Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-28 / 17. szám

„IV Y I K V I U É K". „Alulírott önként elvállalom azon kötelezettséget, miszerint a népfölkelő-tisztjelöltek számára felállított tanfolyam hallgatásának tartamára, a katonai fegyelemnek alávetem magamat." E katonai fegyelem nem terjed ki arra, hogy a hallgatók irányában a katonai fegyelmi fenyítő hatalom tényleg gyakoroltatni fogna, hanem az elvállalandó kötelezettség csak akként lesz értelmezendő, hogy a hallgatók minden felszólításnak, mely saját kiképeztetésUk érdekében hozzájuk intéztetik, feltótlenül s katonához illően engedelmeskedui és a mig egyenruhát viselnek, a fegyveres hatalom személyeinek, a minden katonától megkívántató tiszteletet é» tisztelgést megadni tartoznak. Aki ezen szabályok ellen vét, vagy a fegyelem ellen valami kihágást követne el, magától értetőleg a tanfolyamból azonnal elbocsáttatik és ennélfogva a uépfölkelő tiszti állásra minden igényét elveszti. 4. A tanfolyam hallgatói a kincstár részéről a lehetőséghez képest uj honvéd legénységi ruházattal, lőés oldalfegyverrel ős teljes fölszereléssel, a lovassági tanfolyambeliek egy-egy fölszerelt szolgálati lóval is el fognak láttatni; ez utóbbiak kiképzésűk czéljából saját lovaikat csakis azon esetben használhatják, ha ezek alkalmasak és kifogástalanul szabályszerűen vannak fölszerelve. Azon hallgatók, kik mint volt katonák saját kérelmükre a tanfolyamba fölvétetnek és ha bevonulásuk alkalmával a felmutatandó végelbocsátási okmányukkal beigazolják, hogy előbb valamely, a legénységi állományban rendszeresített rendfokozattal felruházva voltak, ezen rendfokozatot megillető kitüntetési jelvényeket viselhetik. A hallgatók az oktatási időn kívül tetszésük szerint polgári ruhájukat is viselhetik; ha azonban egyenruhában jelennek meg, akkor teljesen szabályszerűen öltözve kell lenníök. Azoknak, kik az egyenruhát és esetleg szerelvényt saját költségükön beszerezni óhajtják, ez megengedtetik ; minden egyes egyenruha- s szerelvény-darabnak azonban szabás, szin és egyéb kiállítás szerint teljesen szabályszerűnek kell lennie. Ezen tulajdon egyenruha viselése az oktatási idő befejezte után tiltva vau. Ily tulajdon egyenruházati czikkek annak idején, ha az illető népfölkelő tisztté kineveztetik, csekély átalakítás mellett ismét használhatók. 5. A tantárgyak, melyekből ugy a gyalogsághoz, mint a lovassághoz jelentkezett hallgatóknak, különös tekintettel az illető fegyvernem tulajdonképeni hivatására, gyakorlati vagy elméleti oktatás adatik, a következők: a) az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje és szervezete főbb vonásokban; b) a honvédségi szolgálati szabályzatnak kivonata; c) megfelelő kivonat a (gyalogsági vagy lovassági) gyakorlati szabályzatból; d) a harczászat és harcztéri szolgálat elemei; ej a népfölkelés lőfegyvereinek ismerete; f) egyszerűbb utászmunkálatok táborozás és menetek alatt és a futólagos erőditészet alapvonásai; g) lőgyakorlatok; h) tájékozás a terepen ói térképolvasás; i) a legszükségesebb ismeretek a vonat, élelmezési és hadtáp-szolgálatböl a hadrakelt seregnél; j) a népfölkelő tisztek fölszerelése, öltözete ós illetéke a hadi szolgálatra való alkalmazásuk tartama alatt. A lovassági népfölkelő tisztképző tanfolyam hallgatói, a lovaglásban való ügyességük és a lóismében való jártasságukra nézve, a tanfolyam kezdetével megvizsgáltatnak. Minden tanfolyamban az elméleti és gyakorlati oktatásra naponként legalább 7 óra leend kitűzve. 6. A tanfolyam bevégeztével minden hallgatónak, az általa elért összeredmény, az annak megállapítására hivatottak által tudtul fog adatni. A tanfolyamnak jó sikerrel való bevégzése mindenkit, a kit a zárvizsgát megtartó bizottság a népfölkelő tiszti állásra alkalmasnak tart, a népfölkelő hadnagyi állásra képesít, és ezen képesités az illetők népfölkelési kötelezettségének egész tartamára kiterjed, feltéve, hogy személyükre nézve időközben valami oly változás nem állana be, melynél fogva a tiszti állásba való kinevezésre egyátalán igényt többé nem tarthatnának. A népfölkelő tisztképző tanfolyamban elnyert minősítés alapján azonban a hadseregben vagy a honvédségnél a tiszti rangot igényelni nem lehet. 