Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 27-ik sxámáhoi. égett lakóházak gazdáit biztatás és reményre ébresztés végett megkerestük s midőn látuunk kellett a kivétel ­nélküli teljes pusztulást, az arczokon azt a mély bánatot, a szemekben a könnyeket, biztatásunkra »ha csak az Ur nem épit, mi nem épithetünk" feleleteket hallanunk — szivünkéi olyan bánat fogta el, amely jövendőjk remény sugarának vég szállait is elszaggatni látszott. Őrangyalt küldött azonban részünkre, kitől az előbb elfordulni akaránk, Farkas Ferenczné Halassy Ida őnagy­sága és Farkat Ferencz ur személyében, kik egyéb segély mellett azonnal 100 forintot küldöttek le élelmezésre ki­osztás végett. Fogadják e nemesszívü adakozók — kiktől községüuk már annyi sok jót élvezett — e helyen is tisztelettel es legőszintébb köszönetünket. Köszönettel tartozunk továbbá a szomszéd Balsa, Gáva ós Zalkod községek tekintetes elöljáróinak is, kik mar e mai napon nagyobb mennyiségű élelmi szerekkel jelentek meg az elöljáróságnál s azokat kiadott élelme­zési jegyzék alapján magok szót is osztották. A felvett hivatalos becslés szerint a kár hozzávető értéke 31,124 frt, ebből biztositva volt 13,640 frt értékig; még azon esetben is, ha a biztosítási dijak teljesen ki­fizettetnének, 17,184 frt fedezetlen kár mutatkozik. Emberbaráti kötelességünk a szerencsétleneket tá mogatnunk. Alázatos tisztelettel fordulok azért a mélyen tisztelt jóindulatu s résztvevő közönséghez, méltóztassa­sanak filléreikkel segíteni, s ajánlataikat, ha a tekintetes Szerkesztő ur a gyűjtés elfogadására kegyes lenne*) azon esetben közvetlenül oda, vagy pedig elöljáróságunkhoz elküldve, nyomorainkat enyhíteni méltóztatnának. Bizalommal fordulok továbbá vármegyénk tekin­tetes s uagyrabecsült jegyző karához, mint a községek szellemi ügyeinek vezetőihez, kegyeskedjenek kieszközölni, hogy ajánlataik utján az illető községek, több mint 2000 frt kárt szenvedett s teljesen beégett jegyzői lak ós irodánk felépítési költségeihez járulnának. Községünk­ben minden vagyonosabb ember tűz-károsult, a csekély biztosítási dijból nem fogjuk tudni felépíteni középüle­teinket, hacsak a jószívű emberbarátok nem lesznek kegyesek bennünket pártfogolni. Tiwtelettel maradtam Kenézlőn, 1889. julius 3. Hubay Kálmán, h. körjegyző. Lapunk e száma első a julius elsejével megnyílott uj félévben Tisztelettel kérjük ez alka­lommal eddigi előfizetőink s lapunk minden barát­jának további pártfogását. Kérjük továbbá azokat is, kik a , Nyírvidék "-ért járó előfizetési dijakkal hátralékban vannak, ezek kőzött az illető községek elöljáróságait is, hogy a hátralékos előfizetési dijakat az alulírott kiadóhiva­tal czimére minél előbb megküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel a „Nyírvidék" kiadóhivatala. — Illetékes helyről nyert értesítés éa fölkérés alap­ján kijelentjük, hogy Kállay András főispán ünnepies beigt&táia, illetőleg a küldöttségek tisztelkedése alkalmá­val sem Nagy-Kálló város küldöttségének szónoka, sem a főispán urnák az üdvözletre válaszoló beszédében ez a szó „ábrándozás" elő nem fordult. — Kinevezés. A m. kir. igaíságügyminiszter iro­daigazgatóvá a nyíregyházai kir. törvényszékhez Géczy Ábrahám itten segédtelekönyvvezetőt nevezte ki. — Az érettségi vizsgálatok folyó hó 1-én és 2-án tartattak meg főgimnáziumunkban. Ez alkalomból főtiszt. Czékus István ág. ev. püspök és ngs. Békéssy Gyula deb­reczeni tankerületi főigazgató urat volt szerencsénk váro­sunkban üdvözölhetni, kik épen a vizsgálatok vezetésére és ellenőrzésére vasárnap este érkeztek hozzánk s részben Májerszky Béla egyházi felügyelő, részben Martinyi József főgimnáziumi