Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-27 / 4. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 4-ik számához. Az iskolai fegyelem eszközei. Irta : Prancaioa Vinoze. (Vége.) Említettem, hogy a tanítványt emelje magához a tanító, hogy vele együtt érezzen, gondolkodjék és törődjék. Bár nehezebben, de elérhető ez is oly módon, hogy ha saját énjét nem zárja el a tanuló elől. A titkolódzó, magába zárkozottat, tudjuk, az életben sem szeretik, kivált ha hozzá móg fontoskodó, nagy képiisködő. Hanem igen is, sikerül a szeretetet megnyerni azoknak, kik saját örömeik,szorgoskodásaik, tapasztalataikés óhajaikat közlik a tanitványnyal, már t. i, azt is oly terjedelemben, a melyuek ismerete életéveiket tekintve, nem ártalmas. Hogy gyakorlati példát hozzak fel pl. kívánatos, hogy a tanító egyik vagy másik tárgyhoz, vagy általában a tanuláshoz mi által nyert kedvet ? Ez által közöljük saját érzéseinket, bensőnket; ez aztán a figyelmet is jobban leköti; nem volna pl. tanácsos a tárgyhoz nem tartozó, vele semmi összefüggésben nem levő köznapi dolgokról fraternizálui vagy pláne hogy a tanító önmagát dicsérje. Hogy ilyféle dolgok a tanítványnak bárminő formában és módon tudomására jussanak, a legveszedelmesebb eszközök a fegyelem fenutarlása ellen. Mint mindennek a világon, ugy a szeretetnek is van határa. Összefoglalva az összes eddig mondottakat, ugy vélem, helyesen fejezem ki magamat, midőn a fegyelem fentartásáuak első és legkívánatosabb eszközeiül: a telein télift, és szeretet jelelem. Ha már most a fegyelem fentartására az auctoritás és szeretet czélhoz nem vezet, nem marad egyéb hátra, minthogy a fegyelemnek külső eszközeihez nyuljunk. Ezeknek elseje: a parancs. Az iskolai fegyelem nem egyéb, mint a tanító akarata. Ha ezt a már eddig mondott eszközökkel el nem érhetjük, ugy paraucsolunk. A parancsnak egyszerű, világos és határozottnak kell lenni, hogy ez valóságos hatalom kifejezője legyen. Ismétlem, a parancsnak oly világos és határozottnak kell lenni, hogy a tanítványnak a legcsekélyebb kételye ki legyen zárva az iránt, hogy tőle tulajdonkép mit követelnek. A parancs szólhat egyesnek vagy egész osztálynak. Ha különösen ez utóbbi eset áll elő, ugy arra kell törekednünk, hogy egyszerre sok parancsot ne osztogassunk, mert ez által egyik a másikat mintegy elhomályosítja, egyik a másikat ineggyengiti. Legtöbb ember tulajdona, hogy egyszerre sok külömböző dolgot egyformán jól megértoni nem képes. Különösen fölülmúlja ez a gyermeknek még gyenge erejét, nem képes a sok egymásutánt jól megfigyelni, a mit tulajdonkép tőle követelnek. Ezért nem vagyok én barátja pl. az intézetünkben is divó iskolai törvényhalinaz egyszerre való felolvastatásáuak. Helyesebbnek találom, ha az osztály főnök csak 5—6 paragrafust magyarázna meg óránkint. Ez sok időt sem venne igénybe s legalább a gyermekek jól megértenék. A parancsot oly bátran, oly energiával kell kiejteni, hogy kételyünknek még csak látszatát se hordja magán: vájjon nyerünk-e ez utáu engedelmességet ? Ha a tanítvány ily kételyt venne észre, vagy rögtön az a gondolat fogamzanék meg benne, hogy hiszen engedetlen is lehet. Kell, hogy a parancs szigorú hanggal, rövid csattanós szavakkal, néha egy-egy tekintet vagy intés által történjék. Ha valahol, ugy itt állhat a közmondás: sok beszédnek sok az alja. A parancs a tanító részéről előre is jól megfontolt legyen, nehogy később azt visszavonni legyen kénytelen. Egyetlen egy ily visszavont parancs roppant árt a tanító tekintélyének, mert mig így a kételynek vetjük meg alapját, már pedig a tanuló kecsegtetheti magát a reménynyel, hogy ez vele jövőre is meg fog történni. Most már, ha még ezen eszközök sem elégségesek az isk. fegyelem fenntartására, a végső, a kényszerítő