Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 12-ik számához. e tekintetben adott véleményét, melyet a közgyűlés is magáévá tett. Utalunk e tekintetben lapunk 10-diki számában az állandó választmány üléséről hozott tudó­sításra. Nyíregyháza városa képviseletének, a 350,000 frtos kölcsön felvételére vonatkozó határozata került ezután a közgyűlés elé, mely a határozatot jóváhagyta azzal a megjegyzéssel, hogy a kötvények majd annak idején a törvényhatósági jóváhagyási záradék rávezetése czél­jából bemutattassanak, s hogy az ezúttal egyik köt­vényre felveendő 150,000 forintnak hovafordításáról a város képviseletéhez okmányos számadás lesz beter­jesztendő, 8 a város képviselete által megvizsgált száma­dás azután a törvényhatóságinak is bemutattas sék, s végre hogy a felveendő kölcsön össze*;, az erre vonatkozó kép­viseleti határozatban megszabott czélok megvalósítására fordittassék. Ezzel a közgyűlés véget ért. A „Szabolcsmegyei kör" márcziusi esélye Budapesten. Ünnepet ültek széles e hazában, emlék-ünnepét annak a nagy napnak, mely határt képez a régi és uj idők, a gyászos mult s a fényes jövő között. Mert év­századok óta csak e napon kezdett ismét a magyar nem­zet Istennek ama legnagyobb, legtökéletesebb áldásában részesülni, melyet hosszít szenvedés és bűnhődés után igazán megérdemelt s melyre a természettől minden nép, minden nemzet hivatva van: értem a szabadságot. E na­pon merte kimondani a lelkes ifjúság a szót, mit régóta annyian epedve vártak s aminek megvalósulását mégis lehetetlennek tartották. Szabad lett mindenki! E napon rombolták le azokat a válasz-falakat, melyek egyik oldalán a szegény nép rabszolga-munkára volt kárhoztatva, mig a másikon a hatalmában elbiza­kodott zsarnoki önkény osztogatta parancsait. — Egyenlő lett mindenki! S e napon kiáltották ki először azt a szót is, mely után többé nem lett idegen saját honában a magyar: testvériség. Testvér lett mindenki! Ennyit teremtett 1848. márczius 15-én az ifjúság­ban képviselt nemzet akarata. Ma már negyven éve annak! Az öregek, kik akkor öröm-könnyekre fakadtak, rég sírjaikban porlanak; az ifjak öregekké lettek bár, minden letöltött év fényesebbé teszi előttük a nagy nap emlékét. S az ifjak kegyelettel adóznak a nemzet nagy halottainak s lelkesedést merí­tenek az aggok öröméből. Márczius 15-dike az ifjak ünnepe! Negyven év hosszú idő s megváltozott azóta min­den: királyával kibékülve a béke áldásait élvezi a nem­zet, — művészet, tudomány, ipar, kereskedelem települ meg a csatatéreken, hogy másodszor is boldogítsa a szabadságáért megfogyott, de meg nem tört nemzetet. Hanem az ifjúság lelkesedése nem változott s nem is változhatik soha: mert a hősök félistenekké, a vezérek Messiásokká lesznek minden következő ivadék helyesen itélő szemei előtt. Ünnepelt a magyar ifjúság mindenütt: ünnepelt a mi körünk is társas estélyén, Tóth István elnök lel­kesítő beszéddel s a .Rendületlenül" elszavalásával, Vietorisz József pedig alkalmi költeményével adózva a hős elődök emlékezetének. Szép volt az, mikor az ember maga előtt látta együtt Szabolcsvármegyének lelkes fiatalságát, amint a testvériesség poharát ürítette a nemzet megváltójára: Kossuth Lajosra, mig a kör