Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-30 / 26. szám

Y f R V I t> É K.' irai, olvasni. És ennyit tud a mai iparos is, — tisztelet a kivételnek. . Az iskola az, mely a bajon segíthetne. Tőbh iskoláztatás kell a gyermeknek, ha mindjárt iparosnak vagy kereskedőnek készül is, hogy egészséges és értelmes terhű válhasson belőle. Itt természetesen az a kérdés merül fel, melyik hát az az iskola, melyet azon gyermek, ki az iparos vagy kereskedelmi pályára lépni óhajt, látogasson? Lesznek bizonyára, kik oda fogják vetni, minek itt az iparos és kereskedelmi tanonciskolák? Hát mi ezeket szükségeseknek tartjuk az ifjabb iparos és kereskedői nemzedék egy részének képzésére, de nem elegendőknek. Szükségesek azok oly tanonczoknak, kiknek szülői szegenyek levén, magasabb kiképeztetésben nem részesíthetik gyermekeiket, vagy a kik sok helyen még nagyon alacsony fokon álló falusi iskolákból kerülvénki, a tanoncziskolákban van csak alkalmuk elemi ismereteik körének bővítésére. Da arra nézve, hogy az iparos és kereskedői nemzedék a mai kor kívánalmainak megfelelő szellemi tőkével rendelkezzék, nem tartjuk elegendőknek a tanoncziskolákat. Vagy talán lehet-e joggal kívánni, hogy a heti pár óra alatt nagyobb szellemi tőkét gyűjtsön az a munkában eltörődött szegény gyermek? Nem, ezt józan észszel kivánni nem lehet ? A középiskolák — és pedig első sorban a szakiskolák — lennének azok, melyek a czélnak legmegfelelőbbek, a szellemei tőke gyűjtésére legalkalmasabbak volnának. És miután szakiskola kevés van az országban ós igy a reáliskolák és gimnáziumok általában közelebb szoktak esni az illető tanulók lakhelyeihez: azt kell óhajtani, hogy azon ifjak, kik ha nem is a tudományos, hanem iparos vagy kereskedői pályára készülnek, és kiknek szülői erre nézve elegendő anyagi tehetséggel birnak, látogassák meg — ha a szakiskoláktól távol esnek — a reáliskolákat vagy gimnáziumokat és végezzék el legalább a négy alsó osztályt. Mert az ilyen iskolázott tanoncz szellemi tőkét vivén az ipar es üzlet műhelyébe, az ipart és kereskedelmet is jobban és rövidebb tanouczidő alatt tudja elsajátítani. Ha az ész csiszoltabb, ugy fogékonyabb is lesz az. Már most aztán, ha elvégezte tanonczidejét és szárnyára eresztetik a nagy világba: értelmessége, csiszoltabb modora ós nagyobb képzettsége által előnyösebben is nyerhet alkalmazást; jobban kedvelik és több haszna válik be lőle saját magának is, meg az iparnak iletve kereskedelemnek is. Igy lesz belőle jó munkás ós szakképzett iparos vagy kereskedő. A tanulás csirája gyökeret ver az illetőben és önképzés által ismerni tanul másokat is, ebből is tőkét kovácsolhat saját hasznára, mert nem lesz kénytelen egyoldalulag, monotonszerüen dolgozni, hanem mások tudásának is birtokába jutva, finomabb ízlésre, szélesebb látkörre s kiterjedtebb szakképzettségre tesz szert. Minél több az ilyen értelmes iparos és kereskedő, annál versenyképesebbé s igy virágzóvá lesz hazai iparunk és kereskedelmünk. Iskoláztassák tehát gyermekeiket azon szülők, kik ezt anyagi körülményeiknél fogva tehetik — nem azért, hogy éppen tudományos pályára adják, hanem akkor is, ha iparosokat vagy kereskedőket akarnak balőlök neveltetni. Lehet a legjobb tanulóból is iparos, ha legalább már a középiskola egy pár osztályából képesítést helyezett el a fejében; — csak igy lesz a maikor magasabb igényeinek megfelelő s épen ezért versenyképes iparos és kereskedői osztályunk. ÚJDONSÁGOK. A törvényszéki palota. Hirdetmény. A nmg. m. kir. Igazságügyministeriumnak f. é. junius hó 15-én 22,245 sz. a. kelt rendelete folytán a budapesti kir. főügyész a nyíregyházai kir. törvényszék és togház építésének biztosítására f. é. julius hó, 20-án d, e. 10 órakor a nyíregyházai kir. ügyészség hivatalos helyiségeiben megtartandó árlejtést hirdet, melyre nézve a részletes építési tervezet s az építési feltételek a nyíregyházai kir. ügyészségnél naponta délelőtt 10—12óra közt megtekinthetők.Ezen építkezés költségei következőleg vannak előirányozva: 1. a törvénykezesi épület 118,275 frt 55 kr. J. a fogház-épüiet 139,617 frt 56 kr. 3. csatornázás 4,276 frt 05 kr. 4. fűtési berendezés (forró-viz fűtésre) 14,909 frt. Összeseu 277,078 forint 16 kr., mely összegből azonban levonandó lesz azon költség, mely az utczaí járda előállítására lett előirányozva. Az 1. 