eszközhöz kell nyulnunk és ez a büntetés. A büntetés nem egyéb mint ijesztés. A büntetés fájdalommal jár, a mi pedig nekünk fáj lalmat okoz, attól elmegy a kedvünk; és a mit nem kedvvel cselekszünk, ugyan abban kevés a köszönet. íme tiszt, tagtársak, könnyű belátni, miért nem kívánatos a tanításban az érzéki ösztönzés. Azzal legtöbbnyire az ellenkezőjét érjük el anuak, a mit általa elérni akarunk. Meg aztán a fegyelemnek ezen neme tökéletesen ellenkezik is a nevelésnek és tanításnak magasztos, ethikai czéljával, a mely a tanítványt az érzékiség uralmától megszabaditni és erkölcsi ideák által vezéreltetni kívánja. Ezzel azonban korántsem azt akarom mondani, hogy soha se büntessünk, hanem csupán csak auynyit, hogy eSia legeslegvégső esetben alkalmazzuk, midőu már a tanításnak mindennemű eszközei elégteleneknek bizonyultak. Bizonyításul állithatom mégis, hogy 14 évi tanárkodásom ideje alatt soha egyetlen egy tévelygő tanulót sé'fh tudtam jó útra terelni büntetés által, de igen is az előbb emiitett eszközök által. 'Szükséges, hogy a büntetés ne ügy tűnjék fel, ') mint 'a mi a tanító kénye-kedvétől függ, ne legyen az fókozmánya a tanitó szeszélyének vagy rosz kedvének, hanem igen is, mint elkerülhetetlen és szükségképi következménye az engedetlenségnek. Az engedetlenséget, ha egyéb eszközök elégteleneknek bizonyultak, okvetetlenül kövesse a büntetés, még p°dig halogatás nélkül. Kiszabott „ büntetést elengedni nem helyes, mert ez által ismét kétke'dővé teszszük a tanulót akaratunk állhatatossága felől, mi csak csorbítja tekintélyt. A büntetés fokozatokat előre 0 t. i. míg bün nincs, meghatározni nem helyes és czél0 irányos két okból 1) mert a bizonytalantól jobban tarH tunk, 2) mert a tanitó is a büntetés fokozatokban válo,rágathat és tetszése szerint a bün nagyságához mérheti. A büutetés fokozatai: elzárás, koplaltatás, és kizárás lehet ós csakis ezek lehetnek az iskolában ; soha sem verés, fül vagy hajezibálás. Midőn az einberiségoktatói, a művelt nyugoti nemzetek állatvéd egyleteket alapitnak, akkor mélyen meggyalázó volna nemzetünkre, ha nálunk a vallás-erkölcsi nevelés és oktatás verésen alapulna, Ezekben véltem én — t. tagtársak — az általam elvállalt, tétel alapelveit összeállíthatni a saját tapasztalatom és többnyire kitűnő Pádagógusok, mint Ziller, Waitz, Herbart, Kern stb. tapasztalatai alapján. S minthogy ez állitások nem képzelttek, de valódiak; nem vélemények elvont kifejezései, hanem bizonyos, saját hitök szerint a dolog velejére néző egyének állításai, ajinloin a tagtársak "becses figyelmébe ós megvitatásra. t* rí". ÚJDONSÁGOK. — A nagy lovas kaszárnya építése ügyében a m. kir. honvédelmi minister leiratot iutézett a vármegye kormányzó alispánjához, a melyben megbízza, hogy hivja fel a várost arra, miszerint egy megfelelő gyakorlótér átengedéséről is gondoskodjék. Ha a város késznek nyi latkozik egy ilyet az ezred rendelkezésére bocsátani úgy a kaszárnya épitkezésére vonatkozó tervrajzokat ós ezt a kijelentő határozatot kü dje be azonnal a 6-ik cs. és kir. hadtest parancsnoksághoz; ugyszinte azt a nyilatkozatot is a melyben a város közgyülésileg kötelezi magát, hogy a lovassági ezred-laktanyát és csapat kórházat három év lefolyása alatt azaz 1891. deczember hó 31-én a katona igazgatás haszaálatába készen átadja. A miaister e leirat •ürgős elintézését kéri, mivel, ha Nyíregyháza város ezen kötelezettségeknek nem volna hajlandó magát alá vetni, ugy a kaszárnya építése más kérelmező törvényhatóságnak fog átongedtetni. Mondanunk sem kell, hogy Nyíregyháza város meg fogja ragadni a kínálkozó alkalmat s a kaszárnya ügyet, mely városunk jövőjére és tovább fejlődésére nagy befolyással van — nem fogja elejteni. — A nyíregyházai dalegylet által február 2-áu azaz szombaton a „Hárs" vendéglő termében 40 kros belépti dij mellett tartandó dalestély műsora a következőképen állapíttatott meg: 1. „Jelige" Jóna Gézától, (ujj 2. „Dalünnepen" Thern Károlytól, 3. „Kossuth nóta" Lányi Ernőtől, 4. „Az én tanyám" Mangold, (uj) 5. „Levegőben szépen szól a pecsirta" Hubertől, 6. „Csatadal" Hubertől. (uj) Az estélyt Benczy Gyula zenekaráuak előadása is élvezetessé fogja tenni. Kötelességet vélünk teljesíteni akkor, midőn városunk e nagyfontosságú egyletét, művelt köznségüuknek b. figyelmébe ajánljuk. Pártoljuk az egyletet, mutassuk meg, hogy szeretjük a dalt, s a magyar zeue iránt érzékkel viseltetünk. Hiszen a közmondás is azt tartja: „A hol az ének zeng, ott nincsenek rosz emberek." — A városi felső leányiskolában a szokásos téli vizsga f. évi jan. 31 éu a d. p. és d. u. órákban fog megtartatni, melyre a t. szülőt és a tanügy iránt érdeklődik tisztelettel meghívatnak. Kelt Nyíregyházán, 1889 jhí). 22-én. Werner László, igazgató tanitó. — Esküvő. Diszes esküvő volt f. hó 26-án az ág. e>. templomban.\Gyürky Sándor debreczeui papírkereskedő vezette oltárhoz Grenerczy Andor helybeli ü»yvéd kedves leányát Idát. — A nagy-kállói nőegylet tánczestólyére, mely tudvalevőleg február hó 2 án log megtartatni, a meghívók már tzétküldettek. A tánczestély rendező bizottsága ez uton kéri tel mindazokat, kik meghívóra igényt tartanak és tévedésből esetleg uem kaptak, hogy ez iránti igényeiket jelentsék a rendezőség bármely tagjának. — A szabolcsvármegyei fogyasztási szövetkezet f. hő 20-án délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely kimondotta a szövetkezet feloszlatását. Most csak egyszerűen registráljuk a hírt, de lehet, hogy alkalmilag még visszatérünk reá. — Gdovin János f. A helybeli tanítói kar egyik kiváló veterán tagja Gdovin János ág. ev. tanitó, ki csak nemrég ünnepelte meg tanítóskodásának 40 éves jubileumát, I. hó 24 én reggeli 5 ómkor 62 é?es korában, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult egyike volt azoknak, a kik ténykedésükkel a magyarosodás esz méjét híven szolgálták s egészben véve hivatásunknak éltek. Haláláról a család, ugyszinte az ág. ev. egyház külön gyászjelentést bocsátottak, melyeket iit közlünk. A család gyászjelentése igy hangzik: Özv. Gdovin Jáuosné szül. Ordít Róza, a saját, valamint Sarolta, férjezett L ifler Sámuelné ; János, nejével szül. Somogyi Jolánnal, M .riska és János gyermekeikkel; Róza, Mária, férjezett Kovács M.hályné, Károly és Gyula gyermekei, illetve vejei, monyé és unokái; Gdovin Endre testvér, és számos rokonok nevében is, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja felejthetetlen férjének, illetve apának, apói , nagyapa-, testvér- és szerető rokonnak Gdovin János ágosL evang. nyugalmazott tanítónak élte 62-dik, boldog házasságának 36-ik évében, hosszas szenvedés után, ma reggeli 5 órakor történt gyászos elhunytát, A megboldogult hűlt tetemei f. hó 25-dikén délután 3'/» órakor fognak nádorutczai saját házából az ág. ev. egyház szertartása szerint a vasút melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1889. január hó 24. Béke lebegjen hamvai felett! Az egyház által kiboe'átott gyászjelentés a következő: Alólirt egyház ftjdalommal jeleuti, érdeműlt tanítója néhai Gdovin János úrnak, élte 62-dik, áldott működése 41-dik évében, mai napon történt gyászos kimultát, és hónap délután órakor, saját nádor-ulczai házából, leendő eltakarittatását. Kelt Nyíregyházán, 1889. január 24. A nyíregyházai ág. ev. egj ház. Béke és áldás hamvaira! —A megboldogult végtiszteség tétele f. hó 25-én óriási részvét melleit ment végbe, melyen városunk intelligens közönsége a tanítói és tanári kar testületileg volt képviselve. — A kereskedő ifjak egyletében f. hó 24-én tartatott meg az első felolvasó estély szép száaau közönség és az egyleti tagok élénk érdeklődése mellett. A kitűzött programúi egy kis változást szenvedett, a mennyiben Kovács Lajos egyleti tagnak jelzett szavalása elmaradt s csak Mátbé György felolvasása töltötte be az estélyt. A tanár úr igen érdekes thémát fejtegetett: »a kereskedelem befolyása a uemzetek életére* cin alatt, melyet a jelenvolt közönség élénken m igélj 3nezett. A legközelebbi felolvasó estély jövő bó 7-ikén tartatik, mely alkalommal Porubszky Pál gvmn, tanár úr »Az antik Róma kereskedelme* czi uü iLŰ/ét olvassa fel, melyet Bónis Sámuel ur szavalata fog követni. — A nyíregyházai iparoi ifjúsági egylet f. hó 19 én sikerült házias táuczestélyt rendezett saját egyleti helyiségében. Mint halljuk február 2 ára ismét tervezve van egy ily házias tánczestély rendezése. — Halálozás. Kralovánszky Már helybeli ügyvédet súlyos csapá-t érte, neje Kralovánszky Mórné szül: Liniséri Oláh Emma 58 éves korában f. hó 25 én elhunyt. A gyászesetről a következő jelentést vettük: Kralovánszky Mór, valamint O'áti Gu ztáv és O'.áh B'anka férj. Luby Gyuláné s az alólirt rokonok megtört s'ízvel jelentik a hű hitvesnek, illetve szerető nénjüknek K'-alovánszky Mórné született Landséri Oláh Emmának folyó hó 24-én hajnalban rövid szenvedés után, élte 58 évében, történt gyászos kimultát. Az elhunytnak drága hamvai folyó hó 25 én délután 4 órakor tétetnek, a róm. kath. egyház szertartásai szerint, a Morgó melletti temetőben örök nyugalomra, s az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó hó 28-án fog az egek Urának bemutattatni. Nyireg)háza, 1889. január 24. Özv. Bilogh Lstváuné mint ségornő és leánya Irén, özv. Kralavánszky Lászlóné mint sógornő és enuek gyermekei: Jolán, Etel, László, Kálmán, özv. Kralovánszky Gjuláné mint sógornő és ennek gyermekei: Anua, G

;ula, Js.ucsó Gézáné és nővére: Kralovánszky Mariska. Áldás és béke lebegjen porai felett! — A Lapunk legutóbbi számában közöltük, hogy f. évi február hó 2-án a »Husz\rc.hoz czimzett vendéglő éttermében a vasúin aliisztek tánczvigalmat rendeznek. Helyreigazításul közöljük most, hogy a nevezett tánezvigalo na közbejött akadályok miatt egészen elmarad. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük: Özvegy Szilágyi Béláné szül. Bottka Berta mint nő, Szilágyi János és neje Szeiverth Francziska mint aztllék, Szilágyi Gyula, János, Mariska, Vilma, Ilona, Emma és Mihály mint testvérek. Bottka Lajos mint í.pós és neje Paluzsa Klementin mint anyós, továbbá számos rokonok megtört szívvel jelentik, kedvesük Szilágyi Bélának folyó évi január hó 19 én esteli 9 ós '/a órakor, életének 26-ik évében, boldog házasságának 3-ik havában, rövid szenvedés u'án agylobbaa történt gyászos kimultát. A megdicsőült hült tetemei folyó évi január hó 21-én d. u. 3 órakor fognak, az ev. ref. egyház szerint, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1889. január 19 én. Á'dás és béke hamvai felett! — Az elhunyt temetése f. hó 21-én nagy részvét mellett ment végbe, melyen a dalárda, a tűzoltó egylet és ipartestületek, melyeknek az elhunyt ifjú tagja volt, testületileg vettek részt. — A hus árának az ipartörvény 53 § a szerint, megállapításánál előbb a tény leges viszonyok puhatolandók ki. Szabo'cs vármegye alispánja kérdést tett az iránt, váljon a hus árának megállapításánál mely elvek követendők. E tárgyban a földmivelés ipar- ós kereskedelmügyi m. kir. minisztérium 14074/1888. IX i. sz a. a következő felvilágosítást adta. A m&rhahus árának időnkénti szabályozása tekintetében azon gyakorlat követtetik, hogy a marhahús átlagos ára próbavá^ás, illetőleg próbavétel utján állapittatik meg. Egy a főszolgabíró közbenjárása mellet működő és az illető községben alakítandó bizottság