Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

».N Y í B V i D É H" — Felfüggesztett körjegyző. Lörinczy István kenézlői körjegyzőt, Jármy Jenő, a dadai felső járás főszolgabirája állásától felfüggesztette. A felfüggesztett körjegyző a főszolgabíró intézkedése ellen felebbezést adott be. — Az időjárásról. Ama bizonyos legöregebb embereket kellene megemlegetnünk, méltó jellemzésére mostani időjárásuuknak, mert bizonyára azok sem igen emlékeznek hasonlóra, a letűnt sok évek krónikái között. Meleget és hideget mérő jó Reaumeur higauy-oszlopai 0 felett 1 re sülyedtek le, s a jó tavaszi napsugár után vágyakozó emberiség meleg téli kabátba bújva ünnepelte meg a nagyhetet. Ez a páratlanul kirúgó időjárás a legtöbb gondot és bosszúságot okozza a gazdáknak, kik nagynehezen kiböjtölve a munka-inegakasztó sok esőzést, most csaknem fagyos földbe kénytelenek bevetni tavaszi vetésül a magot, minden reménységöket. Abban bizakoduak sokan, hogy talán a hagyományos májusi fagyok mérge vész el ebben a hideg időjárásban. Ebben a reménységben mindenesetre sok biztató van, de annyi bizonyos, hogy ugyancsak jól gunyászkodó hollónak kell lenni, ki az 1889-dik év nagypéntekén abban a kellemes helyzetben lehetett volna, hogy igazat adva a népdalnak, ezen szomorú emlekü napon mosta volna a fiát. — Nyíregyháza város gyalog-járda kövezési szabályrendelete a vármegye májusi közgyűlésén fog tárgyaltatni. E szabályrendelet mielőbbi életbelépésére igen nagy szükség van, mert legújabban is felebbezés adatott be a szarvas-utcza folytatólagos kikövezésének árlejtés utján való biztosítása ellen. — A színházi saison szerdához egy hétre, május elsején nyilik meg Nyíregyházán. A debreczeni színtársulat igazgatója kibocsátotta már erre vonatkozó jelentését. Esetleges visszaélések elkerülése végett tudatjuk olvasóinkkal, hogy bérletek gyűjtésével a társulat részéről Vedres Gyula úr, a társulat egyik tagja van megbízva. — Elutasító határozatot hozott a közlekedésügyi miniszter ama kérvényre, melyet Zomborszky János s több képviseleti tag a Nyírvíz szabályozás kérdésében intéztek hozzá azért, hogy a nyíregyházai határban levő oly földterületek, melyek a szabályozás által semmi előnyben nem részesültek, a szabályozási költségek viselése alól fölmentessenek. Az elutasító határozat megokolása az, hogy a szabályozási tervek szerint az érdekeltségi kötelékbe fölvett területek, ha azokon csatornavonal nem is megy keresztül, a szabályozás hasznában mégis részesültek ós részesülnek. A kérvény annak idején megfordult a városi képviselet előtt, s a miniszteri választ az most tudomásul vette. A határozatról a kérvényezők értesíttetni fognak. — Az ez évi sorozás előmunkálataival Nyireg)háza város katonai ügyosztálya már elkészült. A sorozáson megjelenni tartozó hadkötelesek névjegyzéke a városházán már ki van függesztve s mindenki által megtekinthető. — A Nyíregyházán emelendő közvágóhíd építése érdekében az árlejtés e hó 18-dikán tartatott meg a városháza nagvtermében. Mint értesülünk a legkedvezőbb ajánlatot Vojtovics ós Barzó helybeli építészek tették. — Párbajügy a törvényszék elótt. A Bónis Samu és Tarczali Dezső között mult évi julius havában végbement kardpárbaj ügyében a végtárgyalás e hó 29 én tartatik meg a helybeli kir. törvényszék előtt. — Athlóták Nyíregyházán. A debreczeni tornaegylet idei távgyalogversenyét május 16-án fogja megtartani. Ez a dolog bennünket annyiban érdekel, hogy — mint értesülünk — e verseny-ut végpontja ezúttal Nyíregyháza városa lesz. — Huszár-levél Amerikából. Kálmán Frigyes őrnagy úr, az 5-dik huszárezred helyben állomásozó II. osztályának parancsnoka kapta a napokban Amerikából a következő érdekes levelet, melyet szószerint, eredeti helyesírásával közlünk a következőkben: Bridgeport, 1889. márczius 2-dikán. Nagyságos Őrnagyúr, Kálmán Frigyes mind osztályparancsnokságnál jelentem magamat levéláltal mind KOECSO József Suster 3. századnál szolgáltam 1886.