Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

talos pénz corpus delictit képez, vagy pedig ezüst esetleg aranypénzből áll. Felhivom a törvényhatóságot, hogy a hatósága alatt álló összes hivatalokat a fentebbiekről értesíteni és megfelelő eljárásra utasítani szíveskedjék. Budapest, 1889. évi márczius hó 2-án B. Orczy Béla, s. k. 3'

3

7*' K

j Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljárőknak. A m. kir. belügyminister 3222/IV. b. számú intézvényének másolatát megfelelő intézkedés és szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. márczius 21. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminister 3222/IV. b. sz. Körrendelet. A cs. és kir. közös hadügyminister urnák a m. kir. honvédelmi minister úrhoz intézett s velem közölt átirata szerint számos esetben tapasztaltatott, hogy a cs. és kir. katonai földrajzi intézet tisztjei által Magyarország területén fölállított háromszögelési jelvények a lakosság által oly annyira megrongáltattak, hogy teljesen hasznavehetetlenné váltak, sőt igen gyakran ezen jelvények egészen el is tűntek. Minthogy ezen a közérdekben tetemes költséggel felállított háromszögelési jelvényeken a közelmúltban is jelentékeny kár okoztatott, felhivom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság lakos ságát, amennyiben hasonló rendeltetésű jelvények a területén léteznének, vagy olyanok esetleges felállítása után a lehető legszélesebb körű módon figyelmeztesse, miszerint az ilynemű kártételektől tartózkodjék, s erről alantas hatóságait megfelelő rendőri intézkedések megtétele s nevezetesen a tettesek minél gyorsabb kiuyoinozása végett oly megjegyzéssel értesítse, hogy jövőre a háromszögelési jelvényeken okozott bárminő károk a községekben az elöljáróság által a főszolgabírónak, városokban pedig a tanácsnak haladéktalanul bejelentendők, s amenynyiben az annak folytán megejtendő vizsgálatból kitüunék, hogy a kár a köteles felügyelet hiánya miatt történt, azon esetben a községi elöljáróság, illetve a városokban a felügyelettel megbízott közeg fog felelőssé tétetni, és a kellő vigyázat elmulasztása következtében szükségessé válandó minden javitás az illető község költségén keresztül vitetni. Budapesten, 1889. évi február hó 23-án. B. Orczy Béla, S. k. 3,532. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Somogyvármegye alispánjának 3584. sz. átiratát megfelelő eljárás s 30 nap alatti jelentés tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1889. márczius 22. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Somogyvármegye alispánjától. 3584/89. szhoz. Valamennyi vármegyei és sz. kir. város törvényhatóságának. Van szerencsém felkérni tek. czimet, hogy Lovró Fe encz kis-atádi lakos gondnoksága alá helyezett Molnár Jánost, ki nevezett gondnokától még 1887. év május hóban eltávozott s azóta vissza nem tért, nyomozni, s az eredményről engem értesíteni szíveskedjék. A nyomozandó Molnár János személyleirása: születési helye Felső-Segesd, születési éve 1846., vallása r. kath., nagysága közép, arcza hosszas, szeme fekete, szemöldei feketék, orra rendes, haja fekete, összes fogai hiányosak, bajusza barna vastag, egyébb ismertető jele nincs. Kaposvár, 1889. évi márczius 7-én. Csépán, alispán s. k. 4,460. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter 16,594/89. sz. a. kelt leirata másolatban tudomás vétel és alkalmazkodás végett a föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak kiadatik. Kelt Nyíregyházán, 1889. április 11. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 16,594/89. V. szám. Földmivelés-, iparés kereskedelmi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Minthogy Cseh- és Morvaországban, továbbá Alsó-Ausztriában ós Galicziában a ragadós száj- és körömfájás nagy mérvben uralkodik, az 1888 ik évi VII. t. cz. 5-ik § a alapján szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek Cseh- és Morvaországból, továbbá Alsó-Ausztriából élő állapotban való behozatalát, illetve átvitelét ezennel megtiltom, illetőleg a Galicziából származó sertésekre nézve f. évi január hó 4-én 395/89. V. sz. a. általam elrendelt és Liptó, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Máramaros vármegyék közönségével közölt behozatali, illetve átviteli tilalmat, a hivatkozott törvény alapján, a Galicziából származó szarvasmarhákra juhokra és kecskékre is ezennel kiterjesztem. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem; a Galicziával továbbá a Morvaországgal ós Alsó-Ausztriával határos törvényhatóságokat pedig ezenfelül felhivom, hogy jelen rendeletemnek azonuali végrehajtása iránt intézkedne és annak eredményéről tegyenek hozzám jelentést. Budapesten, 1889. április 3-án. A miniszter helyett: Matlekovits. 4598. K. József és Zöld Róza szülőktől származott Lőrinczi Juliánná kéjhölgyet hatósága területén nyomoztatni, és feltalálás esetén úgy az ő mint szülői illetősége és valódi ueve felől kikérdezni, s engem az eredményről annak idején értesíteni. Sz.-Udvarhelyt, 1889. márczius 26. Az alispán helyett: Kénoluk Lajos, főjegyző. — Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Zolyom vármegye alispánjának 3034/89. sz. megkeresését megfelelő eljárás végett alantjegyezve másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1889. évi április hó 10-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat 3034. sz) Valamennyi tek. törvényhatóságnak. Csernyánszki András Zólyom városi illetőségű, 1856. évben született és 1878. évben besorozott katona, jelenlegi tartózkodási helyének kipuhatolása iránt megejtett nyomozás szerint, 1882. évi október hó 23 án Beszterczebányáról Rózsahegyre jelentkezert, az utóbbi helyről vett értesítés szerint azonban oda nem érkezett meg. Felkérem, hogy nevezett egyént hatósága területén nyomoztatni és feltalálás esetében tartózkodási helyéről értesíteni szíveskedjék. Beszterczebányán, 1889. évi márczius hó 23-áu. Csiszkay s. k. alispán. Szabolcsvár megye alispánjától. 4,422

