Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-11-25 / 48. szám
,1S V f It i t> É: K." ?RB Z AO í í ) 187 frt 30 k r. Kovács Gerő (k.«.) 186 frt 42 kr, Lázár Kámán 185 frt, id. Sallai P*l, 181 frt 46 kr, Krasznay Qibor (k. sz.) 180 frt 20 kr, Marschalkó Lajos 178 frt 22 kr, Evang. egyház 176 frt 62 kr, Moesz x , 176 frl 60 k r< Birtholoiuaeidesz János (k. 7 3 jrt 74 kr, Virágh Kálmán (k. sz.) 172 forint, Rácskó Mihály 170 frt 33 kr. Póttagok. Éger Márk 168 ff « V' Mihily (rozsréti) 166 frt 37 kr, Kovác. Mihály (polona) 165 frt 77 kr, Kelloer Lajos 164 frt 50 kr, ifj. Bálint Pal 164 frt 27 kr, Nádassy József l , o 91 k r» d r- Me8k ó (k. íz.) 162 90 kr, Király Sándor 159 frt 83 kr, Csapkay Jenő 158 frt 22 IT, Klár Zsiga 158 frt, Máy Adolfné 156 frt 26 kr, Kovács Soma 156 frt 23 kr, Balczár Lajos 155 frt 23 kr, Papai Mihály 153 frt 21 kr, Kabát Mihály 147 frt 20 kr. — Háromszor volt tüzeset a héten városunkban Az első hétfőn, 19 dikén a sarkantyús utczán, Balázs Vilmos békebirósági tisztviselő házában ütött ki, s azt rövid idő alatt elhamvasztotta. Pénteken délután 1 — 2 óra közt a holló utczán támadt a veszedelem, Szikora talyigás házában. A nagy szélben a nádfödeles házról csakhamar átcsaptak a lángok a szomszédos épületre, Stein Ignácz szobafestő műhelyére s innen Simkó József asztalosnak a Kossuth utczán levő faanyag raktárára. Az elhatalmasodott tűzveszedelemmel szemben tűzoltóink erőfeszítést fejtették ki, és sikerült is nekik a tűz tovább terjedését megakadályozni. Szombaton délben megint fólreverték a harangokat. A nagydebreczení utcza végén, a „Guba* korcsma mellett Lustyik András városi alkalmazott nádfödelü háza gyuladt ki s égett le. — E gyakori tűzesetek megint általánosan fölkeltik a gyanút, hogy gyújtogatnak városunkban. E gyanúnak még iukább tápot ad az a körülmény, hogy az a kis zsidó fiu, ki a nyáron gyújtogatás miatt jó ideig fogva volt a városházán s kit később — egyebet nem tehetve — a hatóság falujába tolonczeltatott, onnan a mult napokban megszökött. — Hymen. D.izei esküvő folyt le e hó 17-én Nyir egyházán, Kovách István törv. biró lakásán. Szt.-geri czei Nagy Lajos, gróf Károlyi Liszló összes uradalmainak számvevője és Szikszai Szabó Leona fogadlak ez alkalommal egymásnak örök hűséget. A násznagyi tisztet, a menyasszony részéről, dr. Szikszai Szabó József és Szikszai Szabó László, a vőlegény részéről br. Kemény Elek és Bulcsi Janky Lajos, aradi bonvéd huszárdandírparancsnok teljesítették, számos rokon jelenlétében — Szomjas Aladár földbirtokos, Szomjas József országgyűlési képviselő és neje Lónyay Louise fia e hó 20 án Sojószentpéteren nőül vette Lossonczy Genie kisasszonyt, Lossonczy Jenő földbirtokos és neje Bárczay Irén leányát. Tanuk voltak Gencsy Albert és Szomjas Ignácz földbirtokosok. — Uj plébános. Dózsa József volt napkori lelkésznek Kunszentm&rtonba történt megválasztatása folytán megüresedett napkori r. kath. lelkészi állásra az egri érsek Kovách Mátyást nevezte ki. — Nagy tűz pusztított e hó 15. és 16 dikáu Dögbe községben. A tű'. 15 dikén d. u. 1'/» órakor Nagy Peter olaj malmának a fedélzetén ütött ki és 10 perez alatt 21 ház 42 gazdasági épületet 332 köböl termény 419 szekér takarmány és szalma, temérdek ritka nemű házi bútor, konyha és gazdasági eszközök kolomp ír, tűzifa, 1 borjú 400 ra tehető apró marha a veszedelmes elem által elborítva áldozatul esett, a tüz terjedésének az oka az, hogy minden össze volt hilmozva és nagy szárazság volt. Tüzoltószer volt elég, de a tüsnagyságában kevés volt a vlz. Károsult vau 31 a összes kár a 20,000 forintot meghaladja. A károsultaknak