-tul, 1888. czik. A mikor haza mentem a katonalágtul, kütek nekem egyhajó kártyát ugy az zútnak indoltam, Nagyságos Őrnagy úrt felkérem ara, mint Osztályparancsnokságot, hogyha Esetbe jönne, és én halanám hogy a csatába kel meni, A Magyar országi katonaságnak, Akor én röktön, reá Szánom a zéletemmet, a Hazámér! hogy ha C3ak az Isten egéség melet fog hagyni. Felkérem, Nagyságos, Őrnagyúrt, Mindosztályparancsnokságot hogyha ojjan szives volna Engemmet, bejelenteni Az zezred parancsnokságnál, hogyén, Jellentetem Levéláltal magammat, Ammerikábul Azoztályparancsnoktágnál Őrnagy úrt felkérem ara hogy Ornagyúr aszt gondolya, hogy az csag trétabul irtain En eszta lovellet irtam a szivemből Őrnagy úrnak, Tisztelem Őrnagyúrt és különösen tisztelem, Nagyságos Benedek Jánnos főhadnagy úr! Tisztelem Szeutgáli Jenőt őrmesterúrt Bocsánatot kérek, a Nagyságos uraktul hogyha megsértetem Evei, bezárom levelemet Maradok Koscso Jószef, Suszter Alaszolgálya, Éljen a magyar huszár! — Drága potya. Mezősy László pazouyi földbirtokos kocsisa a mult napokban szekérrel jővén Tolcsváról Pazonyba, útközben fölvett szekerére egy gyalogos utas embert, aki — mikor Tokajba érkeztek — hogy ezt a szívességet meghálálja, behívta a kocsist a korcsmába egy ital borra s valami harapuivalóra. Az ismeretlen ember egyik liter bort rendelte a másik után, ennivalóban sem volt hiány, de mire fizetésre került a dolog, a vendégeskedő utas eltűnt a korcsmából, 8 a szegény kocsisnak kellett a 3—4 forintra menő cehhet kifizetnie. Pár nappal ezelőtt Nyíregyházán járt a szerencsétlenül járt kocsis, s nagy örömére fölismerte megugrott megvendégelőjét azok között a munkások között, kik a r. kath. templom mellett az uj feszület fölállításán fáradoztak. Csak az volt a baj, hogy valószínűleg az az ember is észrevette őt, mert mire a kocsis a főkapitányhoz fordulva, rendőri segítséggel újra a templomhoz érkezett, az ismeretlen ember tovább illant. — A debreczen-hajdunánási-büd szent-mihályi vasút büd-szent-mihályi állomásából kiindulva Tisza Lökig s innen a Tiszáig, továbbá Tisza-Löktől Nyíregyházáig, illetve a Dessewffy megállóhelyig, végül Ibránytól Buj é» Kótaj községek érintésével Nyíregyházáig, illetve a Des»ew£fy megállóhelyig vezetendő h. é. vasútvonalra nézve Horszky Jáuo3 mérnök vállalkozónak egy évre az előmunkálati engedély megadatott. — Holttest a Tiszában. Thuzsér község határában e hó 14-dikén egy férfi holttestét vetette partra a Tisza árja A holttest a községi elöljáróság közbenjöttével, orvosszakértőlog megvizsgáltatván, konstatáltatott, hogy mintegy két hónap előtt került a vizbe, s annyira feloszlásnak indult, hogy személyleírás róla fölvehető nem volt. Fogai után ítélve középkorú férfi lehetett; a rulii legnagyobbrészt lefoszlott róla. Minthogy pedig az előrehaladt feloszlás miatt semmi oly tünet, mely bűntény gyanúját kelthette volna, fölfedezhető nem volt, a holttest a thuzséri temetőbeu eltemettetett. — Epület-anyagok eladása. A nagyorosi utcza ama régi épületeinek alkatrészeit, melyek