Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-30 / 53. szám

TS Y I R V I D É K ' koiság, látra, hogy alkotása által az ahhoz kötött nemas intencióknak szolgálatokat tenni nem tud, felajánlotta a kórhátat a Tármegyének, hogy vegye azt át tulajdonába és kezelésébe, nem kívánva viszontszolgálatul semmi egyebet, mint azt, hogy a közbirtokosság szolgálatában levő 5—6 főnyi szolga személyzet, esetleges megbetegedes esetén, a kórházban ingyenes ápolásban és ellátásban réizesitessék. A kisrárdai közbirtokosságnak e nagyfon­toságu ajánlata most dr. Jósa András vármegyei főorvos úr kezei közöti van véleményadás végett. S tekintettel arra, hogy a nagy-kállói közkórház egymagában valóban nem képes megfelelni a szükségnek, mert nem elég nagy fthoz, hogy a jelentkező betegeket mind befogadni képes lenne, s a vármegye távolabbi részéből a betegek oda szállítása csaknem lehetetlen: a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük a kisvárdai közbirtokosság ajánlatát. A kisvárdai kórháí egy kis átalakítással 40 ágyra könnyen berendezhető lesz. — Szaporodnak a huszárok. Az uj véderő törvény­javaslat egyik rendelkezése értelmében a honvéd lovas osztályok egy-egy pótszázaddal ki fognak bővíttetni. Egy uj honvéd huszár század jön tehát hozzánk is, és pedig már a jövő hó 15-dikén. A hatóságnak kötelesssége lé»én a huszárok elhelyezéséről gondoskodni, a tanács a képviselet elé terjesztette az ügyet, s a képviselet hatá rozatában kimondotta, hogy az uj honvéd huszár század egyelőre elszálásolás által fog elhelyeztetni. Uj laktanya építését majd akkor fogja foganatosítani a város, ha a regálé megváltásáról szóló törvény végrehajtása alkalmá­val tisztába fog jönni azzal, hogy az állam megváltja e i mily feltételek mellett a mostani korcsma helyiségeket, m 0rt — esetleg — valamelyik ilyen korcsma helyiségnek, az uj huszár század befogadására szolgáló kaszárnyává való átalakítása sokkal kevesebb költséggel lenne keresztül vihető, mint egy egészen uj épület emelése. Ez ügygyel kapcsolatban foglalkozott a képviselet az egész 5-dik honvéd huszár ezrednek városunkban való áthelyezésének kérdésével is, s kimondotta, hogy az ezred befogadására alkalmas laktanya építését elvben elfogadja, s a vármegye alispánját fölkéri, hogy a szükséges vegyes bizottság összeállításáról gondoskodjék. A mi értesüléseink szerint azonban — sajnos — az 5 dik honvéd huszárezrednek városunkba való áthelyezése most már nem fog meg­történni, mert Kassa várossá olyan ajáulatot tett az ezred ott levő egyik osztályának és törzsének elhelyezé­sére vonatkozólag, hogy azt a katonai parancsnokság már is elfogadta. — A felsó-tiszavidéki gazdasági egyesület elnök* »ége, a vármegye gazda.közönségét e hó 28-dikára értekez­letre hívta össze Nyíregyházára, a Zemplénvármegyében létesítendő répaczukor-gyár fellálitása, illetőleg e válla­latnak vármegyénk részéről is a ezukorrépa termeléss és szállítása által való támogatása tárgyában. Az értekez­letet az emiitett napon délelőtt 10 órakor a vármegye háza nagytermében kellett volna megtartani, de a meg hivott »érdekiődő gazdaközönséget< mindössze három földbirtokos képviselte az értekezleten, amelyet ennél fogva nem lehetett megtartani. — Gyászrovat. Pilisy László volt országgyűlési képviselő, a felső szabolcsi egyházmegye tiszteletbeli gondnoka, több humanitárius és közmivelődési egyesület elnöke, eperjeikei földbirtokos, e hó 27-dikén éjjel Epar­jeskéa meghalt. Pilisy László az 1876—1878. és 1878 — 1881-diki országyüléseken, tehát két cikluson át képvi­selte a kisvárdai kerületet. Szabadelvű párti program­mal ment föl a képviselőházba, decsikh&mar