 650 hadköteles közül megvizsgáltatott 567, alkalmasnak találtatott 140; a dadai felső járásban az 552 hadköteles közül megvizsgáltatott 472, alkalmasnak találtatott 116; a bogdányi járásban az állítási lajstromba felvett 559 hadköteles közül megvizsgáltatott 481, alkalmasnak találtatott 102; a kisvárdai járásban az 581 hadköteles közül megvizsgáltatott 439, bevált 64; a nyirbáthori járásban volt hadköteles 861, ezek közül megvizsgáltatott 684, alkalmasnak találtatott 131; a nagykallói járásban az állítási lajstromba fölvett 608 hadköte les közül megvizsgáltatott 539, alkalmasnak találtatott 100. Az egész vármegye területén össze volt irva 5457 hadköteles, megvizsgáltatott 5476, alkalmasnak találtatott 904. Az utó-állítások e hó 18 és 29-dikén tartatott meg Nyíregyházán ; a második utó-állitás szeptember elején lesz. — A postai feladó-vevónyek elveszése esetében való kártérítési eljárás és a felszólalás igazolásával ellátott feladó-vevények érvényességének határideje tárgyában a kereskedelmi miniszter a következőket rendelte el: 1. Azon feladó, ki a postára adott küldeményéről kapott feladó-vevényt elveszíti, a kárpótlási igény támasztására síükséges felszólalást, mely a feladó vevény előmutatása mellett eszközlendő, pótolhatja, illetve a felszólalás elmaradásának következményeit elháríthatja az által, ha a felszólalási határidő lejárta előtt az illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz intézett kérvényben a vevény elvesztét, a feladásra vonatkozó körülményes adatokat ós kártérítési igényeit bejelenti. A mennyiben az ilyenkép támasztott felszólalási igénynek hely adatnék s a kutatott küldeménynek a m. kir. posta, illetve közegeinek hibájából történt elveszése is megállapittatnék, a vevény viszaadása nélkül elveszettnek bizonyult posta-küldeményért csak az kaphat kártérítést, a ki kétséget kizáró módon okmányokkal (könyvkivonat, megrendelő levél, szállítólevél, a teladó posta-hivatal által kiállított bizonyítvány^stb.) vagy tanukkal képes beigazolni, hogy ő volt a küldemény feladója, illetve a küldemény tulajdonosa. 2. Ha a felszóllalás feladó vevény utján történt, időközben azonban a felszólaló feladó a vevényt elvesztette, a kárpótolási öszszeg, a mennyiben általában kárpótolásnak a postai szabályok értelmében helye lehet, csak az esetbea fizethető ki az igenylőnek, ha a tudakozványban feljegyzett felszólaló a feladóval való személyazonosságát is igazolni képes. 3. A postai feladó-vővények, a mennyiben azok alapján felszólalás történt, a felszólalás napjától számítandó egy évig érvényesek, oly értelemben, hogy ezen határidőnek letelte után a m. kir. kincstár a felszólalást igazoló vevények tulajdonosai, illetve birtokosai irányá ban nem vállal semmi szavatosságot. A mennyiben a kártérítési kérdés az egy évi érvényességi idő alatt bár mely okból tisztázható, illetve megállapítható nem volt, — az oly vevény érvényessége, melynek alapján szabályszerű felszólalás történt, a vevény előmutatása mellett, még egy további évre meghosszabbítható. Az ezen meg hosszabbítás iránti kérvény az illetékes posta-és távírda igazgatósághoz nyujiandó be, melynek netaláui elutasító határozata ellen, annak kézbesítése Dapjától számitandó 8 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. miuiszterhez felebbezésnek van helye. Az érvényességi határidő lejárta után a vevények ugy tekintetnek, mintha a felszólalásra kitűzött határidő lejáratáig felszólalás egyáltalán nom történt volna. — Majolika ós terracotta dísztárgyak láthatók pár nap óta Tarczali