7. A népfölkelő hadnagyi kijelölésre és kinevezésre azonban mindazok, a kik az I. B) pont alatt emiitett gyakorlati kiképzésben is részt vesznek, mindig elsőbbségben részesülnek. Előjegyzés, kinevezet, beosztás, behívás és gyakorlatok. 1. A népfölkelő tisztekül alkalmasoknak talált állampolgárok már béke idején a hadi szolgálatra kijelöltetnek, mint népfölkelő tisztjelöltek ajánlati lapokkal elláttatnak, és a népfölkelés felhívása esetén azon mérvben, a mint a tényleges tiszti szükséglet ezt követeli, 0 csász. és apóst, királyi felsége által népfölkelő tisztekké kineveztetnek. Azok, kik tiszti rendfokozatot elébb nem viseltek, hadnagyokká lesznek kinevezve. A népfölkelésről szóló törvény 9. §-ában foglalt határozatnál fogva a népfölkelés felhívásának polgári állásból bármely népfölkelő tiszti rendfokozatba történt kineveztetés csakis a népfölkelés mozgósitottságának tartamára terjed és annak feloszlatásával megszüuik. Csak oly egyének, kik vitézségük vagy más hadi szolgálat által magukat kitüntették, tarthatják meg a honvédelmi miniszter utján benyújtandó kérelmükre 0 cs. és ap. kir. Felsége engedelmével — tiszti rangjukat béke idején is. 2. A népfölkelő tisztjelöltek részéről, a honvédség őszi fegyvergyakorlatain vagy egyéb szolgálaton való résztvehetés iráut benyújtott kérvények mindig az illetők tartózkodási helye népfölkelő járásparancsnokságához küldendők. A kérvényben azon csapat, melynél a gyakorlatot (szolgálatot) teljesíteni óhajtjík, mindig feltültetendő. A népfölkelő tisztek egyenruhízata, fegyverzete és fölszerelése. 1. A népfölkelésről szóló utasítás 115. pontja értemében, a népfölkelő tisztek egyeuruházata, fegyverzete és fölszerelése épen olyan, mint .háborúban" a honvéd tiszteké, csakhogy a gombok ós rendfokozati jelvények fehérek. A népfölkelő tisztek behívásuk alkalmával teljes egyenruházattal, fegyverzettel és fölszereléssel, — a lovassági tisztek pedig egy teljesen s szabályszerűen fölszerelt saját lóval is tartoznak bevonulni, mely czélból tényleges bevonulásuk alkalmával megfelelő beszerzési átalányban részesittetnek. 2. A lovassági, továbbá a lovasitott gyalogsági tisztek bevonulásuk alkalmával egy-egy teljesen fölszerelt kincstári szolgálati hátaslóval is láttatnak el. 3. A népfölkelő tisztjelöltek a hadi szolgálatra való bevonuláskor kötelesek legalább a következő öltözeti és fölszerelési czikkeket magukkal hozni, és pedig: tábori sapkát, a lovasságbeliek csákót is, kardot, kardbojttal és kardkötővel együtt, szolgálati jelvényt (t. i. gyalogságbeliek tábori övet, a lovasságbeliek pedig tölténytáskát szíjjal) és forgópisztolyt, 50 darab töltény nyel. Azok, kik netalán a teljes tiszti egyenruházathoz ezenkívül ínég szükségeltető czikkek nélkül vonulnak be, kincstári legénységi ruházattal fognak elláttatni, melyet maguk tartoznak megfelelőleg átalakíttatni. Ezen kincstári ruházat ára azonban a bevonulólag megillető egyenruházati járulókból levouatik. Segédeszközök a népfölkelő tisztségre p ily ázó egyének részére. A népfölkelő tisztjelöltek és a népfölkelő tiszti alkalmazásra pályázó egyének bővebb tájékoztatására szolgáló hivatalos utasítások, u m.: 1. „szolgálati kézikönyv a magyar népfölkelés számára" 2. „Utasítás a m. k. népfölkelő tisztképző tanfolyamok számára és a népfölkelő tisztjelölttek gyakorlati oktatására nézve" ; és 3. „Útmutatás a m. kir. népfölkelő tiszti kijelölésre pályázó egyének számára" a „Palla3 irodalmi ós nyomdai részvény társaság-nál megszerezhetők Budapest, 1889. április hó 1-éu. Báró Fejérváry Géza, S. k. 4,972. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjátéi A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. belügymiuister 23,062. sz. körrendeletét tudomás vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1889. április 19-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminister 23,062/VIII. sz. Körrendelet. Abauj-Tornavármegye területén fekvő Stoó szí — hidegvíz — gyógyfürdő kezelősége f. évi márczius hó 26-án kelt beadványábau azon elhatározásról értesít, illetve azon ajánlatot tiszi, miszerint a belügyministerium alá tartozó közigazgatási tisztviselőknek a folyó 1889. évi fürdő idény alatt u. m. május hó 20 tói junius 25-ig, s ismét ugyancsak f. évi augusztus 25-től szeptember 25-ig terjedőleg; a gyógyfürdő intézetében tíz (10) bútorozott lakszobát ingyenes használatra azon kedvezménynyel kész átengedni, miszerint a napi ágyneműért csak 20 kr, az újság illetménynek pedig csak file része fog számíttatni. Részemről ezen ajánlatot elfogadva, azt oly felhívással adom a törvényhatóságnak tudtára, hogy azon közigazgatási tisztviselők neveit, kik egészségük helyreállítása czéljából ezen kedvezményes helyeket elnyerni óhajtják, a gyógykezelés szükségességét igazoló orvosi bizonyítvány csatolása mellett, tekintettel külöuösen a kérvényezők anyagi viszonyaira, vélem legkésőbb f. évi április végéig közölje, és ez alkalommal az iránt is nyilatkozzék, hogy az illetők a kedvezményt a fentjelzett időszakok melyikében óhajtják igénybe venni. Megjegyezvén, hogy a megjelölt határidőn tul bejelentettek, csakis aunyiban lesznek figyelembe vehetők, amenyiben netalán be nem töltött helyek állanának rendelkezésre. Budapesten, 1889. évi április hó 11-én. Baross. 5,165. K. 1889. Szabolcsvár megye alisp ínjától. A járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. pénzügyminiszternek 24,767/89. sz. alatt kelt rendeletét, másolatban alantjegyezve, közhírré tétel s alkalmazkodás végett kiküldőm. Nyíregyháza, 1889. április 26. Zoltán János, alispán. (Másolat.) A m. kir. pénzügyminisztertől 24,767. sz. Valamennyi megye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. Az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanításra vonatkozó igények bejelentésének az 1888. XXXVI törvényczikkel meghatározott, illetve az 1889. V. törv.-czikkel meghosszabbított záros határideje a folyó 1889. évi ápril hó 30 án jár le. Midőn ezen határidő lejírtára a (megye, város közöuségét) figyelmeztetném, egyidejűleg ismételve figyelmeztetem arra is, hogy a hivatkozott 1888. XXXVI. t. cz. 13. § a, illetve az 1889. V. t. cz. 1 § a értelmében, ebben a határidőben, vagyis legkésőbb 1889. évi ápril hó 30-ikáig nemcsak a kártalanítási igények jelentendők be az illetékes kir. adófelügyelő, vagy kirendelt helyettesénél, hauetn mindazon esetekben, melyekben a jogosult a kártalanítást az 1888. XXXVI. t. cz. 6—10. §-ai alapján, vagyis a tőkekamat és járadékadó kiszabásánál megállapított jövedelemtől eltérőleg kívánja eszközöltetni, ugyancsak a hivatkozott 1888. XXXVI. törvényczikk 10., illetve az 1889. V. t. cz. 1. §-a szerint Írásban benyújtandók azok a bizonyítékok is, melyeket alkalmazni akar, ha pedig írásbeli bizonyítékai nincsenek, legalább Írásban bejelentendők a bizonyításnak azok a módozatai, melyeket alkalmazni kiván. Újólag felhívom ennek folytán a (megye, város közönségét), hogy azonnal a helyi viszonyok közt legalkalmasabbnak látszó módon hozza tudomására miudazoknak, kik a (megye, város) területén italmérési jogot gyakorolnak és kártalanítási ígénynyel bírnak, hogy ha ezeket az igényeiket legkésőbb a folyó 1889. évi ápril 30-áig az illetékes kir. adófelügyelőnél, illetőleg kirendelt helyettesénél írásban be nem jeleutik, kártalanításban egyátalán nem részesülnek. Figyelmeztesse őket továbbá, hogy abban az esetben, ha a kártalanítási összeg megállapítását a rendes alaptól eltérőleg, az 1888. XXXVI t. cz. 6—10. §-ai alapján kiváuják, nem elegendő az egyszerű bejelentés, hanem az eltérő bizonyításnak hely csak akkor adatik, ha szintén legkésőbb 1889. évi ápril 30 áig ugyancsak az illetékes kir. adófelügyelő, esetleg kirendelt helyettesénél bizonyítékaikat írásban benyújtják, vagy akkor, ha Írásbeli bizonyítékaik nincsenek, legalább megjelölik a bizonyítás azon módozatát, a melyet alkalmazni kívánnak. Mert különben, ha a bejelentés kellő időben meg is történt, de a bizonyítékok be nem terjesztettek, illetőleg meg nem jelöltettek, csak a tőkekamat- és járadékadó alapjául felvett jövedelem alapján lesz a kártalanítás megállapítható. Budapesten, 1889. ápril hó 18-án. Wekerle. 