igazgató ur vendégszerető Imában találtak szíves fogadtatásra. A vizsgálatra bocsátott 12 tanuló közül ketten, t. i. Mráz Elek és Virágh László jeles bizonyít ványt nyertek, ketten jót, négyen egyszerűt. Hétfőn este fáklyás zenével tisztelte meg a főgimnáziumi ifjúság az *) Emberbaráti készséggel. A szerk. épan akkor Sexty Gyula főgimnáziu ni tanácstag házánál időző magos vendégeket, szónokai: a két praematurus által köszönetit fejezve ki ssives megjelenésükért s tisz­teletét a tudományosság terén szerzett nagy érdemeikért. A díszes ünnepélyen egybegyűlt nagyszámú közönség, melynek kellő rendbetartására s különösen a fáklyákra való felügyeletre a helybeli önkéntes tűsoltóság volt szí­ves vállalkozni, uagy lelkesedessel fogadta főpapunknak az ifjúsághoz intézett ama válaszát, hogy szaban gondol kopásukat ue áldozzák föl semmiért s szilárdak legyenek hitökben, de sohase feledjék azt, hogy legelső és legszen tebb kötelességük jó honfiaknak lenni és maradni egész éltükön keresztül. »Érdemsim nincienek — úgymond — hanem a mit tettem 70 évet meghaladó életemen át akár az egyház, akár a közügy t?rén, azt mind igaz hazafiságo n sugallatára cselekedtem.* Eíutáu B ikóssy főigazg. köszöate meg a lelkes tüntetést, melynél — mint mondja — jobban óhajtaná, ha minden gondját és idejét a hisznos tanulásra fordítaná a »nemes* ifjúság, mert e jelzővel a »noble9se obiige* értelmében fontos é» nagy kötelességek járnik karöltve. A rögtönzött impozáns üuuepély különösen Ozékus István püspök ur éltetésével ért véget s közönségü ik más nap este azzal a tudattal kísérte ki a távozó főpipot, hogy máskép állanának az ország dolgai, ha minden egyházi méltóság oly hizafiuuak mutatná migát nemcsak szavai­ban, de tetteiben is, a minő Osékus István. A tankerületi főigazgató ur 3-án reggel távozott el a városunkból. (— na.) — Helyreigazítás. Lapuik legutóbbi számában téve­sen emiitettek gróf Vay Tibor nevét azok között, kik Kállay András főispán urnák ünnepies beigtatása alkal­mával üdvözlő táviratot küldtek. Vay Tibor gróf ugy a beigtató közgyűlésen, mint az utána következett dísz­ebéden személyesen jelen volt, s az emiitett üdvözlő távi­ratot nem ő, hmem Károlyi Tibor gróf küldötte. — Felhívás. A Szabolcsmegyoi takarékpénztár egy­let ezennel közhírré teszi, hogy a jövő 8S9/90 iki isko­lai ó^ben 5, a kállói állami főreáliskolti felsőbb 4 osz­tályú tanulóját fogji 60-60 frt segélyben részesíteni; felhívom tehát azoxat a kik a jövő iskola évben, a kállói főreáliskola 4 felsőbb osztályát látogatni akarják, ho;y iskolai és szegénységi bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket hozzám f. év augusztus hó 25 ig terjesszék be. A szegény tanulókat segélyző egylet szinte mintegy 600 frtot fog iskolai évben segélyekre fordítani; a kik ezen segélyekbea részesülni óhajtanak, fent említett módon felszerelt kérvényeiket szintén hozzám mint a segély egylet elnökéhez f. év augusztus hó 3 l-ig adják be. Dr. Bleuer Miklós v. igizgató. segély egyleti elnök. — Az érettségi szóbeli vizsgák a nagykállói fő­réáliskolánál a következő eredménynyel folytat le; öten tettek érettségi vizsgát, még padig hárman jó osztályzat­tal ; kettő két hónapi határidővel uj vizsgára utasíttatott. Úgy Nyíregyházán mint Nagy-Kálióban Békéssy Gyula tankerületi főigazgató volt jelen az érettségi vizsgáknál, mint miniszteri biztos. — Uj vasút a vármegyében. Gróf Károlyi Tibor és érdektársainak a magyar északkeleti vasút nagykárolyi állomásábol kiinduló Fény, Nádierdő, Piricse és Pilis községek érintésével, a nyíregyháza-mátészalkai vasút nyírbátori állomásáig vezetendő helyi érdekíi vasútvonalra az előmunkálatai engedélyt