Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-05 / 18. szám

„N Y I K V I D É K.< Szabolcsvármegye alispánjától. 4,152. K. 1889. A járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m kir. pénzügyminiszternek 41,942/88. számú rendeletét másolatban közhírré tétel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. április 8-áu. Zoltán János, alispán. (Másolat másolata [P. ü. közlöny 1889. évi 8. sz.] a 4152/89. K. számhoz.) A nyilvános helyekeu belépti dij nélkül tartott mulatságok utáu járó bélyegdleték tárgyában, 1888. évi 41,942. sz. (körrendelet valamennyi m k. p. ü. igazgatósághoz és illeték kiszabási hivatalhoz) kételyek merültek fel az iránt, hogy oly esetekben midőn a nyilvános helyen belépti dij nélkül megtartott mulatságok költségeit maga a korcsmáros fedezi, vagy a rendezők által összetett költség egyes részvéuy-osszegei meg nem állapithatók, a szükséges hatósági engedély kieszközlése végett benyújtott kérvények az ílletéki szabályok szempontjából miként birálaudók el? E kéte lyek eloszlatása ós az egyöutetü eljárás biztosítása tekiu • tétéből az 1882. évi február 18-án 9495. sz. a. kiadott és a „Pénzügyi Közlöny" 8-ik számában közzé tett körrendelettel való kapcsolatban szigorú miheztartás végett a következőket jelentem ki. Az 1875. évi XXV. t. cz. 7. §-ának 4-ik bekezdésében foglalt és az illeték díjjegyzék 13. tétel IV. 4. pontja utolsó előtti bekezdésében felvett határozatai által az illeték kötelezettség a nyilvános helyen belépti dij uélkül tartott tánczvigalmakra, zene és dalestélyekre és mindeunemü előadásokra uézve is elvileg megállapittatván, e törvényes intézkedéssel szemben, mely által a bélyeg kötelezettség a korábbi illeték szabás 13. tétel 4 pontja határozatainak módosítása mellett az ily mulatságok megtartására szükséges hatósági engedély iránti beadványokra is kiterjesztetek, nem szenvedhet kétséget, hogy a fenuebb emiitett beadványok szintén bélyegkötelesek. A mi a lerovandó bélyegilleték mérvét illeti, erre nézve figyelembe veendő, hogy az 1875. évi XXI. t. cz. 7—13. §-aiban foglalt határozatok lényegükben csakis pótlását képezik a korábbi illetéki szabályok feutebb hivatkozott határozatainak, s hogy következéskép az idézett törvéuy keretén kivül eső esetekre nézve, a miut ez a törvéuy 13. § ábau világosan ki van mondva, az általános illetéki szabályok önérthetőleg a törvény 7. §-áuak 4. bekezdésében kimondott módosítással tekintendők mérvadónak. E szerint az illeték kötelezettség kérdése a törvény keretéu kivül eső fenforgó esetekre nézve az illeték dij 13. tétel IV. 2. és 3. ponjainak határozatai alapjáu lévén elbírálandó, a szóban levő beadványok a most idézett határozatok értelmében, egy frt állandó bélyegilleték alá esuek. Az ily beadvány alapjáu kieszközölt hatósági eugedély hatályának időtartama azonban önérthetőleg nincseu semmi befolyással az emiitett 1 frt állandó bélyegilletékre, minélfogva azon körülmény, hogy az engedély több napra kéretett megadatni, nem vonhatja maga után az 1 frt állandó illetékuek a uapok számához mórt többszöri lerovását. Amennyiben egyébként a több napra terjedő engedélyt külön-külön kérvény alapján kell kieszközölui, ez esetben az 1 frt állandó bélyegilleték minden egyes kérvény után külön-külön rovaudó le. Jeleu rendeletet közölje az igazgatóság a főszolgabirák és községi elöljárók megfelelő utasítása végett a vármegye alispánjával is. Budapest, 1889. február 28-áu. Szabolcs vár megye alispánjától. 