Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-01 / 14. szám

,N Y í B V I D É IC" Dienes igazgatótól a következő távirat érkezett: Tokaj, márcz. 28. Dadáról a roppant magas árvíz meghágta az eddig feltétlen biztosnak tartott partokat s tódul az alsó-szabolcsi ártérbe. Szabolcsmegye e része, Hajdú és Szolnok megyék községei esetleg ezen átömlés által veszélyeztetteknek mutatkozván, felkérem alispán urat, egy roppint nagy vidék erdekében, szíveskedjék ez átömlést szakértő közege által megszem'éltetni s az áttódulás mérve és horderejéről nekem a szemle után azonnal értesítést küldeni. Ha a védelmünkre bizott gátak állapota engedné, a szemlén megjelenni főmérnök és én is kötelességünknek tartanánk. E távirat folytán Hajdü és Szolnok vármegyék alispánjai és Debreczen város polgármestere megfelelően értesíttettek. T.-Dob elöljárósága 28 dikáról a következő táviratot küldte: A nyárszegi töltés elszakadása következtében itt előállott veszély, a tölgyerdei gát átvágása, a gyepi töltés megerősítése és az urkusz gát megfejelése által ma már megszűntnek tekinthető. A dadai magas partok a Bátka és Csonka mentén 200 méter szélességben árasztattak el, s rohan az ár méter magasságban, perczenként 300 köbméter vUzel Dada, Dob, Bűd és Szentmihály kög9égek felé, elárasztva eddigelé mintegy 50,000 hold földet, sőt Büdöt és Szentmihályt is. Erre, valamint Lök felé az ár a tengerhez hasonló, s minden közlekedés teljesen szünetel. H.-Böszörményben a polgármester a tiszai töltés védelmére kirendelte a lakosságot, de vonakodtak elmenni, ugy bogy katonai karhatalmat kellett igénybe venni. Bosszúból aztán felgyújtották a polgármester házát s a nagy tömeg tétlen, összetett karokkal nézte a tüzet, alig akadt pár ember, aki az oltásban segített. Tisza árja két helyen, Dadánál és T.-Löknél ömlik Büd és Szent-Mihály felé. Az árt nem lehet feltartóztatni. Tisza-Lökön alig van ház szárazon. Az egész falu víz alá került. Bűdre is betört a víz; a községet már alig lehet menteni. Szent-Mihályra sürgősen kértek segítséget a körgát építéséhez. A nánási határból a tedejí puszta nagy részét s az egész réti földet körülbelől tízezer holdat tegnap és az éjjel elöntötte a víz. A tanyákról előző napon az összes lakosság rémülve menekült. Valószínűleg a Yíd pusztai és a böszörményi tanyákat is elérte az ár. Nánás nyugoti részét félteni lehet az árvíztől. Ezért megfeszített erővel építik a város körül az ui védgátakat. 1830-ban is víz alatt volt a város ezen része; a mostani árvizet nagyobbnak mondják, mint az akkorit. A kár az elöntött gazdagon termő földeken már is temérdek. Tokajban kétszázázötven ház áll már víz alatt, és a kincstári sóházban, a raktáron levő mint egy 110 kocsirakomány kő- 4s zsáksó van kitéve, menthetlenül a teljes megsemmisülésnek. A Tisza zúgva vágtat a koloszszális épület egyik kapuján be s a másikon ki. Irtózatos ezen helyzet és keserű megpróbáltatás Tokaj város lakosságára nézve. A szegényebb forsuaknak, kik az alsóbb utczákban laktak, ugy szólván uiiudenük odaveszett, és a legnagyobb nyomornak néznek elébe. A 30-ik és 31-diki sürgönyök, a 30-dikán támadt nagy vihar hatásáról