Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

X. évfolyam. 28, szám. Nyíregyháza, 1889. julius 14. J\ÍYÍ f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben, házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A köaségi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debreczeni -utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, Tfirrtotósi rlilob. a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. urlcs

l u'ja* . Bérineti tetlen levele c csak ismert kezektől k3z£ l^r^SJlir?^!!^" ""Í'V

5°

r .T""" fogadtatnak el. L?„ Jaí JT-í?*"' e.

3

e*

eben 4 k

r" . 6 Kincstári belyegdíj fejeben, minden egyes liirA kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik illető költségére küldetnek vissza. j A n

y„

t.«ri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, —~~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. pénzügyminiszternek 1,966/1889. számú rendeletét másolatban alant jegyezve a legnyilvánosabban leendő közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1889. julius 11. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Rendelet. Az 1889. évi XXXIII. trv.-czikk 5. §-ában nyert meghatalmazás alapján, az igazságügyi miniszterrel egyetértőleg rendelem, hogy az italmérési jogra vagy az italmérési jog helyébe lépett kártalanítási igényre vonatkozó összes igények ós követelések, ideértve azokat a zálogjogi igényeket is, amelyeknek bejelentési határideje különben az 1888. XXXVI. trv.-czikk 21. §-a értelmében 1889. évi deczember 31-én járt le, az ugyanazon trv.-czikk 28. §-a alapján vezetett naplóba leendő bejegyzés végett az illetékes kir. adófelügyelő vagy kirendelt helyettesénél, ha az igénylő azt akarja, hogy igénye az 1889. évi XXXIII, trv. czikk alapján adott előlegek erejéig a naplóba előtte bejegyzett zálogjogokat megelőzze 1889. évi julius hó 31-ig okvetlenül bejelentendők. Saját érdekök megóvása czéljából figyelmeztetnek ennélfogva az érdekeltek, hogy valamely italmérési jogra, vagy az annak helyébe lépett kártalanítási igényre vonatkozóösszes igényeiket és követeléseiket, ideértve a zálogos hitelezőknek azon követeléseit is, amelyeknek bejelentési határideje különben az 1888. XXXVI. trv.-czikk 21. §-a értelmében 1889. évi deczember 31-én jár le, az 1888. XXXVI. trv.-czikk 28. §-a alapján vezetendő napióba leendő bejegyzés végett, az illetékes kir. adófelügyelőnél 1889. évi julius hó 31-ig annál bizonyosabban jelentsék be, mert az 1889. évi julius hó 31-ike után érkező bejelentésekkel bevezettetni kért bármily igényeket, ha érkezésök előtt az 1889. XXXIII. trv.-czikk alapján adott előlegek erejéig zálogjogok jelentetnének be, ezek az utóbbi zálogjogok megelőzik. Budapest, 1889. julius hó 1-én. Wekerle. Szabolcsvármegye közönsége részéről 1889. évi junius hó 28-dikán Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének > ivonata. 242. Bgy. 6375. K./1889. Olvastatott a m. kir. közmunka és közlekedési miniszternek 15,186/89. sz. a. az 1889. évi közmuukatervezet ós költségvetés megállapításában kelt leirata. Hatái ozat. Miután a 15/89. Bgy. számú közgyűlési határozat a miniszteri leirattal nagyobb részben jóváhagyatott: a vármegye alispánja és a kir. épitészeti hivatal főuöke, az utóbbi az iratok kiadásával, a határozat jogerőre emelkedett részei végrehajtására utasíttatnak. A miniszteri leirat másolatban, a debreczeu-nagykárolyi hadászati ut kiépítésére szükséges műszaki intézkedések foganatosítása végett a kir. épitészeti hivatalnak kiadatik A 15/89. Bgy. számú közgyűlési határozatnak a Debreczen—Nyiregyháza—Csap—Ungvár hadászati útvonal Ujfehértó 0 2,410 klmtr kiépített szakaszának 1889. évi fentartására vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik és az 1889. évi fentartás és kavicsolásra 1715 frt 76 kr irányoztatik elő ós állapittatik meg. Hatályon kivül helyeztetik továbbá a határozatnak a három uj utkaparói állasra vonatkozó része is és ezek rendszeresítése kimondatván, a fizetésekre évenként és egyenként 251 frt 62«/» krral összesen 754 frt 87 Va kr felvétetvén, azoknak alkalmazásával a főmérnök inditváuya mellett a vármegye alispánja bizatik meg. A debreczen—nyiregyháza—csap -ungvári útvonal kiépített szakaszának kavicsolása az alispáni hivatalban eszközlendő árlejtés utján vállalkozás mellett lesz eszközlendő. A debreczen—nagykárolyi hadászati útvonal kiépi téséhez felvett évi 2000 frt járulékot a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter már az 1888. évi közmunka tervezet jóváhagyása alkalmával tudomásul vette és elfogadta; miután pedig az akkor fenforgott viszonyok nem változtak: igy a vármegye közmuuka alapjából e czélra nagyobb összeg nem fordítható aunál kevésbbé, mivel az 1889. évi költségvetés szerinti mult évi maradvány nagy része, az 1888. évi költségvetésnek későn történt jóváhagyása folytán állott elő; egyrésze pedig mint a hátrányok behajtásáuak előirányzat szerinti összege, tapasztalat szerint leírásba hozatik. Végül utasittatik a kir. épitészeti hivatal, hogy a közmunka tervezet és költségvetés iránti indítványát a szabályrendelet értelmében oly időben adja be, hogy az még az őszi közgyűlésen tárgyalható legyen. Ezen határozat a „Nyírvidék" hivatalos lapban háromszor egymás után közhírré tétetvén, a m. kir. kereskedelmi minisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik. Miről a m. kir. kereskedelmi minisztérium felterjesztésen a határozattal, Zoltán János alispán, Koczok László kir. főmérnök az iratokkal, Megyery Gábor főpénztárnok, Kállay Ferencz főszámvevő, a járási főzolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, a „Nyírvidék" szerkesztősége utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta : Vidovich László, aljegyző. 7,925

