Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-16 / 38. szám
„N Y I R V I D É K". — A büd-szent mihályi népbank és takeréknénztár igazgató választmánya és felügyelő bizottsága! olt gaz' jójának: Kört ér Lajosnak lemondása fo'ytán, e® hó 16 an gyülést t,rt melyen a közgyűlés tárgyai állapittatnak meg A legközelebb meghirdetendő közgyűlés legfontosabb targya az uj igazgató megválasztása lesz. u- o^ ," yme n- CjÓk a' Fi ny* GV ul a százados a mult ho 28 dikáu _ vezette oltárhoz Székelyben özv. Zoltán ^erenwná leányát, Ilona kisasszonyt. - Hudák Károly helybei, koz- és váltóügyvéd eljegyezte Körtvclyes.y tolcsvai földbirtokos leányát Etelka kisasszonyt. — Segély a balsaiaknak. Horváth Gyu a balsai körjegyző azzal a kérelemmel fordult a földöméin , j pii r. és kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a tűz altal'károsult 29 balsai lakos részére a kincstári faraktárakból az építkezésekhez szükséges fát mérsékelt áron szolgáltassák. A miuiszter most értesítette az alispánt, hogy hajlandó e kérelemnek eleget tenni és pedig ugy, hogy 504 000 db feuyözsindelyt, 1800 db deszkát, 7560 db léczet és pedig a jobb anyagot 15 a selejtesebb anyagot pedig 35% elengedésével kiszolgáltatja. — A dajkaságban levó gyermekek nyilvántartását régebben elrendelte már a vármegye közigazgatási bizottsága. Enuek a határozatnak azonban mind ez ideig nem lett foganatja. Eunek folytán a közigazgatási bizottság elrendelte, hogy a szolgabírói hivatalom a dajkaságban levő gyermekekről nyilvántartó köuyvet vezessenek, melybe a havonkéut legalább egyszer megtartandó vizsgálat eredményét bevezetve, azt mindsn bói-apban az alispánhoz beterjeszszék. — BÚCSÚZÓ. Nem mulaszthatom el, hogy a n. é. közönségnek irányomban tanúsított jóakaratáért legmélyebb köszönetemet uyilvánitsam az alkalomból, hogy Szatmárra történt á;helyezésem folytán Nyíregyháza váró sából távoznom kell. Kelemen Ádám, pénzes levélhordó. — Kutya költészet. A Hamvay-ivadék „Caro" megérkezését hirdető rigmmokat kö'.öltük a minap. Álljmak itt örökítésül a következő köszönő sorok is. melyeket a nemes állat megnyerése felett való örvendezésében fel ágaskodott Pegazus íratott Szlaboczky Imre tanár úrral : Nagy kutya-szükségben hozzád jó helyre kopogtam, Vágyam teljesedett, a kutya konvéniál. Ugy ahogy irtad az eb, poemában megjőve »Caro«, Mint kedves vendég, jött haza egy talyigáu. Ünneplő sokaságként vágygyal várta a háznép S üdvözlés jeleül hordta a jó eledelt. Most már otthonosan és vígan érzi magát itt, S észrevehetnéd rajt' a nevelés nyomait. Her komm, apport, búten, zurück járja erősen, S kedvessé teszi őt szófogadása nagyon Nyúl fület és lábat, kacsdf'ót hoz szóra serényen, Étket tart orrán, míglen elhangzik a »prr«. Pár leczkével a háznál és a mezőn jelezé, hogy Gazdájának öröm s vadrucza réme lehet. — A nyíregyházai központi, nagy kállói, nyirbátorii kisvárdi és tisza löki járásbirósági fogházakban letartózatott rabok és foglyok élelmezésének biztosítása czéljából a nyiregjhizai kir. ügyészségnél f. é. augu-ztus 10 én árlejtés tartott, mely alkalommal Liudeubaum (Budapesten) ajáulnta, ki egy adig főt étel és 56 dgramm kenyérért 9'/s krt, külön 56 dgr. kenyérért 3 9/io krt számított, továbbá a beteg és kórbázi étlapban kitüntetett 15.78/,oo kr. árból l százalékot elengedett — lett elfogadva s vele a Bzerződés meg is köttetett. — A posta- ós távíró tisztképző tanfolyam szervezési munkálatait Baross Gábor közműnk és közlekedésügyi