a megala­kult mérsékelt ellenzákhex tért át. A felső-szabolcsi egyházmegyének ez év őszéig volt gondnoka. Ekkor le­köszönt, s a szeptemberben megtartott egyházmegyei köigyüléi tiszteletbeli goudnokul választotta meg. Özvegye, két fia s egy leánya siratják halálát, melynek híre szélei körben fog részvétet kelteni. — Utczáink kövezése. Az a tenezet, melyet a gyalog-járdák kikövezésének fejlesztésére vonatkozólag a városi tanács jövő évi munka-programmként megálla­pított, több felebbezés benyújtására szolgáltatott alkal­mat. Igy nevezetesen a serház utcza, szarvas utcza több háztulajdonosa, i özv. dr. Flegmann Miksáné tettek ki­fogást a tervezett járda kövezés, illetőleg a kéltségeknek rájok való kivetése ellen. A serház utcza és a szarvas utcza kikövezése ellen benyújtott felebbezéseket a város képviselete nem fogadta el; ellenben a nagy-debreczeni s ügy könyörgött esdve, ne hagyjam elveszni apám s testvéreim, mert az nagy bűn, vétek. Ő segitend rajtam, ha, mit fia küldött, elfogadom a kis karika jegygyűrűt. Es én ezt megtettem, most hát átkozz, átkozz isten, isten veled!" „Bocsáss meg, angyalom !" — így könyörög Józsi — „a forró szerelem és a féltékenység elvette az eszem. Nem! az nem is lehet, nem szabad meglenni, hogy mi most egymástól •örökre elváljunk: megküzdök a sorssal, boldogok leszünk ínég!" Ezzel átöleli a karcsü derekat, csókra tapad ajka. Lidike vergődik, szeretue elfutni és mégis oly édes meg­pihenni ott az ölelő karok közt; önkéntelenül ezt susogja az ajka: .Szeretlek, szeretlek! nem választ el senki!" Imbolyog a nyárfa, ágai benyúlnak a csörgő patakba, ezűstszin levele halkan zizeg, beszél. Átsuhan a szellő a csendes vidéken, megszólal a madár puha, pelyhes fészkén, mintha ezt susogná: .szeretlek, szeretlek!" Hallgass el kis madár! ne csacsogj te szellő! meg ne halija ezt a nagy titkot valaki. Pedig már is tudja: ott hallgatta végig ezt a forró, édes szerelmi vallomást az árnyas csalitban Szabó Lidi­kének jegyese: Csapó György. Szól a zene vígan, kihallszik a nóta a csendes útezára. Mulat Virág Józsi. Széles jó kedve van, bánata kiröppent régen a fejéből, édes boldogsággal teli a kebele • kicsapott az árja. Peng a sarkantyúja, veres kis sapkája a szemére húzva, betyárosan járja azt a lassü csendest. Majd meg szép férfias hangján kezdi rá a régi „huszár nótát." Kíséri a banda, felsír a hegedű, sikolt a klarinétl utczát és az úgynevezett angyalzugot összekötő kis köz gyalogjárdájának kikövezését elhalasztotta az időre, mi­kor e szűk utczának kiszélesítése is, egyidejűleg a köve­zéssel végre lesz hajtható. — A városi legtöbb adót fizető képviseleti tagok 1889-re érvényes névjegyzéke, a szokásos közszemlére kitétel után az e hó 28-dikán tartott képviseleti gyűlés­nek bemutattatván, az ott elfogadtatott s végső érvényű­leg megállapittatott. — Apagyi Viktor ós társai bűnügyében a nagy­váradi kir. postaigazgatóság már elkészítette azt a az első végtárgyalás alkalmával szükségesnek mutatkozott — kimutatást, melyben a többrendbeli sikkasztások el­követésének ideje részletesen meg van állapítva. Minthogy pedig Apagyi Barnabásnak, a törvényszék által elren­delt orvos-szakértői megvizsgálása is fogauatositva lett, e bűnügyben az ujabb végtárgyalás már legközelebb meg lesz tartható. — Amerikai párbaj. Klein Géza tunyogi illetőségű 22 éves fiatal ember e hó 27-dikén a szálkái vonattal Nyíregyházára jött s megszállva itt unokatestvérénél, Klein Adolf nagydebreczeni utczai szatócsnál, másnap azaz 28 dikán reggel marólúggal megmérgezte magát. A rögtön alkalmazott orvosi segély daczára a szerencsétlen fiatal embert nem