saját zenekara hazafias dara­bok kitűnően sikerült játszásával uralkodott a kedélye­ken, most merengő gondolkozóba ejtve, majd kitörő örömre ragadva a hangokban megtestesült érzelmek iránt fogékony sziveket. Egymásután kerültek elő a Rákóczy-índuló, Tavasz elmúlt.. ., Kossuth-uóta s több régi és uj kedvelt darab s ha az ifjúság tapsolt, félig sem adott kifejezést elismerő köszönetének. Eddig az estély hazafias komoly része, mig annak kedélyességét a fáradhatatlan zenekaron kivül, mely most Rossini „Samirimis" operájának egy gyönyörű rész­— De Lujzám kérlek. Váljon ki kezd megint feleselni, én vagy te ? Miért is lenne a tied az utolsó szó 1 Oh én csak azon csodálkozom, hogy tudsz te olyan hölgyeket, kiket alig ismersz, csinosnak, kedvesnek találni s nekem — esküdött feleségednek — már azt se mon­dod, hogy — hogy szép vagyok. És a nő sirva nyul köténykéjéhez. — De Lujzácskám . . . Lujza szó nélkül elhagy és becsapja maga után az ajtót, alig néhány perez múlva, mint egy fúria rohan vissza s az izgatottságtól remegő hangon mondja, mi­közben kazével erőseu gesztikulál: --És én mégis megmutatom a szomszédos lakóknak, hogy én ki vagyok, bánom is, ha Xactipe­nek magának tartanak is — ezt a rendetlenséget tovább nem tűröm, nem, ha békebiróhoz kell is mennem. — Da édes Lujzám, minek izgatod fel magadat ennyire, a leány ki lesz szidva, s a dolognak vége ! Oh! nálad hamar vége van mindennek, tudod mi vagy te? le vagy . . . — Szerencsémre be sem fejezve mondatát, ismét elsiet és én meghallom kedvencz angóra macskájának keserves miau-ját. — Jaj, elméikedék tovább a professor ur, csak ne is mondtam volna hogy a szomszédné csinos, de hát ki gondol mindjárt valami roszra ! A családi élet láthatára a legv&ltozékonyabb, lehet a legszebb kék — s egyetlen légvonat s a sötét felhők itt vannak; jó is előrelátónak lenni, s vastag kabátot hordani, mert ha van is a házasélötben az embernek nagyon melege, másik pillanatban már ugy lehűlhet, hogy a fogai is vaczognak. Én ma a feleségemnek bizonyára csekély okot ad­tam a heveskedésre, és semmit, hogy most ismét barát­ságos és vidám legyen. letét és sok más magyar s idegen darabot játszott jó­kedvvel tűzzel, — különösen Németh Zsigmond komikus szavalata („A hold elegiája* Petőfitől) s Harsányi Gyula felolvasása („Szarvacskák". Iíárom kis törtéuet) biztosították. Mindkét pont zajos tetszéssel fogadatott, annyira, hogy ezek által jókedvre gyuladt és 4 rendes s 5 pártoló taggal szaporodott társaságunk, — miután még a hivataláról igazolatlan mulasztásai miatt letett Mandel Imre helyébe Hoffmaun Sándort választotta meg póttagul s a legközelebbi uagy szünidő alatt Nyíregy­házán rendezendő jótékonyczélu nyári mulatság tervéuek megbeszélésével a bizottságot bizta meg, — csak a késő éjjeli órákban oszlott szét szivében egy szépen sikerült estély kedves emlékével. Macsolai Barna. Uj lakbér-szabályzat. Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 16-diki ülésében tárgyalás alá vette és elfogadta az uj lakbér szabályzatot. A dolog közérdekű voltánál fogva közöljük azt egész terjedelmében. 