Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

Nyirvidék" IX-dik évfolyama, Nyíregyháza, 1888. január 1. 1-só szám. GAZDASAGI ERTEMTO A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSÖ-TISZAVIDÉK1 GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. A Langshan tyúkok gazdasági értékéről. A vasmegyei gazdasági egyesület most három éve elhatározta, hogy a meglehetősen elhanyagolt s vajmi kevés figyelembea részesült baromfi tenyésztést némileg fejlessze, az az iránti kedvet ébressze, fokozza. Legczélszerübbnek vélte nemesebb fajú s nagyobb testű baromfitojásokat osztani szét az egyesületi tagok kőzött. A sokféle tyúkfaj között, mely ma tenyésztésre ajánltatik, kiszemelte a Langshan, Plymouth Rock, Brahmat és a Houdant. Miután az elősorolt fajok tisztán tenyészve a megyében feltalálhatók nem voltak, részint más megyében — részint külföldön levő nagyobb tenyészdékből kellett *a költésre szánt tojásokat rendelni. A tapasztalat sajnosan arról győzött meg, hogy a messzebb vidékről hozatott tojások túlnyomó része nem volt csiraképes, az az zápon maradt, mely körülmény onnét eredt, hogy a tojások útközben nagyobb mérvű rázkódást szenvedtek. Részint ezen baj elkerülésére, de főleg azért, hogy alkalmam nyíljék egyik-másik fajról közvetlen szemlélet és megfigyelés alapján tájékozást szerezhetni, elhatároztam, noha ezen czélra alkalmas helyiséggel nem igen rendelkeztem, hogy egyik lajt tisztán fogom tenyészteni, azaz más tyúkfajtól teljesen elkülönítve. Az 1885-ik évi bécsi baromfi-kiállitást megszemlélve s főleg az ott hallottak után Ítélve, választásom a Langshan tyúkra esett, ezt szemeltem ki tenyésztésre s rendeltem gróf St. Genois GrossKunczendorfi tyúkászatából, melyből személyesen is láttam 12 drb tojást, ebből kikelt 3 drb és pedig szerencsémre 2 jércze és 1 kakas, tehát 1 törzs. Reá következő 1886-ik év tavaszán el kezdtek a jérczék tojni s költés idejében adhattam már az egyesületi tagoknak 60 tojást, ezen felül még nyertem az év folyamán több drb tojást, de számukat nem jegyeztem fel, mert azt vártam, hogy legalább 4—5 drb tyúkom legyen, mert akkor ki van zárva azon eshetőség, hogy a jó vagy rosz tulajdonokat az egyedek előnyére vagy esetleg hátrányukra tudjam be. Az 1886-ik évi tojásokból kikelt csibékből megtartottam részemre 3 drb jérczét, tehát czélomat elértem. Az 5 tyúk és l kakasból álló Langshan-tyukjaimat egy 2 négyszögölnyi dróthálózattal bekerített helyre — mert szűk udvaromban több hely nem jutott — helyeztem el s lakásul egy deszkából összeállított kis tyúkházat állítottam fel, tehát ennek területével is kisebbedett a 2 négyszögölnyi tér. Mindebből látható, hogy tyúkjaim a lehető legkedvezőtlenebb viszonyok között tartatnak, nélkülözik a szabad tért, meleg ólat s főleg a szükséges Ipar és kereskedelmi növények termelése Magyarországon. — Irta: Gelléri Mór. — (Víge.) Herba hyoseiami. (Maszlagos beléndek.) Gyűjtetik évenkint 25 — 30,000 klgr. Ára 1882-ben kezdetben 35 —40 írttal, őszkor a kivitel szünetelése miatt 15 — 25 frttal jegyeztetett. Nagy mennyiségek maradván készletben, az olcsó jegyzés 1883-ban is állandó maradt és csak a legszebb minőség volt 25—30 frttal értékesíthető. Herba stramonii. (Maszlag.) 1882-ben mintegy 25,000 klgr. jött forgalomba korlátolt kivitel mellett 15—20 frtnyi áron, 1883-ban a készletek csekély kereslet miatt felszaporodván, az ár 12 frtra szMlt le. Herba centauri min. Nagy kelendőségnek örvendett. Az évi gyűjtés eredménye csak 5—6000 klgr. Az ár 1883-ban 40—50 frtig felment. Ugyanezen évben régibb készletek mintegy 10,000 klgr. mennyiségben szintén eladattak külföldre 25—30 frtnji áron. Flores chamomillae vulg. (Székfüvirág.) Az évi gyűjtés 15—20,000 klgrot eredményezett. A hanyag kezelés miatt csak kevés szép minőségű árú került piaczra. A kifogástalan minőségű árú 1883-ban 40—50 frton, a gyengébb minőségű 16—16 frton kelt. Flores malvae arb. (Fekete mályvarózsa.) A fuxin használatának betiltása újból e festéknövényre irányozta a figyelmet. 