tudósítanak. Tisza-Lököt a nagy szél által felkorbácsolt hullámok osaknem teljesen megsemmisítették. Nagyfalu teljesen romba dűlt, s a többi elborított községek is iszonyú károkat szenvedtek. — A Tisza Mármarosban még mindig árad. Zoltán János alispán 31-én visszaérkezett a vész színhelyéről. A nőegylet mult évi számadása. A) Bevétel: 1886. évről maradvány 31 frt 10 kr. Januárban bejött 216 frt 60 kr. Februárban bejött 235 frt 33 kr. Márcziusban bejött 80 frt. Áprilisban bejött 92 frt. Májusban bejött 209 frt 48 kr. Juniusban bejött 68 frt. Juliusban bejött 61 frt. Augusztusban bejött 181 frt 34 kr. Szeptomberben bejött 191 frt 37 kr. Októberben bejött 90 frt. Novemberben 7 frt 65 kr. D^czemberben bejött 50 frt 20 kr. Összesen 1514 frt 07 kr. Részletezve a bevételeket: 1886-ról maradvány 31 frt 10 kr. Tagsági dijakból 448 frt. Jótékony adomáJuliska egy szemrehányó pillantást vetett felém és az nekem annyira fájt, hogy megmérhetlen fájdalmamban fenékig üritém az előttem álló pohírt. Ekkor — óh csodák csodája — a kislány odajött hozzám és az angyalok hangján fülembe súgta: — Jöjjön Pluvius ur, menjünk egy kicsit sétálni ! Ez váratlan gyors győzelem volt. Nem is kérettem magamat kétszer, hanem feledve bort, csapot, papot, követtem az én legújabb ideálomat. Ha poéta volnék, most gyönyörűen le tuduám irni, hogy milyen szépen ragyogtak a csillagok. Igy majd csak a puszta tények elsorolására szorítkozom. Juliska karon fogva vonszolt fel s alá a fasorban, melynek lombozatán csak elvétve hatolt át egy-egy fénysugár. Én bátorságot vettem magamnak át is ölelni őt. — Szeret engem Juliska! — kérdőm a hangskálák legepedőbbjén. — Hogyne? Imádom! — volt a válasz, mely elszédített. — Juliska én rögtön megkérem a kezét! — kiáltám valóságos halálmegvetéssel. — Ne, az istenért, ne menjen be ! Maradjon idekünn! — esedezett a kis leány, engem nem kis zavarba hozva' — Hát maga csak ugy akar szeretni ? — Igen csak ugy, C9ak ne menjen be! — Talán meg is szöknék velem! — Meg hát! A poharak vigan csengtek odabenn és én kezdtem magamat nem jól érezni. Szíves házigazdám vendégszeretetével C3ak nem élhetek vissza, ez a leány meg egészen odáig volt értem. Húszszor is megkísértem, ha talán sikerülne megszabadulni és megmenteni erényeimet, de Juliska erősen belém kapaszkodott és ellenállhatlan erővel uyokból 188 frt 34 kr. Árvák keresete toll-fosztásból 34 frt 85 kr. Jámbor András tartozásából 12 frt. Bál és színi előadásból 341 frt 95 kr. Városi tőke kamatjából 20 frt 83 kr. Az ipariskolától visszatérittetett 12 frt. Pénzintézetből kivétetett 350 frt Cieufreri Sámuelné és Péter Lászlóné tagok adománya 75 frt. Összesen 1514 frt 07 krajezár. B) Kiadás. Januárban 220 frt 19 kr. Februárban 204 frt 31 kr. Márcziusban 87 frt 79 kr. Áprilisban 105 frt 85 kr. Májusban 229 frt 80 kr. Juniusban 82 frt 96 kr. Juliusban 51 frt 34 kr. Augmztusban 102 frt 32 kr. Szeptemberben 183 frt 97 kr. Októberben 32 frt 26 kr. Novemberben 71 frt 23 kr. Deczemberben 112 frt 76 kr Egyenleg átvitel 29 frt 29 kr. Összesen 1514 frt 07 kr. Részletes kiadás: Az árváknak élelemre 376 frt 07 kr Segélyezésre 200 írt. Pénzintézetekben