a kereskedelemügyi miniszter egy évre megadta. — Figeczki Pál és társai bűnügyben a héten szerdán hozott ítéletet a kir. kúria. A helybeli kir. törvényszék, mint az tudva van Figeczki Pált, B. Szita Károlyt és Kövér Miklóst szándékos emberölés és rablás bűntettéért életfogytiglan való fegyházra N±gy Józsefet pedig bűn­pártolásért 9 havi börtönre ítélte. Ezt az ítéletet a kir. tábla akként változtatta meg, hogy Boros Szita Károlyra nézve helyben hagyta a törvényszék ítéletét, ellenben Figeczki Pált és Kövér Miklóst csupán a bűnpártolásban találta bűnösöknek s ezért két évi fegyházra ítélte őket, Nagy Józsefet pedig teljesen fölmentette. A kir. kurai a kir. tábla ítéletét föloldotta, s a bűnügy több rész­letére pótvizsgálatot rendelt el. Uj végtárgyalás fog tehát tartatni e szenzációs bűnügyben. — A fürdőbe utazók figyelmébe ajánljuk, hogy el ne mulasszák megszerezni az » Utmutató< menetrendkönyv julius havi füzetét. Ez az egyetlen könyv, mely az összes mérsékelt áru fürdőjegyeket tartalmazza, fürdőjegyek véte­le pedig jelentékeny kedvezménynyel jár. óva intjük a közönséget az idegen nyelvű, külföldről importált utazás­Andrássy Gyula gróf, a ki minden tehetségnek istápolója, volt az, a ki Kállay Béniben a modern Ma­gyarország egyik leghivatottabb úttörőjét felismerte. 0 szemelte ki a belgrádi főkonzulságra, oly állásra, melyre valósággal pred sztiuálva volt a szláv idea és viszonyok kiváló ismerete által. Mint a kárpáti tengerszem, mely már egy lépésnyire a p.rtjától olyan mély, mint a köze pén, ép ugy Kállay Béni már első diplomácziai lépésénél megmutatta mély szellemét. Belgrádi jelentései rendkívül értékesek voltak! minden részletre kiterjeszkedett, ítélete biztos és kimerítő volt, gondolatait éles határozottsággal fejezete ki. Kállay Béni helyzete Belgrádban eleinte nem volt épen rózsás. Mihály fejedelem épen abban az időben lett egy átkos merénylet áldozata és Szerbiában minden ember, fiatal és öreg, ur és paraszt egyaránt azt mondta, hogy az összeesküvés szálai Pesten, a száműzött Kara­gyorgyevics kezében csomósodtak össze. Végleges ítélet ebben a kérdésben mág most sin csen, az utolsó szót még nem mondták el. Csak egy egjéni megjegyzést teszek a dologra. Én Karagyorgye­vicset nagyon jól ismertem, sokat érintkeztem vele, s azt h'szem, hogy nem érheti a vád, hogy Mihály fejedelem halálnak egyenes okozója. Az összeesküvőből nagyon kevés volt benne. Nagyon egyszerű ember volt, bármily kezdeményezésre képtelen, olyan méltóságos és elő­kelően szegletes volt természete, mint egy előkelő s/ámtiszté, a ki mindig jól kalkulál, de mindig téved Az a terv, hogy Karagyorgyevics a végletekig fukar volt, esik nagy nehezen oldta meg pénzes zacskói zsinórjait, a szerbiai összeesküvés pedig óriás pénzekbe került, ismét olyan enyhítő körülmény, mely az ő javára szól. Szerbiában erélyesen követelték az exfejedalem leitéUetését, kivégzését olyan engedménynek mondrá^ melylyel Magyarország tartozott a szomszédos ország közvéleménynek. Kállay helyzete pedig a lehető leg­nehezebb volt. Andrássy gróf, kinek mint ma yar minisz­terelnöknek számolnia kellett a szerb régensség állásfog­lalásával, levelek alakjában hosszulélekzetü német jegy­zéket intézett Kállayhoz, e fényes vezérczikkeket, melyek­ben világosan megmagyarázta, hogy jogállamban politi­kát és igazságszolgáltatást nem lehet egy fazékba gyúrni, hogy a magyar urakat, kik a Karagyorgyevics porben ítélnek, semmikép se szabad befolyásolni, s Kállaynak volt a dolga, hogy a fejtegetéseket a szerb miniszterek előtt felolvassa és a szükséges, gyakran hosszura nyúló megjegyzésekkel kísérje. Csalódott várakozás volt e, vagy az a vágy, hogy muo.kaked?