helyén az uj törvényszéki palota fog épülni, e hó 17-dikén árvereztette el a város. Összesen 1552 forint folyt be az eladott anyagokért, s ezzel a bontási költség is megtakarittatott. Az épület részekből a város részére is nagyobb mennyiség tartatott fenn. — Megbírságolt mészárosok. A főkapitányság három helybeli mészárost rótt meg egyenkint 50—50 forint pénzbírsággá], hiányos húskimérés miatt, tulajdon elleni kihágás czimén. A rendőrség ez erélyes eljárása bizonyára általános helyesléssel fog találkozni. — Az idei ujonczozás a május 10-től junius 20-dikáig terjedő időn belül fog végrehajtatni. Az alispáni hivatalban az ujonczozási tervezetnek részletes kidolgozása most vau folyamatban. — Húsvágó társulat Oroson. Orosról kaptuk a következő levelet: »Oros községben a mult óv folyamán létesült egy magyar húsvágó társulat azon czélból, hogy az addig méregdrága húsárakat ellensúlyozza, és igy a fogyasztó közönséget lehető olcsó és jó széki hússal lássa el. E társulattól miuden nyerészkedési vágy távol van, mert áldozat és küzdelemmel bár fenntartja magát csak azért, hogy polgártársaink meg legyenek kímélve sok felesleges kiadástól, és ne legyenek kitéve a szabad ipar szeszélyének, mint ezelőtt. Bátran merem állitaui, hogy e társulat fennállása óta 300—400 frt hasznot tesz a községnek, amennyiben 8 — 10 sőt 14 krral is olcsóbban kapjuk kilóját a buknak, mint az előtt.« — Öngyilkosságot követett el Túrán e hó 14-én egy Tóth Mihály nevű ember. Hogy miért, azt nem tudják. — A népfölkeló tisztképző tanfolyamok ügyében a honvédelmi minisztérium a következő értesítést teszi közé: »Minden féldatidár és huszárezred állomáson, a hol legalább is 10 egyén jelentkezik, folyó évi junius hó 17-étől julius 7-éig terjedő népfelkelő tisztképző-tanfolyam lesz felállítva. A felvétel iránti folyamodványok május hó l-ig azon népfölkelési járás parancsnokságához nyújtandók be, melynek területén az illetők tartózkodnak. — A talajjavitási és vízszabályozási hitelügy rendezése. Két fontos, vízszabályozási ügyeinkre nézve megmérhetetlen horderóvel bíró törvényjavaslat került legutóbb a képviselőház asztalára. Az egyik — mely a másiknak természetes folyamányát és következményét képezi — rég sürgetett pótlását képezi egy évtizedek óta érzett hiánynak. A magyar földhitelintézetet jogosítja fel e törvényjavaslatszabályozási és talajjavitási kölcsönök adására, és az ily kölcsönöure kiterjeszti a magyar földhitelintézetnek a jelzálogkölcsönökre vonatkozólag biztosított különjogait. A hitelképesség határát a javaslat a társulati ártér cat. tiszta jövedelmének 12-szeresében állapítja meg, de a kölcsön a becslés utján kiderített becsérték felére is emelhető. A talajjavitási és szabályozási záloglevelek kamatlába 4% lesz 50 éves törlesztéssel. Az évi járadék 4%%-nál több nem lehet. A törvény az ily kölcsönöknek teljes adó-, bélyeg- és illetékmentességet biztosit, a kölcsönkötvények szelvényeinek pedig azonkívül adómentességet biztosit és ugyanily mentesség biztosíttatik a földhitelintézet és az osztrák-magyar bank ezentúl kibocsátandó egyéb zálogleveleinek is. Az uj záloglevelek pupilláris biztosítékot fognak képezni. A vizi társulatokkal folytatandó levelezések a kölcsönök ügyében poriomentesek lesznek. Az intézet a kölcsönök viszatartandó 10% ából tartalékalapot fog képezni. A kölcsönjáradékokat & társu lat, illetőleg az intézet, esetleg a miniszter hajtja be. A kölcsönök féléves felmondás mellett visszafizethető lesznek. A második töryényjavaslat az ármentesitett területek földadójára vonatkozó 1881. évi XLII t.