1882-ben mintegy 20,000 klgr. nyeretett és a szép, tok nélküli árú jól kelt 110—130 frtjával, mig 1883-ban Franciaországban a kereslet csökkenvén, az ár leszállt 80—90 frtra és a nyert mennyiség jobbára készletben maradt. rovartáplálékot, melyet húshulladékok adása által némileg pótoltam ugyan. Az 1886—1887-diki tél szigorú volt, novemberben beköszöntött s majdnem ápril 1 -éig tartott s daczára ennek, tyúkjaim szellős házikójukban minden legkisebb baj nélkül kiteleltek. Igaz, nagy gondot fordítottam arra, hogy fekhelyük száraz legyen, ezt elértem az által, hogy hetenkint bőven hintettem fürészport házukba. 1886. november 1-ső napjaiban nyertük az utolsó tojást. November, deczember és januárban azután hi£ba néztünk tojást, bizony nem találtunk s én ezen nem is csodálkoztam, mert szellős, hideg ólban bizony aligha lehet kedve a Langshan tyúknak is a tojásra, annál kevésbbé, mert az összehasonlítás kedvéért teljesen hasonló viszonyok között tartott 2 darab közönséges magyar tyúk sem tojott még január hóban sem. Itt megkívánom jegyezni, hogy hibát követtem el, mert a magyar tyúkból is hasonló számút kellett volna tartanom, de nem volt helyem. 1887. február 2-án megkezdték a Langshan tyúkok a tojást, 8—10 nappal később a két magyar tyúk, előbbeniek szorgalmasan tojtak s én hűségesen jegyeztem a tojások számát annyival inkább, mert az egyesületi tagok között osztottuk szét — feljegyzéseimet folytattam junius 18-áig — ekkor osztván ki a legutolsó költésre szánt tojást. Feljegyzéseim tanúsága szerint tojott az 5 drb Langshan tyúk február 2-ikától junius 18-ikáig, tehát 137 nap alatt 258 drb tojást, esik tehát egy napra 18 tojás és 1 tyúkra 51-6 drb. Azután pontosan nem jegyeztem többé, mert konyhai czélokra lettek a tojások felhasználva, de megközelítő pontossággal merem állítani, hogy junius 18-dikától mai napig legalább 200 darab került kamránkba. Meg kell jegyeznem és ezt hangsúlyozni kivánom, hogy egyik Langshan tyúkom — nem tudom mi okból — 3 hétig betegeskedett s igy természétes, hogy ezen időben nem tojott, tehát az ezen időre eső tojásmennyiség a többi tyúkok javára tudandó be. Részemről jövő évben pontosan folytatni fogom feljegyzéseimet azon különbséggel azonban, hogy nemcsak egy időszakban, hanem egész éven át teljesíteni fogom. Ha tekintettel vagyunk arra, hogy tyúkjaim kedvezőtlen viszonyok kőzött tartattak, tekintve az elért eredményeket, magam részéről bátran ajánlhatom a Langshan tyúkot nagybani tenyésztésre, mert nemcsak mint dísz-, de főleg mint haszon-baromfi méltó figyelmet érdemel. A kakas élénk véralkata kizárja a többi nagy testű tyúkfajok azon nevezetes hátrányát, hogy a tojásoknak nagy része terméketlen. A kiosztott tojások alig —3%-a maradt terméketlen, nem egy esetben Flores papaver. rhoid. (Pipacsvirág.) 1882 ben mintegy 10,000, 1883-ban csak 1500—2000 klgr. gyűjtetett. Az 1882-ben 80—100 frttal jegyzett ár 1883 ban a készletek «sekélysége miatt felment 100—110 frtra. Flores aambuci. (Bodzavirág.) Araerika versenye bénítja kivitelünket. A gyűjtés 25,000 klgrot eredményezett. Az ár Budapesten (100 klgr.) 1882-ban 20—30 frttal jegyeztetett, de e jegyzés 1883-ban, mikor a vételek inkább csak speculatióra történtek, nem volt tarthatóFlores tililae. (Hársfavirág) Meglehetősen élénk kivitel mellett 1882-beu mintegy 45,000 klgr. adatottel 40—55 frt közt ingadozó áron. Az 1883-dik év kevésbé kedvező eredményeket tüntetett fel. Flores verbasci. (Ökörfarkkóró-virág.) A gyűjtés évről évre csökken, mivel, az ugarföld, melyben e növény legjobban tenyészik, egyre kevebedik. A készletek csekélysége miatt az ár már 1882-ben felszökött 80—90 frtról 150—180 frtra. 1883-ban a szép aranysárga virágért 200 frtot is fizettek. Cantharides, (Spanyol légy.) A gyűjtés a jelentésünk tárgyát tevő két évben 4000—5000 klgrot eredményezett. A czikk kivitelre nagyon keresett és sajnálandó, hogy a gyűjtés nem eszközöltetik mindenütt, hol kőrisfák vannak. Az 1882-ben 340 írttal jegyzett ár 1883 ban élénk kereset miatt fel meot egész 400—450 frtra. Nuclei persicorum. (Keserű mandola.) Az 1882-ben gyűjtött 15,000 klgr. Olaszországnak és az Al-Duna vidékének versenye miatt nem volt eladható, 1883-ban 25—30,000 klgr. gyűjtetett. Az áraz 1882 ben jegyzett 30—34 frtról leszállván 20—22 frtra, a kiviteli forgalom kissé élénkült, mi az ár újbóli emelkedését 26—28 frtra vonta maga után. Az év végén Budapesten mintegy 10,000 klgr. maradt készletben. 