éuek ujabb teret nyisson, a mi Kállay Bénit rábírta, hogy a belgrádi főkonzulságról lemondjon? Nem kutatom az okát. 1875-ben ismét hazája fővárosában volt. UJ idő terjesztette ki szárnyait. Tisza Kálmán volt az események élén. Az ellenzéknek, mely a régi Deákpárt egy erős töredékéből alakult, báró Sann/ey Pál lett a vezére. Kállay Béni az ellenzékhez csatlakozott, ő lett a párt lelke, éltető ereje; kezében volt a pártközlöny, a »Kelet Népe* politikai vezetése, a lapot egyik legjelesebb magyar pub­liczista, Hilász I nra szerkesztette. Kállay Béni is szorgal­masan irogatott, mint zsurnaliszta befogatta magát a pártujság jármába. Még ma is büszke rá, hogy újságíró is volt. S ezt helytelenül cselekszi. Hí m?gesné ;{, a mit egyelőre nem lehet feltenni, hogy Kállay Béni kéuytelen volna az állimférfiu mesterségét az újságíróval felcserélni, én nagyon lebeszélném erről az elhamarkodott lépésről. Mert hiába a jeles államférüuból hiányzik valami, a mi a napisajtó gyorstollu embereiuek szükséges. Zsurn iliszta munkáiban vannak nagy esz nék, de az egyéni mindig kersztülbujik; stílusa viligos da hideg, mint a forrásvíz ; könyvek megszerzésétől, melyek az utazót tévútra vezetik, miután sem a fürdőjegyekröl, sem a nagy számban fön­álló mérsékelt áru manet-térti jegyekre nézve nem tar­talmaznak fölvilágosítást — Értesítés. A nyíregyházi uííagylet vezetése aUtt fennálló s már eddig is an íyira leikarolt és szép ered­ményeket feltüntető „Nöipariskola" munkakiálitási f. évi julius hó 7-kén nyílik mag s egymást követő 3 napon (9-éig) tart. Midőn erről a n. é. közönséget értesítői szeren­csém van, azon reményben vagyok, hogy ezen megtekin­tésre valóban érdem9s kiállítást minél tömegesebb láto­gatással tiszteli meg. HiZifiiii üdvözlettel Nyíregyházán, 1889. jauus. 27. Inffier Sámuel n. e. titkár. — Esküvő. Vidovich László vármegyei aljegyző e hó 2-dmáu esküdött örök hűség :t Mezösy Juliska úrhölgy ujk, özv. Mezösy Tanísné lemyántk. — A halybali kir törvényszék elnike Jóm Géza tiszteletbeli tor/éaysséii jogg/a/orjakot segétyd |\s jog­gyakoruoká nevezte ki. A pálinka. Es évi márczius hó végén történt Vaján, hogy Pap Jáuos magához hívta egy kis pálinkára Tamási Pátert. Hamar a fejőkbe szált a pálinka gőze s ilyenkor nagy a virtus a magyar emberben. Szeren­csére azonban a Pap János felesége kitaszigálta a ven­déget az aj ión, mielőtt verekedésre került volna a dolog. Tamásit azonban nagyon báutotta a dolog, s a helyett, hogy megfogadta volna egy régi magyar illem-tanító könyv tanácsát, mily szerint: ubonnia kilöknek, onnan az illem mígsér.éie nélkül távozhatok — bement az ugyan abban a házbtn lakó Fehér Jánoshoz, Pap János sogorához, akinek az hiragosa volt, s elpanaszolta a rajta esett szégyent. El is határozták hamarosan, hogy megölik Pap Jánost. Egyik egy kapát, a másik egy ásót vett magához gyilkos fegyverül s kímenve az udvarra, kicsalták oda a kiszemelt áldozatot. Mikor Pap János maglátta maga előtt a két fölfegyverezett embert, mind­járt rosszat gyanított, s hamirosin egy súlyos vashorgot kapott föl védelmére. Dj használni már nem volt ideje. Tamási élőlrül, Fehér János pedig hátulról egyszerre támadták meg s ugy ütötték főbe, hogy Pap János halva rogyott össze. A helybeli kir. törvényszék Tamási Pétert szándékos emberölésért 2 évi fegyházra ítélte el, Fehér­Jánost pedig, kinek a kapával Pap Jánosra mért ütése a halált nem idézte elő, súlyos testi sértésárt 3 havi fogházra. — A helybeli ev. ref. felekezetű népiskolák évzáró vizsgái á mult hó 30-dikáa délután mentek végbe nt. Lukács Ödön esp ;res vezetése alatt, kitűnő eredmény­nyel, a szülők é3 érdeklődd