-cz. némely intézkedéseit módosítja és a társulatok terheit a hitelszüg ségletnek az előnyösebb feltételek mellett várható kielégítéséhez képest könyiti. — Magyarország 1886. évi tűzkár statisztikája. Magyarországban 1886 ban dühöngött tűzvész 4692 községben és 10,100 esetben. A tűzvész előidéztetett 1886 ban a) gyújtogatás által 2002 esetben, vagyis az összes tüzesetekből 20% volt kiderített s gyujtogatásból eredő tűzvész; b) gondatlanságból vagy hanyagságból előfordult tűzvész 1112 esetben; c) villáincsapás következtében 319 esetben; d) ismeretlen okból (mely esetek között számtalan a gyújtogatás is) előfordult tűzvész 6657 esetben. Az ismeretlen okból származott tűzvész évek óta minden évben 60—66%-ára rug az összes tűzvésznek. A tűzvész által okozott károkat a következőleg csoportosítjuk: az egészen leégett házak száma 8367-re rug, a részben leégetteké 3322-re, az egészen leégett gazdasági épületek száma kitett 11,502-őt, a részben leégetteké 1686-ot. Az elégett tárgyak és házi állatok összes értéke 12.700,311 frtra rúgott, melyből biztosítási kártérítés czimén megtérült 4.568,363 frt és igy az összes kárnak 35'97%-a! íme, a lángok martalékául esett tárgyakból 8 millió forintot érőért a tüzkárosodott felek kárpótlást nem nyertek. Az 1885-ben elégett tárgyak és állatok összes értéke kitett 15.787,979 forintot; a biztosítóintézetek által kifizetett kártérítés 5.835,860 frtra rug, azaz annyi, mint az egész kárösszeg 38'17%-a! Ebből az következik, hogy Magyarországban a tűzvész ellen az összes lakosságnak legfeljebb csak 40 —50%-a biztosit, mig 50—60% biztosítatlanul kénytelen élni hajlékában. — Olcsó utazás Budapestre. A m. á. v. debreczeni városi menetjegy irodája által f. hó 28-án d. e. 11 óra 36 p. társas kirándulást rendez Budapestre, mely szerint II. oszt 9"40 III. oszt, 6.70 krba kerül jóvet menet; e kirándulásban részt venni szándékozók már jelenkezhetnek fent nevezett irodában. Debreczen, főpiacz, Telekiutcza sarkán. Csarnok. Arany lakodalom. (Olaszból.) I. Gyönyörű tavaszi vasárnap. Nyaralójuk terraszán, egyszerű zsölyeszékben két ősz alak ül egymással szemközt. Szundikálnak. A férfi bóbiskálással, mintha a napsugarakat beszürcsölné; a nő oldalt hajlott nyakkal s félig nyílt ajkain álmodozó mosolylyal. — Miről is álmodozh.itik ? — Talán legutóbb született unokájáról — az ölében alig megkezdett kis kék harisnya fekszik s egy kherubnak kellett letörölnie jóságos arczárói a redőket. — Kettőjök közzé, a földre esett hírlap mellé telepedett Medor. 0 is ősz. Tizenöt éves a szegény pára s már csaknem egészen megvakult. A tavaszi napon mind a hárman déli álmukat aluszszák, a melyhez már évek óta hozzá vannak szokva. Tavaszazai és őszszel a napon, nyáron a lombos fák hüs árnyában, télen a kandallónak vígan pattogó tüze mellett. Egyszerre kling, kling, kling! hangzik a távolból. Medor nyugtalan ugrásokat tesz s ugatni kezd; a fasorban zörög a porond, kocsik állanak meg. ... Az öreg felemeli a fejét, a tisztes matróna felnyitja álomittas szemeit. Gyermekeik jönnek a vasárnapi ebédre. Gyermekeik! mily édes szó. A fiuk ötvenéves s már nagypapa! De mit tesz az! Ha öreg az ember, nem lát nagyon élesen, az ősz hajakat mindig szőkének hiszi. — Jó napot, mama ! — Jó napot, fiam . . .! Nemde, igy beszélsz te is, kedves olvasónő, ha megcsókolod csecsemődet? S igy fogsz beszélni negyven év után is. Az anyai szív örökké fiatal, sohasem fonnyadó virág, mert soha nem szenved hiányt harmatban, napsugarakban, könnyekben s mosolyban. Da pszt! Közeledik a bébé . . . s minden elnémul. Bébé négy éves, az utolsó előtti dédunoka. Szép mint Ámor, egészen uj ruhába öltöztették, takarosan fel van cziczomázva. . . . Nagy bokrétával lép elé, kissé megzavarva az általános hallgatás által. Bátorság . . . »kedves nagypapa* — súgja a mamája. S Bébé utána mondja, megakad . . . ismétli . . . újra megakad . . . gondol ... 