miniszter befejezvén, a közelebbi napokban a tanfolyam a tanárok kinevexésével aktiváltaui fog. A tanfolyamba való fölvételért még f. hó 20 áig folyainodhatui a közlekedési miniszterhez; a tanfolyamba körübelül 80 rendes hallgató fog fölvétetui, kik a tanfolyam sikeres bevégzése után mint posta és távírda tisztviselők fognak alkalmaztatni. Titokzatos gyilkosság. Jéke község határában, a Szögyéuy-féle birtokon ez év április hó 15 dikén egy uó eléktelenített holttestét találták. A holttest hasa fel volt hasítva, nyaka elmetszve, s az egész test elborítva sebekkel. A holttesten Csizmadia Józsefné jékei lakosnőre ismertek. Megindittatván a vizsgálat, mindjárt konstatáltatott, hogy a nő gyiUoság áldozata, s hogy a rajta tett sérüléseket szőllő metsző késsel követték el. Minden egyéb valószínűség ki lévén zárva, a gyilkosság elkövetésének gyauuj t az asszony férjére, Csizmadia Józsefre irányult Megerősítette a gyanút az, hogy ruháján vérfoltokat találtak, s hogy a gyilkosság elkövetesere indító okul szolgálhatott az asszony korhelysege es koborló természete. A mult héten tartották meg ez ügyben a végtárgyalást, amely azonban semmi fele bizonyítékot uem szolgáltatott Csizmád,a József bűnössége mellet , ugy hogy a törvényszék .az ellene emelt vad alol tel iesen fölmentette őt. _ Az apósát ölte meg Soltész János szegsgyházai dohányos. Ez a dolog még ez év elején történt s az előzménye az volt, hogy Soltész János egy fedel ala« lakván apósával, Gregu Jauossal, egyszer »négyszem kozt* akart beszélni á feleségével. Az asszony tudta már, hogy az ilyen .négyszem közt való beszélgeti mit J 'lent s nem akarta megengedni, hogy az ura kiküldje apját a hárból Az igy támadt szóváltás közben Soltész botot adott e az al akarta megütni a feleségét. De a szoba népszerűen megírott története valóban egy ürt fog pótolni, melyet eddigi történet íróink vagy nem tudtak vagy uem akartak betölteni. Egy a nép nyelvén megírt munka, mely becsét egyszerűségben rejti el, mely benizelgi magát a szegény ember szivében is, oly szolgálatot tesz, melyért az irodalom történet is hálával emléke:hetik meg Vay erdemeiről. — Ezer éve, hogy a magyar elhagyta ősei hónát, ezer évi küzködéa után alapította e hont, melylyel minden magyar szive elválhatlauul összefort. N»g> múltja van e honnak s midőn ezred éves fennállásának öröm ünnepélyére készülünk, gr. Vay .Magyarország történetének* kiadását nem csak az alkalomszerűség, de a szükség is indokolja. — A vállalat 15 kros füzetekben iud.tja meg a munkát, havonként barom füzet fog megjeleni, s e mellett a kiadó többféle kedvezményben fogja részesitni előfizetőit. Valóban óhajtaudó, hogy a vállalatot minden magyar ember pártolja. Az egész munka uiiutegy 36—38 füzetben jelenik meg. — Előfizethetni egész évre (36 füzet) 5 frt 40 kr., fél évre (18 füzet) 2 frt 70 kr., negyed évre (9 füzet) 1 frt 34 kr. Miuden öt előfizető után a gyűjtőknek tiszteletpéldány jár. Kívánatra gyü|tőiv és mutatvinyfüzet küldetik. Megrendelések és előfizetések Debreczenbe, a .Magyarország Története* kiadóhivatalába (Debreezeni Ellenőr* könyvnyomdája), ! czimzendök. — Ezer elbeszélés. Mindenki, a ki lüeg vau győződve annak igazságáról, hogy erős és életteljes nemzeti irodalom nélkül nem lehet erős nemzeti élet, csak tengődés, lassú sorvadás és végül dicstelen megsemmisülés, — mindenki, aki érzi, hogy hazánkban az irodalomnak uem csak szórakoztató és léleknemesitő, de a nemzet létezését fentartó hivatása is van, szívesen fogja üdvözölni azon vállalatot, mely egyúttal a magyar irodalom elterjedésének egyik főakadályán is segitni kíván, oly olcsó árou juttatva értékes jeles irodalmi munkát a közönség kezébe, u mily ár eddig a szük téren mozgó kiadó nál lehetetlennek látszott. A hozzánk is beküldött két terjedelmes fűzet megkezdi Vértesi Arnold összes munkáiuak közlését s már e két füzet is öt befejezett novellát tartalmaz. — Ezer elbeszélés lesz ez, részint rövidebb, részint hosszabb és ezer elbeszélésben visszatükrözve látja az olvasó a magyar történeti és társadalmi élet, a jelen és a mult hü képeit. A történeti elbeszélések, meg annyi korrajzok a magyar történelem fényes és borús korszakaiból. A társadalmi novellák, a közelmúlt és a mai élet mindeu küzdelmét, fényoldalát, árnyékoldalát feltüntetik. A társadalom minden rétege szerepel e novella csoportbau. A politikai, tisztviselői, kereskedő, iparos vdág. a főrangú körök, vidéki birtokos osztály, a kisvárosi polgárság és a falusi nép mind festve van Vertesi Arnold müveiben. Gazdag emberek, szegény emberek küzdelmei az élettel; lelki és szívbeli harezok százezernyi változatban. Vértesi Arnold három tizeden át szolgálta az irodalmat sok elösmeréssel és fáradhatatlan munkálkodásának gyümölcse e rengeteg eredmény. Egy egész könyvtár együtt veve ez ezer elbeszélés, melynek egy része hosszabb terjedelmű regény. A mint következik majd sorban, a regények is közöltetni fognak a füzetes vállalatban. Folyó évi októbertől kezdve hetenkint megjelenik 1 füzet diszes kiállításban, 3 nagy iven, slirü szedéssel. E^y füzet ára 15 kr. Előfizethetni egyszerre több füzetre is. Egész évre 52 füzetre 7 frt 80 kr, félévre 26 füzetre t frt 90 kr, negyedévre 14 füzetre 1 frt 95 kr. — Gyűjtők miuden öt előfi'.ető után egyegy tisztelet példányban részesüluek. Az előfizetési pénzek Debreczenben Vértesi Arnold nevére küldendők, s a füzetek expediálása posta utján vagy kívánatra könyvkereskedés utján történik. Előfizetni lehit az összes hazai köuyvkereskedőknél is. raeadott s azzal akarta meguiu. a nagyon alacsony volt, a botot nem igen lehete t használni, s az asszonynak sikerült azt férje kezéből kicsavarni s kifutni a szobából. Soltész és apósa magukra maradtak, s birokra kelve, az utóbbi fődhöz vágta Soltészt. Ez azonban kiszabadította magát, hosszú konyha-kest ragadó , . azt úgy döfte apósa hóna alá, hogy az szörnye halt. Az l ügyben a mult héten megtartott végtárgyaláson a törvényszék Soltészt 6 évi fegyházra itelte. — Gróf Vav Dánieltől »Magyarország törtenetet ntt füzetes vállalat indult meg. Gr. Vay Dániel egyike 1848 előtti mozgalmas idők legkiválóbb férfiának . ,ta a [nyilvános szereplés teréről viszsza vonult, ernye" Z S az irodalom k„«ó • «»»';£ czim az mióta a A semmi. Általános fogalom, hogy a semmi olyan hitvány, alávaló s a parátiynál is megraérhetlenül kisebb csekélység, mely uem számit, sőt nem is létezik. Sok tévedése, számos bal fogalma vau az emberiségnek, de egy sem oly uagy és oly balga, mint azon állítás, hit vagy meggyőződés, hogy a semmi csakugyan, semmi t. i. oly hitvány csekélység, aminek értéke, súlya, ereje és hatalma nincs. Egyetlen tudomány van, amely csalhatatlan, változatlan, egv, örök és igaz. E tudomány a számtan s ez féuyeseu bizonyítja, hogy a semmi nem semmi, hauem ellenkezőleg az egyetlen oszthatlan, soha nem változó, j mindent magába foglaló egység. „Hogyan, a számtan? kérdi egy szíves olvasó s „lehetetleu'-nel felel is önmagának. Úgyde téved és csalódik, mert paradoxonnak és megfoghatatlannak látszik ugyan azon állítás, hogy a semmi nem semmi, hauem minden, le a számtan igazolja. Hisz semmi meg semmi — semtni, semmiből semmit = semmi, seminiszer semmi = semmi, semmi semmivel osztva = semmi, . . . mindig semmi. Összeadom, kivonom, szorzom és osztom : mindég egy és ugyanazon soha uem változó, apadás és euyészet, szaporulat és növekedés törvényein felül álló, mindég egész, min dég tökéletes, mindeut magában foglaló nagyság ... a mindenség, a világegyetem, melyhez tartozik az ég, a föld, a pokol, a nap, a hold, a csillagok, az angyalok boldogsága, az emberek vágya, reménye és csalódása, az ördögök kísértése, a virág illat, a madár dal, a zivatar és nienvdörgés, zenithtól madárig minden, miuden ós . .. milliomszor mindeu. De hát csak a számtan bizonyítja ezt? Nem. Bizonyítja a hit, népélet és a modern társadalom számos adata. Lássuk a hit bizouyitékait. Ne féljeuek követni sem a dogmaticiusok mert istentagadást nem teszek s uj dogmákat föl nem állítok, sem a hitet kicsinylő realistikus birvágyók, mert koszorús költnók szerint ,drága kincs a hit* s" igy kinescsel, vagyonnal foglalkozuuk. ,Semtni sem uj a nap alatt, a mi vau az volt' moudja a bölcs Salamou. Magyarázhatják az ihletett prófétának s isteni bölcsességü királynak eme tanítását a papok, írástudók és farizeusok a hogy akarják, de auyuyi bizonyos belőle, hogy ez a világ, ez a nagy minden ség ugy a miut van — meg volt már az idők távolában, — s bizouyos belőle, hogv a semmi nem olyau jött ment notabilitas, hanem ősei már Ádám előtt léteztek s családfája oly nagy, hogy bármely uradalom birkanyája hűsölhetne alatta, ... ha megkapná. „Semmiből teremté Isten e világot" — tanítja hitünk. Kétségtelen hát, hogy a semmi már a világ teremtése előtt akkora volt, hogy kitelt belőle a világ — sót bizonyosan maradt foltnak való is, melyből az Ur gondviselő keze ezt az ócska világot, ahol szakad ős rongyol lik, meg-megtatarozza. A népélet már uem nyújt ily eclatáus bizonyítékokat, inert a nép nem szeret elvout — abstract elméletekkel foglalkozni. De mégis, ha megfigyeljük bizonyságot uyerüuk arról, hogy a nép együgyü elmeje is a semmit — bár sokra uem becsüli — valaminek tartja. ,Nesze semmi — fogd meg jól" ós „semmiből semmi sem lesz* mondja a nép fia. Ezen példabeszédszerü mondások igazolják hogy az egyszerű tudománytalan nép is a semmit Kézzelfogható valaminek tartja s képzel valami kissebet, haszontalanabbat, gyengébbet és parányibbat a semminél, olyant, mely a semmi színvonalára, fogalmára fölemelkedni nem képes. De hagyjuk a népet az ő egyszerű észjárásával. Térjünk a modern társadalom köreibe. Tán változatosabb, mulatságosabb lesz szemlénk s erősebb bizonyítékokat nyerünk annak igazolására, hogy a semmi uem semmi. A bájos Irmának első bálja vau. Ma mutatják be, mint nagy leányt a világnak. Hetek, hónapok óta készül reá, félve talalgatváu, hogy ő vájjon ott lesz-e s fog-e vele tánczolni? És most is, ahogy ott ül auyja mellett, mint rózsa mellett az ifjú bimbó, szorongva tűnődik a megfejthetlen kérdéseken. A nyitány után méltóságosan zendül föl a lassú magyar, kedveueznótáját húzzák — „Szeretlek éu egyetlen egy virágom", de most alig hallja. Delejes rángást érez tagjaiban . . . egy pillauat és . . . téveteg lépésekkel lejt tova Béla karjain. A zene elhangzik s a kis Irma, miut megriadt ózike fut vissza anyjához. „Nem fáradtál el? mit beszélgettetek?" kérdi a gondos mama. „Semmit anyácskám" — mondá a kis Irma, — s lehet, mert uéha oly bajos valamit mondani, — de a szép Irma sötét szemeinek ragyogásából s piruló arczának boldog mosolyából mégis bizonyos, hogy abból a „semmi"-bői egy darab éden, egy kis ínenyország nyílt keblében. Kényelmes boudoirban ül a bájos Valéria 8 a bérruhás szolga által eléje tartott ezüst tálczáról kis levelet vesz át. — Ismerős az írás — tudja kitől jön — s a szolga távoztával sietve bontja fel. Alig pillant a levélbe, megfagy ajkain a mosoly, megtörik a szemfénye s mint élőhalott bámul maga elé üveges tekintetével, némán, mozdulatlanul, szó és köuy nélkül. Majd keblébe rejti a levelet s alig halhatóan, szinte sóhajszerüleg lebben el ajkairól: „semmi, semtni!" Tehát semmi —s mégis e naptól fogva az addig beszédes ajknak uem volt mosolya, — a kék szemek szelíd féuye fátyolozettá lett s az arcz ifjú bájai hulladoztak, mint liliom szirmai. Szüle, testvér, barát és barátnő részvéttel kérdezik : mi baja? mi történt?" — „Semmi, semmi" szól a leány válasza ós ... az őszi szél egygyel több sir fölött sivit. Babra muukát végez az ifjú nő . . . mindenféle apró szalagokkal ékitget egy csodálatos kis ruha-alkotmányt s boldog mosolylyal mereng munkáján. — Merengéséből férje lépteinek zaja rezzenti föl. Ijedten dugja el a kis holmikat, de egy piros szalagvég árulóan kandikál. „Mi az?" kérdi a férj. „Semmi, semmi", szól a nő s pirulva rejti arczát férje keblébe. És a szerető félj neje zavarából s abból a „semmi'-ból örömmel tudja meg, hogy szép neje szive körűi van valami . . . egy hadvezér, egy diplomata vagy kitudja mi ? Mesze útról érkezik haza a férj. Dolgát hamarább végezé mint számította s a mellett jó üzletet csinált. Előre örül a meglepetésnek, melyet váratlan visszatérte által nejének okozaud. — Sietve megy föl a lépcsőkön. Neje szobájából gyors léptek mesze s valami sajátságos zörej üté meg fülét! . . mintha egy ajtót kinyitottak s hirtelen ismét becsuktak volna. Benyit — Neje ott áll a szoba közepén, félelemtől remegve s férje tekintetét kerülő szemekkel. „Én vagyok" — szól a szerető férj — „jer karjaimba, nos mi bajod édes?" „Semmi, semmi", mond a nő s minden tagja reszket Majd észre véve, hogy férje valamit szimatol — „fogam fájt-^zól hirtelen „s szivaroztam," — No lám a bájos uőcíke foga megfájdult a „semmi"-től s nicotiut — mérget — nyelt a „semmiért". — És a férj szivébe is belenyilait valami abból a „semmi"-ből, — a gyanú, a boldogtalanság előérzete. Szegény!! hát még ha tudta volna hogy a schiffonban is volt egy darab „semmi"! . . . GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1888. szeptember 15-én. A gabonacsarnoknál Burgonya 100 kl 1.40 bejegyzett árak. Marha hűs 1 kl 40 BuzalOOkl. 6 30 6.60 Borjú hús 1 kl 40 Rozs . > 4.30 4.65 3ertós . . > 44 Árpa » » 4.20 4.55 Juh » » . 32 Zab » » 4.— 4.10 Háj » > — Kukorica* 5.15 5.20 Disznózsil » . 68 Köles » —. — —.— , Szalonna . . 68 Paszuly » 7.— 7.40 Fagyú (nyers) » . 20 Szesz litk. —.— -.68 Zöldség • . 5 Piaczi árak. Paprika » . 85 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter 60 Lencse. 1 kiló —.20 Eczet 1 * 10 Mundl. 1 kilo —.16 Széna 100 kl 3 — Zsemlye). » —.15 Szlm. (tak). » 1.10 Búzaliszt . -.13 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Barna k. » -.11 Tölgyfa 1 » 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉUI LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK,