2. 3. alatti munkálatokra csak általános vállalkozók versenyezhetnek, a kik ezen munkálatok valamennyiét együttesen teljesíteni ajánlkoznak, s a kik azt, hogy szakképzett és gyakorlati építészek — a menyiben ez köztudomásu nem volna — hatósági bizonyítványnyal tartoznak igazolni. A 4. alatti munkálatra pedig csak gépész-mérnöki vállalattal biró versenyzők pályázhatnak. A vállalkozni kívánók felhivatnak, hogy az általános építkezési feltételeknek megfeleően kiállított 8 50 kr. bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatokat a fent kitett költség-előirányzat 5%-ának megfelelő bánatpénzzel ellátva az árlejtésre kitűzött határnap d. e. 10 órájáig a nyíregyházai kir. ügyészségnél nyújtsák be. A bánatpénz, melynek összege az ajánlatban betűkkel is kiírandó készpénzben, vagy óvadékképes államkötvényekben vagy jelzálogilag biztosított okmányokban nyújtandó. Az építkezéshez szükségelt tégla-mennyiséget Nyíregyháza város hatósága saját tégla-ógető telepén 1000-enként 15 (tizenöt) forintnyi áron szolgáltatja ki, s az egyes kereseti kimutatásokban érdembe hozott téglamenuyiaég ára az ugyanozon kereseti kimutatás alapján történő fizetés alkalmával vonatik le. A törvénykezési és fogházhelyiségekre vonatkozó költségvetések példányait a vállalkozni óhajtók a budapesti kir. főügyéizségnél, valamint a nyíregyházai kir. ügyészségnél is páronként 3 forintjával megszerezhetik. Budapest, 1889. junius üó 19-én. Kozma Sándor, kir. főügyész. -- Kállay András főispán ur ő méltósága igen nagy számban kapott üdvözlő táviratokat, főispáni székének elfoglalása alkalmából. A Kállay-család tagjai közül Kállay Béni közös pénzügyminiszter és Kállay Albert Szeged és Szabadka városok főispánja üdvözölték uj főispánuukat. Üdvözlő táviratok érkeztek még a többek között gróf Vay Tibortól, Kálmán Frigyes alezredestől Kassáról, dr. Mandl Páltól stb. — Szabolcsvármegye e hó 27-dikére összehívott rendkívüli közgyűlésének tárgysorozatába felvett ügyek, minthogy a 27-diki közgyűlés egyedül Kállay András főispán beigtatására volt szentelve, e hó 28 dikáu nyertek elintézést. A közmunka-tervezetnek a közlekedésügyi miniszter által tett leirat értelmében való kiigazitasa, az állategészségügy terén szükséges uj szervezkedés, s a vármegyei tisztviselők nyugdíj intézetének alapszabályain javasolt módosítás képezték a tanácskozás tárgyát, s ez ügyeket a közgyűlés az állandó választmánynak lapunk legutóbbi számában már közölt javaslatai értelmeben intézte el. — Czékus Isván ág. ev püspök, e hó 30-dikán vasárnap d. u. 6 órakor, a Miskolcz felől jövő vonattal városunkba érkezik, hogy az itt hétfőn és kedden tartandó érettségi vizsgákon elnököljön. A főtisztelendő püspök ur itt tartózkodása alatt Májersiky Béla pártfogósági elnök és egyházi felügyelő vendége lesz. -- A helybeli ág. ev. főgimnázium évzáró ünnepélye e hó 26-dikán ment végbe a főgimnázium dísztermében, a szokásos programmal, szép közönség jelenlétében. — A nagy lovas laktanya építése kérdésében Nyíregyháza város képviselete e h> 28-dikán délután közgyűlést tartván, a honvédelmi miniszter által kivánt kötelező nyilatkozatot megadta. — Értesítés. A nyíregyházi nőegylet vezetése alatt fennálló s már eddig is annyira felkarolt és szép eredményeket feltüntető „nöipariskola" munkakiállitása f. évi julius hó 7-kén uyilik meg s egymást követő 3 napon (9-ig) tart. Midőn erről a n. é. közönséget értesíteni szerencsém van, azon reményben vagyok, hogy ezen megtekintésre valóban érdemes kiállítást minél tömegesebb látogatással tiszteli meg. Htzafiui üdvözlettel Nyíregyházán, 1889. juuius. 