. K. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi iniuiszter 12,329/89. szám alatt kelt rendelete másolatban tudomásvétel és közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyiregyháza, 1889. évi április 12-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) A m. kir. földmivelés , ipar- és kereskedelmi minisztertől 12,329/11. száin. Valamennyi törvényhatóságnak. Tekintettel azon körülményre, hogy számos két éves tanfolyamot végzett gyógykovács, állatorvosi gyakorlatot folytatott és ezek az esetben, ha 1888. VII. t. cz. 117. §-a reájuk egész szigorral alkalmaztatnék, eddigi kenyérkeresetüktől megfosztatnának, az ily két éves taufolyamot végzett gyógykovácsok állatorvosi gyakorlata iránt ezennel a következőket reudelem : Az ilyen gyógykovácsok, ha 1. magyarországi illetőségűek ; 2. két éves gyógykovács taufolyamot sikerrel végeztek ; 3. szolgálati idejüket a közös hadseregnél, vagy a m. kir. honvédségnél jó minősítés mellett töltöttek el; 4. a katonai szolgálatból történt kilépésük után, az 1888. évet megelőzőleg már két éven át a polgári életben állatgyógy gyakorlatot űztek és végre, ha mind e körülményeket az 1890. év márczius hó 31 ig, a vezetésem alatt álló minisztériumhoz benyujandó kervérvéuyhez csatolandó bizonyítványokkal hitelt érdemlő módon igazolják, egy gyakorlati iráuyu vizsgálatra bocsájtatuak, melynek sikeres letevése esetén, állatgyógy gyakorlatra jogosító engedélyt nyernek, azonban sem községi hatósági, sem városi, sem törvényhatósági vagy állami alkalmaztatásra való igényre nem jogosíttatnak. A kérdéses vizsgálat folyó évi november, 1890. évi május és november és 1891. évi május első hetében, az állatorvosi tiszti vizsgálat vizsgáló bizottsága előtt teendő le. A vizsgálatra való bocsájtatás iránti kérvény a vizsgálat határidejét megelőzőleg egy hónappal előbb nyújtandó be. Ezen vizsgálat tárgyait képezik: a) gyógyszertau és rendelvény szerkesztés; b) kórboncztan (a szarvasmarhák, juhok és sertések betegségei által előidézett káros változások); cj részletes kór és gyógytan (a szarvasmarhák, juhok és sertéseknél előforduló betegségek megállapítása és gyógykezelése); d) járványtan; ej mútételek, melyek szarvasmarhákon, juhokon ós sertéseken hajtatuak végre. A ki csak egy vagy legfölebb két tautárgyból nem felel meg, a vizsgálatot egyszer ismételheti, de ha felelete több tantárgy ból nem kielégítő, a vizsgálatot nem ismételheti. A vizsgáló bizottság tagjainak dijait az államkincstár terhére vállalom el. Erről a törvényhatóságot tudomás vétel, és törvényhatósága területén leendő közhírré tétel végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy a kir. állami állatorvosokat ezen rendeletemnek a gyógykovácsokkal való közlésére, egyidejűleg sziutéu utasítom. Budapesten, 1889. márczius 30 án. Széchenyi, s. k. 4,199. K. 0 , , —1889 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomás vétel végett közlöm, miszerint Laskod községe „Laskod község törvény bírája" felirattal, egy uj kék-festékes pecsétnyomót készíttetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. április 12. Zoltán János, alispán. 1889 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. Udvarhely vármegye alispánjának 1056. sz. megkeresését másolatban megfelelő eljárás ós jelentés tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. április 11-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.)Udvarhely vármegye alispánjától 1056/89. sz. Valamenyi törvényhatóságnak. Felhivom a tek. társhatóságot,szíveskedjék állítólag Remete községben Lőrinczi 2,013. K. ~ 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A nyiregyháza város sorozó járás területén született teljesen ösmeretleu hadkötelesek névjegyzékét körözés és esetleg megfelelő intézkedés végett kiküldőm. Nyíregyházán, 1889. márczius 22. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat a 2013/89. K. számhoz.) A Nyiregyháza városi sorozó járás területén született teljesen ösmeretleu hadkötelesek névjegyzéke: Botos József, Blana József, Fried Ábrahám, Gyeskó János, Grósz Dávid, Iguácz András, Korcsis Ferencz,Kovács Mihály,Lucsinszki György, Lukács Mihály, Micsik József, Morzsolya Imre, Molik Jáuos, Márton János, Nagy János, Nyitrai Mátyás, Pollák Géza, Polonka József, Pásztor Lajos, Potyók András, Répás András, Ritter Móricz, Simkó István, Steiner József, Varga Jáuos, Vofcsák János. Nyiregyháza, 1889. évi február 10-én. Bencs László, sorozótauácsos. 4,682. K

. Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomás vétel végett közlöm, miszerint Kálló-Semjén község ax alább jelzett lenyomatu kék-festékes bélyegzőt készíttetett. 1. „ . . . jkv. szám. A túlsó lapon leirt állatot . . . megvette .... lakos. Kálló Semjén, 18 hó . . 2. „Az egészségi bizonyítvány 10 napra megujittatik; irányítás .... Kálló-Semjéu 18 hó . . 3. .Irányítás Kálló-Semjén, 18 hó . . Kelt Nyíregyházán, 1889. április hó 16-áu. Zoltán János, alispán. [ggg Szabolcs vármegye erd. albizottsága. Krassó Szörény vármegye erdész, albizottsága 67/89. sz. alatt értesít, miszerint a temesi járás főszolgabirája által 1882. julius 26-án 56/8. sz. alatt, Bősz Hedvig valeabouli erdőbirtokosnál alkalmazott Cirlea Dimitru erdőőr részére kiállított és elveszett eskübizouyitváuyt megsemmisítette. Határozat. Az eskübizouylat megsemmisítése a bizottság által vezetett nyilvántartásba felvétetik, s a járási fószolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljáróinak a „Nyírvidék" utján tudomására hozatik. Miről a debreczeni kir. erdő-felügyelőség, továbbá a Nyírvidék" hivatalos lap utján a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyházán, 1889. április 13-áu. Vidovich László, biz. aljegyző. 4,845. K. a ,, , j sg