D ÍZSŐ könyv- ós műkereskedő kirakatában. Az ízléses kivitelű szobrocskák és vázák az ungvári agyag ipar gyár készítményei, mely kályha készítményeivel is oly nagy tért hódított már magának a külföld ezen gyártmányai fölött. — A Tiszába fult. Tichy Lajos, a hely beli ág. ev. főgimnázium volt kitűnő Yl-od éves növendéke, e hó 12 én Berezel alatt, fürdés közben a Tiszába fult. Holttestét másnap fogták ki s 14-dikén temették el, igen nagy rész vét mellett Paszabon. A kitűnő reményekre jogosító szerencsétlen fiu halálát dédanyja Tomcsányi Almássy Terézia, nagyszülei Láng Gábor és neje, éd-is anyja Mikecz Istvánné szül. Láng Etelka és gyámatyja Mikecz István, nagybátya Láng Gyula, nagynénje Gúnya Ignácznó férjével, Láug Gizella és nagy számú rokonság gyászoljak. — A csendőrség meggyalogositása a mándoki és kisvárdai őrsöknél már megtörtént s Gyürében egy uj gyalog csendőr-őrs állíttatott fel. — Sikkaszás ós hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alatt állott a héten a helybeli kir. törvényszék előtt Klein Adolf nyiracsádi iparos és neje szül. Griln Regina. A dolog még 1882-ben történt. Eördögh Károly kir. végrehajtó, végrehajtás foganatosítása végett Klein Adolf kkásán megjelenvén, ez ós neje fejszével és doronggal elleutállottak, s a végrehajtás foganatosítását tényleg meg is akadályozták,' s ezen kivül már lefoglalt ingóságokat az árvérós alul elvontak. A törvényszék Klein Adoltot hatóság elleni erőszak büntette miatt 6 havi börtönre ítélte, nejét elleubeu fölmentette. — A Nagy Kálióban e hó 13-án a szabadság szobor javára megtartott u>ári tánczmulatság alkalmával felül fizettek: Igaz György Nagy-Kálló 3 forint, Jóba Elek Nyíregyháza 1 frt 50 kr., Adorján Gyula Nyir Buhor 1 íorint, Igaz Géza Nyír Bithor 1 foriuc, összesen 6 frt 50 kr. Fogadják a nemes szívű adakozók a rendezőség köszönetét. Megemlítjük mé.<, hogy a muUtság a N.gyKállóban elmaradhatatlan kedélyességgel folyt le. — Uj vasúti menetárszabály. Az 1889. évi augusztus hó l-én életbelépő zóna rendszabály szerint számított menetárjegyzék jelent meg Tarczali Dezső helybeli könyvkereskedő kiadásában. A nevezett árszabály Nyíregyháza állomásról elágazó összes vasúti vonalak részletes jegyzékét (8 oldal) tartalmazza, u. m : Debreczeneu át Budapestre; Miskolczoa át Budspastre; S.-A. Ujliely, Csap, Ungvár, Kassa, Munkács, M.-Sziget stb áilo náso tra, a közbevetett állomások menet árúnak és a podgyász viteldíjak kitüntetésével. Kaphitó 10 krajc.árérc lapu ik kiadóhivatalában is. — Tűzesetek a vármegyében. Az elmúlt hó folyamán a vármegye következő községeiben voltak tűzesetek ; Rakamazon, Ajakon, Dombrádon (hol két ember élete is áldozatul esett), Piricsén, Kis-Várdán, Kemecsén, BüdSzent-Mihályon, Nyíregyházin. Fényes-Litkén ós Gáván. A tűz által okozott károk, 200 forint híján, biztosítva voltak. — Nyilvános köszönet. Alulírott községi elöljárók nem mulaszhatjuk el, hogy kö-ségünk képviselő testülete megbízásából — a saját és tüzkárosultjaink nevében is — hálás közönetünkit nyilvánosan ki ne fejezzük azon szíves adakozóknak, kik községünkben 1888. nov. hó 15-én dühöngött tűzvész által érzékenyen megkárosult lakosaiuk nyomorát kegyes adakozásaik és segélyezésük által enyhíteni kívánták. Kedves köteleségünknek tartjuk, hogy adakozásaikat a nyilvánosság előtt nyugtázzuk. Adakozások a következők : Tóth József körjegyző ur eljuttatott hozzáuk Gyüréből 5 frt 90 krt, Gímzséről 1 frt 72 krt, Nagy-Varsányból 5 frt 41 krt, Kis-Varsányból 4 frt 15 krt és 2 krral több érkezvén, összesen 17 frt 20 kr