lehetett megmenteni; két órai kinos szenvedés után meghalt. Klein Géza e hó 2-dikáig a magyar államvasutaknál volt alkalmazva, mini vonatvezető, azután pedig egy budapesti tésztakészítő gyárban dolgo­zott. Sz rencsétlen haláláról a rendőrség értesittetvén, Maurer Károly alkapitány megjelent a helyszínén, s a kimúlt fiatal ember ruhája zsebében egy névjegyet ta­lált, rajta a következő szavakkal : »Amerikai párbaj miatt kell meghalnom; ma az utolsó nap* A rendőrség ennél­fogva azonnal jelentést tett az esetről a kir. ügyészségnek s a holtest törvényszéki fölbontása szomDaton délután foganatosíttatott. — A negyedik gyógyszertár felállítására vonatko­zólag határozott mára belügyminiszter is, és pedig meg­egyezőleg a város képviseletének s a vármegye közgyű­lésének véleményével, akként, hogy a negyedik gyógy­szertár engedélyezése iránt beadott kérvényt elutasította. A belügyminiszternek ezt tudató leiratát a héten pénteken tartott képviseleti gyű.és tudomásul vette. — Kötelező tűzoltóság Nyíregyházán. Lipunkban is több izben foglalkoztunk már azzal a fontos kormány­rendelettel, melylyel a községi tűzoltóságok szervezése az egész ország területére kötelezően kimondatott. E kor­mányrendelettel vau kapcsolatbau az a kérvény, melyet Sztarek Ferencz úr, a nyíregyházai ö. tűzoltóság főpa­rancsnoka Krasznay Gábor polgármester úrhoz intézett. Közérdekű voltánál fogva közöljük ez előterjesztést egész terjedelmében A kérvény igy szól: Tekintetes Polgár­mester úr! Megméltóztatik engedni, ha mint & nyíregy­házai önk. tűzoltó egylet Főparancsnoka, a közjó iránti érdekből, azon tartozó tiszteletteljes kéréssel alkalmatlan kodom: miszerént az alább körülirt városi kötelezett tűzoltói intézmény érdekébeni előterjesztésemet, az ügy fontosságának indokából, legyen kegyes az e f. évi decz. 28 kán tartandó tekintetes képviseleti gyűlés elé terjesz teni A nemrégmult idők alatt szeretett édes hazánk több virágzó városa lett a pusztításában borzasztó tűzesetek áldozata, mely ha nem egészben is, de részben a tiízren­dészeti szabályrendelet, az azzal összefüggő védelem, végre a tűző'tói szerek hiányos voltában leli magyarázatát: minek indokából a m. kir. belügyminisztérium e f. évi aug. 12 iki 55888/11 számú ./' alatt idecsatolt tűzrendészeti kormány­rendeletével országszerte oda intézkedett: miszerént: mindeu férji lakos 20 éves korától 40 éves korának betöltéseig a kötelezett tűzoltók sorába vonandó. Kiváló figyelmet fordítván a városunkbau már meglevő építke­zési tüzrendszabály és tűzoltói rendszabály záros határ­időben leendő elkészítése érdemében is. — Jóllehet városunkban az önkéntes tűtoltó-egylet még 1884 ik évben megalakult és azon időtől tehetségéhez mér­ten, polgártársai vagyona, esetleg élete megmentése tekintetében működött és mindazonáltal a védelmi erő gyarapítása, a mentő muukás kéz lehető sokszoroiása érdekében, arra kérném fel, tartozó tisztelettel czimzett polgármester ur közbejöttével a tekintetes városi képvi seletet: miszerint legyen kegyes határozatilag e mai gyűlésben kimondani; hogy az 1888 évi aug. hó 12 én közbe cseudűl búsan a czimbalom-hang is. Szárnyal a dal halkan, fájón, szlvheszólón: „Stiriában, Oberkernél mi történt?" . . . Benn most vígan vanuak, küun meg a természet ugyancsak háborog. Lomha, terhes felhők borítják az eget, megered a zápor, a sötét éjszakát áthasítja olykor egy czikázó villám, s utána a dörgés megreszketteti az egész mindenséget. Istenitélet ez. Virág Józsi indul: „vártára" kell menni. Kilép az útezára, megy lassan előre. Éles sikoj hall­szik rémesen és fájón, aztán lassú hörgés. Megvillan az ég is . . . ott