f bzabolcsvarmegye ahsp ínjától. A járási föszolgabiráknak. A kör- és községi állatorvosi állomások rendezése tárgyában beadott javaslatot, másolatban oly felhívással melléklem, hogy azt a járásbeli községekkel azonnal tárgyaltatva, a felveendő jegyzőkönyveket az 1888 évi VII. t. cz. 129. §-a alapján adandó véleményével hozzám f. évi május hó 5-ig okvetlenül beterjessze. Kelt Nyíregyházán, 1889. ápril 15. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Tekintetes alispáu úr! Szabolcsvármegye területén az 1888. évi VII t. czikk alapján alakítandó vármegyei kör- és községi állatorvosi állomásokra nézve, tekintettel a figyelembe veendő körülményekre, indítványomat a következőkben van szerencsém előterjeszteni: A szabályrendelet, mely ez irányban alkottatni fog, az 1889. év befejeztével lépne életbe, és igy nem lenne akadály, hogy az egyik vármegyei állatorvosi állomás azon időtől beszüntettetnék, s igy lenne szervezve: I. Egy vármegyei állatorvosi állomás, Nyiregyháza székhelylyel, 300 frt évi fizetés, 300 frt uti átalány és 100 frt lakbérrel. II. A tiszai járás részére, Mándok székhelylyel, egy kör-állatorvosi állomás 300 frt fizetés, 100 forint lakbér és 100 frt uti átalánynyal. III. A kisvárdai járás részére, Kisvárda székhelylyel, egy kör-állatorvosi állomás 300 frt fizetés, 100 frt lakbér, 100 frt uti átalánynyal. IV. A bogdáuyi járás részére, Kemecse székhelylyel, egy kör-állatorvosi állomás 300 frt fizetés, 100 frt lakbér és 100 frt uti átalánynyal. V. A dadai felső járás részére, Rakamaz székhelylyel, egy kör-állatorvosi állomás 300 frt fizetés, 100 frt lakbér és 100 Irt uti átalánynyal. VI. A dadai alsó járásban: a) Polgáron egy községi állatorvosi állomás S00 frt fizetéssel. bj B -Szt.-Mihály és T.-Büd község részére, B.-Szt.Mihály székhelylyel, egy községi állatorvosi állomás 300 frt fizetéssel. c) T.-Lök, T.-Dada, T.-Dob, Báj, Csobaj, Pthrügy, T.-Kenéz, T.-Ladány, Tardos, T.-Eszlár részére T.-Lök székhelylyel egy kör-állatorvosi állomás, 300 frt fizetés, 100 frt lakbér, 150 frt utiátaláuyuyal. VII A nagy-kállói járásban • aj Nagy-Kálló, Kis-Kálló, K.-Semjén, Apagy, Napkor, Balkáuy, Biri, Hugyaj, Geszteréd községek részére Nagy-Kálló székhelylyel egy kör állatorvosi állomás 300 frt fizetés, 100 frt lakbér és 100 frt utiátalánynyal. bj Ujfehértóu egy községi állatorvosi állomás 300 frt fizetéssel. c) Ny.-Adony, Szt.-Gy.-Ábrány, B.-Ábrány, Bánháza, Mártonfalva, Ny.-Acsád, Gelse, Mihálydi, Szalmad, Szakoly, Bököny községek részére Ny.-Adony székhelylyel 300 frt fizetés, 100 frt lakbér, 100 frt utiátalánynyal. VIII A ny.-bátori járás részére Ny.-Bátor székhelylyel egy kör-állatorvosi állomás 300 frt fizetés, 100 frt lakbér és 150 frt utiátalánynyal. IX. Nyiregyháza városban egy városi állatorvosi állomás 300 frt fizetéssel. Tisztelettel megjegyzem, hogy az alkotandó szabályrendeletbe felveendő leáz az, hogy a körorvos székhelyén a községi állatorvosi teendőket teljesíteni tartozik, továbbá, hogy a körhöz tartozó képviselő testületek a kör-állatorvos választásához hány szavazattal fognak járulni. Nyiregyháza, 1889. ápril 15. Alázatos szolgája: Vidovich László, aljegyző. Folytatás u. mellékleten