Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-21 / 29. szám

IV í R y I D É K.» Kimutatás Szabolcsvármegyében ragályos betegségben elhaltakról 1889. jonios hóban. Község CN N VSJ a K a 0) •O B «e 2 2 a t3 M S M J3 tOÍL h h M a ••o y b > SS 33 t> « " X 1 61— 4112 3 8 1 — 4|36 3 20 1889. május hónapban 30 községben történt járványnvá fajulható betegségben halálozás, 598 halott közül . .. -II ON/ R> ITA R»ORHRR. hány községben .... hány egyén 1889. junius hónapban 17 községben történt járványnyá fajulható betegségben halálozás 525 halott közül 52 egyén. Az összes elhaltaknak 9.

e%-a. És pedig: hány községben .... hány egyén Nyiregyháza, 1889. julius hó 9. Dr. Jósa András, megyei főorvos. II 4 \ 81 2 5 1 1 — — 29

l 4 13 770/89. Pályázati hirdetés. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Riza. Egy szóra még, rövidke perezre csak... Ne váljunk igy el — búcsuzatlanul I Ki tudja hol, mikor találkozunk ? S a szív feledni oly könnyen tanul. Feledni mindazt, a mi drága volt, Miért rajongva ugy égett, epedt Oly régen.. .egykor.. .(óh igy mondjuk ezt, De nem osititjuk a titkolt sebet.) Feledni...s mért? Hiszen szerelmünk Gyöngéd vitzony volt, oly szép, oly szelid, Minő lehet, ha tisztán, vágytalan A gyermek ifjú lányhoz közelit. Szívembe zárva egy egész tavas/, Olyan szerelmes, oly bohó valék, Remegtem, égtem, 8 balgán azt hivém : Edes gyönyörtől ittasult a lég. Hozzám simult vidáman, pajkosan — — C»ak azt néztük: a rózsa nyilik-e ? Ha épen ugy jött, ajkunk csókba forrt... Nem kérdezők aggódva : illik-e ? S mig vállaimra hajtja szép fejét, Mit tudta: szíve mért dobog, remeg?... Ki együtt látott, elment s gondolá : »Pajzán kedélyű, játszó gyermekek !« Ön azt susogja: gyermek álom?... Az volt, igaz ; — csak eltő tterelem 8zép, szép, miként a hajnalhaaadás, A harmat cseppje ringó levelen. Nyir-Adony községben a szülésznői állomás üresedésbe jővén, választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik; választási határidő folyó évi julius hó 31-ik napjának délelőtti 10 órája. Fizetése: a községpénztárából évenként 50 frt, és minden egyes születési esetnél a közreműködését igénybe vevők által fizetendő 1 frt 50 kr, melyért a beteget 8 napig köteles ápolni, s ezen dijt azok is kötelesek fizetni, akik esetleg idegeu szülésznőt alkalmaznak. Vagyontalanok dij nélkül ápolandók. A szülésznő köteles a községben saját költségén állandó lakást tartani, s a községből csak záros határidő kijelölése s az elöljáróságnál bejelentési kötelezettség mellett távozhatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szakképzettségüket igazoló oklevéllel, erkölcsi magaviseletüket és eddigi alkalmaztatásukat tanúsító községi bizonylattal felszerelt kérvényüket a jelzett határidőig a község elöljáróságánál annyival bizonyosabban adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelmen kivül fognak hagyatni. Kelt Nyir-Adonyban, 1889. julius 15-én. Dankó, Sztari László, jegyző. főbiró. Szabolcsvármegye közönsége részéről 1889. évi junius hó 28-dikán Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 242. Bgy. 6375. K./1889. Olvastatott a m. kir. közmuuka és közlekedési miniszternek 15,186/89. sz. a. az 1889. évi közuiunkatervezet és költségvetés megállapításában kelt leirata. Hátát ozat. Miután a 15/89. Bgy. számú közgyűlési határozat a miniszteri leirattal nagyobb részben jóváhagyatott: a vármegye alispánja és a kir. építészeti hivatal főnöke, az utóbbi az iratok kiadásával, a határozat jogerőre emelkedett részei végrehajtására utasíttatnak. A miniszteri leirat másolatban, a debreczen-nagykárolyi hadászati ut kiépítésére szükséges műszaki intézkedések foganatosítása végett a kir. építészeti hivatalnak kiadatik A 15/89. Bgy. számú közgyűlési határozatnak a Debreczen—Nyiregyháza—Csap—Ungvár hadászati útvonal Ujfehértó 0 2,410 klmtr kiépített szakaszáuak 1889. évi fentartására vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik és az 1889. évi fentartás és kavicsolásra 1715 frt 76 kr irányoztatik elő és állapittatik meg. Hatályon kivül helyeztetik továbbá a határozatnak a három uj utkaparói állásra vonatkozó része is és ezek rendszeresítése kimondatván, a fizetésekre évenként és egyenként 251 frt 62Va krral összesen 754 frt 87 '/a kr felvétetvén, azoknak alkalmazásával a főmérnök iuditványa mellett a vármegye alispánja bizatik meg. A debreczen—nyiregyháza—csap -ungvári útvonal kiépített szakaszáuak kavicsolása az alispáni hivatalban eszközlendő árlejtés utjáu vállalkozás mellett lesz eszközlendő. A debreczen—nagykárolyi hadászati útvonal kiépi téséhez felvett évi 2000 frt járulékot a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter már az 1888. évi közmuuka tervezet jóváhagyása alkalmával tudomásul vette és elfogadta; miután pedig az akkor feuforgott viszonyok nem változtak: igy a vármegye közmunka alapjából e czélra nagyobb össze? uem fordítható annál kevésbbé, mivel az 1889. évi költségvetés szerinti uiult évi maradvány nagy része, az 1888. évi költségvetésnek későn történt jóváhagyása folytán állott elő; egyrésze pedig miut a hátráuyok behajtásának előiráuyzat szerinti összege, tapasztalat szerint leírásba hozatik. Végül utusittatik a kir. építészeti hivatal, hogy a közmunka tervezet és költségvetés iránti indítványát a szabályrendelet értelmében oly időben adja be, hogy az még az őszi közgyűlésen tárgyalható legyen. Ezen határozat a „Nyírvidék" hivatalos lapbau háromszor egymás utáu közhírré tétetvén, a in. kir. kereskedelmi minisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik. Miről a m. kir. kereskedelmi minisztérium felterjesztésen a határozattal, Zoltán Jáuos alispáu, Koczok László kir. főmérnök az iratokkal, Megyery Gábor főpénztárnok, Kállay Ferencz főszámvevő, a járási főzolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, a „Nylrvidék" szerkesztősége utjáu jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. Jó közigazgatás. Benne vau a levegőben, hogy erről ábrándozzon minden ember Magyarországon. Mert a mostaniról, liogy milyen rossz, ugy tele harangozták az országot, hogy alig akad egy-két merészebb ember, aki védelmére keljen. Uralkodó áramlat az mostanában nálunk, hogy a régi Magyarország intézményeinek sorsa felett meghuzzuk a lélek-liarangot. A legrégibb ezek között, ami —inkább formaságaiban talán — fennmaradt: a vármegye. Erre került most a sor. Nagy rothadás, siilyedt kulturális és társadalmi viszonyok szokták előidézni másutt, hogy az embereSzivünk baján ha már segitve lett, Bántuk is, a jövő mit rejtegeti... Szeretni vágytunk és nem olvasók A szászor édes, boldog perczeket. Árnyas berekben dalt zeng a madár, Virág kinyil a nap sugárinak. Csak a szív őrzi féltve titkait S piruljunk-e egy néma vágy miatt?... Vagy dobja el, mint a rövid ruhát I Mit bánja az a gyermek bánatot, Ki már bizalmas, meghitt perczeket Csak önfeledten, néha juttatott. ... Ott hagytuk a bált ketten, egyedül, Einlékszik-é még arra kedvesem ? Vidám keringő dallamos zaja Zsongott közöttünk halkan, csendesen... A kis szobában ketten egyedül... Mind ennek oly titkos varázsa van... Mig én beszéltem : mit tudom miről ? Szemét behunyva hallgatá szavam. — — Úgy van. Feledjük... Hisz nincs is miért? Unalmas igy a játék — czéltalan. Csak gyermek örvend himes lepkeszárnynak, A férfi czélt tűz, nónek vág a van I Üu könnyezik ?.. .Jobb is... Ne lássa meg, Hogy pillámon is egy csepp rengedez. A régi kedvest i^y temetjük el : Bár könnyet ejtünk és — feledve lesz. Riza!...Ne sírjon...