Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

,N Y I R V I D É K". — Felhivás. A nyíregyházai korcsolyázó egyesület alapító tagjait van szerencsém felkérni, hogy az aláírási feltételek értelmében a jegyzett 10 forint második részletét: 5 forintot, e felhivás keltétől számitolt két hét alatt Tester Lajos id. pénztárnok urnái befizetni szíveskedjenek. Kovách Elek, id. jegyző. — A versenyvívás, mely a mult hó 30 án Chappon Károly vívómester vezetése mellett Kisvárdán, a várkertben tartatott meg, fényesen sikerült, és szép összeggel gyarapította az odavaló önk. tűzoltóság házi pénztárát is. A helybeli torna és vivó egylet tagjai közül a verseny víváson Somlyódy István és Bónis Sáviuel urak vettek részt, s a szép számú közönség érdeklődése az ő működésük felé irányult. Somlyódy úr kard assiut vivott nemeskéri Kiss Pál úrral s egy hosszadalmas mérkőzés ei'idménye matsch lett, amennyiben kölcsönösen egymásnak 12—12 touchet adtak. Bónis Sámuel úr Chappon Károly vivómesterrel mérkőzött vítőrrel és karddai s a közönség a jeles vívókat zajosan megéljenezte, A mér kőzés persze a vívómester javára dőlt el, amennyiben Bónis úr rapirral 8, karddal pedig 7 touchet tudott kivívni a vívómester 12 — 12 pointjaival szembeu. Az egyes versenyek közt Hrabovszky Gusztáv úr czimbalmozott, nagy élvezetet szerezve bravuro." czimbalom játékával mindenkinek. A verseny\ívást bankett követte, melyen részt vettek a működőkön kivül a város és környék műkedvelői is. — Meghívás. A nyíregyházi népnevelési egyesület választmányi gyűlését f. h. 14-én d. e. 11 órakor a városháza nagytermében tartja meg, melyre a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A pénztári számadások megvizsgálása. 2. A további gyűjtés módozatának megállapítása. 3. Indítványok. Kelt Nyíregyházán, 1888. okt. 6 án. Werner László, egyl. jegyző. — Isten káromlás. Havács Mihály berezeli lakos a héten azért állott a törvényszék előtt, mert az Isten ellen olyan káromlásokat használt, hogy azzal közbotrányt okozott. Feljelentették, vád alá helyezték, s a törvényszéknek a héten kellett volna ügyében ítéletet hozni, de a kir. ügyész indítványára, minthogy több tanú nem lett kihallgatva, pőtvizsgálat rendeltetett el. — Toloncz-szöktetós. Sok érzékeuy históriában megénekelték már a szerelem mindenhatóságát. A szerelem sötét verem. Börtönbe juttatta Fülöp György uramat is, aki midőn a szeretőjét, Farkas Teréziát a szolgabíró Nyiracsádról eltolonczoltatta, Nyiracsád és Szentgyörgyábrány között szembe állt a toloncz kiséretnek, s alaposan elvervén a kiiérőt, kiszabadította kedvesét. Ezért aztán a törvénynyel gyűlt meg a baja. Vádolva volt fogoly szöktetéssel és hatóság ellen erőszakkal, a törvényszék azonban az ellene megtartott végtárgyaláson tekintetbe vette azt az enyhítő körülményt, hogy tettét csupa tiszta szerelemből követte el, fölmentette a fogoly szöktetés vádja alól, s csupán a hatóság elleni erőszak vétségében marasztalta s ítélte el egy havi fogházra. — Vértesi Arnold ezer elbeszéléséből, illetőleg azon gyűjteményből, mely Vértesinek összes munkáit foglalja magában, megjelent a 3 ik füzet, s ezután hetenként pontosan jönnek a további füzetek is. Az eddigi vaskos három füzet kilencz nyomtatott ívre terjed, s a következő érdekfeszítő, szépen írott elbeszéléseket tartal mazza: »A hullámok közt < >A becsület * >Idegen földön* »A titok* >A dotnbrádt majális*. Ezek mind társada-mi novellák, de a nyomás alatt levő negyedik tüzetben már egy oly elbeszelés tarkítja a változatos tartalmat, mely a 48 a-as időkbeu játszik. Vértesi Arnold összes művei közlésénél az egyes elbeszélések elhelyezése tekintetében a kiadóhivatal igen helyesen gondot fordít a változatosságra, s nemsokára már egy hosszabb regény közlését is megkezdi. A józan magyar közönség oly nagy számmal sietett előfizetni, a valóban pártolásra méltó szép vállalatot támogatni, hogy annak kiadása nemcsak biztosítva van, hanem büszkén emlegetheti, hogy hasonló mennyiségben, komoly irodalmi értékkel bíró füzetes vállalat nincs elterjedve az országbau. És mint érdekes, irodalmi viszonzinkat érintő dolgot örömmel tudatják velünk, hogy a nép körében is szívesen üdvözölték Vértesi nagy vállalatát, s olyanok, kikre most rémregényeket tukmáltak, kijelentették, hogy kidobják azt házukból, s a helyett az ezer elbeszélést rendelik meg. Az egyes füzetek páratlan olcsók, s áruk 3 ivnyi tartalmuk daczára, csak 15 kr. Az uj előfizetők az eddig megjelent három füzetet egyszerre is megkaphatják. Mutatvány füzetet ingyen küld a kiadó hivatal Debreczenben. — Vérfoltok a bűnjeleken. A bűnjeleken talált vérfoltok szakértői vizsgálata tárgyában Fabiuy Teofil igazságügy miniszter a következő körrendeletet intézte az összes királyi bíróságokhoz: A kir. bíróságok igen gyakran kérik ki a szakértők véleményét az iránt, hogy valamely bűnjelen benzáradt állapotban levő vérfolt embervértől származik e? A vegyész szakértő, valamint a górcsövész is, a kik ily foltok megvizsgálására hivatvák, a tudomány mai fejlettsége mellett csupáu csak azt képesek határozottan megállapítani, hogy a kérdéses beszáradt folt vértől ered-e vagy nem s hogy a vérfoltban emlős vagy nem emlős állat vére van-e rajta, azt azonban csak a legritkább s konkrété talán elő sem forduló esetben birná a szakértő bizonyossággal eldönteni, hogy a beszáradt vér embertől származik e. Ez az egy eset csak akkor képzelhető, ha a bűnjelen oly ember vére gyanittatik, a kiről már eleve megállapíthatott, hogy az valamely sajátos jellegű betegségben szenvedatt. Az ez irányban szakértők meghallgatásával folytatott tárgyalások alapján ennélfogva figyelmeztetem a kir. bíróságot, hogy a szakértőkhöz valamely bűnjelen beszáradt vérfolt megvizsgálása végett csak akkor forduljon, ha azt kívánja wegállapittatni általa, hogy a kérdéses folt általában vértől ered-e vagy nem? vagy ha a vizsgálat adatai nyomán azt szükséges megállapittatni, hogy a vérfolt emlős vagy nem emlős állattól származik-e, vagy ha a vádlott nem képes vagy nem akar a vér eredetéről nyilatkozni, vagy midőn az a gyanú forog fenn, hogy a panaszos nem emlőstől eredő vérfoltokat mutat be emberi vér gyanánt. Ama kérdéssel, hogy a bűnjelen beszáradt vérfolt embervérből eredt-e, a biróság ne forduljon a szakértőkhöz, mert azt a kérdést a szakértők határozottsággal megoldani nem képesek s ennek daczára egy részük a vizsgálatot mégis elvállalván, a nélkül, hogy munkálata a bünvizsgálatnak felhasználható eredményt nyújtana, annak előrehaladását késlelteti és a bűnvádi eljárási átalányt haszontalan s többnyire jelentékeny összegre rugó költséggel terheli. G s a r n o k. Báli történet. Igazi pikáns szépség. Arany szinü haját röviden viseli, mint egy fiu s csakis egy diadém díszíti, egy parányi kis kauiéliával együtt. Termete kicsiny, majdnem gyermekes, de teljesen kifejlett. Egy igazi ölbe való gyermek. Ruhája erősen ki van vágva; karjait nem takarja el. Tudja jói, hogy éppen ugy a keble, mint a karja kifogástalan. Még akkor is megcsókolni vágynának, ha márványból volna és nem volna képes ölelui az a két kar. A rendező nem tud táuczhoz jutni, mert azzal van elfoglalva, hogy hol ezt, hol azt mutassa be a szép aszszonynak. A bemutatottak azután hűségesen várakoznak, a mig reájuk kerül a sor. Edit pedig teljesen meg van elégedve a helyzettel, a mit növel az, hogy férje az ajtóhoz támaszkodva nézi őt és majdnem hogy elnyeli csillogó tekintetével. Bizonyosan arra gondol, hogy milyen jól választott ő. (A többi urak is ugy gondolkoznak.) Mikor megint beáll egy szünet, mikor Edit izzó arc?czal beszél valamit egy szomszédságában ülő kisaszszonynyal, a rendező megint egy ural visz oda s bemutatja. Egy urat, a ki először is azzal kezdi, hogy szótalau bámulattal nézi azt a pompás arc.ot és nem talál egy árva szócskát arra, hogy felhijja egy következő tánezra, vagy valami frázissal köszöntse. Legalább látszik arczán a meghatottság és elárulni igyekszik, hogy a szépség igézete alatt uem tud beszélni. Lehet, hogy igazán ugy vau, lehet, hogy csak játsza azt a szerepet. Igy történt, hogy Edit szólalt meg, a ki észreveszi és megérti a csodálat kifejezést, a ki azonban igyekezik azt közömbösen venni. — Minden tánezra el vagyok foglalva — mondja mosolyogva. Az uri ember arczán kellemetlen érzés kifejezése tükröződik vissza * bátralép egyet, miközben mélyen meghajtja magát. Azután — még mindig bátortalanul — meglehetősen gyenge hangon szólal meg. — Mindenre? A sétákra is a szünetek alatt? — Az nem táncz. A bátortalan ur mosolyogni merészel s egy kissé már magasabb és bátrabb hangon mondja: — Sokszor kellemesebb annál. A társalgás könynyebb és szabadabb. A mit ott egy tekintettel, egy szóval, vagy egy kézszorítással mondhat az ember, azt itt mondatba foglalhatja. Ez kárpótolja az átölelhetés édes szabadalmát. Edit csak egy futó tekintetet vet az uri ember arczára, de azért szemeik találkoznak. Azután felkél a pamlagról, karját nyújtja és könnyedén, csak ugy oda vetve szól. — Ha ugy tetszik. Az első néhány lépést szótlanul teszik meg. Mintha férj és feleség voluánik az esküvő után néhány évvel. — Hogy tetszenek a nők ? kérdi Edit, látván, hogy gavallérja még mindig nem szólal meg. — Általábau ? — Általában és egyenkint. — Tetszenek. Különösen egy tetszik ugy, a mint még uem tetszett soha nő. — Ugy? És ki az? — Azt nem mondom meg. Az az én szívem titka. — Hogy néz ki ? — Nem ugy, mint a többi. Aranyos haj rövidre vágva; diadém rajta s egy kis kamélia. Könnyű termet, asszonyom, de ingerlő hatalommal. Karjai gömbölyűek, minőt még nem mutatott márvány. Edit komoly arczczal hallgatja s mikor az ur bevégzi, igy szól: — Ismeri ön férjemet. — Nem. — A legszebb férfiak egyike. — Azt gondolhattam. — Jó, gyöngéd szívű, de szenvedélyes. A ki engem megsértene, a ki nekem oly ajánlatot tenne, a mely bántana eDgem, azt az embert megölné. — Valódi férfi. — Igaza vau. Három párbajt vivott érttem s a három férfi közül kettő nem fog tánczolni soha. A harmadiknak csak egy füle van. — R'tka jő vbó lehet. Én imádom őt s nem tudom szóval kifejezni, mennyire rajongok érte. — Boldog férj. Edit ajakán egy futó mosoly jelenik meg és tűnik el, amit azonban lovagja nem vesz észre. Azután, mintha mit sem beszélt volna olyat, a mi lovagja beszélgetési tárgyától eltért, igy szólt : — És hogy tetszik önnek ez a szép nő ? . . . — Ezt bajos megmondani. Annyit azjnban megjegyezhetek, hogy inkább élni szeretnék értté, mint meghalni miatta. — Ez igen okos szerelem ... meg mondta már neki ? — Meg. — Ugy? És milyen választ adott? — A vallomás előtt mikor sejtette, hogy mit aka rok mondani, férjére hivta fel figyelmem, dicsérte azt és elmondta bogy igen könnyen megölue, ha kérni marnék egy kis boldogságot. — ÉJ a vallomás után ? — Még nem válaszolt. Edit meglassitá lépteit és felnézett lovagja szemébe. — Az a nő, nos f,z a nő. ... ? — Kegyed aspzonjom. A szép asszony hideg, kegyetlen arezot öltve s szigorú hangon mondá : — Vezessen helyemre. Ugy törtéut. Ott kivonta kezét lovagja karjából s egy tekintetet sem vetve rá, leült. A félénk ur azouban uem távozott. Mintha valami bolondságot mondott volna, vagy mintha tánezra kérte volna fel, odahajolt hozzá s udvarias mosollyal kérdé : — És a válasz. Edit hallgatott. — A hallgatással adott válasz igen gyakran beleegyezés, a legtöbb esetben : igen. Ezzel, meg sem várva a feleletet, leült mellé s a kezében levő legyezővel legyezni kezdte. Edit haragosan szólt. — Távozzék. — És visszajöjjek? — Ne. Soha. — Nos tehát, asszonyom, nem távozom. — Férjemet fogom idehívni. — A mint tetszik, asszonyom. Ebben a perezben a férj közeledett. Edit, látván ezt, gyorsan mondotta. — Távozzék. Kerülje el a botrányt. Kerülje el, hogy megölje. A lovag meg sem mozdult s a férj mind közelebb ért hozzájuk. — Az istenért, uram távozzék. — A gárda, asszonyom meghal . . . de . . . Nem végezhette be. A férj odaért és mosolygó arczczal hajol nejéhez. — Nos? Hogy mulatsz? — Rosszul, igen rosszul. A hajlottan, mosolyogva álló férj hirtelen felegyenesedett s komoly arczcz il nézett az asszonyra, miközben egy futó pilanatot vetett az ismeretlenre, a ki neje mellett ült. Azután bizonyos hidegséggel kérdé: — Miért? Edit a lovagja felé hajlott s rámutatva mondá: — Igen udvariatlan. A mint ez a szó ki volt mondva, mindketten a gavallérra néztek hosszasan, mereven. Az nyugodtan majdnem mosolygó arczczal állta ki ezeket a tekinteteket. Mintha mi sem történt volna, vagy mintha mitől sem félne. A mint Edit látta ezt a nyugodt arezot, a mint látta, hogy majdnem mosolyogni készül s a mint elnézte őt, különös érzés fogta el. — Mi történt ? kérdé a férj. A kérdés feltevése után egy pillanatra agasztó helyzet állt be, mintha valami katasztrófa előtt álltak volna. A férjről látszott, hogy készen volt botrány provokálni, a lovagról, hogy várja és Editről, hogy előidézi. Miután Edit nem válaszolt mindjárt, a férj közelebb hajolt hozzá B egész zordan ismétlé : — Mi történt? Felelj I — Ez az ur — szólt Edit komolyan, rámutatva lovagjára — udvariatlan. Kértem tőle egy pohár vizet 8 ő azzal tagadta meg, hogy melegem van, nem szabad. Ezután egy röpke perezre csend támadt, mely alalt mindhárom szereplő ajkán fiuom mosoly volt látható. — Nos? kérdé Edit férjétől. Igaza van? Nem szabad ? Szabad ? Megengeded ? — Megengedem — válaszolt a férj — sőt én hozom neked azonnal. És eltávozott. Edit hirtelen oda fordul a lovaghoz éa kérdé: — Hallja? O megengedi. A tánezos ós a tánezosnő tekintete, a mint egymással találkozott, megvillant s a szemhéjak egy kissé összehúzódtak. A következő pillanatban azonban már a távozó férj után néztek, a ki hűségesen törte magát egy pohár viz után. Murai Károly. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1888. október 6-án. A gabonacsarnoknál beBarua k. 1 kl. •—.11 jegyzett árak. Burgonya 100 kl. uj 1.20 Buza 100 kl 6— 6.65 Marha hús 1 kl. 40 Rozs » > 4 40 4.7Ö Borjú hús 1 kl. 40 Árpa » > 4.30 4.60 Sertés » » » 44 Zab » » 4.30 4.50 Disznózsír » > » 68 Kukoricza » 5.15 5.20 Szalonna > > » 68 K. repeze » —.— —.— Faggyú (nyers) » > 20 Paszuly > 6 70 7.— Zöldség » » 5 Szesz litk. > .57V2 .56 Paprika » » 85 Piaczi árak. írós vaj 1 liter —.60 Borsó 1 kiló 20 kr Eczet » » 10 Lencse 1 kiló 2o kr. Széna 100 kl. 3.— Mund liszt 1 kiló 16 kr. Szlm.(tak)> > 1.1® Zsemlye » > 15 kr. Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Buza > » 13 kr. Tölgyfa » > 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Nyilvános elismerés. Király Sándor építőmester nyíregyházai— ésZikár István asztalosmester kisvárdai lakos urak, házamat a modern építkezés igényeinek megfelelŐ9n, a legjobb anyaggal ellátva és minden tekintetben Ízléses kivitellel, teljes megelégedésemre oly szép an építették fel, hogy most a munka befejezése után, nem mulaszthatom el nevezett uraknak nyilváuos uton is elismerésemet kifejezni, s őket mint pontos, jellemes s a hazai ipír díizére érdemes iparosokat az építkezni szándékozóknak a legmelegebben ajánlani. Kisvárda, 1888. évi szeptember 28-án. (3i5-i-i) D

r. Révész Miksa.