8 most bejutott a kerékvágásba. ... S mily kedvesen gagyog! Szerencsére egészen közel áll a nagymama füleihez, kiveheti. •Évforduló . . . ötven év . . . házasság.* Elég ennyi, a többit megértette. Ah, azért nem hiányzik hát ma senki. Itt vannak Kiind, nagyok és kicsinyek; eljöttek aranylakadalmukat megülni. S a jó öreg asszony megindulva emeli zsebkendőjét a szemeihez. . . . Bébé megakad; nem érti mit jelent a dolog. Csókokra volt elkészülve s egy barázdán át homlokára hull A szépauyának könycsepje ! A biztató jelek és súgások daczára nem tudja tovább folytatni. Légy nyugodt, kedves gyermek, mi szükség is van jó kivánatod befejezésére! Megértették gagyogásodat, mindenkinek arczán mosoly ül. Jöjj közelébb, hogy mégegyszer megcsókoljanak; szépapád le akarja szárítani homlokodról a verejtéket. II. Leszállt az éj, szép csillagos éj, oly szelíd ós csendes, mintha nem is tünt volna el a nap, hanem felolvadott volna az égbolt pírjában, szikrákat szórva szét s a légkör lehűlése visszahagyna egy darabot korongjából a holdnak. A gyöpön végére jár az ebéd. Mély csend támadt, olyan mint előbb, a Bébe szónoklata előtt. Most a szépapán van a beszéd sora. Feláll . . . gyenge szava remeg a belső meghatottságtól s mint a gyermek, megakad ő is s ismétli mondását. Régi dalt éuekel, régi jó időknek, ötven év előtti lakodalma napjának dalát. A szívből jönnek szavai, csillog a szem. sugárzik az arcza, ismét a harmincz éves vőlegény . . . fölemelt fejjel, mosolygó ajakkal, örömittas szemekkel üríti ki poharát az utolsó cseppig. . . Hurrah, hurrah! Koczintanak a pezsgős poharakkal ; elmés toasztokban fejezik ki jó kivánataikat, öreg és ifjú kezet szőrit egymással, üde és megtört hangok olvadnak össze a sziv zenéjében. Későre jár az idő, hüfösebb a levegő. Az öregek, szép- és nagyszülők behúzódtak a házba, hogy az ablakból nézzék a tűzijátékot. Felöltőket hoznak a gyermekeknek, s a fiatalság vidám csapata a holdsugaras gyepről nézi az éji ünnepélyt. III. 11 óra, a tűzijáték véget ért. Az egész társaság együtt van az első emeleti nagyteremben, s a szolgák is az ajtóhoz gyűltek s tiszteletteljesen néznek az ősz párra, mely a tánczot megnjitni készül. Egy—kettő—három. Megszólal a hegedű. Largo ' Largo ! Másfél évszázad keríngőre gyújt. . . Andante ! .. • A nagypapákra került a sor .. . Crescendo ! Amoroso ! A fiatalság járja. Presto, prestissímo ... Utána csinálják a gyermekek. Mily vidámság ! Mily csapongó jó kedv ! De nagyon késő, az ünneplő öregek ki vannak merülve. Nagy zsölyékben ülnek s alig képesek védekezni az álom ellen. A megszokás az ő koruknak élete; s megszokták a tyúkokkal feküdni le. Vasárnaponkínt kilenczig is a vhistasztal mellett maradnak, de most már éjfél is elmúlt. — Bébé, mondj jó éjt! — súgja gyermekének az idősb meny. S kezdetét veszi a csókok defilé-je. De még nem ért véget az ünnep. Hátra van még egy meglepetés ... Az est folytán újonnan rendezték be a hálószobát. Párisból uj bútorokat hozattak s el távoli-