Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

,TV y I RT I D É K." X A nyíregyházi iparos ifjúság önképző egylete jövő hó 10-én azaz pünkösd másod napján a »bostó« nyári helyiségében, saját pénztára javára, zártkörű tanczmulatságot rendez. A mulatságot megelőzőleg, az íijusag saját zászlója alatt és zeneszó mellett az egylet helyisegéből az erdőig ünnepélyes menetben vonul ki. A kivonulás délután 2 órakor, a mulatság 4 órakor veszi kezdetet. — Térzene T.-Po'gáron. Kellemes meglepetésben részesült e hó 22 én T.-Polgár élvezetekhez épen nem szokott közönsége. Esti 8 óra tájban Zsíros Náczi johirü bandája néhány zenepártoló buzdítására térzenevei kedveskedett a nagyvendéglő előtti téren a polgáriaknak, kik párosan, hármasan, néhol csoportosan élvezték setalva a szebbnél szebb nótákat. A zenészek a nyári saisonban hetenkint kétszer fognak játszani. Renumerációjukról egy alakulóban levő >zenepártoló egyesület? fog gondoskodni. — Majáles. A tisza-polgári izr. iskola alaptőkéjének javára junius hó első napjaiban majálist rendez a fiatalság. — Vizbe fult fiu. Molnár István 12 éves pazonyi fiu a héten szerdán a turai határban levő úgynevezett ludas tóba belefúlt, fürdés közben. — Az elsüli fegyver. Rácz Vilmos kocsigyártó inas ez évi január 2-dikán Birczelen az atyja fegyverét tisztítás végett magához vévén, anélkül, hogy annak töltött voltáról tudomással bírt volna, azt gyutacscsul ellátta s a fegyvert kisütötte. A lövés ifj. Szőke Lászlót találta, ugy hogy az rögtön meghalt. A kir. törvényszék Rácz Vilmost gondatlanságból elkövett emberölésért 14 napi elzárásra itéltte. — A leégett nagyvendégló volt bérlője Rózsakerty József és a nagyvendégiö tulajdonosa: a város között létrejött az egyesség. Rózsakerty ez egyesség szerint 800 frtot kap a várostól. Ez egyezséget a képviselet is jóváhagyta. — A fürdőbe utazók figyelmébe ajánljuk, hogy el ne mulasszák megszerezni az »Utmutató* meuetrend könyv junius havi füzetét. Ez az egyetlen könyv, mely az Ö38zes mérsékelt árú fürdőjegyeliet tartalmazza, fürdöjegyek vétele pedig jelentékeny kedvezménynyel jár. (Jva intjük a közönséget az idegen nyelvű, külföldről importált utazasi könyvek megszerzésétől, melyek az utazót tévútra vezetik, miután sem a fürdőjegyekről, sem a nagy számban fönálló mérsékelt árú menet-térti jegyekre nézve nem tartalmaznak fölvilágosítást. Az »Utmutató«, a magyar és közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos menetrendkönyve tartalmazza a magyar, osztrák, közös és külföldi vasutak, a Duaagőzhijózás és teugeri hajóknak legújabb meuntrendjeit, az indulási és érkezési időnek állomásról-állomrásra való megjelölésével, felvilágosítást ad a fürdőjegyekről az összes ármérséklésekről, a közvetlen csatlakozásodról s m igában foglal sok oly hasznos tudnivalót, mely utazás alkalmával nélkülözhetlen és semmi más menetredköayvben föl nem található. Egyébiránt megérdemli ezen mü hazai közönségünk hathatós pártfogását azért is, mert megbizhitóság dolgában fölül áll mindazon külföldről importált s idegen nyelvű menetrendkönyveken, melyek nálunk még mindig oly nagy számban vannak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasúti állomásokat következetesen német nevekkel ruházzák fel s németül is nyomják ki, miáltal a közönségaek nem csekély kellemetlenséget okoznak, a magyar »Utmutató« ellenben ugy a hazai, mint a külföldi állomásokat saját neveiken nyomatja ki, értesítést ad a menetdijakról, mérsékelt árakról, bérletjegyekről stb. Szóval aki utazni akar, az vegye meg az >Utmutató<-t, amelyben megtalál mindent, amire szüksége van. Ára 50, postán 60 kr. Kapható a kudóiivatalban, Budapesten, Podmauiczky-utcza 17. és az ország valamennyi könyvkereskedésében és vasúti állomási pénztárainál. — A triesti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generáli) részvényesei f. é. április hő 30 án tartották meg Triestben 57- ik évi közgyülésöket. melyen beterjesztettek a társaságnak 1888. évi mérlegei. A jelantéaből értesülünk, hogy a lefolyt év a biztosítási iparra nézve általában kedvezőtlen vala s ez a közétett mérlegben is kifejezést talál, a mennyiben a jégbÍKtositási ág 251,786 frt 54 krnyi és a szállítmány biztosítási ág 15,186frt 54 krnyi vesztességel záródnak. Ellenben a tűzbiztositási ág 241,344 frt 87 krnyi, az életbiztosítási ág pedig a biztosított feleket megillető 87,078 frt 19 krnyi nyereményrész levonásával 139,322 frt 77 krnyi nyereséget eredményezett, valamint A. és B. mérlegek tőkebfektetése is 564,142 frt 86 krnyi tiszta jövedelmet szolgáltattak. Az árfolyamingadozás fedezetére szolgáló tartalék 440,804 frt 31 krral gyarapodott és 1888. deczember 31-én 936,597 frt 86 krnyi összeget ért el, de ha a számítás a mai árfolyamok szerint történik, az 1. 300,000 frtra emelkednék. Az életbiztosítási díjtartalék 1.852,436 írt 6 krral gyarapodott és tett 1888. deczember 31-én 14.588,068 frt 59 krt. Az 1888 ik évben 16.122,711 frc 63 kr. erejéig köttettek uj biztositások, melyekkel az 1888. deczember 31-én érvényben volt biztositások tőkeösszege 110.813,920 frt 83 krra emelkedett. Az 1888-ban kifizetett károk összege 9.877,582 frt 55 kr. melyhez hozzáadva az előbbi években teljesített kártérítéseket, 217.257,394 frt 75 krnyi tekintélyes összeget nyerünk, melyet a társaság alapításától 1838 deczember 31-ig fizetett ki károkért. Hazánkban az intézett 127 967 káresetben 40.403,434 frt 98 krnyi kárpótolást nyújtott. — Miután az intézet összbiztositéki alapj u 2.248,672 frt 57 krral gyarapittattak és ezzel azok 38.369,848 frt 10 krral emelkedtek, tiszta jövedelemként 630,019 frt 93 kr. mutattatott ki, miből egy részvényre 102 frt aranyban vagyis 255 frank jut osztalékul. Az eddigi igazgatóság se szerint a magyar igizgat-tanács tagjai: Hegedűs Sándor és Jókai Mór is három évre ismét egyhangúlag megválasztattak. — Köztudomásul adatik, miszerint az ez évi fürdőidény beálltával a hidegvíz gyrfgy kezelés, u. m. felfürdő, lepedőveli ledörzsölés, pikróczolás és massage, a Nyíregyháza városi gőz ós kádfürdőben május hó 16 án megkezdődött s orvosi rendelet szerint a legpoutosabbau eszközöltetik. (172-3-1) Csarnok. A nökröl. Nőkről lévén szó, a legfinomabb tintába mártom tollamat! . . . Mintha kaczagott volna valaki?! . . . No hát azért sem írok epés tintával, megtagadom a természetemet 8 udvarias leszek a nők iránt. Bámu'atos, hogy husz példaszóból tizenkilenczet a nők ostorozására gyártottak elődeink. A példaszók némelyike valóságos vipera csipés, mint például ez: »Minden nős férfiúnak két jó napja van csak, — nevezetesen nejének férjhez menetele és halála napján.« Vagy: »Aki nőt s egy krajczárt veszít, nagyon sokat vesztett a — krajczárral.* E példaszók ismeretlen szerzőinél azonban sokkal többet nyom a latban, sokkil lesújtóbb a híres jámbor Pázmán Péternek, esztergomi bibornok-érseknek az a kijelentése, hogy : »az Isten előtt többet ér a férfiak hazugsága, mint a nők igazmondása.< Vigasztalódj inak a nők, az ily kegyetlen tűszurások nem azt bizonyítják, hogy ők rosszak, hanem azt, hogy a férfiak gonoszak. A redvesebb ág recseg legelőször, ugy látszik tehát, hogy a híznak hímnemű oldala a rosszabb, mert a legborzasztóbb vádak ez oldalról szórattak a nőnemre. Tagadhatatlan, hogy a föld hátán Xantippák is éltek, akiknek, hi termetük megfelelne jóságuknak, egy borsószem héjából kitelnéa az egész öltözetük ; de volt aztán ezer meg ezer nő is, akiuek a jóságát nem lehetne arany nyal megmérni. Oiakhogy a rossz hatásról mindenki — sa jóról senki sem beszél. A jó nő nem üt zajt, de nem is zajonguak körülötte, mig a boszorkány hangját meghallja az egész falu. Hogy a nők sokkal jobbak, mint a férfi *k, azt legalább az a tény bizonyítja, hogy a férjekre nagyon kevés példiszó vonatkozik, h ibár »ami a guníruak jó: a ludnak sem rossz* és egy régi paraszt, de igazmondás szerint: »a kanczának épen annyi oka van a rúgásra, mint a csődörnak.* Nagyon sok türelemmel és kímélettel kell a nőkuek biruiok, hogy férjök miuden »pif«-jéra »pafc-fal nem felelnek. Igaz, kogy egy kicsit gyorsan pireg a nyelvük, de hát azért akasztották-e a harangba a nyelvet, hogy hangot ne adjon? Akinek fülét ez a hang sérti: ne húzza a harang kötelét. A nő a férfiúnak jobbfele, őrangyala, kincse, virága, üdve. A ház fénye, a lélek vigasza s a vigasz lelke! Bármi sors érje a férfit, amíg neje él, gazdag. Eí az oldalborda, testének a legjobb tagja. Ha a férfi jó; a nő is az. Vannak férfiak, kik sem nők nélkül, sem a nőikéi nem tudnak megélni, az anynyira felmagasztalt uőtlenségben nyomoru'takuak érzik s megnősülve nyomorultnak teszik magukat; olyanok, mint az eb, amely harap, h» szabadon jár, s még dühösebb, ha lánc ra kötik. Aki boldog volt nőtlen korában, boldog lesz nős korában is. Hi két boldog lény összekelt, csak vidám édeni eletet élbet. A megosztott öröm: kétszeres öröm s a megosztott fájdalom! Eoből áll életünk számtana. A gond szekere könnyen h^lad tova s ha göröngyös útra ér, együttes erővel tolják tovább, s még jobban szeretik egymást, mint azelőtt. A szeretet pidig megfosztja a terhet súlyától. A zsidók egy példaszava azt mondja: >Nem férfi az, akinek neje nincs.c E példas/.óra gondolt alkalmasint az a polgártárs is, aki negyedszer nősülve, ezt vésette ba jegyese gyűrűjébe : >I1& túléllek téged is. Nősülök ötödször is l« No ez u^yan egy kicsit sok, de azért tény az, hogy nem jó a férfiúnak egyedül lenni és elvégre is minden férfi olyan nőt kap, amilyet megérdemel s olyan hitvestársa lesz, amilyet nevel magának. Mindazonáltal, óvjon meg az Isten mindenkit oly nőtől, aki: angyal az utczán, szent a templomban s ördög a házban. Mert : »Akit angyal, édes szóval Forró csókkal, víg mosolylyíl, Fogad háza küszöbén : Az, az élet terhét, gondját, — A kedvét bár miként rontják — Meg nem látja ősz fején. Ámde kinek zsörtölődő, Sötét vérű, mogorva nő Zord átka ül a fején : Annak méreg az itala, S a boldogság jó an?yala Nem lép át a küszöbén. Közgazdaság. Méhészeti levelek. IX. Jelige: Mézes hetek a legédesebbek. Re meny! Édes remény! ha te nem volnál jelen mindenütt, azon pillanatban, midőn éppen szükség van reád, régen kihalt volna a mi kis bolygónk egész felülete. De hát mi vagy te óh miudenütt jelen levő tünemény ! ? A régiek tü',, víz, levegő s más teremtett dolgok előtt borultak le és örömest adták legérzékenyebb vér áldozatukat, hogy megnyerjék tetszésedet, hogy olt légy mellettük mhdiukor; mert nálad nélkül sötét éj lesz maga a fényes nap is, epés méreggé válnak a mézes hetek. Előbb voltál le, mint e nagy világ. Talán a teremtő is csak azután hozta létre a mindenséget, mikor te meg mutattad néki az örök jövőt. . . . Oh csodálatos szellemi erő! ki ott vagy nemcsak a bankár asztalánál és a világhódítók társaságában, hanem a szegény emberek körében is. Sőt leszállasz a penészes börtönökben ülő ártatlanok, vagy más üldözött, méltatlanul bántalmazottak mellé, hogy megtartsd az életet, mit Isten adott; melyet olykor-olykor sokkal könnyebb volna le tenni, mint emelni még tovább. . . Ha én veled korrespondeálbatnék, megírnám neked s te jóvá tennéd azon egy hibádit — hogy ne csak a végveszélyben s ne csak óriási czélokníl. hanem ott is jílenjél meg, hol egyedül áll üresen szeut helyed, hol a közönyösség szinte bevágni törekszik utadat. Ihlesd meg az embereknek e megyében is szívét s mondd meg nekik, hogy >az arany itt porban terem* még pedig becsesebb mint az, melyért oly sokan emésztik föl életöket lenn, a hegyek kebelében, vakond módjára túrva nem a földet, hanem a sziklákat ; mert az csak ragyog: de szívet lelket megmérgez, tiszta és nemes erkölcsöket eltompít, beszennyez, népeket töröl ki az életből; mert fegyver az, melylyel nincs erény, sem erő olyan, hogy azt meghódoltatni ne lehetne. Trója, Kártbágó » vájjon Hungária, hejh! nem ezt beszélik-e ? Mig az itt termett aranynyal amaz is ellensúlyozható meg is szerezhető s?ív és lélek vidámítható, nemesíthető. Ez megtartja, vagy vissza adja (nem vissza adatja) az egészséget, meghosszabbítja, kellemesebbé teszi a rideg, a sivár életet. Ellenséges viszonyban áll ez amazzal. Ez a szűzi, ama pedig a bukott erény. Ez a napfény, ama pedig a sötétlő éjszaka. Egészen világossá csak ez teheti amazt. Kinek szemei azt meg szokták, nem csoda ha emettől irtóznak, hiszen a bölcsesség madara, a bagoly is éjjeli madir. Dj azért a büszke hattyú és a szerény csalogány — nem hiszem, hogy becstelenebbek volnának. Bír mi légy, óh jer hit te szép remény, mulassál velünk méhészekkel, mi imádunk téged s szolgálunk néked. Mutasd meg, hogy midőn a föld barázdái meg tagadni készülnek tőlünk a kenyeret, te kárpótolni tudod azt ; mert mikor a hőség ki apasztja a gabona életforrását, a tikkadt virágkeh alj ben nektárt, ez Isteni italt fakasztja, hogy legyen nekünk miből szerezni pénzt s miért venni kenyeret maj 1 ott, ho) ez most is teremni fog. Munkára hát kedves méhész társak! minket nem hagy el a remény. Midőn csaknem megfagyaant az emberek hideg tekintete: meujünk méheink közé, fölmelegűl keblünk. Midőn irigység, rágalom letépni akarják fejünk erénynoszoruját, midőn niucs egy tiszta, egy rokonkebel, mely ne üldözue bennünket; menjünk méheink köz

1?, hogy fölvillanyozzon az a bámulandó szeretet, egyetértés, vidámság és boldogság, melyet ott láthatunk; hogy erőt, kitartást nyerjünk a küzdelemre. Most tehát lássunk heti munkánkhoz, ami nem egyéb, mint az előző levelemben leirt müraj készítés, mit hogy azok is végezhessenek, kiknek csak paraszt kasuk van, szóltok most már az anyának kúpos kasokból való kifogásáról. Ilyen kasokból az anya csak ugy fogható ki, ha ebből az ös zes népet kihajtottuk. Ezen kihajtási műtét kidobolásnak neveztetik. Módja több féle és pedig, aj a kidobolandó kasnak felső részén lék vágatik, olyan formán, mint a görög dinnyén, azután egy rajta erősen álló, vízszintes fekvésű lyukas deszkára borított, belől melissával megdörzsölt üres kasba fölhajtjuk a méheket. Ugyanis a méhek minden zörej következtében fölfelé szoktak vonulni, bármilyen állásban legyen is föl állítva lakásuk. Veszünk tehát kezünkbe 2 darab 25—30 cmtr. hosszú keményta pálezát 8 azt jó erősen marokra fogva ugy kopogtatjuk a kiürítendő kast alulról lassan túladva fölfelé, mint mikor a távirdász két pontot 8 azután egy vonalt akar jelezni p. u: . . —, . . —, a két pont = két oldalon egy időben tett két koppantás, a vonal pedig annyi szünetelés jegye, amennyi idő alatt a két koppantás történt. A koppantás súlya akkora legyeu, hogy annak rezgését a méhlak belső falán levő méhek kissé megérezzék 8 e műtét tartson egy perczig. Ekkor egy pereznyi szünet következik s ezután folytatni kell a kopogtatást addig, mig a méhek nagy része föl nem vonult. Ezt pedig megtudhatjuk a felső kasra illesztett, fülűnkbe ható zügásról. A két fapálczával bár kettőt koppantottunk a kas ellenkező oldalán: de mivel egy idíben történt, az csak egynek hallatszott; vagy is a jelzett pontok mindegyikére két koppantás esik ugyanazon időben. E'.en kidobolási mód akkor válik szükségessé, mikor sok fedetlen méz van a kasban s nagy a forróság, tehát müraj készítés, vagy átbakoltatás miatt junius—augusztus hónapokban, midőn a felfordított kasnak méze, mozgatás közben szétfolyhatnék. bj A kidobolandó kist nyilt részével, azaz aljával fölfelé, egy e végre készült lyukas asztalra állítjuk, avagy üres vederbe teszszü'f, hogy szilárdan álljon, azután egy — belől méhfüvel (melissa officiuális) jól megdörzsölt kassal leborítjuk; de ezen üres kasnak felőlünk eső szélét 10 cmtr. magasra föltámasztjuk, hogy az igy keletkezett nyíláson kezünket könnyen bedughassuk s meg látván a felvonuló méhek közt az anyát, — könnyen elfoghassuk. Most csak arra kell ügyelnünk, hogy a felső üres kas is szilárdan álljou, ue hogy a műtét közben le essék. Ha e munkát árnyékos helyen, a méhestől kissé távol, vagy valamely kamarában végezzük, benuünket a kirepülő méhek nem fognak háborgatni, hinem előbbi helyükre szállanak vissza. A dobolás épsn ugy történik, mint az a) pont alatt elmondatott. Ez az előbbinél annyival biztosabb és könnyebb eljárás, higy az anyát már felvonulás közben megláthatja s kifoghatja az ember s ha vele mű , vagy tartalék-rajt alkotni, esetleg egy árva törzset meginyásitni akar, ugy kalitkába helyezi, ellenkező esetekben megsemmisíti. A méheknek igy minden mozdulatát, magaviseletétfigyelemmel kisérhetjük, ha aztán mérgeskednek, haragjokat egy vékony nádcsövön közéjök eresztett kevés füsttel azonnal megszün* tethetjük. Ha psdig csendesen viselkednek, akkor nem füsttel, hanem csak a nádc övön át rájok fujt levegővel tereljük őket azon oldal felé, melyen föl kell vonulniok. Ezea módszer szerint még a legnépesebb törzseket is (természetesen ebez való jó időben) igen köauyen ki lehet dobolni. Mogjegyzendő, hogy minden dobolási műtét alkalmával üres kasnak kell a kidobolás alatt, levő kas helyén állnia, hogy az elrepült méhek abba menjenek, ne a szomszéd törzseket háborgassák. Többféle módja is van a kidobolásnak: de én csak a föntieket ajánlom; mert ezek legkönnyebbek s amellett biztos sikerüsk is. Kifogni az anyát óvatosan, két szárnyánál fogva, két ujjal kell. Torát, vagy potrobát fogva könnyen