nem maradt lemrsijök, teljesen koldus botra jutottak. Az elégett épületek biztosítva voltak 3300 forintig. A tü'.et csak 16 dikán eite (ikerült teljesen eloltani. A károsult és teljesen tönkrement lakosok közt igen nagy a nyomor. Hajlék és kenyér nélkül maradtak igen sokan, s ezek szerencsétlen helyzete kell hogy felébreszsze a közrészvétet, mely egyedül van hivatva a község tüzkárosult lakosainak nyomorát enyhíteni. — A Pesti Hirlap f. évi deczember l-jével Ki a gyilkos f című érdekfeszítő franczia bűnügyi regény közlését kezdi meg, mely az év vége:g fog tartani. E mellett karácsony táj in Mikszáth Kálmáu kitűnő tollából *A szenátor bogarai« cim alatt hosszabb elbeszélést fog hozni. AmiDek bejelentése után szinte fölösleges a közönség figyelmét felhívni e rendkívül gazdag é» változatos tartalmú, kedvelt napi közlönyünk december havi és további, immár 11 ik évi folyamira. S mint a szer<esztőség velünk közli, újévtől kezdve, a hetenkinti zenemellékleten kivül, még egy — a közöaség minden rétegét érdeklő, közhasznú — melléklettel fog a Pesti Hírlap gazdigodni, ugy, hogy valóban unikum lesiz a napilapok között Er.-öl bővebbet csak újév felé közölhotünk. Addig is aj d juk a »Pesti Hírlapot* (melynek előfisetési ára, egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr.) t. olvasóink pártolásába. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Budipest, nádorutcza 7. sz.) egy hótig ingyen küld mindenkinek. — Marsalkó Lajos előnyösen ismert helybeli fü<zerkereskedőnek lapunk mai számához mellékelt legújabb árjegyzékére felhívjuk vidéki tisztelt olvasóink figyelmét. — Tisztelt olvasóink figyelmét felhívjuk Bitti állatseregletére, melynek előadási mü.orát lapunk mai szftmáuak hirdetési rovatában közöljük. — Verseny a Jáger-rendszerben. Livelazőnk a következőket irja: Kellemetlen benyomást tesz a közönlégre, ha látja, hogy a verseny mily erőszakos és haszon nélküli lépésekre engedi migit ragadtatni és mily erőfenitéseket tesznek egyes czégek, hogy a másiknak irtsa nak. Tudvalevőleg a R ess J. H. czég (B'cs, I. Jasomirgottstrasie 3. és VI. Mariahilferitraiie 19/21, kép nelve Budapesten Loswy D. által sas-uteza 12. és a vidéken Kiss Zsigmond által S'.egeden) vo't az első, mely a Jájer-féw normalrendszert Auitria-Magyarországban bevezette. Azóta e czég normal-kíszitméuyei kitűnő minóiégük, finom kiállításuk és gyapjú anyaguk tisztaságinál fogva oly imertekké és kedveltekké lettek, hogy a hozzáértő közönség más hasonló gyártmányok fölött a R essféle gyártmányoknak adji az azokat megillető elsőséget. E körülmény következtében több hasonló külföldi g,ár tulajdonosa azt a hibát követte el, hogy hirdetések által ! akarták hitetni a közönséggel, hogy csak ai ő gyártmányuk az »3gyed(ili jó és üdvözítő*. Miután azonban a közönség tudja, hogy a R ess-féle készítmények ép oly valódiak, de kivitel és minőség tekintetében amazoknál finomabbak és jobbak és m után az is érdekűikben fekszik, hogy péniünk no vándorolj >n a külföldre, ennek következtében, mindenki a saját érdekében fog cselekedui, ha a bevásárlásnál csak R eBS-féle Já;er ruhát kér és fogad el és magát erról lebeszélni nem eugedi. Csarnok. Keletre Magyar! Folyó év szeptember 28 án este a keleti kirándulók együtt borozgattak a konstantinápolyi Hotel Pest egyik éttermében, midőn a Síitán hadsegédje s egy pár ott lakó magyar társaságában közzénk jött gróf Széchényi basa. Egy hatalmas éljen fogadta, s több rá köszöntött s egészségére ürített pohár után ö is felállt s dictióját imígy kezdte: „Boldogult édes atyám azt mondta: Keletre Magyar! s én örvendek, miszerint az első