20 tojásból 19 csibe kelt s a 20-adik a tojásban fulladt, tehát a kakas megtette kötelességét. Ennyit kívántam a Langshan tyúkról ezúttal köztudomásra hozni s kötelességemnek fogom tartani későbbi észleleteimet nyilvánosságra hozni. Röszlar Károly, e. titkár. Magas vagy alacsony törzsű fákat neveljünk-e? Természetesen eltekintve az alak-, kordon- és törpefáktól, melyek a műkertészet keretébe tartoznak, nálunk leginkább a magas törzsüt pártolják és a legtöbb faiskolában szabály a törzsöt 190—220 centiméternyire felhúzni, mielőtt a koronaképzéshez fognak, okul adván, hogy csakis magas törzsű fa adhat dus hozamot. E tenyészirány pedig határozottan félszeg és már csak az is gondolkozóba ejthetné embereinket, hogy a franczia, kit oly szívesen ismernek el a gyümölcstermelés mesterének, számos alak- és törpe fája mellett kiváló előszeretettel produkálja a félmagas törzsű fát és még a magas törzsüt is törpébbre neveli, mint például a német. A praktikus északamerikai, a gyümölcsnek legjelentékenyebb és legsikeresebb tömeges termelője, szokott éleslátásával már ötven év óta felismerte, hogy az alacsony törzsű fa nevelése jóval előnyösebb, mint a magas törzsűé. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy alacsony törzs alatt azt értjük, ha a koronaképzés az almároknál 1 méter, a csontároknál pedig 70 centiméternyi magasságban történik, és a fák növekvése csak addig terjed, hogy egy lépcsős létrán álló férfi azt felérhesse. Kijelentjük azonban a félreértések kikerülése végett, hogy bizonyos körülmények között, például útak mellett, magas törzsű fát kell alkalmazni, de a gyOmöIcstelepekben az alacsony törzsű fa általában réve előnyösebb a következő okoknál fogva: 1. korábban jut termésre; 2. termékenyebb, mert aránylag nagyobb elpárolgási felülettel bír; 3. miután aránylag több lombja van, gyümölcse is tökéletesebb. Mellékesen mondva, igen czélszerü, ha mindenki kísérletek útján meggyőződést szerez azon még alig számba vett befolyásról, melyet a levélzet a gyümölcs minőségére gyakorol, — az eredmény valóban meglepő lesz; 4. miután a gyümölcs közelebb áll a talajhoz, ennek melegkisugárzása azt jobban védi és tökéletesebbé teszi; Baccae epin. cerv. (Zöld bogyó.) Perzsia és China nagy termelése és az ottani árú kitűnő minősége korlátozta kivitelűnket. A belföldön gyűjtetett 25,000 klgr. átlag 20 frt értékben. Ha az ipari és kereskedelmi növények termelésér* komolyan akarunk gondot fordítani, nem lehet titkolni, hogy a gyógy- és festéknövényekról imént felsorolt adatok talán a legavatottabb gazdára nézve is meglepőek lesznek. Hozzávetőleges számítás szerint sz évi gyűjtés eredménye 3 — 500,000 írtra rug, a mi a gazdasági termelésben nem megvetendő összeg, főleg, ha szakértők bevonásával meg lehetne állapítani, hogy a felsorolt növények közül melyek azok, a melyeknek termelését rendszeresen is lehet űzni, annál inkább, mert azok vajmi kevés gondozást igényelnek és mindössze is arról van szó, hogy bizonyos földterületet évenkint e czélra szinjuak és azon a gyűjtést némi figyelemmel eszközöljük. E tekintetben a botanikusok a gazdasági egyletek közvetítésével nem megvetendő hasznot biztosithatnának egyes vidékek lakosságának. A mezőgazdaságban fontos szerepet játszanak még a főzelék növények, s gazdasági szaklapjaink ujabban tüzetesen foglalkoztak oly főzelék-nemek megjelölésével, melyeknek nagyobbmérvű termelése kifizetné a fárdaságot. Ezek közé tartozik * spárga, a csiperke gomba, stb. Mivel azonban e növények még sem sorolhatók a szorosan vett ipari és kereskedelmi növények fönnebb taglalt osztályaiba, ez előadás keretében nem tArtom czélszerünek azokra kiterjeszkedni. ügy is tartanom kell attól, hogy becses türelmükkel már is túlságosan visszaéltem. És midőn becses figyelmüket arra kérném ki, hogy aem a mi mezőgadas&gi sUtia*