önt megsérteni Akarbatám-e, édes Istenem ? — — — Igy.. .igy a réüi I Oh, igy ismerem Pihenve lázas, forró szívemen. ket elfogja az ellenállhatatlan vágy a társadalmi rend fennálló intézményeinek megbolygatására. Vagy pedig összes szellemi és anyagi életünknek, tehát egész kultúránknak hirtelen való felpezsdülése s nagy ugrásokban való előre törése szokta előidézni, hogy a meglévő intézmények, melyek egész emberi életünk: szellemi haladásunk és anyagi boldogulásunk viszonyait megállapítják: elmaradnak egy előre tört nemzedék sikereitől. Akár az egyik, akár a másik megokolással lehet-e magyarázatát adni nálunk ilyen rombolásnak? Sillyedtünk-e annyira, hogy természetesnek — és nem mesterséges módon fölingereltnek — kelljen tartanunk azt a vágyat, hogy nemzeti életünknek azt az intézményét, melyen állami és társadalmi rend s az embereknek egész gondolkozása, karaktere ezer év óta épült Magyarországon, — hogy ezt az intézményt: a vármegyét, a maga önkormányzatával, mint sülyedésünknek, romlásunknak okát, megsemmisítjük ? Vagy talán az emberi szellem, amint az itt Magyarországon a tudomány, irodalom, művészet, társadalmi rend, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, azaz az emberi élet minden produktumaiban megnyilatkozik, annyira túlszárnyalta már a régi intézmények keretét, annyira kinőtt abból, hogy a régi intézmények között a vármegye — értve mindég a vármegyei önkormányzatot — a rendkívüli fejlődés további feltételeire nézve nem alkalmatos, lejárta magát ? Megvan-e akár az egyik, akár a másik véglet Magyarországon? Bizonyára nincs. Sem az egyik: a sülyedésnek és romlásnak utolsó lépcsőfoka; sem a másik, mintha erőink tulizmosodtak volna, s azokat az önkormányzat intézményének formái kőzött teljesen kifejteni többé nem tudnánk. Épen abban a stádiumában az állami és társadalmi élet fejlődésének, mint most Magyarországon, ahol e fejlődésnek eredő pontjától igen igen kis idő választ még el: nagyon veszedelmes és elbizakodottságra valló dolog elhagyni és szétrombolni olyan régi alapot, mely, —miként azt már fentebb jeleztük, ezer esztendő óta karakterizáló intézménye volt állami életünk fejlődésének s nemzeti faji sajátságaink kidomborulásának. A magyar közigazgatás államosításának kérdésében nyilatkozott a magyar haza nagy száműzöttjei Kossuth Lajos is. Akiket érdekel ez a nagyon fontos kérdés, olvassák el és gondolkozzanak rajta. íme Kossuth szavai : „Furcsa fázisok vannak a történelemben. Khina ezredévekkel előzte meg az európ ii czivilizácziót s azután megkövesedett s népe kiskorú gyermekekké lett. Mi enuek az oka? Az, hogy társadalmi intézvényeit az állameszmének, az államfőben s annak orgánumaiban összpontosított mindenhatóságra alapította. Most a szabadság eszméjéből kifejlett európai czivilizáczió kezd viszaliatni Khiuára, ellenben Khina a maga állammindenhatóságával vissza kezd hatni Európára. Hasonló ok, hasonló okozat, ez a természet törvénye. Még meg fogják önök érni, hogy gyermekeik, vagy unokáik lesznek valódi khinézerek. Ennek a törekvésnek monsutn szele seholsem kavarog ármányosabban, mint épán Magyarországban, ahol — az állameszmének megerősödésével való kérdés átkozottan hasonlit ahhoz, a mit az egykori magyar emigráns mondott pajtásának : Tudod mit? Csináljunk magunknak egy jó napot, nagyságoljuk egymást. Abb in a Magyarországban az Folytatás a mellékleten. Maradjon itt — és múlhat az idő, Szögfürteimre hozva a deret: A gyermek álmot síromig szövöm... Szívünk csak egyszer 8 irökre szeret I Miklós. A sárga rózsa. . . . A sárga rózsa kebleden Oly szépen áll, szép gyermekem ; De hullni kezdnek szirmai... Mit is kivánnak mondani ? Azt mondja a kicsiny virág, Hogy szíveden bú férge rág, Hogy sírsz napokon, éjeken Szegény szerelmes gyermekem ! Azt mondja a kicsiny virág : Másnak való ez a világ, Hol sárba hull az érzelem... Szegény szerelmes gyermekem I Beszél a kis virág neked, Be kár, hogy meg nem értheted, Mint én szíved nem érthetem... Szegény szerelmes gyermekem t Ne nézz az égre I kár neked Szép éltedet emésztened, — Maradj közöttünk.. .higyj nekem : S boldog leBzesz még gyermekem ! I Barna.