megállapítja, hogy egy marhából hány százalék vehető eludható hasnak. Általában a marha teljes súlyának 59 — 60% a tekintetik ilyennek. Ugyanezen bizottság feladata szokott lenni az is, hogy évnegyedenkint kiszámítja a megvásárolt ós próbaképan levágott marhák átlagos árát. Ebből levonva a marha részeiből értékesíthető összeget, a husképen eladható. Az ekként kiszámítandó, illetőleg megállapítandó árnál figyelembe veendő még a mészárosnak fogyasztási adóoeli i vágási költsége, valamint az is, hogy a mészárosnak egyéb költségei fedezése után illő polgári haszon jusson. — Tanfelügyelói látogatás. F. hó 21 napján a megyei tanfelügyelő úr Kis Létán meglátogatta az ottani két — ev. ref. és g. kath. iskolákat. Alapos és beható megtekintés utáu, mint ezt maga a kir. tanfelügyelő úr az iskolaszék elnökének kijelentette, az ev. ref. iskolában tapasztalt jó eredaiényuyal meg volt elégedve — mig a másik iskolában nem talált mindent a legjobb rendben. — Elvi határozatok iparügyekben. A földm. iparés keresk. miniszter, mint. harmadfokú iparhatóság, a következő határozatokat hozta : Az iparos-tanonoz iskolamulasztása miatt nem büathr-tő s nem kötelezhető ítéletig arra, hogy utólag egy bizonyos ideig még iskolába járjon. A tauviszony befejeztével a tanoneznak az ipartörvény 67. § a értelmében ipirhatósági bizonyítvány adandó, s ha iskolai bizonyítványt nem nyert, az iparhatósági bizonyítványban megemlítendő, hogy a tanoncz minősítése iskolai mulasztása miatt megállapítható nem volt. — A nyíregyházai takarékpénztár részvényeseinek névsora előttünk fekszik, melyből megtudjuk, hogy városunk e kiváló pénzintézete 232 részvényest számlál összesen 750 darab részvénynyel. A takarékpénztár f. évi február hó 17-én tartja meg évi rendes közgyűlését saját intézeti helyiségében, az általunk legutóbb közölt tárgysorozattal. — Az ötödik korosztály. Az uj véderő törvény javaslat értelmében ezeutul a hadköteles ifjak 21 éves korukban jönnek első ízben sorozás alá, 8 minthogy a javaslat a legközelebbi ujonczállitásnál életbe lép, az átmeneti intézkedések szerint 1889-ban az 1868, 1867, 1866 és 1865-ben szülöttek most már ötödször állanak elő. — Regále. A pénzügyminiszter az italmérési jog bejelentésének határidejét f. é. mározius 31 ig szabta meg. Az italokaak kismértékben való áruihatásához pedig már a f. é. február 1-ótől kezdve mindenkinek a pénzügyi hatóság engedélye szükséges. — Tanyi, Polonkai, Lukács jómódú t.-polgári lakosok, kiknek egyike (Tanyi) most vizsgálati fogságban ül a bűd-szent-mihályi népbank ismeretes l.fi lügyében, f. hó 21-én árverelték el ingatlanaikat T.-Polgáron. A társaságban birt malmot Rochlicz S. kisvárdai lakos fakereskedő vásárolta meg. — Bravour lövés. A közelebbi Dapokban megyénk egyik köztiszteletben részesülő nagybirio'iOiiiGencsy Albert úr a felvidéken Zubnón vadászvan, midőu a hajtásban felvert vadkan a mellé beosztott vadászt megrohanta s már már szét marczangolta volna : egy jól czélzott lövéssel a bőszült vadállatot njomban leterítette s a halálra ijedt vadász életét szerencsésen megmentette, ki csekély sérelemmel szabadult meg ezúttal az agyarassal vivott szörnyű küzdelemből. —- A t. polgári olvasókör f. hó 12 én tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnökül: Keppich Sándor, alelnökül: Munk Mihály, pénztárnokul: Wei'zner Síndor, jegyzőül: Mátray Smdor, könyvtárnokul Piszker Lajos választattak meg. Válaszminyi tagolt lettek: Virányi János, Mezey, Klein, Kádár, Bródy Mór, Manó Márton. — A magyar országos tűzoltó szövetség székesfehérvári közgyűlésekor tartandó tüzohó-'zer kiállítás rendező bizottságától a következő meghívó közlésére kérettünk fel: Meghívó. Van szerencséak hazafi is üdvözlettel becses tudmására adni: miszerint a magyar országos tüz-