keleti kiránduló magyarokat üdvözölhetem"! Lelkesültségüuk, e^en szép szavak hallatára alig ösmert határt, s fogsdist tettünk, miszerint mindeuikünk ki szóval, ki tollal terjeszti azon eszmét, hogy: Keletre Magyar I Hogy pedig ezen eszmének híveket toborozhasson az ember, mi által sem érheti azt el jobban, minthi annak a mysticus keletnek kapujáról kissé félre billenti az ember a fátyolt s bepillantást szerezhet ama szép országba, hol szabadon nő a naranos, terebélyes a fügefa, a jeget ciak gyártják, mely orizágaak neve: Törökország. Ha az ember Rómából haza jón, több mint bizonyos, hogy miudenki azt kérdi: láttad-e a pipát? Konstantinápolyból előkerülve az általános kérdés: láttál-e török nőket, s láttad-e a Sultánt? Abban a szerencsében részesültem, miszerint számtalan török nőt lá'.hattam s a Sultánt egész fényes kíséretének környezetéhen megéljenezhettem. Midőn ugyanis szeptember 28 án, egy napi B hirom éjjeli utazás után, reggeli 9 órakor Konstatinapolyba megérkeztünk, figyelmes vezetőnk Schvimmer Pál úr tudtunkra adta, hogy osak hamarosan öltözködjüuk át s megyünk a Selamlikra, Sultint látni. Ki se tudom fejezni azt az örömet mit éreztem, midőn kocúkra ülte Pera fő utczájin a világ minden nemzetiségeinek sokad ilma, a különféle öltözetek, s a rengeteg mennyiségű kóbor kutyák, nem különben a minden rangú i rendű katonik tömkelegein hegyről le s hegyre fel a szokatlan déli növényzettel szegélyezett kertek szomszédságiban elhaladva az Ildiz kioszk elé érkeztünk. Ezen kioszk egy hegyen épült egy emeletes pilotácska zöld salogáterokkal s alatta lent a völgyben, egy vas rács kerítéssel körülvett szépen gondozott parkban van a mecset hova volt a sultán menendő. Bennünket magyarokat a kioszk kapujától jobbra eső emelkedésen helyeztek el szemben a mecsettel, szemben a B jsporuss il, de szemben ám a forró déli nappal is! Jó két óra hosszant kellett az Afrikai hőségben állnunk, mely idő alatt láthattuk a katonaság felvonulását, a nagy követségek s basák előjöveteleit, valamint az éppen az időfájt ott tartózkodó Sergius orosz nagy herczeget s fényes kíséretét. A Sultin lakásából levezető utat először fellocsolták, azután finom sárga fóvénynyel hintették be. M.dőn aztán a katonaság elhelyezkedett s az orosz nagy herceg is a mellettünk felállított violasziuű bársony páholyában helyet foglilt, egy éles tro nbita hmg tudatta, hogy a nagy úr jön, fo;tsd vissza lélekzetedet halandó!! Először jött egy két lovas zárt hintó s ebben ült a Sultán anyja, azu án ismét e^y két lovas hintó, a melyben ültek a Sultán nejei, lehettek vagy hárman. Harmadik kocsiban ült magányosan a Siltán ;12 éves lyáukája. A kis lyánka nyitott arczczil róziaszinü ruhában ült, mig a többi nők egész fekete selyembe voltak öltözködve hamuezinü selyem fátyollal arczu'con. Esek után jött egy pir cserkesz s midón a Sultán kocsija látható lett, a katona bandi r.á zenditette a török hymuust s az összes katonák, lehettek vagy tizenö; eseren egyszerre kiálltották : C okj issa Padisah! A két arany szerszámot tiszta fehér ló által húzott kocsiban ott ült a hátulsó ülésen egyedül a Sultán, szembe vele a külügyminister s Oznan basa. Midén élőt tünk haladtak el, mi egetverő három »ÉijeaU kiiltottuik. A Síitán, gyengén mosolyogva felénk fordi'o'ta arcát s láthattuk jól, fekete bágyadt szemei', fekete kis kör szakillát, erőssen keleties orrát és sápadt arczsziié'.. Mig ő a templomban ajtatoskodott, hozzánk jött S -.