1 § Nyíregyháza város területén a lak-, üzleti és egyéb helyiségekre vonatkozó bérlési ügyekre nézve, ha a felek és bérleti viszonyt kölcsönösen megállapítás foly­tán másként vagy egyátalán nem rendezték, ezen szabály­rendeletben foglalt határozatok irányadók. 2. §. A bérleti év negyedei május hó 1-én, augusztus hó 1 én, uovember hó 1-én és februárhó 1-én kezdődnek. A tisztán áruk berakása czéljából bérlett helyiségek (árurak­tárak) bérletének tartama, ha külön megállapodás létre nem jött, tekintet nélkül a bérösszegre és a kibérlés időpont­jára, mindig a kibérlés napjától számított három hónapra terjed. 3. §. A bér mindenkor előrn fizetendő és pedig negyedévenként még az oly helyiségek után is, melyekre nézve a felmondási határ idő egy negyedévnél hosszabbra szabatott; havi bérletnél a bérösszeg havaukiut előre fizetendő. 4. §. A bérfizetés minden negyed évnek, havibérle­teknél pedig a hó elsőnapjának este 6 óráig teljesítendő. Boköltözés esetében a házbér mindenkor a beköltözés megkezdése előtt fizetendő le. 5. §. A bérleti szerződés akár szóval, akár írásban költetett, foglaló nélkül érvényes, de ha a felek között foglaló köttetett ki, a szerződés csak a foglaló lefizeté­sével tekintetik megkötöttnek. A midőn foglaló köttetett ki, de annak mennyisége meghatározva nem lett, ez eset­ben az egész évi bérösszeg 4%-a, havi bérleteknél pedig a havibérösszeg 8%-a fizetendő foglalóképsn. 6. §. Mellék járulékok, u. m. világítás, szemét ki­hordás, csatorna, árnyékszék és emésztőgödör, katonatartás, kéményseprés, járdatisztítás stb. tisztitási dijak, a bér­lőtől csak az esetre követelhetők, ha azo'i fizetése, ille­tőleg teljesítése kiköttetett. 7. §. A. felmondási idő rendszerint negyedéves, ki­véve a havibérleteknél, melyeknél a felmondás a lejárat előtt 15 nappal eszközlendő. Fél évi a felmondási idő a következő bérleteknél; 1-ör boltoknál, ügynökségi és kereskedelmi irodáknál, raktároknál és ráktárul szolgáló térségnél és pinczéuél melyekért évi bérben legalább 400 frt bérdij fizettetik. 2-or bérösszegre való tekintet nélkül szállodáknál, kávéházaknál, vendéglőknél, sütőmű­helyeknél, gyáraknál és ezen helyiségekhez tartozó és ezekkel együttesen kibérelt lakások, raktárak, istálló, padlás, pincze és egyébb házrészeknél. '/< évi a felmondási idő a bérösszegre való tekintet nélkül, nyilvános és magán tanintézetek, nyilvános és hitel intézetek, hatósági és ha­tóságilag engedélyezett magáD, jótékony intézetek, gyógy­szertárak és ezekhez tartozó, vagy ezekkel együttesen kibérelt helyiségekre nézve. Oly lakásokra vagy épület részekre, melyekkel együttesen nem csupán élvezetre szánt kert vagy gazdasági czMra használt földterület is lön kibérelve, nem különben gazdasági épületek bérleté­nek felmondására, nem a jelen lakbérleti szabályok ha­tározatai, hanem a gazdálkodás követelményeinek meg­felelő haszon bérlet stb. általánosan elvei alkalmazandók. a. szabályszerű felmondási idő eltelte előtt a bér emelés hatályba nem lép. A negyed éves bérletek alá eső bér­Mosoly, mi közvetlen a harag után jön, követve egymást, mint villámlást a dörgés — tudom már nem állandó — sőt villanyos eredeti! s minden pillanatban kénszagot terjeszthet, s én már előre is köhögök tőle, midőn nem hozzám fordulva mondja: — A te bájos hölgyed aligha fel nem ültetett, mert ma az