elhelyeztetett 443 frt. Vegyes kiadásokra 221 frt 48 kr. Ápolónő fizetése 140 frt. ipariskolának a műkedvelői előadás jövedelmének fele 79 frt 23 kr. Tüzkárosultaknak 25 frt. Egyenleg átvitel 1888 ra 29 frt 29 kr. Összesen 1514 frt 07 kr. C) Vagyon-kimutatás 1887. decz. 31-ig. A 10,200. sz. takarékpénztári köuyvben 294 frt 67 kr. A 10,199. sz takarékpénztári könyvben 840 frt 39 kr. Az 1,446. sz. Szabolcsi banki könyvben 938 frt 28 kr. Az 1,447. Szabolcsi banki könyvben 203 frt 77 kr. Az 1,388. sz. Szabolcsi banki könyvben elkölthetetleu alap 175 frt. A 2,915. sz. Ipar- és kereskedelmi banki könyvben 420 frt 10 kr. A 2,91G. Ipar- és kereskedelmi banki könyvben 614 frt. Tőkesitett kamatok 1887. deczember 31-ig 111 frt 34 kr. Nyiregyháza városinál elhelyezett pénzről szóló jegyzék 369 frt 26 kr. Jámbor András kötvényén 31 Irt 06 kr. Tagsági hátrányok : régi 9G forint, uj 222 frt. Az árvaházi épület és telek értéke 1600 frt. Az 1887. évről szóló pénztári maradék 29 írt 29 kr. Az öt árva nevére szóló 1052, 1391, 1392, 1794, 1795 számú Ipír- és kereskedelmi bank könyvben elhelyezve s 1887. decz. 31-ig kiszámított kamatokkal 39 frt 37 kr. Összesen 5984 frt 53 kr. Nyiregyháza, 1887. deczember 31. Bástliy Barnáué, nőegyl. pénztáros. A nyíregyházi nóipariskola vagyoni kezelésének kimutatása 1887. évi január I tői deczember 31-ig A) Bevétel. Maradvány 1886-ról 225 frt 76 kr. Tandíjból befolyt 1887-re 533 frt. Nőegyleti bál és egy thea-estély jövedelméből 183 frt 49 kr. Csengeriné űrnő adománya 100 frt. Növendékek kézimunkájából 83 frt 85 kr. Virágkiállítás jövedelme 47 frt 46 kr. Kézimunkakiállitás jövedelme 35 frt 15 kr. Adományok 7 frt. Ve gyesekből befolyt 121 frt 61 kr. Összesen 1337 frt 32 kr. B) Kiadás. Tanítónők fizetése 830 frt. G'pek beszerzésére 151 frt. Csengeriné urnő adománya elhelyezve a 9916 számú takarékpénztári könyvecskén 100 frt. Harisnya kötésért fizettetett, a növendékeknek 31 frt 85 kr. Vegyes 143 frt 60 kr. Összesen 1256 frt 45 kr Pénztári maradvány 80 frt 87 kr. Összesen 1337 frt 32 kr. C) Vagyoni állapot 1887. decz. 31-én. Pénztári maradvány£80 frt 87 kr, a 9916. számú betétkönyvecskén (Csengeriné) 100 frt. Két darab varró gép 110 frt, egy kötő-gép 186 frt, egy Smger varró-gép 65 frt. Bútorzat értéke 194 frt 53 kr. Nyolcz himző korét 6 frt. Különböző apró tárgyak 20 frt. Egy.Singer varró-gép 58 frt. Egy Seifert kötő gép 188 frt 40 kr. Összesen 1008 frt 80 krajezár. Nyiregyháza, 1887. deczember 31. Chotvács Ágostoné, nöipariskolai pénztáros. A számodások tételről-tételre megvizsgáltatván, helyesnek találtattak. Nyiregyháza, 1888. márczius 3. Kovách Gergelyué, n. e. elnök. Májerszky Béláné, Szamnell Aurélné, n. e. alelnök. n. e. alelnök. Krasznay Gáborné, Korányi Iinréné, számvizsgáló bizottsági ta^ok. Leffler Sámuel, Máthé György, n. e. titkár n. e. jegyző. vont le a kertbe, a sürü lugasba, ahova a pillangó is csak párját keresni jár. Méltó vagyok az erkölcsnemesitő egylet diszelnöki állására, mert a lugasba érve, leültem a kis padra, a fejemet Juliska vállára hajtám é8 —tessék elhinni — csupa jóakaratból elaludtam. A nap már magasan állott — szokták mondani — mikor felébredtem. Egészen tisztáu emlékeztem az este történtekre. Rendbe szedtem derangirt toilettemet és felmentem a házba. Juliska ép a regg9Ü elkészítésével volt elfoglalva. Mögéje lopóztam és egy csókot nyomtam arcára. A kis lányt egyszerre elfutotta a harag. — M csoda szemtelenség ez ? Elámultam Erre a fogadtatásra igizán nem számítottam. — Ejnye Juliska, nem volna 3zives ezt a picike csókot másként kvalifikálni? Hiszen tegnapi magaviselete különben is feljogosított rá. — Az én magamviseletem? Hát hogy viseltem én magam ? — No Juliska ! — szerettem volna tovább enyelegni. — Hát nem erővel húzott ki tegnap a szobából ? Nem vallott-e szerelmet ? Nem akart e-megszökni velem? Aztán akárhogy kértem, a világért se akart beereszteni a szobába? . . . — Nem hát! — És miért? — Mert maga olyan sok bort ivott . . . — És? — A szobát tegnap suroltattuk . . . — És? — Ez volt az egész ! — No lám! Pluvius. ÚJDONSÁGOK. Az árvízkárosultakért! Vármegyénk egy részét a Tisza felduzzadt árja viz alá borította. Megtakarított gyümölcsei a múltnak, mezőgazdasági és ipari kulturák, s édes reménységei a jövendőnek lettek semmivé! A föld népének hajléktalanokká lett ezrei várják a felebaráti segedelmet! Akiket ínségbe juttatott az árvíz! Ki az, aki gazdagul forintjaival, szegényül filléreivel ne igyekezne enyhíteni a szegények nyomorát? A könyörület és kötelesség teljesítésére hívja fel a sorsnak e nagy csapása a vármegye minden fiát. Akik szerencsés helyzetüknél fogva elkerülték a veszedelmet! Nyiregyháza városa, a vármegye székhelye elől jár a könyörületesség gyakorlásának, a kötelesség teljesítésének nemes példájával. Pár óra alatt másfél ezer forint gyűlt össze, s a kibocsátott gyüjtőivekeu bent a városban s a tanyai lakosság között nagy mennyiségű pénzbeli adományok s élelmi czikkek gyűjtetnek! A csapás, mely a vármegye egy nagy részét érte, kell, hogy közös legyen mindnyájunkkal. Nyiregyháza város példáját követni kell a vármegye mind azon részeiben, melyeket a pusztító vész megkímélt. Városok és községek vezető férfiainak, befolyásos egyéneinek kell kezükbe venni az ügyet, s megindítani és szervezni a segítésnek munkáját. Meit csak igy lehet megmenteni a rombadőlt falvak, elpusztult mezőgazdaságok népét a megsemmisüléstől. S ennek a segítségnek gyorsan kell érkeznie! Mert a falvaikból kimenekült nép, mindenét ott hagyva magával, megmentve csupán puszta életét, kenyér nélkül vau. Kétszer ad, ki gyorsan ad! Az árvízkárosultak javára szánt pénzbeli adományokat szívesen elfogadja, nyilvánosan nyugtázza, s a vármegye alispáni hivatala utján rendeltetési helyére juttatja lapunk szerkesztősége is. Adakozzunk ! Olvasóinknak és lapunk minden bariUinak boldog ünnepeket kívánunk ! — Graefl József főispán, a vármegyében beállott árvíz-voszély folytán a hét folyamán Budapestről Nyíregyházára jött. Zoltán János alispán az árviz-veszély színhelyén lévén, távolléte alatt Miklós László főjegyző helyettesíti. — Értekezlet a városházán. E hó 27 dikén, kedden d. e. Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt értekezlet tartatott a városháza tanácstermében ama módozatok megállapítása czéljából, melyeket az árvízkárosultak javára Nyíregyházán eszközlendő gyűjtés szervezésére vonatkozólag megállapítani kellett. Az értekezlet kimondta, hogy a gyűjtés a legszélesebb körben megindítandó, s a gyüjtőivek kellő számban kiosztandók oly egyének között, kik a gyűjtésre készséggel vállalkoznak. Az értekezlet e határozata folytán a könyöradományok gyűjtése már folyamatban van, s értesüléseink szerint idáig is már igen szép eredményeket mutat föl. — Lelkész jelölések a felső szabolcsi ev. refnrm. egyházmegyében. A kis- és nagybákai harmad osztályú lelkészi állomásra e hó 27-dikén d. e. 11 órakor történt meg a jelölés. 12 pályázó közül a következők jelöltettek : 1. Hubay József uyiregyházai segédlelkész, 2. Barcsa Endre ajaki segédlelkész-tanitó, 3. Molnár Miklós eperjeskei rendes lelkész, 4. Rácz Gyula thuzséri rendes lelkész, 5. Bakó Károly gyulaházai rendes lelkész. A 12 pályázó közül kettőt pályázat alá nem lehetett bocsátani. A rainocsaházai negyed osztályú lelkészi állomásra 9 pályázó közül (mind képesittetett) a következők jelötettek: 1. Hatvany Pál segédlelkész, 2. Debreczeny Gyula nsgy váradi vallás tanár, 3. Vitéz Gyula kemecsei segédlelkész, 4. Brassay Károly galaczi misszionárius, 5. Erdélyi Imre nagykállói segédlelkész. A választások a jövő hóban fognak megejtetni. A kandidálás Nyíregyházán volt. — Felhívás adakozásra Oldali Jenő tiszaeszlári r. k. és Lápossy János ref. lelkész a következő felhívást bocsátották ki: »Tisza Eszlár község lakosait, az e hó 23-án éjjel bekövetkezett gátszakadás folytán, a jelen nemzedék érésére már negyed izben tette a Tisza fékvesztett áradata hajléktalanokká, s élelmüktől s a jövő megélhetés reményétől megfosztottakká. Nem volnánk állásunkra a az eten alkalomból alakult segélyező bizottságban reánk ruházott tisztségre méltók, ha — mint a nyomor és inség közvetlen szemlélői — szerencsétlen lakostársainl: érdekében, kik közül mintegy 7 800-an lettek hajlékaiktól s élelmüktől megfosztva, fel nem emelnők esdő szavunkat a nagy közönség előtt, tisztelettel kérvén, hogy a gyakori csapások terhe alatt különben is kimerült s most véginaégre jutott lakostársainkat jelen kétségbeejtő helyzetükben segélyezni s e czélra szánt adományaikat, akár e lapok szerkesztőségéhez, akár közvetlenül a fentemiitettek bármelyikéhez eljuttatni méltóztassanak. « 7* Az ártézi kút munkálataiban egy kis szüneteiéi állott be, amnenyiten ismét ujabb csövek levezetésére van szükség. A fúrással már 240 méternyire haladtak le. Az ünnepek után a munkát folytatni fogják. — A dalárda április 7-diki hangversenyének rendezeseben egy kis változás történt. A rendező bizottság ugyanis, tekintettel arra a nagy csapásra, mely Szabolcsvarmegye egy jó részét az árvíz által érte, s tudván azt, nogy a szerencsétleneken való segítés a társadalmi tevékenyseg és áldozatkészség minden erejét igényli: eltérve az eredeti tervtől, mely szerint a mulatság tiszta jövedelme a dalegyleti zászló beszerzésére lett volna fordítandó, ezt a szabolcsvármegyei árvízkárosultaknak fogja adn>. Egy okkal több, hogy a közönség e hangversenyen tömegesen megjelenjen! ,