5,212. K. 1889. A járási főszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 16,427. sz. leiratát másolatban, legkésőbb 30 nap alatti felvilágosító jeleutés tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. április 27-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 16,427/111. b. sz. Körreadelet. Valamennyi vármegye közönségének. Közmunka és közlekedési miniszter ur f. évi márczius hó 5-áu 10,406. sz. alatt kelt átiratábau azon elhatározását közölte velem, hogy miutáu posta jövedéki szempontokból szükségesnek találja miudazou portómeutességek megszüntetését, melyek közszolgálati érdekekből nem indokolhatók, a vezetése alatt álló minisztérium által 1882. évi október hó 10 én 10,054. sz. a. kiadott ama rendeletet (P. R. T. 1882. évf. 39. sz) melynek értelmében a feltétlenül portómeutes polgári vagy katouai hatóságok által egyes magánüzletekben megrendelt nyomtatványok, ha „hivatalos felszólításra portómeutes" megjelöléssel vaunak ellátva, portómenteseu kezeleudőkuek nyilváníttatnak, hatályon kivül helyezi. Midőn a közmunka és közlekedési miniszter ur feu'.ebbi elhatározásáról a törvényhatóságot tudomás végett értesitem, annak indokából egyszersmind felhívom az iránt, valjou a hatályou kivül helyezendő felemiitett rendeletben foglalt portómentességi kedvezmény alapján a törvényhatóság által egyes vállalkozóknak vagy szállítóknak az általuk vállalt nyomtatványok portómeutes postai szállítása szerződésileg biztosittatott-e vagy sem? s ha igen, kinek és meddig? hozzám mielőbb jelentést tegyen, miután ilyen szerződésileg netaláu biztosított jogok tekintetében nevezett miniszter ur hajlaudó esetről-esetre ideiglenesen, legfölebb azoubau csakis a szóban levő kedvezmény igénybe vehetését biztosító szerződések lejártáig tartó kivételes eljárást léptetni életbe. Budapesten, 1889. évi április hó 9 én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Szabolcsvár meg y e alispánjátót 4,789. K. 1889. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter 7,137/1889. sz. alatt kelt rendelete másolatban tudomás vétel és alkalmazkodás végett tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1889. április 24. Zoltán János, alispán. • '(Másolat.) 7,137/1889. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet, valamennyi törvényhatóságnak. A közmunka és közlekedésügyi miniszter úrtól vett értesítés szerint a havazások és hófúvások által előidézett közlekedési és forgalmi akadályok elhárítását rendkívül megnehezíti azon körülmény, hogy hó akadály idejéu rendszerint nagy költséggel sem lehet a vasúton megakadt vonatok kiszabadításához elegeudő munkaerőt és esetleg az illető vonatok utasainak s azok podgyászaikuak elszállításához szekereket vagy száuokat szerezni. Minthogy az 1886. évi XXII. t. cz. 136. §-a értelmében a közveszély egy nemét képező hófúvások eseteiben az elöljáróság az összes gyalog és szekeres erőt a veszély elhárítására a közmunkába való betudás nélkül köteles felhasználni, és a község hatósága az idézett törvéuy 3. §-a szerint a 4-ik § bau megállapított kivételekkel a községben és a község területén létező minden személyre és vagyonra kiterjed; a közforgalomban levő vasutak pedig az államuak elsőrendű és a közönséges utaknál még jelentékenyebb közlekedési eszközeinek tekintendők, uem szenved kétséget, hogy a községek helyi közreudészeti hatáskörükből kifolyólag a vasút vonalakon a hófúvások által veszélyezett élet "és vagyonbiztonság megóvása és a forgalom akadályainak elhárítása tekintetéből szükséges segélyt erejökhöz képest és az elkerülhetleu szükség mérvéig megadni kötelesek Mihez képest addig is, mig ezen kérdés esetleg törvény utján bővebben rendeztetnék, a közmunka és közlekedésügyi miniszter úral egyetértőleg felhívom a törvényhatóságot, miszerint megfelelően iutézkedjék, hogy a területén létező községek (kis, nagy községek, rendezett tanácsú városok) előforduló esetekben a vasúti közegek közvetlen megkeresésére az elhavazott vonatok kiszabadítása, valamint az utasok és podgyászaik legközelebbi fedél alá juttathatáSa tekintetéből szükséges gyalog és igás közerőt, magától értve, az azt igénybe vevő vasút által adaudó megfelelő eljárás mellett sürgősen kireudeljék, a járásbeli tisztviselőket (polgármestereket) pedig e téreni felügyelet szoros gyakorlására utasitsa. Budapest 1889. évi április hó 8-án. Baross. Szabolcs vár megye alispánjától. _5,001. K. 1889. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza Táros polgármesterének és a köziégi elöljáróknak. Értesitem, miszeriut Dombrádou Groszman Sámuelnek 3 darab lova takouykór gyanúja miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1889. április 23-án. Zoltán János, alispáu. Szabolcs vármegye alispánjától. 5,21