abroszt virágaim fölött rázta ki, most pedig a mi folyosónkon áll, s veri ki a szőnyegeket. Kinyitom az üveg ajtót s csakugyan — ott áll a leány s a mi orrunk alá poroz. Én méregbe jövök. De igy szeret Lujza engem látni, mort neki ilyenkor csak mondani kell, hol ül a madár, amit le akar lövetni és lövök is piff, paff, puff. — Jaj! Da kedves vagy, hadd csókoljalak meg, mondja nőm ilyenkor. Én tnár készen voltam, hogy kiütöm a leány kezéből a szőnyeget, de csodálkozásomra ma Lujza csil­lapított. — Hadd csak! moudá, majd beszélek én a leány gazdájával, a szomszéd ur rán ugyÍ3 igen előnyös be­nyomást gyakorol. — Te rád, az ur? — Rám az ur, rád az asszony, s ugy hiszem meg­magyarázhatom néked, hogy ez igy nem tarthat? Én belenyugszom, — Lujza elnéz. — Soká elbe­szélget a szomszéd úrral, s végre vissza tér mosolyogva. Dj gyermekem, igy én is féltékeny lehetnék I Lujza szeméből győzelem sugárzik. A dolog végre rendbe jön mondja; — mintha bizony csak az hiányzott volna, hogy ő vegye kezébe az ügyet. Csakhogy a házi békesség helyre van állítva, gon­dolja a tanár ur, s egész nyugodtan engedi át magát egy kis délutáni szunyókálásnak, midőn erős csengetés zavarja fel ismét. leteknél a novemberi negyedkor, a féléves felmodás alá eső bérleteknél az augusztus évnegyedkor vagyis mind­két esetbea február elsőjén kezdődő hatálylyal, bérbe adó a bért fel nem emelheti. 8. §. A felmondás mind a bérbe adó mind a bérlő részéről negyedéves felmondásoknál az évoegyed első 1—8, félévi felmondáboknál pedig az év negyed 1 —15 nap­jának esti 6 óráig aként intézendő, hogy a költözködés ideje csak május, augusztus és november havi évnegyed kerdelére essék; a költözködés tehát a 9 ik §-ban fog­lalt eset kivételével, a februári negyed kezdetére nem eshetik. 9. § Ha azonban a lakbér uem fizettetett be, a háztulajdonosnak a lakbér teljes lefizetéseig joga van ezen határ időn túl is a 8-ik §-ra való tekintet s a ren­des felmondási idő figyelembe vétale nélkül felmondani, sőt ha a lakbér a folyó negyed év utolsó napjáig sem fizettetett le, akkor a bérlet a negyed év végével még azon helyiségekre nézve is, melyek iránt negyedévnél hosszabb felmondás van kikötve, vagy melyek hosszabb időre szerződés mellett adattak ki és e szerződésben ellenkező kikötés nem foglaltatik, felmondás nélkül le jártnak tekintetik, és bérlő a bérbeadó kívánságára azon­nal kiköltözni tartozik. A bér nem fizetés okából történt felmondásnál, tehát a költözködés, a februári negyed kezdetére is eshetik. Az első évnegyedi bérösszeg teljes lefizetése előtt bérbe adó a beköltözést tűrni nem köteles és a mennyiben a bérösszeg a be nem költözött fél által az év negyed kezdetétől illetőleg a szerződétileg kikötött költözködési időtől számított nyolcz nup alatt sem fizet­tetnék le, bérbe adónak jo^a van a bérlési viszonyt a foglaló megtartása mellett megszűntnek tekinteni, avagy pedig a felmondási időtartamra a helyiséget bérlő kárára és veszélyére másnak bérbe adni és a bérkülönbözetet, vagy ha a bérbe adás nem sikerül, a szabályszerű fel­mondási időre járó bért a foglaló betudásával követelni. 