Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

intelligenciális arravalóságánál fogva ilyen szolgálatok teljesítésére alkalmas legyen. Hogy pedig ilyen rendőrségre Nyíregyháza városának már szüksége van, azt külön bizonyítgatni felesleges. Az ujabb időben itt felmerült bűnesetek igazolják ezt a szükséget, azok a sikertelenségek pedig, melyek e felmerült bűnesetek kinyomozásánál rendőrségünk ténykedését kisérték, még nagyobb bizonyossággal igazolják rendőrségünknek ilyen szolgálatokra való alkalmatlan voltát. Reformokra van tehát szükség a rendőrségnél! Nem valami nagyszabású újításokra gondolunk mi, mikor ezt a szükséget hangsúlyozzuk; nem is talán egy nagy rendőrségre, mely városunk minden zugába oda állítja a közbiztosságnak egy-egy őrét. A sok szükséges javítás, az uj szervezkedés a mai keretek csekély tágításával is végre lenne hajtható, csak buzgóság és ügyszeretet kell azok részéről, kik városi ügyeink és specziálisan rendőrségi ügyeink intézésének élén állanak, s egy kis áldozatkészség a város képviselete részéről, mely e város közbiztossági szolgálatának eszközeiről gondoskodni tartozik. Ha a mulasztásnak nyilvánosan és hivatalosan kijelentett vádja fel fogja ébreszteni ily irányban az elutasithatlan szükségnek érzetét, akkor a mai törvényszéki jelenetnek — minden kinossága daczára is — meg lesz a maga sok jó következménye. Városi képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 13 án kedden délelőtt és folytatólagosan délután, Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartottA közgyűlés fő tárgya a jövő évi városi költségvetés tárgyalása volt. A költségvetést, mint előadó, Májerszky Béla főjegyző terjesztette a képviselet elé, s tekintettel arra, hogy a regále megváltás folytán, továbbá a nagyvendéglő leégése következtében a város jövedelmeinek egy tekintélyes részétől elesik, indítvány alakjában javaslatokat tett arra nézve, miképen lehetnének a város jövedelmei pótolhatók. E javaslatok a következők : l ör. Határozza el a tekintetes képviselet, miszerint intéztessék kérelem megyénk főispánja ő méltóságához egy rendkívüli vármegyei közgyűlésnek még ez év végén való megtartása iránt, melyen más egyéb fontos dolgainkkal együtt vétetnék tárgyalás és jóváhagyás alá, a legutóbbi képviseleti közgyűlésünkben megállapított városi közmunka szabályrendelet; minek bekövetkeztével módunkban leend a jövő 1889 évre 3000 frton felüli közmunka váltságot beszedni s a közköltséget ezen összeggel részben apasztani. 2-or. Tekintettel a városunkban nagy számban élő és a város jótéteményeiben velünk egyformán részesülő napszámosokra, kik sem állami, sem községi adóval megterhelve nincsenek: határozza el a tek. képviselet, hogy az 1886. XXII. t. cz. 130 ik §-a alapján a napszámosoknak községi adóvali megterheltetése czéljából készítessék sürgősen egy szabályrendelet, s a már folyamatban levő állami adó összeírással egyidejűleg írassanak össze a város területén lakó összes napszámosok. 3-or. Rendelje el a tekintetes képviselet egy jí.vaslat elkészítését, mely szerint valamely legalkalmasabb közvetett államadóra pótadó vettetné* ki, mi jövedelmünket szintén szaporíthatná. 4-er. Utasítsa a tek. képviselet a városi tanácsol és árvaszéket egy javaslat kidolgozására az iránt, hogy miképen lehetne a városi gyámpinztár 24,000 frtra növekedett tartalék alapjának kamataiból — a házi pénzA szatócsné azonban nem lát e p'llautásban semmi egyebet, ciak a határtalan anyai szeretetet, mely meghatja az ő szivét is. Milyen idős a kicsi? kérdezi gyöngéden odahajolva 6 nyájasan rámosolyogva a parányi jószágra. Ijedt, remegő kifejezéssel fordulnak az anya szemei a siatócsnéra, aztán hirtelen elkapja róla szemeit és lesüti, miközben halk pirulás lebben át sápadt arczán. — Másfél hónapos, felel aztán hilkan a kérdésre. — Fiu? — Igenis, fiu. Szemei