4,974. K. „ , , ^ggg Szabolcsvármegye alispánjától. A. járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter 19,093/89. sz. körrendeletét alkalmazkodás és szigorúan megfelelő eljárás végett alantjegyezve másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1889. évi április hó 19 én. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) M kir. belügyminiszter 19,093/89. sz. Körrendelet. A szeszadóról szóló 1888. évi XXIV. t. cz. végrehajtása iráut a m. kir. pénzügyminiszter ur által kiadott utasításhoz csatolt E. melléklet III. A. pontjában (rendeletek tára 1888. évi folyamának 120. száma) meghatározott denaturáló szerrel denaturált szesz használata körül a hozzám beérkezett hivatalos jelentések szerint visszaélések követtetuek el oly képpeu, hogy a denaturált szesz emberi élvezésre szánt italok előállítására használtatik. Minthogy azonban a szerrel űzött visszaélések, melyek meggátlása érdekében a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz mult évi 75,510. sz. a. a pénzügyi közegekhez kiadott körrendeletében intézkedett, nem csak a jövedék szempontjából, hanem az 1876. évi XIV. t. cz. értelmében a közegészségügy érdekében is inegakadályozandók. utasítom a törvényhatóságot, intézkedjék az iráut, hogy a pálinka kimérésével foglalkozó üzlet tulajdonosok a legszigorúbban ellenőriztessenek s a náluk készletben -levő pálinkák és égetett szeszes italok gyakori vizsgálat és vegyelemzés alá vétessenek. Mindazon esetekben a midőn denaturált szesznek, vagy denaturált szeszszel kevert szesznek, szabály ellenes elárusitása, forgalomba hozatala vagy annak emberi fogyasztásra és élvezetre való használása megállapittatott, az idézett 1876. évi XIV. t. cz. értelmében teendő intézkedéseken kivül a lefoglalt szeszes folyadék és a felvett jegyzőkönyv megküldése mellett még az illetékes pénzügyi közeg, illetve pénzügyi hatóság, a jövedék szempontjából szükséges intézkedések megtétele végett a legrövidebb idő alatt értesítendő. Ha a közigazgatási hatóság által az eszközleudő vizsgálatok alkalmával valamely szabályellenesség észleltetnék a denaturált szesz raktárolása körül, arról jegyzőkönyv veendő fel, s a jk. további eljárás végett az illetékes pénzügyi hatóságnak vagy pénzügyi közegnek megküldendő. Kelt Bndapesten, 1889. évi márczius hó 23-án. A miniszter helyett: Beniczku, s. k. államtitkár. 50,39. K. Í889 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. É tesitem, miszerint F.-Lítkén Biró Ferencznek 1 darab lova takonykór miatt kiirtatott. Kelt Nyíregyházán, 1889. ápril 25. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 2,469. K. ' , Iggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak és Nyíregyháza város polgármesterének. A ny.-bátori járás területén született teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét körözés esetleg megfelelő intézkedés végett kiküldőm. Nyíregyházán, 1889. márczius 14-én. Zoltán János, alispán. (Másolat a 2469/89. K. számhoz.) Névjegyzéke a nyírbátori járás területén az 1869. évben született teljesen ismeretlen hadköteleseknek : Ócsák György, Berki György, Golna István, Opre János, Nagy János, Mocsár Albert, Tóth István, Kántor István, Fried Dávid, Grosa Mendel, Pásztor András, Schleifer Gerzson, Daru András, Juha György, Katz János, Krak József, Esze Jáuos, Csókos Miklós, Euyedi János, Lőrincz Mihály, Tornai József, Balogh Czirill, Nagy János, Tejfel József, Nyalkási Mihály, Papp Alajos, Pintér János, Papp János, Vass Sándor, Babics Mihály, Molnár István, Sz. Nagy Lajos, Sándor János, Almásy Miklós, Bulcsu Sándor, Lesku Pál, Tóth Illés, Lengyel János, Maczkó Ferencz, Beri György, Radváuszky Jáuos, Szorocsiuszky András, Veres György, Vaskovics György, Borók János, Almási János, Horváth István, Jánosi Gábor, Kocsis Bertalan, Lihóczki József, Tóth István, Deutsch M Irton, Herskó András, Juhász György, Sáfár Izrael. Kelt Ny.-Bátor, 1889. február 23. Vay, főszolgabíró. 2,831. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A bihar-tordai járás teljesen ismeretlen hadköteleseinek névjegyzéke körözés ós esetleg megfelelő intézkedés végett kiküldetik. i Kelt Nyíregyházán. 1889. márczius 14. Zoltán János, alispán. Folytatás ii mellékleten