f. Révész Menyhért körjegyző ur gyűjtött F. Litke községben 375 kgr. buza és gabonát, 4 zsák csőstengerit, ezen kivül készpénzt 7 frt 40 kr. Ilosvay Ágoston körjegyző ur Papp községben gyűjtött 1 köböl vegyes életnemüt és készpénzt 5 frtot; Dömötör István szolgabírói végrehajtó ur gyűjtő ivén befolyt: F.-Litke községben N. N.-től 50 kr, Tersztyánszlty Dezső úrtól 2 frt, Lovas Dániel úrtól l frt, Szombati Imre úrtól 50 kr, Dömötör István úrtól 1 frt. összesen 5 frt; Klicsu Ferencztöl F.-Litkén 25 kr. Veres mart községben gyűjtetett: 9 véka gabona, 4 zsák csősten geri és készpénz 34 kr. Wahrmann Mór döghei birtokos ország gyűlési képviselő úrtól Budapestről 50 fr*. A „Jósziv" egyesülettől Budapestről 300 frt. Dr. Burger Sámuel kisvárdai körorvos úrtól mellék jövedelméből 10 frt, mely összegből 2 frt Tersztyánszky Dezső rom. kath. esp. pléb. ur udvarában cselédek gyógykezeléséből folyt be. Ó Felsége I. Ferencz József Cs. és királyi uralkodónk legkegyelmesebb uruuk házi pénztárából adományozni méltóztatott 420 frt, Jármy Miklós ur Eperjeskóról 99 krt, Döghe községben gyűjtetett: gabona, kevés buza és tengeri lemorzsolás után 23•/< kóbölnyi és készpénz : 7 frt. Nemes Béla körjegyzőtől 10 frt A daruszigeti bérlő úrtól 2 köböl gabona, összesen 36Ví köböl életnemü és készpénz 833 frt 18 kr. A begyült terményekből kiosztatott 64 véka szames tengeri és 10 véka gabona; a többi be gyűlt vegyes termény 16 m. mázsa 23 kgr 66 frt 82 krért eladatván, a 833 frt 18 krral együtt 900 frt, mely összeg a károsultak közt kiosztatott. Ezenkívül a községben lakó birtokos urak is nagymértékben járultak a károsultak felsegéléséhez közvetlenül a mennyiben Nozdrooiczky György és Nozdroviczky Kázmér urak szénát és szalma-nemüeket, Rózenberg Márton és Altman Mór bérlő urak pedig minden károsultnak egy-egy széké*- szalmát s csaknem mindeniknek 2—2 véka gabonát voltak szívesek adományozni. Végül Ungár Márk F.-Litkei bérlő ur 2 köböl gabonát adományozott, melyet Rózenberg Márton ur két károsultnak adott át. A midőu a szíves segélyezők adományairól a nyilvánosság előtt ezennel megszámolunk, ujolag hálás köszönetünket fejezzük ki jó szivüségökért és óhajtjuk, hogy sagélyadisra kinyújtott kezükbe az isteni gondviselés ott adja visza a mit adtak — százszorosan is, a hol nem is várják. Kelt Döghén, 1889- év julius 10-én Nemes Béla körjegyző, Vincze Gábor főbiró. — Zilahi Gyula, a budapesti nemzeti színháznak közönségünk által is előnyösen ismert tagja, müvészestélyt rendezett e hó 18-án a színkörben, hova azonban 11 pontból álló programmja daczára sem volt képes nagy közönséget összehozni. Nem lehetetlen különben, hogy épen magában a műsorban volt a hiba, mely végtelenül pót pouri-szerü voltánál fogva egyátalán nem volt alkalmas arra, hogy distingvált színház látogatóinkat valódi műélvezetben részesítse; nincs kizárva azonban annak lehetősége sem, hogy a saison morte — volt az oka minden hibának: az eredmény mindenesetre el fogja riasztani a vállalkozó szellemeket hasonló kísérletektől. Zilahi ur is szemmel látható kedvetlenséggel adott elő: Váradi »Krisztus az alvilágban* ci. költeményének elmondását a legjobb akarat mellett se mondhatjuk még csak tűrhető előadásnak sem. Lassanként azonban belemelegedett s különösen ott, a hol a finomabb komikumot kellett érvényre juttatnia, lelkes tapsra ragadta a közönséget. Djsperat ur egyike a legjobb előadásokuak, a miket haliotiuik. Coguelin »A rákok* darabjában plaue ragyogtatta művészetét, csak az kár, hogy e kis műremek épen nem