10. §. A bérlő mindjárt a bérlet megkötésekor kijelenteni köteles, hogy mi czélra óhajtja a béreit helyi­ségeket használni. A bérlemény csak a bérlet megköté­sekor megállapított módon használható. A mennyiben a bérlemény mi czélra leendő haszuálata a kibérlés alkal­mával meg nem állapíttatott, az esetben bérbe adó uem köteles oly használatot tűrni, mely a bérlemény termé­szetével és rendeltetésével, avagy bérlőnek a bérbeadó előtt tudva lévő foglalkozásával ellenkezik, továbbá a mely a bérlemény sérelmével vagy veszélyeztetésével jár. 11. §. Ha a bérlő a bérleménynek szerződés vagy sza­bály ellenes használatától el nem állana, ez esetben azonnal jogosult bérbeadó minden felmondás, és a már előre teljesített bér fizetés vissza követelhetése nélkül a bér­leménynek a 22-ik §-ban meghatározott költözési idő alatt leendő kiürítését követelni; a fentebbiek szerint vissza tartott bér összeg azon része azonban, melyet a bérbeadó a netaláni ujabbi bérlőtől kárpótlás képen nyerhet, az elköltözött volt bérlőnek visszafhetendő. (Vége következik.) ÚJDONSÁGOK. Árviz-veszóly a vármegyében. A hosszú és kemény télnek és sok havazásnak — ugy látszik — mi sem kerülhetjük el a veszedelmeit. A gyorsan megindult olvadás az árvízveszély csapásaival fenyegeti a vármegye egy részét. A bajt az idézi elő, hogy a Nyirviz csatornák fenékig vannak fagyva s szín­ültig megtelve csaknem jég-keménységüvé összeállott hóval. A hóviznek tehát nincs lefolyása. Az alábbi jelen­tések a Demecser, Berkesz, Keék községek környékén beállott árvíz-veszélyről adnak tudósítást. Krasznay Péter, a bogdányi járás fószolgabirája e hó 6-dikáról a felső tiszaszabályozási társulat igazgató­jától azt az értesítést vette, hogy a Berkesz alatti Nyir­viz csatorna hó ós jégtorlaszok folytán kiöntéssel fenye­get. 13-dikáról ujabb jelentés érkezett a főszolgabíró­hoz, hogy bár dinamittal is megkisérlették a jég meg­indítását eszközölni, mindazáltal a víz a felső részeken folyton emelkedésben van, ugy hogy a gát elszakítása minden órán várható. Krasznay főszolgabíró a helyszi­— Egy levél! mondja a belépő leány. Nekem? — Nem a tekintetes asszonynak. — Lujza egy levél neked ! » Asszonyom ! Ha ön azt hiszi, hogy kicsinyes házi dolgok ürügye alatt, — mik különben is csak engem, a házi asszonyt illetnek — óraszámra elbeszélgethet a férjemmel, ugy igen csalódik. Most annál inkább megparancsoltam a Bzobaleányuak, hogy ezután senki után ee kell tekintettel lennie. Darázs Klára.* El fogok hordozó skodni, mondja nőm boazankodva. Kiköltözni ! — s a borzasztó bútoros kocsi jelen meg szemeim előtt, s már látDi vélem a nagy felfordu­lást, sok kisztnit, kasztnit. Egy egész napi tartózkodás, egymásra hányt ágy­nemű és konyhaeszköz között, megborzsszt. Várj Lujzám, mig a házi úrral beszélek. Utolsó próba. Azonban Klein ur vo nakodik, biztosit, hogy minket jobban szeret, b«szél a sok üres lakásról, kárról, szóval ő semmibe sem avatkozik. Na Lujza, legjobb lesz, ha e kis boszantásokat fel se vesszük, mondám. — Én engedjek! semmi esetre. Egy perczig se ma­radok tovább. Sajnos, ismerem az én Lujzámat, ha igy beszél, minden további mulatságnak vége! Isten nevében tehát! hadd áljon elő az a borzasztó bútoros kocsi . . . Oh azok az asszonyok ! Cs . Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents