Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-30 / 40. szám

N Y ! H V I D É It" Dísz-vívás. A Chappon Károly vívómester által e hó 30 dikán d u. 4 órakor Kis-Várdán a várkert táucztermében rendezendő díszvlvás a következő programm szerint fog végbemenni: 1. Kézi kardgyakorlat, előadva Székely Miklós ur által. 2. Első kardgyakorlat, előadva Székely Miklós ur által. 3. Második kardgyakorlat, előadva Nemeskéri Kiss Pál ur által. 4. Harmadik kardgyakorlat, előadva Somlyódy Istuán ur által. 5. Első vitőr-gyakorlat, előadva Somlyódy Istuán ur által. 6. Második vitőr-gyakorlat, előadva Bónis Sámuel utáltai. 7. Kardvívás egész testre Somlyódy István és Nemeskéri Kiss Pál urak között. 8. Vitőr-mérkőzés Bónis Sámuel ur és Chappon Károly vívómester ütközött. 9. Manchette vivás, Székely Miklós és Erdélyi Miksa urak között. 10. Buzogány-gyakorlat, előadva Neraeskéri Kiss Pál ur által. 11. Kardvívás egész testre B mis Sámuel ur és Chappon Károly vívómester ütközött. 12. Mérkőzés kardra vagy vitőrre mindazokkal, kik arra jelentkeztek. A mérkőzéseknél versenybírák Farkas Etele, Hrabovszky Guidó és Nozdroviczky György urak lesznek. A szünetek alatt Hrabovszky Gusztáv ur ad elő czimbalmon magyar népdalokat. A 12 ik pontot illetőleg kiáltanak kard, vagy vitőr-mérkőzésre Bónis Sámuel, Somlyódy István, Nemeskéri Kiss Pál és Chap pon Károly urak mindazokkal, kik arra délután 4 óráig a pénztárnál jelentkeztek. Belépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. A tiszta jövedelem a kis-várdai önkéntes tűzoltó-egylet javára fordittatik. — A vaja-eőri körjegyzőség e hó 25-dikén töltetett be választás utján Vaján. A megválasztott jigyző: Halka István azonban, közbejött körülmények folytán lemondott, s igy uj választás kitü'.ése vált szükségessé. — Utczakövezós Nagy-Kállóban. Nagy-Kálló utczáinak mintegy 600 m

3 területen való folytatólagos kikövezése tárgyában szeptember 16 án Na?y Kálló városházánál nyilvános versenytárgyalás tírUtott s Kovács P. Pál nyíregyházai fállalkozó ajánlata, ki a kövezetet szabályos koczka tábláskőből előállítva m

J-ként 2 frt 50 krajczárírt szándékolja létesíteni, elfogadtatott. — Hymen. Mansbtrg Ernő báró szab. áll. huszár hadnagy jogyet váltott Tisza-E szlárou Nagykállói Kállay Gusztávné, szül. gróf Komis Josepha bájos leányával: Ágnes kisasszony nyal. — Öngyilkossági kísérletet követett el egy Joszka Erzsébet nevü leány Nyíregyházán. Gyógyíthatlan csukló éi nevető görcsökben szenvedett s ez vitte arra az elhatározásra, hogy megölje magát. Beugrott a kútba, de tettét éssrevették s még élve kimentették. — Figeczki Pál ós társai bűoügyében a kir. tör vényszék már meghozta a vádhatározatot, s ez a vádlottak előtt jövő hó 8-dikán fog meghirdetetni. — Fekete Gedeon, a helybeli kir. törvényszékhez újonnan kinevezett jegyző már letelte a hivatali esküt 8 elfoglalta hivatalát. — A regále bérlet felmondása D etz Sándorné, Nyíregyháza város italmérési regále ;ogának bérlője, a kir közjegyző előtt tett nyilatkozattal a regál* bérletet októberhó 1-iejéie fölmondotta. E fölmondáit megokolja azzal, hogy a regále-jog gyakorlatában » Szamuelli test vérek által, a hatóság elnézéséből, megkárosittatott, s hogy az uj szeszadó törvény oly uj helyzetet teremtett, mely a bérleti szerződés megkötésekor előre látható egyáltalán nem volt. Ez ügyben a városi képviseletet Krasznay Gábor polgármester e hó 29 én d u. 3 órára öiszehivta, s a képviselet a tanáes s a jogügyi szakosztály véleménye alapján határozatilag kimondotta, hogy a felmondást uem fogadja el. Valószínű, hogy ez Ugy peres útra fog kerülni a város s a regále bérlő között. — Katonai lóvásárlás. A cs. és kir. közös hadsereg részére lóvásárlás volt e hó 24 dikén a városháza hátulsó udvarán. Megvétetett összesen 15 darab ló, valamennyi nyíregyházai tenyésztőé, 250 forinttól egész 450 forintig. A katonaság részéről megjelent Kafka százados a legnagyobb elismerését nyilvánította a nyíregyházai lótenyésztő gazdák iránt. — Jóvá nem hagyott alapszabályok. A nyíregyházai csizmadia iparos segédek egy önsegélyző, temetkezési és munka-kimutató egyesületet akartak alakítani, s elkészítvén az alapszabályokat, a vármegye utján felterjesztették a belügyminiszterhez. A belügyminiszter azonban ez alapszabályokat nem hagyta jóvá, azzal a megokolással, hog)f az ipartestület kebelében iparos segélypénztár már létezik, 8 az ugyancsak fenálló iparos ifjúsági segélyző és önképző egylet, a létesíteni szándékolt egyesület egyéb czáljait már ugy is alapszabályai al ipján kultiválja. Ennek folytán az egyesület megalakítása feleslegesnek mutatkozik, s ujabb terheket is róna az iparos fiatalságra. — Zsarolás. Darabó Albert nyirbáthori gazda, ki dr. Mandel Pál volt orsz. képviselőnek több izben volt buzgó kortese, levelet irt Mandel Pál atyjának, melyben azzal fenyegetőzik, hogy ha a Mandel család tulajdonába került birtokait neki vissza nem adják, botrányos leleplezéseket fog tenni a helybeli s a fővárosi lapokban a Mandel xsalád meggazdagodásáról. Dr. Mandel Pál ennek folytán feljelentést tett Darabó Albert ellen a helybeli kir. törvényszéknél, ahol is ez ügyben e hó 24-dikén a végtárgyalás megtartatván, vádlott az ellene zsarolás kísérlete miatt emelt vád alól felmentetett. — Elitélt tikkasztó. Kozelka Gyözö 1837-től ez év márczius haváig Moravek Gusztáv dombrádi községi jegyző mellett volt alkf.lmazva mint segéd, s ez idő alatt öt rendbeli sikkasztást s hit rendbeli okirathami sitá8t követett el. Ügyében'a mult napokban tartatott meg a kir. törvényszék előtt a végtárgyalás, s a törvéuyszék 3 és fél évi fegyházra ítélte. :— Kérelem. A nyíregyházai kereskedő ifjak egyesülete nevében bátorkodon a tisztelt közönséghez azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulni, miszerint kegyeskedjenek önmivelődésre törekvő egyletünk könyvtárát adományaikkal gyarapítani. Adományokat az egyleti helyiségbe (N.-Orosi utcza Budai-féle ház) szíveskedjenek küldeni. Tisztelettel Lenhorn Sándor, a kereskedő ifjak egyesületének könyvtáruoka. — Egy községi jegyző lemondása. Síalathnay László pócs-petríi jegyző lemondott állásáról B ebeli elhatározását bejelentette az alispánnak. — Az erdélyi ku'turagyesiilet felhívásai. Az erdélyrészi kultúregyesület választmánya három rendbeli felhívást bocsátott ki Magyarország leányaihoz, törvényhitóságaihoz és pénzintézeteihez, áldozatkészségükre apellálva a magyar kultur-mozgalom érdekében. A Magyarország leányaihoz intézett felhívás a többi közt igv szól: „Igazgató választmányunk, a szívekben s a köztudatban öuként jelentkező s tehát itt föl nem sorolandó indokok alapján, szükségesnek mondta ki a magyar Erdély megtartása végett alakult E.M. K. E. számára egy lobogónak elkészíttetését. E nemzeti trikolor, a magyar faj őseredeti jellemvonásának, a nőiség kultuszának szimbólumát, az istenanya képét fogja magán hordani, jelezvén, hogy Magyarország védasszonya: a nő, ki az erkölcs s igy a nemzet. Ezt a lobogót Magyarország asszonyainak kell összeaduiok. Erre kérünk bármi csekély, legkisebb adományt is " A törvényhatóságokhoz intézett felhívás jelentésképen felsorolja, hogy hány törvényhatóság, város, járás és község támogatja, mint ilyen, az erdélyrészi kulturegyesületet, aztán ezeket mondja: „Hol különösebbeu nem merittetett ki részünkre az áldozás, a hálával fogadott segély után is sok mód áll támogatásunkat illetőleg rendelkezésre. Fölemlítve először is a rendszeres pótadó főlszinen levő kérdését, állandó pártfogókként állhatnak ügyüuk mellé a hatóságok : akár rendszeres alapitványnyal, évi segélylyel — vagy ha ez megvan — például egyes birtokosoknak pótadó önkéntes felajánlására megnyerésével; a legkisebb községnek is legalább reudes tagul beléptetésével; avagy biztosításával annak, hogy az engedélyezett nyilvános előadások, vagy vármegyék részéről a falusi fonó - és táuczengedélyek dijának bizonyos százaléka az E. M. K. E. javára folyjon stb. Aztán csak 17,000 férfi és nő volna-e Magyarországon, ki az ez idő szerint folyó honvédelemnek tagja lehet s honnan jöhet erre nézve a leghatásosabb impulzus?" A pénzintézetekhez, szövetkezetekhez és részvénytársaságokhoz intézett felhívás számszeriut mutatja ki, hogy a kultur-egyesület eddig mekkora összegekkel járult nemzeti és kulturális czélokhoz. A kultúregyesület — szól a felhívás — kiosztotta és lekötötte teljes tőkéjének kamatjövedelmét s mindezzel a bejött s igazolt kérelmeknek alig egy negyedét elégítette ki! A mit tettünk azonbau, abban elismeréssel és bátorítással kisérik a cselekvés módját „jogos és nemes munkánkra áldását küldő" fölséges urunkon, királyunkon kezdve, a magas kormány tagjai, a magyar egyházak fejei, a hazafias sajtó, megsegélt vidékeink s kivétel nélkül összes közéleti előkelőségeink. Ne adjon-e ez bátorságot ismét és ismét zörgetnünk? Miután muuka-programmunk szerint mindannak jövedelmét, amit eddig kaptunk — 300,000 frt évi kamatait — alkotásainkra lekötöttük, azonban — mint az eléggé ismeretes — a meghóditottnál még mindig végtelenül több meghódítandó: szégyeneljük-e a kérés kötelességét, mit maga a nemzet adott kezünkbe és vár el tőlünk, midőn itt nem mint erdélyiek, hanem az ország fennállását feltételező Erdély megtartásával megbízott őrállók gyanánt kérjük a segélyt." — A dohány csempészet megakadályozása érdekében a pénzügyminiszter felhívta a megyei törvényható ságot, hogy most, midőn a dohánytörés és szárítás legnagyobb részben befejeztetett, s a szigorú rendeletek daczára csempészéli esetek sürüen fordulnak elő: utasítsa ugy a törvényhatósági mint a községi tisztviselőket és elöljáróságokat, hogy a dohány csempészet megakadályozása körül reájuk rótt kötelességeknek fokozottabb mérvben tegyenek eleget, mert ezuttal a legcsekélyebb mulasztás esetében is a törvény teljes szigorát fogja alkalmazni. — Nagy a súrlódás és viszálykodás. Mad'in az ottani izraelita bitközség felvilágosodottabb hívei és a rabbi között. A hitközség elnöke a közigazgatási hatóság, ne vezetesen a járási főszolgabíró közbelépését is igénybe vette már ez ügyben, s a rabbi ellen tett följelentésében elmondta, hogy a Galicziából jött orthodux rabbihoz, mint valami csoda-tevőhöz ünnep napokon százával jönnek az orthodox zsidók, betöltve a templomot. Egy másik panasza az is, hogy a rabbi, bár egyszer már lemondott róla, mégis ragaszkodik az elő-éneklési joghoz. E viszálykodás botrányos jelenetekre is szolgáltatott alkalmat az izr. temp lomban. A járási főszolgabíró megtette már ez ügyben intézkedését, s az iratok most a vármegyéhez kerültek. — A táviratok és posta küldemények lefoglalásáról a belügyminiszter a következő körrendeletet bocsátotta ki: 1. A posta küldeményeket és táviratokat a kézbe sités vagy tovább küldés előtt — büntettek esetében — lefoglalni vagy a táviratok eredetijének kiszolgiltatását követelni a királyi ügyészek és vizsgáló bírák fel vannak jogosítva s a kiadást az illető posta vagy távirdihivatalok nem tagidhatjik meg. 2. Posta küldemények vagy táviratok feladására vonatkozó adatok h'vatalos közlését nem eaak az előbbi peutban emiitett közegek, hanem az államrendőrség főuöáe, illetőleg a helyhatóság (főizolgabirák, városkapitány) iiváuhatja. 3. Ugyanezen közegek a posta- és távird ^hivataloktól igényelhetik, hogy az általuk kijelölt postaküldemények vagy táviratok 24 óráig visszatartassanak. D> ezeu idő eltelte után, hl intézkedés nem történik, a küldeményt késedelem nélkül kell kézbesíteni. 4. Csőd esetén, ha a csődoiróság a csőd negnyitási végzés egy eredeti példáuyát a pesta- vagy távíróhivatalnak megküldi, a megszüntető végzésig a küldeményeket éi táviratokat a csődtőneg goudiokuak kell kiszolgáltatni. 5. Polgári pjrekben a táviratok eredetijét a p)sta- és táviróhivatalok csak akkor adia'ják ki, ha azon fél, a ki az eredeti táviratot használni akarj t, annak hiteles másolatát a periratokhoz mellékelte vagy a biróság előtt felmutatta. 6. Az ilynemű megkeresésekről a posta- és távirdahi'ataloV az igazgatósághoz tartoznak jelentést tenni. Az igazgatóság pedig a belügyminiszterhez kötelei havonkint jelentést tenni az ilyen esetről. — Budapesti Hirlap. A »Bidape3ti Hirlap*-nak a hazai mü'elt olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a migyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőlésével kizdött nennetüak- és fajunkért, ez eg,etlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb iutelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a .Budapesti Hirlap* érte el; legaépszerübb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső d >lgoz kársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik ; minden rovatot külön vezető gondoz, helyi tudósítókon kivül, a kik a nap történetét irják. Mindeu fontosabb bel vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világoi semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a.Bidapesti Hírlap* arról rögtön ne adjon hű és ki neritő tudósítást. A .Bidapesti Hírlap* politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákoay JJUŐ, Balogh Pál irják, más kiváló hazai publiczistákkal, híven a lap független, migyar pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Poltti :ai hirei széleskörű összeköttetések alapjáu a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap; a .Budapesti Hírlap* távirati tudósításai manap már teljesen egy fokou állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósi'ók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó kireket rögtől megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség kü'ö í kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A .Bidapssti Hirlap* e czélo'tra havonkint oly összeget iord't, miut a mennyi ezelőtt 10 évvel még egyegy hirlap egész költségvetése volt; de sikerűt ii elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak, A .Budapesti Hírlap* Tárczarovata Teleky Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége, mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai különkülön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is miudig oly hangon tárgyalják, bog? a .Bidap >sti Hírlap* helyet foglalhit minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindaz', ami tájékozására szükséges. A regénycsaruokban csak kiváló írók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben poítautalványnyal eszközölhetők következő cd n alatt: A .Budapesti Hírlap* kiadóhivatalának, IV. kalap-uttczi 16. szám. Csarnok. His majeszti, baby. Anglia igazán a gyermekek paradicsoma. Valóságos kultusa van a .baby*-nek. Egy élelmes ismerősöm volt a Rogent S'.reeten, a ki gyermek-árukkal kereskedett. A kirakatban igazi angol humorral és — mint a következmény mutatta, — kitűnő rzámilással, a játékok közé ültette két kis enni való babyjét. A következmény az lett, hogy kirakat és üzlet folytonos bámulat tárgya volt, és a kis Ch írliennak és Doxynnak 7 esztendős korukban már birtokaik voltak saját keresményeikből. A ssámtalan jótékony intézet közt, mely Londont igazi európai metropolissá avatja, fel, a fő részt a gyermekek foglalják el. Az angoloknál közös humoros alak a német tudósé, a ki látva az örökös palota sort egyik vagy másik jótékonyczélra szentelvp, s ráirva, hogy »Supportel by Voluntary Contributions!« a mi azt teszi, hogy fentartva öokéuytes adakozásokból, megírta nagy német alapossággal, hogy van Londonban egy dúsgazdag ur, Voluntary Contributionsnak hívják, természetesen herczeg, az ad mindenre pénzt. Nos, hát ez a Voluntary Contributions soha nem bőkezüebb, mintha gyermekekről van szó. Egy egész izótár van összeállítva London jótékony intézeteiről — számuk 2000 en felül van, s annak majdnem fele: szegény gyermekeké. Milyen palotákat épített Voluntary Contributions minden tengerparton a szegény londoni gyermekeknek a vakác/.ió idejére, 1000 — 1000 számra küldik Rengassétól Holyedig óriási palotákba a szegény gyermekeket szünidőre. A betegek, vakok, árvák, katona fiuk, süketek, reconvalescens gyermekek házairól nem is szólok, s a tanintézetekről, melyek a királyi palotákkal vetekednek ragyogó pompájokkal. Angliában legjobb valóban gyermeknek lenni. A Cityben már alig lakik ember. Óriási üzletek foglalják el a lakóházak helyét. Óriási árakat érnek el a területek eladásaik alkalmával. E nber ember hátán tolong. És az egész területen csak egyetlen izabad tér van: a gyermekeké. A Cűrist Hospitál hosszú kék rokkoe, sárga harisnyás fiúinak tájas kertjök, játszó terök van bent a cityben: oly fényűzés, melyet a leggazdagabb lord sem volna képes megengedni magának. És mily képek tárulnak fel az utczán. Rengassén a tengerparton van egy gyöayörü sétapark a Western Cúften. A bejáratra az van irva, hogy az, a kinek nincs gyerjaeke vagy uem szereti a gyermeket, ne lépjen be. És a terek, parkok egész AogUában tömvék gyerekekkel, azokkal a tö nzsi, egészséges ragyogó babykkal, a kiknek kultusza teszi oly nagygyá Augliát. Egészen meghvtó jeleneteket lát az ember igen gyakran a legnagyobb forgalmú utczákon. A hol pezsg az élet, sürög — forog az ember. Ember ember hátán. Kocii kocsi után. Zag az élet tenger árja, a hogy Madách énekli. Siet, roh in mindenki, mert az idő pénz. Ejyszer c<ak megáll a rohinás minden oldalról, a kocsik, fogatok, emberek falt képeznek s közte, a rohanó ember ár között, mint a veres tengeren hajdan a zsidók Folytatás a főlapon.