fut Csapó Gyuri reszketve, véresen. Lent meg a kert alatt a megáradt patak gyorsan rohan tova s az iszapos fövenyt kavarja, sodorja. Mennek a huszárok. Jött a parancsolat: vonulni kell felebb ki, ki a határra! Zokognak a lányok, tördelve rebegik fájó búcsúszavuk: látják-e valaha az eltávozókat, ki mondhatná ezt meg ? Mindenütt zaj, sírás, csak a Lidikéék háza olyan kiholt. A zöld salugáter-ablak le van zárva, nem tekiut­get onnau két könyázott szempár; a kis kert is régeu volt már megöntözve, a virágok egytől egyig elhervad­tak, csak itt-ott látható egy-egy fonnyadt rózsa. Olyan puszta, kiholt a híznak tájéka. A nagy némaságot néha zavarja meg a közel korcsmából kihallatszó bús dal: »P-.zouy mellet', Oi-oson, hej ! mi történt: Szegény leg ínyt, huszár legényt megülték! Gyilkosa ott f-treng a mély tömlöczbe' ; Szegény Lidi nyugszik a temetőbe.* Mezőssy Béla. 55888/11 szám alatt kibocsátott tüzrendészeti kormány rendelet alapján és rendelkezéséhez mérten, az eddig sajtóban levő kormányrendeletek és kiMgási törvények szigorú alkalmazása mellett, a kötelezett tűzoltói intéz­mény, a nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet működő tagjainak, illetve a választmány és parancsnokság kikép­zése, szervezése és intézkedése alatt ezennel életbe lép­tettessék. Mely intézmény lehető gyors kifejlesztése tekin­tetében, a tekintetes városi tanács, az önkéntes tűzoltó egylet választmánya és parancsnokságával egyetemben ezennel megbizassék. Melybeli kérésem után maradtam, Nyíregyházán 1888. decz. hó 28-án, a tekintetes polgár­mester urnák hazafiat üdvözlettel Sztarek Ferencz mint a nyíregyházai önk. t. o. e. főparancsnoka. E kérvény fölött az e hó 28-dikán tartott gyűlésben hozott határo­zatot a városi képviselet, és pjdig oly értelemben, hogy megbízta a tanácsot, mikép a kötelező tűzol­tóság szervezésére vonatkozólag a tűzoltó főparancsnok meghallgatásával szabályrendeletet alkosson, s munkálatát .annak idején terjessze a képviselet elé, — Eljegyzés Major Pál, helybeli ügyvéd-segéd el­jegyezte Pásku Gizella kisasszonyt Nagykállóból. — Uj orvos Nyíregyházán. Dr. Laufer Miksa orvos úr Bécsből, hol az egyik városi közkórházban két éven át mint segéd működött, városunba tette át lakását s itt állandó prakszisra megtelspsdett. Dr. Laufer úr az összes orvostudományok tudora, de ezen kivül a foggyó­gyászat és fogtechnika terén specialista is. Lakása a nagy-kállai utczán, a Jánószky féle házban van. — A vasúti vendéglő bérlője Hercz Pál kérvényt intézett a város tanácsához, hogy oldassék föl ama önként megára vállalt kötelezettség alól, mely szerint a vasúti vendéglő épületén legutóbb végrehajtott javítások és bővítések költségeinek 10%-át évenkint fizetni tartozik. Kérelmét megokolta azzal, hogy a vasutaknak ujabb menetrendje a vendéglő forgalmát nagyon leszállította. A tanács s ennek véleménye alapján a képviselet e ké­relmet elutasította. — A debreczeni országos vásár következőleg fog megtartatni: 1889. január 7 én hétfőn, 8-án kedden, 9-dikén szerdán bőr, gyapjú, méz, dió, stb. továbbá toll, iparczikkek, gabonanemüek és minden féle terményvásár, 12—13. szombat, vasárnap sertésvásár, 13—14. vasárnap, hétfőn lóvásár, 14 — 15. hétfőn, kedden baromvásár. Meg­engedtetik, hogy habár a bőr, gyapjú, méz, dió stb. ipar­czikkeki gabonanemüek és egyébterményekre nézve az elősásári hétnek hétfő, kedd és szerda napjai vannak vásári napokul kijelölve, az emiitett czikkek és termé­nyek a vásár egész folyama alatt áruitathatnak. — Nagyszerű reform a magyar államvasutaknál B»ross Gábor közlekedésügyi miniszter egy oly reform tervének megvalósításán