folyvást a földre tapadnak, arcz szine pillanatról pillanatra változik s egész lényén valami rettenetes izgatottság és bensó küzködés látszik. Hanem a jó szatócsné most nem veszi azt észre, mert az a két nagy könycsepp, mely szemébe tódul, nem engedi, hogy tisztán láthisson. Az emlékezet meglebbent előtte egy fátyolt, mely régen, nagyon régen elmúlt időket takar, kinyilik egy kis sir, lepattan egy kis ko porsó födele s arany virágos szemfödője alól, u?y látszik, mintha még holtan is mosolyogna eg/ kedves kisded arcz. — Nekem is volt egy ilyen kis fiam . . . épen ilyen idős, susogja a szatócsné. A szegény, idegen asszony nem kérdezi, hogy hová lett. Az anya megérti az anyát, habár mindketten hallgátnak. Vevők jönnek a boltba, a szatócsné dologhoz lát, a szegény asszony szótlau ül ott a sarokban, szemeit komoran a földre szegezve néha-néha egész testében megrázkódva, mint akit a hideg borzongat. Darabig ugy ül ott, aztán ajka halkan szavakat kezd mormolni, oly halkan, mintha csak önmagával beszélgetne. — Azt mondják, a gazdagoknak nagy áldás a gyermek . . . — Hát a szegénynek nem? — kiált fel megdöbbenve a Bzatóosné. N í B V I D É K." tár megkímélése czéljából — valamint fölhasználni az árvaszéki évi szükségletek fedezésére, u. m. nyomtatváuyok, könyvek és az árvaszéki tisztviselők fizetésének pótlásári (közgyám ellenőr könyvelő). A képviselet, miadeti felszólalás nélkül elfogadván általánosságban a költségvetés', Májerszky Béla főjegyző e javaslatait a költségvetés megfelelő fejezeteinél vette megfontolás alá, s a pótadó kivetésére vonatkozó javaslat kivételével magáévá tévén azokat, utasította a tanácsot, hogy azok megvalósítását készítse elő. Magának a költségvetésnek tárgyalása a képvise leti tagok igen gyér részvéte és érdeklődése mellett ment végbe. Nagyobb vitára alig tudtak a jelen volt képviseleti tagok e közönyös légkörben fölmelegedni. A rendőrség létszámának, illetőleg költségvetésének megállapítása fölött támadt egy kíbsé élénkebb vita. A tanács egy harmadik lovas-rendőrbiztosi állás költségeit állítván be a költségvetésbe, ez idézte föl a fölBzólalásokat, melyeknek ered nénye az lett, hogy a gyalogrendőri létszámot kettővel megapasztották. A polgármester azonban fölhatalmaztatott, hogy amennyiben a helybeli ág. ev. egyház részére az adóbehajtások ezt szükségessé tennék, időre időre egy-egy rendőrt fogadjon fel. A költségvetés tárgyalásának eredménye az, hogy a közköltség, az előirányzott 32% helyett 26%-ban állapíttatott meg. Dalárdánk a közönséghez. Egész terjedelmében közöljük alább azt a levelet, melyet Jóna Géza ur, a nyíregyházai dalegyesület jeles karnagya lapunk szerkesztőjéhez intézett. B levél tulajdonképen közönségünknek szól. Értesítés ez a levél a a dalegyesület téli programmja felől, s felhívás egyszersmind arra, hogy a közönség, mely e szép sikereket elért egyesület iránt idáig oly mostohán viselte magát, ne vonja meg pártolását a jövendőben a dalegyesülettől Mi a legnagyobb készseggel nyitunk tért mindama törekvéseknek, melyek városuik tespedő társadalmi életének élénkítését czélozzák. S minthogy a dalegyletet a legelső sorban számítjuk amaz erkölcsi testületek közé> melyek társas életünkben mozgató, élénkítő tevékenységre vannak hivatva, a legmélyebben ajánljuk Jóna Géza karnagy ur felhívását közönségünk szives érdeklődésébe. A levél igy szól: Nyíregyháza, 1888. november 15. Igen tisztelt szerkesztő uram ! Becses lapja a »Nyirvidék*, mióta egyletüuk, a dalegylet keletkezett, minden időben oly sok jóakarattal, annyi érdeklődéssel kiséri annak működését, hogy a tapasztaltakért indíttatva érzem magamat érette Oinek mint a »N/irvidék« érdemes szerkesztőjének köszönetemet és elismerésemet uj i vánosan ki is fejezni. S minthogy az a napjainkban méltán hangoztatott px