való oly közömé^ elé, a hol előre láthatólag fiüal leányok is vannak jelen. Egytől szeretnők óvni Zilahi urat, hogy lehetőleg őrizkedjék mind ama túlzásoktól melyekkel ugy pathoszával, mint mimikájával s forgolódásával legfeljebb a karzatnak szerez gyöuyörüséget; — a »Komikus* bizony uem egy helyen drasztikussá fajult, a mi mellett azonban örömmel emlékezünk meg a Komikus mint országgyűlési képviselő uagy derültséggel fogadott beszédjének megujráztatásáról, — figyelmébe pedig csupán azt óhajtjuk ajánlani, hogy inkább előadást tartson, mint felolvasást, mert ez rendkívül zavarj j a fino n p mitirózasban, annyira, hogy pl. Kürthy szellemes »Pez«gő* je minden hitás nélkül marad'. Rossz választás volt » A hijótöröi * előad isa, mely nagyon is kirítt a különben eleg egyön etü progr^mm kebeléből, melyuek 5-ik pontj it Sírai Elemér virtuóz hegedüjátéka, nagyo b közeit Btnczy zenekarának egy része töltötte be. Általában az egész estély azt a benyomást tette a 11 óra után távozó közönségre, hogy a programm hibáit Z lahi ur sikerült előadasai daczára a legnagyobb jóakarat mellett se volt képes lerontani. — Az eltűnt földbirtokos. Jelentettük annak idején, hogy Bassó Sándor zalkodi földbirtokos nyomtalanul eltűnt hazulról s halva találták iueg. Jelentettük azt is, hogy a halott egy jó ismerőse, Paraszkay B írna ellen kelt szárnyra gyanú, mint a kit utoljára láttak az elhunyttal. Ez ügyben most a helybeli kir. törvényszék a Paraszkay Barna ellen folyamaiba tett eljárást beszüntette. — Süketek figyelmébe! Egy személy, ki egy egyszerű szer által 23 evi süketségtől és fülzugástól meg gyógyíttatott, igen szívesen megküldi ingyen bár ki kéri német nyelven a szer leírás-.t Czitn : J. H. Nicholson, Bécs, IX. kolingasse 4. Csarnok. Az uj-épületben. 1849. jul. 19. nov. 10-ig. — Mtiőiy La • 11 ó t 6 1. — (Folytatás.) Harmadnapra azután újra megperdültek, déli tizenkét órakor a dobok, mert délben dobszó mellett hirdették ki még a törvényszék ajtaja előtt, a halálos és nem baláloa ítéleteket. Mezey József, Pestmegye egyik nagyobb községe jegyzőjét kisérték lázitásnak keresztelt vétkeért siralomházba s másnap kora reggel a fatéren agyonlövetett. — Pár napptl azelőtt olvasnivaló könyvet adtam által szobájában, uem is álmodva vészes helyzetét. — Siralomházba lett kisértetése után, véletlenül találkoztam vele a folyosóu: »üram I könyvei ott vannak szobámban, vegje kézhez, én ez életben már többé uem olvasok;* kezet nyujtottunk egymásnak. — Ez volt életébeu utolsó kézszorítása. És ez igy ment egy-két napi közönkínt, egyes s többes kivégeztetesek váltották fel egymást; hanem másnap az egyedül megjelenő lapban a >Pester Zeitungban,* mindig hiven közöltettek a kivégzettek ítéletei s nevei; azon kósza hir tehát, melyet még Horváth Mihály is felvesz történeti nagy munkájába, hogy az Új épületbeu titokban kivégzett ártatlanok számát nem is lehet biztosan tudni, teljesen alap nélküli beszéd, ugy is van elég mit a történelem az osztrákok örök gyalázatára méltán fel fog róni sötét, hetükkel a legyőzöttek iránt nemtelen eljárásokról, ne fogjuk reájok azt, a mi nem igaz. A vérbirák első áldozatai még Fülep, Duna-Tecse város derék jegyzője, Kuntsor András ret. pap, Molnár, egy guerilla tizedes, Gouzeczky, a mezőhegyesi él Streit József polgári plébánosok. Kuatsor András, nógrád- vagy houtmegyei szegény ref. pap volt. — Egy, a Molnár vezénylete alatt működő guarillocsapat által megölt és kirablott muszka tiszt, elrablott vsgyonának adott magánál helyet. Molnár és ő együtt lövettek