6 K. 1889. A járási főizolgabirákiiak, Nyiregyháza város polgármesterének éi a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter 16,534. sz. intézvényének másolatát, közhírré tétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1889. április 27. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 16,534/1889. VIII szára. A in. kir. houvédelmi minisztertől. Körreudelet. Folyó április hava 18-áról 16300/VIII szám alatt kelt körrendeletemmel kapcsolatban értesitem a törvényhatóságokat, hogy az uj védtörvény végrehajtására vonatkozó „Utasítás

1*, inelyuek hivatalos példányait elegendő szánibau az összes törvényhatóságokuak már emiitett körrendeletemmel megküldtem, a „Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaságinál (Budapest, IV., Kecskeméti-utcza 6. szám) az általam megállapított egység-áron, és pedig egy magyar példány 1 frt 10 kron, egy horvát példáuy pedig 1 frt 50 krajcziron magán megrendelés utján megszerezhető. Ezeu rendeletem azonual közhírré teeudő. Budapesten, 1889. évi április hó 19 én. Báró Fejérváry Géza, s. k. honvédelmi miniszter. 5,31

1. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Nyiregyháza város rendőr-kapitányáuak 259/89. számú jelentését tudomás vétel és közhírré tétel védett alant jegyezve niásolatbau közlöm. Nyiregyháza, 1889. április hó 30 án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. A városházánál f é. április 14 tő! egy fekete fecske hasú egy éves koeza, ugyan ez év és hó 16 tói egy 6—7 hónapos vadas szőrű ártáuy vau bitangságból befogva. Minél fogva van szerencsém hivatalos tisztelettel felkérni a tekintetes hivatalt, miszerint a fentebb leirt jószágot megye szerte megköröztetní azzal a megjegyzéssel méltóztassék, ha f. év április 30-ig igazolt tulajdouos nem jelentkezik, május 1-én a városház udvaráu uyilvánosan el fog árvereltetui. Nyiregyháza, 1889. április 24-éu Kerekréthy, s. k. rendőr-főkapitány. Szabolcsvármegye alispánjától. 5,164. K. 1889. Nyiregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter által 13,095/1889. szám alatt a magyar korona területén érvéuyes vasúti üzletszabályzathoz kibocsátott pót rendeletet, szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1889. április 27. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 13,095/1889. szám. XI. Pótlékok a magyar korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. (I. pótlék az 1887. évi hivatalos kiadáshoz.) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszternek az 1874. évi junius hó 10 én 9,821. szám alatt kiadott rendelettel életbeléptetett üzletszabályzat, illetve az 1881. évi szeptember hó 15-én 27,505., 1834. évi julius hó 1-én 22,362., 1885. évi szeptember hó 15-én 32,947. és 1886. évi julius hó 15 én 24,486. szám alatt kiadott pótlékok néine.y hátározmányainak módosítása tárgyában kibocsátott rendelete. Az 1874. évi junius hó 10-én 9,821. szám alatt kelt rendelettel életbeléptetett üzletszabályzat 34. § a, illetve az üzletszabályzat DJ függelékének alább megjelölt pontjai következőleg módosíttatnak, illetve egészíttetni ki: C) Halottak szállítása. 34. § „1. Ha a halott a vonat kiindulási állomásáról száliitaudó, ezt legalább 6 órával, — ha pedig valamelyik közbeeső állomásról, legalább 12 ólával a vonat elindulása előtt be kell jelenteni. 2. A hullának vagy szorosan összeillesztett keményfából készült koporsóban, melynek hézagai beszurkolandók, vagy elegeudő elleutáliási képességgel biró és légmentesen elzárandó érczkoporsóban kell elhelyezve lennie, s ezen koporsó faburkolatú ládába helyezendő el oly módon, hogy a koporsó abban miudeu eltolástól megóva legyeu. 3. A hulla valaki által kíséreudő, kiuek menetjegyet kell váltani ós azou vonattal utazui, melyen a hulla szállíttatik. 