:oma, hogy a sajtó nagy hitalom, előttem, ki nem csak tisztelője, de még igénytelen napszámosa is vagyok a hirlap irodalomnak, a legnagyobb igazság, tekintettel ezen mondottakból folyó azou második mond Ura, hogy a közvélemény alakulásához a hírlapok, az ezer fejű társadalom szócsövei, nagyban hozzájárulnak, ez alkalmat megrág idom, hogy egy ked'eucz eszmémet a megérlelés és mielőbbi megvalósítás czéljából nyilvánosságra hozzam. A nyíregyházai dalegylet — alapszabályaihoz híven — a magyar zene műveléiét és a társadalmi élet élénkítését tű',te feladatául. S ezen kettős — valójában azonban egymásból folyó — czélt én azáltal vélem megvalósítani, hogy a minél naeyobb költséggel járó s az igen tisztelt dalkedvelő közönség áldozatkészségét is a A szegény asszony sóhajt, hevesen szivéhez öleli a gyermeket s a mint most föltekint, pillantása oly vad. lázas, fenyegető. — Gazdag kegyed? — kérdezi tompán mormogva. — Ej Istenem ! — víszoozá a tzatócsné félig meghökkenve, félig mosolyogva, — hiszen ha gazdig volnék, nem mérnék itt sót, pipriká

f, babot, lencsét 8 nem lesném hajnaltól késő estig a vevóket. A szegény asszony a saro'iban ísnét sóhijtott. — Azok a boltosék itt a ez'igleten gazdagok ugy-e? — Meghiszem azt, kiáltott föl a szatócsné összecsapva kezeit, már a második két emeletes házat építtetik. — És nincs semmi gyermekök ? — Nincs; de azoknak ne n is ketl, ha csak aranyból nem volna, hogy el lehetne adai. Az Isten tudja, hová kell küldeni a g/ermikeket, ámbár néha vissza is veszi. DJ hát tudja jó asszony, a hogy az imádságban szoktuk moudini — legyen meg szent akarata! Megint vevők jöttek s a szatócsné megint el volt foglalva egy dirabig. A szegéay nő azalatt rougyos kendő Jen pólyált kisdidét riugatti öl'ébea s halkan, tompán mormogta maga elé : — Az Isten tudja, hová kell küldeni a gyermeket. A fekete kendőt most még jobban arcára hízta 8 egészen elfödte szeneit. Lissan fölállt s csaknem tántorgott, a mint előbbre lépett. — Ruszul lett? Bsteg? — kérdezte a megrettent szatócsné. — Nem . . . nem . . . köszönöm . . . már jobbau érzem magim. — Di hát hova akar mmni? Üljön le . . . Mindjárt elejti azt a gyermeket . . . Adjt inkább ide. S a jószívű szatócsné ölébe vette a kisdedet ós gyöngéden ringatni kezdte. (Vége következik.) maximumig igénybevevő, de amellett a czélnak tökéletesen megfelelő fényes, ügynevezett konczert bálok mellőzésével működésűnket a sokkal szerényebb, de felette caládia9 színezetű dalestélyek rendezésére alapítanánk. Megpróbáltuk ezt mi már a múltban is, de az eszme újsága és idegeusége sokakat visszatartott a megjelenéstől. s a rendezett dilestélyek nem sikerültek. Miután pedig a nagyvendéglő nagytermének elhanivadasa következtében egyenesen reá vagyuuk utalva, hogy havonként 30—40 kros belépő dijjal egybekötött ilynemű dalestélyeket rendezzünk, azért kérem a szerkesztő urat, hogy ezen eszme lehHő sikeres keresztül vihetéae végett jelen soraimat becses lapjában közzé tenni legyen pzives. Azonban nem csak egyletünkre nézve tartom én igen fontos segitő eszköznek a d ileBtélyeket, hanem méginkább a mélyen tisztelt közönség érdeke az, ami engem és egyletünket egyaránt a dalestélyek megtartására bir. Városunkban — fájdalom — sajnálattal nélkülözzük a művelődést nagy mérvben előmozdító szini és felolvasó estéíypket. Egy kompakt téli színtársulat, egy felolvasó egyesület minden bizony nyal megtenné ebbeli kötelességét, azonban ezek teljes hiányában a művelt kezönség más nemes szórakozást alig találhat, mintha koronkint meghallgatja azt a testületet, ameiy a dal összhangzó magyar zene erejével igyekszik a társadalmi élet eme hiányét tőle telhetőleg pótolni. Ugyanazért a dalestélyek szükségessége, jelentősége a fentebbiekben körvonalozva lévén, alig hiszem, hogy akadna olyan, ki ezeknek általunk leeudő megtartását ellenezné, különösen most, midőn egyletünk mint eddig, ugy jövőre is