éc'iéuyi basa a sultán adjutánsával s tud itta velünk, miszerint 6 felsége sziveseu vette óvátiónkat s majd egy később meghatározandó napin bankettet ad részünkre. Ald'g pedig tekintsük magunkat az ő vendigeinek, egy adjutánst ad rendelkezésikre kinek vezetése alatt megnéz h etjük a S'riilt, a kiucstárt, a mecseteket s a sultán fényes palotáját a D il n i bagc ét. Moit pedig mig ő felsége a mecsetben lesz fogadjuk el a frissítőket. S ciakugyan, rögtön odi az utczira császári szolgák hoztik a teát, fekete kivét s cz garettit. Soha nem esett oly jól tea valamint a fekete kivé, mint ott azon a rekkenő hőségen. I tuk is mindinnyian, akár esik a vi'.et. A czígarettát pedig valósiggal pusztítottuk. Nigy élvezet is volt az a tudat, ni! mist a török csiszir vendége vagyok! Az ő teáját az ő feketéjét iszom s szívón a cigaretteját I Azo'i már ciak nem voltak h»misitottik ! A czigaritte gyujtáshiz eg/ fogóval a pirazsat egy szerecen herd a. Szóval: nagy uri volt m ;nd>n, ciak ne le'.til ik volna oly kegyetlenül elfáradva ! Valami egy kis óra elteltével egy misik fogat ment a Sultánért, a mely kii nyitott h utóba fogo'.t két gyünyörü fehér arabi csődört egy arany zsinóros, bőujji zuávkái, albán ruhába öltözött koa is híjtott, de a földtől ám! Mi'sor aztáu ezen kis kocsiba h-eljet foglalt a Si'tin, m iga vette a kesébe a g,ep'.3t s lassan, táncolva a két ló, jitt fel a hegynek, a kociis, inasok, katonik, adjutánsok, pipik, basák míaísterek mial egytől egyik szaladtak gyalogos in a kocsiban ülő nagy úr utin! A Síitán ezután az oroiz nigyherosegtől feljubb eső helyen egy páholyban helyet foglalt s megkezdédött a török nők a turnürt s Hanem sokat a csapatok felvonulása a katona pirádé. Jöttek a nizamok, zuivok, cserkeszek, albánok gyalogosok éi lovasok vereB bórnadrág és setétkék kabát, fejökön pedig magas veres fez. A zuávoknak a fezöket még zöld turbán is körité. Erőteljes vállas legények voltak valamennyien. Az egész ceremónia tartott vagy két óra hosszáig, ugy hogy midőn az utolsó csapit is elvonult s kocsiainkra ülhettünk; rettenetesen jól esett fáradt testünknek a pihenés. De cak testünk pihenhetett, mivel elhaladva a népség közt azoknak fantasticus ruhizatjok újra igénybe vette látó érzékeinket s gyönyörködtünk rikító szinü, különleges toilettjeiben. ói miedert valamint a kalapot nem ismerik, adnak hirisnyájokra s czipőjökre. Valamennyinek sziues selyem harisnyája s kivágott lack czipíje volt. A napernyőt újy vettem észre szinte ked'elik, mivel gyönyörű szines napernyőket hordtak némelyek. A tulajonképi ruhájok igeu egyszerű. Két szoknya az egész, az egyiket fejökre borítják, mint a mi asszonyaink mikor eső esik, a másik fedi teitök alsó részét. Nagyon divatos szia a pepita, da lehet látni mindenféle izinü', k'ket, sárgát, zöldet, Szemere Bertalan szerint, kinek milyen a term iszate. Arczokat ritka selyem fátyol borítja a min azouban egészen jól lehet kivenni szépségűket. Mert láttunk köztök oly gyönyörű teremtéseket, hogy méltán megakadhatott rajtok a szemünk. S nem is olyan nagyon idegenkedők ! Kivincsiságuukat kedves mo eolygással viszonozták s ha ugy futtába kezeinkkel cső kokat hintettünk feléjök, ők azzal nem maradtak adósak. Ezen kevés s halvány leírásból is lehet látni, meny-. Dyire érdekes, s mily különleges élvezetek sorozata tárul a uyugoti ember szeme előtt akkor midőn megfogadja a legni gyobb magyar azon moudását, hogy »Keletre magyar!* Most már nem oly nehézségekkel jár az ut mint annak előtte midőn Triesztből hét napi tengeri ut után, avagy Buk írestea Rustsukon és Várnán át a háborgó fekete tengeren ért az ember Konstatiuápolyba I Ma mir van direkt összeköttetésünk, s ha felül az ember a budapisti személy-pályaudvarban egy — mondjuk hétfőn d. u. 2 órakor induló — kocsiba, ugyan ebből a kocsiból szerdin reggeli 8 órakor Stambulban szálh it ki 11 S ezen utazás alatt láthatja az ember Belgrádot. N sch', a Dragomán szorost, Szlivnic.