agyon. Gonzeczky és Streit plébánosok mért végeztetlek ki? — már nem jnt eszembe; biztosan szabad gondolkozású, becsületes magyar érzelmű katholikus papok voltak. — Gonzeezkyvel elitéltetése előtt sokat beszélgettem ; egyszer mondá nekem szegény : Pándy Sámuel ezredesem (a rnádi születésű Pándyra, Mezőhegyes felügyelete s a méutelep volt a magyar kormánytól bizva) nem fog ide kerülni mi hozzánk* — Gonzeczkynek igazsága voit, Pándy Sámuel a forradalom után is őrnagyi rangban, nyugdijjtl, még sok évet éit el, Zemplénben Mádon. Gonzeczky a siralomházba szombat délben tétetett ki, vasárnap nem voltak kivégzések, s igy ő két napig várta a halált Vasárnap este beeresztett hozzá a profosz búcsúzni; — egy uj koporsó volt szobájában. — »Megcsináltattam magamnak koporsómat, volt egy kis pénzem, legalább ne heverjek, mint állat, takaró nélkül.* Beszélgettünk, bucsuztunk vagy egy fél órát, igeu nehezen eresztett el, de reám nézve kinos volt a további időzés. >Köszöntse Paudy ezredest oda h&za, barátom.* Ez volt utolsó szava s elváltunk örökre. Ugyanazon éjjel még két óra tájban, a szokott fegyveres katouai kíséret mellett kimenvén, az ajtókon levő kinyitható kis ablakot megkopogtatta s nevemen azóllitott kétszer; fölébredtem, szavát megismertem, de nem volt erőm megszólalni, s föl* kelni. Az említett Pálfy volt még akkor szobatártam, ő fölkelt s helyettem az ablakocskát kinyitotta. — >Én már három óra múlva nem leszek az élők közt, kösiöntse a foglyokat, köszöntse laktársait, szerettem volna még Mezősyvel is beszélni.* »0 alszik; ne költse föl.c — Én nem aludtam, hallottam mindent, a szó teljes értelmében láz és hideglelés fogott meg, reszketett minden tagom, reszketett velem az ágy, keserves éjjelem volt. — Reggel öt órakor, a vezénylő tiszt szava, sorkatonaság mozgása hallatszott be a kis szük pavillon udvaráról; Gonzeczkyt vitték a vesztőhelyre. — Csakhamar fegyverek durranasa reszkettette meg ablakomat, s a nemesszivü pap. Gonzeczky Alajos megszűnt pihegni. Szept. közepe tájáu beszállították azután, az addig mindig Theresieustadtban tartott Batthyányi Lajost ii, azon 20—30 fogoly társaival együtt, kiket a mult télen Windischgrátz fogatott el Pesten s vidékén. Gróf Károlyi István s Batbyányin kivül, nem volt köztök a jelentékenyebb hazafiak közül. — A Pesten nem rég elhunyt s terjedelmes hasáról általáuss ismert Mohácsi Józsi bácsi is köztök volt; mivel érdemelte ki Windischgrátz hiragját? elfeledóm tőle megkérdezni. Két hónapi ítélet nélküli letartóztatásomat megunva, ismét védangyalomhoz — a profosznéhoz — folyamodtam, — A profosz felmeut az auditorhoz, s ügyemet megsür* geté; 48 óra múlva törvényszék elé állítottak. —Beléptem tehát azon helyre, s azon bírák előtt, állottam meg, kik annyi ártatlan életet oltottak már ki s fognak még kioltani vezényszóra gépszerüleg. Egy nagy fekete vasfeszttlet állt előttök az asztalon; soha még bitangabb s nyomorultabb csőcselék nem tűzte ki a megváltó magasztos jelvényét maga élé czégérül. Kihallgattak ; a szokásos kérdések után, ki vagyok? hov

1 való vagyok? stb.. stb, felolvasta Nedelkovits auditor előttem a vádpontokat: »hogy a felsőség pirancsa előtt meg nem hajlottam, bankjegyeimet be nem szolgáltattam, ezen engedetlenségért a törvényszék ezennel három havi profosz áristomra itól.* Szótlanul meghajtottam magamat, s a profosz be sem várva a déli tizenkét órai ítélethirdetést, szobámba visszabocsátott. Balassa, Vdllis ós Almásy részvéttel hallgatták, másokhoz mérteu igeu szelíd elitéltetésemet. (Folytatása követkecik.)