4. A feladás csak az illető közigazgatási hatóság által szabályszerűen kiállított halotti bizonyítvány (hullaútlevél) mellett eszközölhető, a melyet a vasút a bulla feladásakor átvesz és annak kiadásánál visszaad. (Hullaszállitásnál, ugyaszou törvényhatóság területén egyik járásból a másikba, az illető járási szolgabíró, — illetőleg rendezett tanácsú városokban a város polgármestere, — egyik törvényhatóság területéről a másikba pedig a törvényhatóság első tisztviselője állítja ki a hullaútlevelet.) Az illetékes hatóság által kiállított hulla-útlevél az abban jelzett egész vonal hosszára érvényes. Az árszabály szerinti szállítási dijak a feladás alkalmával fizetendők. A hulla-útlevelek kölcsönös elismerése iránt egyezséget kötött külföldi államokból származó hulla szállításánál, elegendő az egyezségnek megfelelő és az a szerint illetékes külföldi hatóság által kiállított hulla-útlevél előmutatása. 5. A hulla külön fedett teherkocsiban száliitaudó. Egy és ugyanazon kocsibau több hulla is szállítható, ha a feladó állomáson egyidőben, együttesen, és ugyanazou állomásig való szállításra adatnak fel. Ha a hulla zárt halotti kocsiban szállíttatik, az esetre a vasúton nyitott teherkocsiban továbbitható. 6. Szállitásközbei: a hulla ok nélkül át nem rakható. A továbbítást lehetőleg gyorsau és megszakítás nélkül kell eszközöiui. Ha azoubau valamely állomáson hosszabb tartózkodás el nem kerülhető, az esetre a hullát szállító teherkocsi egy lehetőleg félre eső ós a szabadban levő vágányra tolandó. Midőn a hulla a rendeltetési állomásra megérkezett, az a megérkezés után 6 óra alatt elviendő; ellenkező esetben a helybeli elöljáróság intézkedéséhez képest eltemettetik. Ha a hulla esteli 6 óra utáu érkezett meg, ez esetben az átvételre kiszabott idő számítása a következő nap reggeli 6 órától kezdődik. Az átvételi időuek túllépése esetéu, a vasút jogosítva van kocsi-késedelmi bírságot szedni. 7. A ki hamis bevallás mellett hullát ad fel szállítás végett, azonfelül, hogy a megrövidített szállítási dijakat a feladási állomástól egészen a rendeltetési állomásig utánpótolni tartozik, még birság fejében a szállítási dijak négyszaresét is köteles megfizetni. 8. Oly hullák szállításánál, melyek különös rendelkezésre, vagy a belügyminiszter engedélye folytán, nyilvános felsőbb tauiutézetek részére küldetnek, a hullakisérőuek szüksége elesik. A továbbítás nyitott teherkocsin történhetik. Meg vau engedve, hogy ily kocsiban szilárd anyagú javak (fa, érez, stb. efféle) együvé rakassanak, vagy olyanok, melyek szilárd borítékban (ládák, hordók) vaunak. A felrakásuál különösen arra kell ügyelni, hogy a hullát tartalmazó láda sérülést ne szenvedhessen. Az együvé rakásból ki vannak zárva: élelmi és élvezeti czikkek, valamiut oly nyerstermények, melyekből élelmi ós élvezeti czikkek készülnek; továbbá az üzleti rendszabály 48. § áboz kiadott DJ Függelék I., II. és III pontjábau felsorolt tárgyak. Az ily hullák koporsóba helyezése módjának, valamiut annak eldöntését illetőleg, hogy vajjou elmaradhat-e a hulla-útlevél előmutatása? a belügyminiszter által kiadandó határozmáuyok mérvadók. 9. Az elhalálozás helyén levő temetőkbe való hullaszállitásra a fenti szabályok nem alkalmazandók." D) Függelék. I. pont. A 3 ik kikezdés utáu fölveendő : „[Tűzműtárgyak lisztportból, lásd a III. d) pontot, sellák készitmények (beugáli tüzhez) lásd a IV. a) pontot.]" III. dj pont. A III. cj pont után, III. dj megjelöléssel, a következő határozmány veendő fel: „III. dj Tűzműtárgyak, melyek sajtolt lisztporból, vagy hasonló keverékekből készülnek, a következő föltételek alatt szállittatnak: 1. Ha ezek menttek chlorsavas sóknak kéünel és salétromsavas sókkal, valamint chlorsavas káli és vérlúgsóval való keverékeitől és higanysublimátot, mindennemű ammonsókat, horgany- ós magnesiumport nem tartalmaznak; szóval menttek oly anyagoktól, melyek súrlódás, nyomás, vagy ütés által maguktól könnyen meggyuladhatnak. Ezek inkább sajtolt finom lőporból vagy hasonló, salétromot, ként és szóut tartalmazó keverékből, sajtolt állapotbau legyenek előállítva. Szemcsés lőport az egyes szállítandó tűzműtárgy legfeljebb 30 grammot tartalmazhat. 2. Egy csomagban feladott tűzműtárgyak összes töltés-sulya 20 kilogrammnál több nem lehet és legfeljebb 25 kg. szeincsécs port tartalmazhat. (Vége köv.)