. K. ^889. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A mellékelt pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett kiküldőm. Nyiregyháza, 1889. julius 12 Alispán helyett: Miklós Lászlő, főjegyző. 1,169/1889. K. A nyir-bátori járás főszolgabírótól Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nyir-bátori járás területén eső kis-létai jegyzői állomás üresedésbe jött. Ezen állomásra — mely választás utján fog betöltetni, — pályázat hirdettetik. Javadalmazás 400 forint évi fizetés, természetbeni lakás esetleg 40 forint házbérre, irodai szerek, fűtés és világításra 70 forint, valamint 1 hold 1000 • öl szántóföld és 2 darab marhára legeltetési jog. A választás folyó évi julius hó 31-én d. e. 10 órakor Kis-Léta községében fog megejtetni. Felhivatnak tehát pályázni kívánók, hogy az 1883. évi I ső trv. czikk 6. § a értelmében, a képesítési okmány és kellő bizonylatokkal felszerelt kérvényeiket a nyir-bátori járás főszolgabiróságához folyó évi julius hó 30-ik napjának délelőtti 12 órájáig annyival is inkább adják be, mivel a később beadott kérvények figyelmen kivül fognak hagyatni. Nyir-Bátor, 1889. junius 21-én. Vay István, főszolgabíró. Szabolcsvár megye alispánjától. 7,013. K. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A vármegyei községjegyzői nyugdij tárgyában alkotott, s ujabban módosított szabályrendeletet közhírré tétel s alkalmazkodás végett alantjegyezve közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1889. junius 24. Zoltán János, alispán. 221 ' ' Bgy. sz. Szabolcsvármegye közönsége. Szabályrendelet. Szabolcsv írmegye községjegyzői, ezek özvegyei és árvái sorsának biztosítása czéljából egy jegyzői nyugdij- és segélyalap alkotása tárgyában. I. FEJEZET. A községjegyzői nyugdij és segély alap alkotásáról. 1. §. Szabolcsvármegye közönsége az 1871. évi XVIII t. cz. 67. §-a rendezésénél fogva a községi jegyzők, ezek özvegyei és árvái sorsának biztosítása czéljából egy „községjegyzői nyugdij alap" felállítással elrendelli, melynek czélja: a) az elaggott vagy munkaképtelenné lett községjegyzők részére nyugdijat; b) az elhalt községi jegyzők özvegyei és árvái részére pedig évi segélydijat biztosítani. 2. §. Ezeu nyugdijalap a megye által a községi jegyzők hozzájárulásával alakittatik. a) Szabolcsvármegye területén szolgálatban levő, vagy ezentúl jegyzői hivatalban lépő községi jegyzők által egyszer s mindenkorra fizetendő 40 frt felvételi dijakból; b) ugyanazok által fizetendő 10 frtban meghatározott évi dijakból, megjegyeztetvén, hogy a megválasztás évében a 10 frt nem fizetendő; c) a jegyzői szigorlatokon nyert képességi oklevelekért fizetendő 5 frt meghatározott dijakból; d) bárminemű adományokból; e) a jegyzőktől beszedett pénzbirságból; f) a községek által az egyenes adók utáu teljesítendő fizetésekből. 