át, Sofiát, Filipopolt Adrianapolt s a híres San Stepanót. A konstantinápolyi életről, szokásokról, a hires és fényes c-ászári palotákról, a világ egyik legszebb pontjáról, a Bosporusról, egy jövő levelemben fogok egyet mást elmond ini, ho^y annil iukibb serkentsem » Keletre a Magyart!« Dr. Horváth Géza. Közgazdaság. Dobány-termelóink érdekében. A >Felső-tiszavidéki gazdasági egyesü'et* nevében Dessewjfy Aurél gróf, az egyesület elnöke a következő feliratot intézte a pénzügyminiszterhez : Nagyméltóságú m. kir. Pénzügyi Miniszter ur! Kegyelmes Urunk ! Az 1887. évi XLIV-ik törv. csikk, annak végrehíjtisa iránti 74,090-ik szimu magas pénzügyminiszteri rendelet az állam jövedelme fokozása mellett kétségtelenül a jobb minőségű és értékesebb dohiny előállítására is nagy befolyissal lesznek. Ennek tudatában és méltánylásában az alant irt gizd. egyesület nem mulaszthatja el az idézett törvény és rend detnek egynémely szakasza által létrejövő nehézségekre rámutatni, és amennyiben ezen nehézségek a termelő közönséget felette terhelik a nélkül, hogy szerény nézetünk szerint az állam jövedelmét gyarapítanák, vagy p.'dig a dohánytermelés fejlődését még inkább előmozdítanák: ezek kegyes megszűntetését alázatosan kérelmezni. Ezen idézett magas pénzügyi miniszteri rendelet kötelességévé teszi a régi dohány termelőinek, hogv meglevő dohány-szárító épületeiket átalakítsák s annak megtörténtét, már az 1890 re szóló engedélyért való kérelmüknél, ("ebit már az 1889-ik évben): kű'öjbeni engedély vesztés terhe alatt igtzoljik. E'.eu rendeletnek ily értelemben megfelelhetni, majdnem a lehetetlenséggel határos, a mennyiben ezek keresztülvitelére a di'jáuy termelő gizdának alig rövid n'gy hónál több ideje nem marad, — lévén az 1889 ik márciusig a pijták még a régi, junius hőn tul mir az uj terméssel elfoglalva. H igy podig a gazdasági egyesűletü ik területén lévő, több ezerre menő szárító épületek ily rövid idő alatt átalakíthatók legyenek, ahhoz elégséges mesterember itt nam is letexik. E mellett nagyon figyelemre méltó azon tény is, hogy ily kéuyszeritett roham is munka következtében a munkadíjak, valamint auyag-árak az illetők által mesterségesen fognak kétszereséra felemeltetni, az am így is — az idézett törvények által — nagyobb befektetésekre kötelezett dohány termelő g izdtkö :önség rovására. Nézetű ik szerint majdae ii áthághitlan akadályt kipaz ezen rendelet keresztülvitelére a bérlő és birtokos közötti viszony is. A', enjedélyezett diháay termelést a haszoabérslt birtokon rend izeriut a baszó ibérlő gyakorolja, élvezve jogát és felelősség mellett viselve terhét. DJ amsnayiben az id'izett törvény és rendelet keletkezéso elUt kötött és még hoissabb vagy rövidebb időn át érvénybe marad) szerződésekben, ezen ujabbí terhek viselése iránt intézkedések nem történhettek, mindenesetre litás kérd is mirad, váljon a birtokolt terheli-e az uj tör/ény által kötelezett sziritó-épilet, átalakítások és ebből kifolyólag az átjárókat pótló ujabb berendezésű épületek építésével járó befektotés, avagy ez az ideiglens haszonélvező bérlőre háramlik? Ezen kérdés eldöntése — előreláthatólag — a haszonbéri szerződések sokféleségéből eredő kü'öaböző perek u'jái, esetleg csak éve't során lesz megejthető, miközben az elreadelt építkezések és átalakítások meg nem történte következtében, a fennálló törvények és rendeleteknél fo„'»a a diháoy termelési engedély ujy a bérlő, mint a birtokosra nézve, elvész.