fáradozik, a mely ha csakugyau életbelép, kezdeményező lépés lesz az egész világ vasúti személyforgalmának gyökeres refermálásához. Az eszme nem uj. Legelőször Fraucziaországban pendítette meg egy közgazdasági iró, később Weber Németországban irt róla könyvet, majd dr. Hercika közgazdasági iró foglalkozott ezzel egy szakmunkába!. A reformterv lényege az, hogy a vasutakon életbeléptessék a személyportát az utasokra nézve, ugy a mint a postánál elfogadták világszerte a levélportó rendszerét. Arról van szó, hogy egységes me­netárakat hozzanak be a mostani tarifa helyett, s az által egységes módon szabályozzák a vasúti menetárakat a magyar államvasutak összes vonalain ugy, hogy két vonalszakasz szerint csak két menetár szerepeljen. Az egyik vonalszakasz egy bizonyos, megállapítandó cseké­lyebb távolságig terjedne, mig a másik a vonalak vég­pontjait köti össze. E sjerint pl. a Brassótól Budapestig, a Zi nonytól Budapestig eső távolság egy vonalszakasz lenne, s erre az egész hosszú vonalra egy egységes menetár szabatik ki, vagyis ha vilaki Brassóból Budapestre utazik, csak annyit fizet, mintha Brassóból Kolozsvárig, vagy Nagyváradig utaznék. Ez a menetár a reformterv szerint igen csekély, legíöljebb 2—3 frt. A vonalszakaszra kiadott jegy feljogosítja az utazót arra, hogy a vonal két vég­pontja közt tetszése szerinti távolságra utazzék. A kisebb vonalszakaszon a menetár személyenkint 1 frt lenne. Ép ugy, mint a levélporto-rendszer mellett vanuak 3 és 5 kros levélbélyogek, ugy lennének a reformterv szerint 1 frtos és 2 — 3 frtos menetjegyek. A három kocsiosztály árai között természetesen különbség lenne a a felhozott példa a második osztályra szól, de az árkülönbségek igen jelentéktelenek volnának. A terv szerint a szabad­podgyász-szállitás elesnék s az utazó minden egyes pod gyászdarabért külön egységes viteldijat, pl. 50 krt fizetne. Kétségtelen, hogy ez az ujitás nagy mértékben szaporí­taná a személyforgalmat, mert az utazás a mostani viszo­nyokhoz arányítva mesésen olcsó ltmne. A személyforga­lomnak ez az okvetlenül bekövetkezendő szaporodása garaatirozza az ujitás sikerét financziális szempontból, a mi természetesen főfontosságu kérdés, de ettől eltekintve az ujitás föllenditené az országban a kereskedelmet s a főváros látogatottság dolgában rendkívülit nyerne. Fel­támadna az utazási kedv, és ez a közművelődésnek egy kétségtelenül nagy halésu uj tényezőjévé válnék. A tervet egyelőre csak próbaképen léptetik életbe a magyar állam­vasutak összes vonalain, s ha bizonyos próbaidő után az ujitás sikeresnek bizonyul, az uj rendszert állandósítani fogják. Nem lehetetlen, hogy a reformot már a jövő évi nyári évszak elején megkezdik. A nagyszerű reform fon­tosságát növeli az, bogy e tekintetben Magyarország lesz a kezdeményező az egész világ előtt, s ha a próba sikerül, kétségtelenül követni fogják a példát, s egy általános nagy reform kezdeményezésének dicsősége a mienk lesz. — Vértesi Arnold 1000 elbeszélésének kiadása immár a második évnegyed küszöbén áll s azt bizalommal lépi át azon önérzetes nyugalommal, hogy a várakozásnak minden irányban megfelelt a országszerte tapasztalható nagymérvű pártfogást megérdemli. A 13 ik füzetben be­fejezte az 1000 elbeszélés második kötetét s megkezdi egy nagyszabású regény közlését, mely a modern társa­dalom sebeit tárja fel az olvasó előtt, ujabb tanújelét adja annak, ho^y a vállalat kiérdemli előfizetői érdsklődásét. — Budapesti Hirlap. Szerkesztő: Csukássi József. A „Budapesti Hírlap* nak a hizai művelt olvasóközön­ség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellő-

Next

/
Thumbnails
Contents