tanüg/baritoi jelenlétében. — Fogadatlan prókátorként avatkozott bele G. Szabó Istváa nagykállói földuives abba a dulakodásba, mely Vese József és Tóth Imre között a nagykállói réten keletkezett a mult év deczember havában. Csak­hogy G. szibó István nem szóval, d9 egy súlyos ásóval ártotta bele migit a vesjekedisbe, s ezz9l a veszedelmes szerszámai ugy ütötte főbe Tóth Imrét, hogy az aléltan rogyott össze. A csípős hideg idő azouban csakhamar észre téritette Tóth Imrét. Felugrott s futásnak eredt. G. Szabó István utánna, — s mikor utóiérte, még egy­szer főbe ütötte, amitől aztán Tó'.h I nre szörnyet halt. A helybeli kir. törvényszék halált okozott súlyos testi sértésért I és '/a fél börtönre Ítélte Szabó Istvánt. — A gyermekek nevelése Egy nemrég megjelent egészségügyi muuka arra figyelmezteti az orvosokat, hogy mindazon családoknál, a hol bejáratosak, szigorúan ügyel­jenek a gyermekeknél arra, hogy attól a kortól kezdve, a mikor úgynevezett tejfogaikat elveszítik, elismert minő­ségű szájkonzerváló szerekkel rendszeresen tisztogassák szájukat ós fogaikat. Az említett mü ugyanis statistikiilag bebizonyítja, hogy a száj-, fog- és az emésztő szervek bajai legtöbbnyire oly egyéneknél fordulnak elő, kiknél a száj és fogak konzerválását gyermekkorukban elhanya­golták. E mü tudós írója mindenkinek legmelegebben ajánlja dr. Popp J. G. udvari fogorvos készítményeit és pedig Anatharin szájvizét (melyek palaczkjait ne nrég tetemesen meguagyobitották. Ára 50 kr., 1 frt és 1 frt 40 kr.) fogpasztáját (35 kr. és 1 frt 22 kr.), növény fogporát (63 kr.) és végre odvas fogak kitöltésére fog­tömőjét (1 frt). De csak Popp-féle készítmények fogadan­dók el, mert e szereket erősen utánozzák és hamisítják. — E szerek kaphatók Nyíregyházán: Korányi Imre, Szopkó Alfréd és Léderer Ignácz gyógyszereszeknél. ítélete helyes, de egész rendszer mellékmondatba fojtja. Mint újságíróra teljesen ráillik az a dicséret, melyet Lessiug Klopfstockra mondott: »Ki ne dicsérne egy Klopfstockot ? De el is olvasa mindenki? — Dehogy!* Egészen másforma, sokkal kedvezőbb az ítélet, mely Kállayt, mint tudóst, mint történészt méltatja. »Szerbia története*, melyet megirt, a legjobb, melyet Szerbiáról írtak. Kállay sok haszonnal járt Niobuhrhoz és Macau­layhez iskolába. Az illúziókat lerombolja, a mithoszt, a lengedát, a mondát irgalmatlanul elzavarja. Biztos ítélet, átható élesség, szigorú objektivitás, megvesztegethetetlsn igazságszeretet vezették mindig. Komolyságát, vasszorgilmát, a mi természetének alapvonása és sikereinek mellékoka, érdekesen jellemzi egy kis történet. Mikor még a magyar képviselőház tagja volt, szükségét érezte a görög nyelv teljes ismeretének. Vámbéri és Télfy a legalkalmasabb görög nyelvmestert ajánlották neki, a pesti görög hitközség tanítóját. Tialios György, — ez a mester neve — Kozaniból való az örökkön fényes Olympus mellől, honnan a homari iatennépség kor­mányozta az antik világot. »Én, — igy fogadta Kállay a nyelv-mesterét — fiatal koromban anyám kívánságára nem bajlódtam a görög nyelvvel, de Doskos, a volt bel grádi görög kollegám nagyon biztatott, hogy pótoljam a mulasztottat. A grammatikának elvből ellensége vagyok, ön lesz olyan szíves s néhány leckében megmagyarázza a konjugácziót és dskllnacziót, azután rögtön hozzáfogunk az olvasáshoz és diskuráláshoz*. S igy történt. Kállay néhány nap alatt tisztában volt a főnevekkel és igékkel s hozzáfogtak az olvasáshoz, miíözben naponta lejegyzett vagy 160 görög szót. A. kissé pesszimista Tialios minden nap nagyobb szemeket meresztett, mikor látta, hogy KálUy tudta a leczkét, mint a karikacsapás.

Next

/
Thumbnails
Contents