3. §. Ebből folyólag rendeltetik: a) a most alkalmazásban levő községi jegyzők a 40 frt felvételi dijat a meunyibeu eddig be nem fizették volna, jelen szabályrendelet megerősítésétől számítandó 3 hónap alatt, az ezentúl jegyzői hivatalban lépők pedig, választásuk évében befizetni tartoznak; b) a 10 frt évdijat minden község jegyző fél évi előleges részletekben és pedig január, julius hónapokban befizetni köteles; nem fizetés esetén azaz eddig hátralékos dijakhoz hasonlóau 6% késedelmi kamattal a járási szolgabíró felelőssége mellett közigazgatási utou hajtatik be; c) a jegyzői képességi oklevelekért befolyó dijak az alispán által az alaptőkéhez utalványoztatnak; d) mindennemű e czélra befolyó adományok, — valamint e) a jegyzőktől beszedett bírságok a főszolgabirák, illetve Nyiregyháza polgármestere által évnegyedenként, kimutatás mellett beterjesztve az alispán által az alaptőkéhez utalványozandók; f) a községek a nyugdijalap létesítéséhez évi államadójuk arányához képest, minden adóforint után >/< krral járulni köteleztetnek oly módon, hogy hol a község saját törzsvagyona jövedelméből kiadásait nem fedezheti, ott az 1871. évi XVIII. t. cz. 120. §., illetőleg 1876. évi V. t. cz. 33. §-ban megjelölt egyenes adók után évről-évre a községi adóval vettetik ki és hajtatik be. 4. §. A 2-ik §. a), d), ej és f) pontjai alatt megjelölt bevételekből az alaptőke képeztetik, a), b) és c) alattiakból ellenben az alaptőke évi kamataival együtt nyugdíjazás és segélyezésre fordítandók, azon esetre pedig, ha nyugdij és segélyezésre forditaudó összeg egészben igénybe nem vétetuek, az takarékpénztáros kamatozás mellett ezeu alap javára kezeltetik. 5. §. Azon esetben, ha az alaptőke évi kamataiból s a 2. §. b) és c) pontjai alatti bevételekből, a nyugdíj és segélyezésre jogosultak -járadékai ki nem telnének, a községek hozzájárulási aránya inegfelelőleg emelendő, s eziránt a törvényhatósághoz a választmány által intézkedés végett jelentés teendő; azon esetben pedig, ha a nyugdij alap kedvező gyarapodásával a jövedelmek az igények kielégítésére feleslegesek lennének, a megye határozatához képest vagy a nyűg- és segélydijak emelendők, vagy a községek hozzájárulási aránya lesz megfelelően leszállítandó ; végre ha e leszállítás után a nyugdijalap oly kedvező helyzetben jutna, hogy a nyugdij ős segély igények fedezésére az igy befolyó összeg sem szükségeltetnék, az esetben ugy a községek miut jegyzők évi dij befizetései, megyei határozattal teljesen is beszüutethetők; azonban a jegyzői karba újonnan is belépő egyének az alaptőke képzésére szolgáló 40 frt felvételi s a 10 frt évi dijat legalább 6 is befizetni kötelesek. éven át még az esetben II. FEJEZET. A nyugdijintézeti választmányról. 6. §. A jegyzői nyugdij és segélyalap Szabolcsvármegye köztörvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt áll, s ezen jogát egy az alispán elnöklete alatt 3 évre választott 16 tagból álló választmány által gyakorolja. Ezen választmány tagjai fele részben a bizottsági tagok, másik fele részben a községi jegyzők sorából a közgyűlés által választatnak; ezeken kivül hivatalból a főügyész, főjegyző, főszámvevő, esetleg helyetteseik, kik szintén szavazati joggal bírnak s nagyfontosságú anyagi kérdések felett határozván, a választmány ülésein megjelenni, esetleges elmaradásukat az alispánhoz előlegesen beküldendő értesítésben igazolni tartoznak, ellenkező esetben a választmányból kilépetteknek fognak tekintetni. A választmány ülésein a jelenlevők szótöbbséggel határoznak, a szavazatok egyenlősége esetén az elnök Mai számúakhoz egy iv melléklet vau csatolva.