27. Letfler Sáuuuel n. e. titkár. — A budapesti operaház három tagja, művészi kőrútjában legközelebb városunkba is ellátogat, s itt hangversenyt rendez. — Hazai gyártmány. Az ungvári agyag-ipar gyár, majolika kályha és épület-disz készítményeiből városunkban képviselőséget állított fel Szabolcsmegye területére, Tarczali Dezső könyvkereskedőnél. Ajánljuk ezen hazai gyármányokat a közönség pártfogásába annál is inkább, mert minőség ós árak tekintetében is felülmúlják az e nemű külföldi gyármányokat. Pártoljuk a hazai ipart, hogy az felvirágozzék ! — A „Budapesti Hirlap"-uak a hazai művelt olvasó közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét: mindeu pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszout az ország legkiválóbb intelligenoziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap" érte el; leguépszerüjb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Miuden fontosabb belvagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökélotesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a .Budapesti Hírlap" arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hirlap" politikai czikkeit K*as Ivor báró, Rikosi Jenő, Grrünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publiczístákkal híven a lap függetleu, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból szármáin ,k. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete feiől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir n lap. ,,Budapesti Hirlap" távirati tudósításai manap m ír teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vanuak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróiou oda futó bireket rögtön megtaviratozzak. A kültöldi rendes tudósítókon kívül mindeu fontosabb osemény felől a szerkesztőség külön kiküldetesü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A ,Budipesti Hírlap" e czélokra havonivint oly összeget fordít, mint a meunyi ezelőtt 10 évvel meg egy egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organu na a sajtónak. A „Budapesti Hirlap" Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsuroaliszták szerkesztik 8 a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra vau bízva. Reudőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budipesti Hirlap" helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazdi, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsar okban csak ki váló irók legújabb müveit közli, — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 forint, félévre 7 forint, negyedévre 3 forint 50 krajczár, egy hóra 1 forint 20 krajczár, Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvánnyal eszközölhetők következő c.im alitt: A „Budapesti Hirlap" kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap-utcz i 16. szám. — Süketek figyelmébe ! E<y személy, ki egy egyszerű szer által 23 évi süketségtől és füizugástól meg. gyógyíttatott, igen sziveseu megküldi ingyen bár ki kéri, német nyelven a szer leírását. Cziin: J. H. Nicholson, Bécs, IX. Kolingasse 4. Csarnok. Az uj-épületben. 1849. jul. 19. nov. 10-ig. — Mezősy Lászlótól. — (Folytatás.) Profosz, egy sovány aszkóros Karger nevü, kancsalszemű hitvány németke volt; Budán a magyar világban szintén ezen hivatalt viselte, akkor egy gyönyörű budai polgárleányt vett nőül, mindössze egy hónapos házasok voltak. É l részint azért, mert láttam, hogy laktársaimnak, nevezetesen Rottenbillernek családja, Halásznak, pesti orvos Halász Géza küldenek kosztot, de azt is észrevettem, hogy a profosz szivesebben veszi a nála való kosztolást s az abból cseppenő kis jövedelmet; de megvallom azt is, hogy még akkor 34 éves nőtlen legény voltam, kinek minden aggasztó helyezetem mellett is szembe tűnt a kancsal sovány férj és a fiatal darázsdereku ifjú feleség között levő végtelen külömbség, 8 igy délre és estvére fel az első emeletre jártam a profoszhoz kosztra, s azt is észrevettem, hogy ha a férjre nagy hatást gyakorló nő kedvében járok, sok olyat vihet ki férjénél, mi nekem és fogolytársaimnak nagy könnyebbülést eredményezhet; fizettem ezért naponta az egy ezüst forintot a nem hires ebédért, a estve 30 ezüst kr ijczárt a még hitványabb vacsoráért. A Batthyányi szerencsétlen kivégoztetéseig, bárkit meglátogathattak szobájában, rokonai, barátai, engem is meglátogatott Porkoláb Danyi Budáról, s a szép s kedves Kállay Cornelia rokonom Szabolcsból; de azontúl csak egy külön beszélő teremben engedtetett meg — a hadbírók egyikének jelenlétében — a találkozás. — Olvasó könyvek, iró eszközök, kártya, ételek, italok, doháuy és szivar soha eltiltva nem voltak. Rottenbiller és Halász 3—4 heti letartóztatás u'án szabadultak. Hirszeriut, Rotteubillert, nője, a gazdag Almay leány szabadná ki; mint hajdan Jupiter, arany, eső képében