minden erejével, anyagi haszonvágy nélkül, tisztán önzetlenül a nagyérdemű közönség műélvezetének kielégítését legelső és legfontosabb kötelességének tartja. Ime, tisztelt szerkesztő uram, röviden ennyi az, mit ezen alkalommal mondani akartam. A kezdet nehézségét ösmerem s ösmerik dalteitvéreim is, de ha akkor, midőn egyletünk csak a legközelebbi nyári ünnepélyek alkalmával a n. é. közönség részéről tapasztalt hideg közöny daczára sem esett kétségbe, de egész erível igyekezett egy igen fényes 8 kiválóan szakértő vidéki dilünnepélyen e városnak becsületet, elismerést szerezni, a mostani alkalommal azon kijelentést teszem, hogy legfőbb, legkedveiebb kötelességünknek, büszkeségünknek azt fogjuk tartani, ha a n. é. közönség elitmerését kiérdemelni szerencsések leszünk. Erre törekedui, erre munkálkodui segítsen a magyar zene múzsája s közönségünk pártoló kegyessége ! Szerkesztő urnák igaz tisztelője Jóna Géza, a nyíregyházai dalegylet karnagya. 2W" A t. községi és körjegyző urakat tisztelettel felkérjük, hogy a lapunkért járó előfizetési pénzeket s e tekintetben fenálló hátrányaikat alulírott kiadóhivatalhoz, mielőbb beküldeni szíveskedjenek, megkímélendő ez által magukat és bennünket attól, hogy a pénzek behajtását az alispáni hivatal szives közreműködésével legyünk kénytelenek eszközölni. Többi előfizetőinket és hátrányosainkat is tisztelettel kérjük előfizetésük megújítására, illetőleg a hátralékos előfizetési dijak szives beküldésére. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — A nagyvendéglő leégésével természetszerűen előtérbe lépett egy uj, s a támasztható igényeknek minden tekintetben megfelelő uj városi nagy vendéglő építésének kérdése. A városi tanács s a képviselet építkezési szakosztálya behatóan tanácskoztak e kérdés fölött, s megállapodásaikat javaslat alakjában terjesztették az e hó 13-dikán tartott képviseleti közgyűlés elé. A képviselet küldöttséget bizott meg e kérdésben való megokolt javaslattétellel, tekintettel lévén különösen arra a körülményre, hogy a törvénynyé emelendő regále megváltási javaslat minő helyzetet fog itt nálunk teremteni, s minő előnyöket biztosítani a rendezett tanácsú városoknak. A küldöttség tagjaiul megválasztattak: Krasznay Gábor polgármester mint elnök, Somogyi Gyula, Haas Mór, Lukács Ödön, Kovách László, Flegmann Lipót, Gredig Jeremiás, Kornstein Ignácz, Incze József, Bírzó János, Tórök Péter, Zomborszky János, Korányi Imre, Okolicsányi Géza, dr. Ateskó László, Déry Károly és Májerszky Béla főjegyző. — A rendezett tanácsú városoknak Budapesten, a mu't héten a regále-törvényjavaslat ügyében megtartott értekezletén Nyíregyháza városát dr. Meskó László városi tiszti ügyész képviselte, s megjelent az értekezleten városunk országgyűlési képviselője: Vidliczkay József is. Az éétekezleten városunk küldötte, mint & feliratot szövegező bizzttság tagji vett részt, s örömmel jelenthetjük, hogy ama feliratban, melyet a rendezett tanácsú városok ez értekezlete a képviselőházhoz intézett, amaz elvek és kifogások valósitattak meg, melyeket Nyíregyháza város képviselete, ugyancsak a regále javaslat kérdésében a képviselőházhoz intézett. — A gyalogjárdák és udvari mellókcsatornák kitisztítására vonatkozólag szabályrendeletet dolgozott ki a tanács. A szabályrendeletet a képviselet már elfogadta, s az 30 napig közszemlére van kitéve a városházán. — Jegyzó-választás. A k.-apáthi-i körjegyzőség, melyhez K.-Apáthi, B-Aranyos és CN.-Kenéz községek tartoznak, e hő 14 dikén töltetett be választás utján, s a hat pályázó közül egyhangúlag Bakoss István volt kemecsei segédjegyző választatott meg. Ez egyhangú választás frappaus kifejezője a körjegyzőséghez tartozó mind a három község lakossága óhajtásának. Halálozás. Sikerle Gusztáv volt nyíregyházai ág. ev. segédtanító e hó 10-dikén, élete 27 dik évében Stoószon meghalt.