lopta ki őt közülünk ; de hoztak helyettök százakat, éjjel és nappal szakadatlanul. — Egy öreg nyugdíjas hadnagy Budáról lett azután laktársam; sajnálom, hogy nevét elfeledém ezen jó magyar érzelmű becsületes vén katouának. — A magyar kormány őt is felhasználta ujjoncz-állitásnál, laktanyák, kórházak felügyeletével bízta meg; az volt minden bűne, hogy a tényleges hatalmat, a mivel tudta, szolgálta. — Az öreg igen szerette a borocskát és éjjel irtózatosan hortyogott; ezt soká ki nem állhattam, — a profoszné párfogását vettem igénybe, s eltétettem magamat a 8-ik sz. lakszobába, egészen az ellenkező oldalon. CM két laktársat kaptam, az egyik P.ilfy kamarai uradalmi ügyész, a másik gróf Smdornak Biáról egyik uradalmi tisztje volt, neve Rösler — A cserén keveset, vagy talán semmit sem nyertem; Palfy egy családja sorsán siránkozó, Rösler pedig ideges, dühös, délig páliukát, délután sok bort ivó garázda ember volt; újra a profoszné mentett meg tőlök. — A 11-ik számú szobát kaptam, s egy hétig egyedül voltim lakosa, szobám ajtaja sem éjjel, sem nappal nem volt bezárva, a többi foglyok ajtaja csak kora reggel szobatisztitáskor, ebéd idején, s estve felé volt egy óráig nyitva : ilyenkor találkoztak a folyosón mind, a kik azon emeleten laktak; ilyen alkalommal ismerkedtünk meg, a töbnyire k ső este vagy éjjel hozott uj fogoly-társakkal. Nap-nap mellett szaporodván a foglyok száma, en sem maradtam egyedül, már a második emelet is rakva volt foglyokkal; az első emelet felhagyatott a törvényszék helyiségeül, az auditorok dolgozó szobáinak, s a profoszok lakásául. Nov. 10 én, mikor én szabadultam, hatszázon felül volt a foglyok száma. Laktársaim lettek Balassa János pesti orvos és tanár, Almásy Sándor hevesi alispán, egy öreg Vellis nevű zsidó L

;ptó Szt-Miklósról, a egy pár napra Rudnyánszky, a beszterczei püspök is. A tisztes ős, magas és erős termetű szép férfiút, midőn behozták, nem lévén már több nyoszolya — egy szalmazsákon a földre csinált neki a profosz ágyat. »Nem uram I még a fogdában is megadom Magyarország egyik legtisztább lelkű, 8 leghazafiisabb szellemű főpapjának az őt fölöttem megillető előnyt, ón ezennel leteszem ágyam it a szalmazsákra, méltóságod foglalja el a nyoszolyát.* Kezet szorított szótlauul, s elfogadta a cserét. — Huszirja, a ki bekísérte, lerakta bőröndjét, tá-káját, kezét köiyezve megcsókolá s távozott. Aranyos szegélyű imakönyve s megyéje shematismusa volt miuden, amit magával hozott. Csöndes laktársak voltunk ; este Almásy, én és Balassa tarokoztunk, Vellis és a püspök nézték, Nappal beszélgettünk. Rudn/ánszkit csak hamar elvitték a második emeletre, Jekelfalussy püspökkel kaptak együtt szobát. Megalakulván a katonai bíróság — lucus a non lucendo — jog ós törvényhez nem is sejtő osztrák közkatonákból, káplárokból, strázsamesterekből, hadnagyokból, kapitányokból, egy őrnagy elnöklete alatt, kik mind idős nyugalmazott tisztek voltak, auditoruk egy Nedelkovits nevű rácz; elkezdődött a védtelen jogtiportatás, a muszka hitalom által erőre vergődött jogtalansig által. Legelső áldozatul esett a Klapka Komárombóli kitörésének s győzelmének hirére föllázadt székesfehérvári polgárok közül, az a hat szerencsétlen, kiket a városon kivül, előőrsön elfogtak az osztrákok; közülök csak egynek emlékszem nevére: Havelkára. Székesfehérvár talán nem feledte el még a többi öt, nevét semjs talán foguak valaha egy szerény emlékszobrot emelni ezen ártatlanul elvérzetteknek. Miotha most is látnám azt a hat szerencsétlent, mikor a siralomházban ki voltak téve, meglátogattam őket az utolsó éjjelükön a profoszszal; egy öreg, hatvauon felül levő, alacsony, kopasz, barna iparos is volt köztük; — zokogva sírt — családját emlegette. »Ártatlaaul halunk meg uram!* szólt az öreg, »hiszen minket csak egy órára rendeltek ki előőrsre, azután már mások jöttek volna strázsára és nekünk meg kell ezért halni.* — Lelkem fájt. fejem szédült a rémes látványra, megszabadításukról ábrádoztam, de hogy ? lehetetlenséget a profosztói se lehet követelni. Koráu reggel, még ágybau voltunk, midőn egy erős sorpuskatüz felrirasztott; hirtelen ruhát öltöttem a fölmentem a profosz első emeletbelí szobájába, ablaka épen a fatérre nyílt; a profoszné