Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-22 / 4. szám

,1N Y í R T I D É K." beváltás egész tartama alatt közreműködnek es a beváltási év megtörtént kifizetéséről a kellő elismervényt aláírják (a törvény 19. §-a); 6. felülvigyázni arra, hogy a) a község, illetve város határában engedély nélkül dohány ne ültettessék ; b) az egyes termelők által dohányültetésre csak az engedélyezett területek és csak azon földrészletek használtassanak, melyekre az engedély szól; c) oly talajok, melyek a törvény 3-ik §-a szerint a dohánytermelésből kizárattak, dohány művelés alá ne kerüljenek; d) ugyanazon évben már használt földekbe, kivéve, ha azokban előveteménykép őszi bükköny volt, dohány ne ültettessék; e) községekben dohánycsempészet — akár leveles, akár vágott dohánynak, akár pedig a magyar korona országainak gyáraiból vagy raktáraiból nem származó gyártmányoknak házalás vagy nyilvános vásáron való eladása által, vagy bármely más módon ne űzessék: f) csempészet czéljából a község határából dohány el ne hurczoltassék, továbbá, hogy más községektől elcsempészett dohánynak a község határán való átszállításánál segédeszközeivel együtt letartóztassák (a törvény 21. §-a); 7. a fentebb b) pont alatt felsorolt, bármikor észrevett kihágásokat a csempészet tárgyát képező dohánynak vagy dohánygyártmányoknak lefoglalása mellett a pénzügyőrségnek azonnal tudtára adni, és azonkívül a csempészet megakadályozására — ha szükséges — a csendőrséget is igénybe venni (a törvény 21-ik §-a). A fenti 1., 4., 6. és 7. pontok alatt most emiitett kötelességek teljesítésének elmulasztása esetében a törvény 7., 17. és 21. §§-ai szerint, a községi elöljárók és polgármesterek 5 írttól 100 frtig terjedhető birsággal fenyithetők, amely bírságok kiszabása és behajtása iránt a dohánybeváltó felügyelőségnek, a tényállást magábau foglaló megkeresése folytáu, kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a közigazgatási bizottság intézkedik A határozat a megkereső dohánybeváltó felügyelőséggel és a megbírságolt tisztviselővel azonnal közlendő, és az ügy az illető tisztviselő, mint a dohánybeváltó hivatali felügyelő által, a határozat kézhez vételétől számított 15 nap alatt a pénzügyminisztériumhoz felebbezhető. A dohányban a tulajdonos hibáján kívül történt károkra vonatkozó bejelentések körül történő mulasztások esetében ezenkívül, ha alapos gyanú van arra, hogy csempészkedés forog fenn, a törvény 17. §-a szerint, az illető községi elöljárók vagy polgármesterek az 1886. évi XXII. és XXIII. törvényczikkekben megállapított eljárás szerint, fegyelmi utou büntetendők. A törvény 22. §-a értelmében kis és nagy községekben a főszolgabirák és azok tiszti személyzete, rendezett tanácsú ós törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármesterek és azok tiszti személyzete, valamint a csendőrség és a fővárosban a m. kir. államrendőrség is kötelesek a doháuv, szivar és szivarka-csempészet miudeu nemének megakadályozása körül nemcsak közreműködni, hanem a tettesek kinyomozása, elfogatása, a csempészet tárgyainak és segédeszközeinek lefoglalása által a csempészet elfojtásában közvetlenül is eljárni, amely kötelességek teljesítésének elmulasztása a főszolgabiráknál ós azok tiszti személyzeténél, valamint a polgármestereknél és azok tiszti személyzeténél az 1886. évi XXII. és XXIII. t. czikkekbeu megállapított eljárás szerint fegyelmi ütőn, a csendőrség és fővárosi államrendőrség személyzeténél pedig a felettes hatóság által büntetendő. A feljelentett vagy felfedezett kihágási esetek után befolyt bírságokból ellenben az illető tisztviselő, csendőr vagy rendőr a szabályszerű '/

3-ad feljelentési, illetőleg V«-od vagy 5/s-od tettenérői jutalékra a csendőrség tagjai igényöket törvényes felsőbbségök utján érvényesíthetik, a befolyt bírság 5/Voda az esetben illeti a tetten érőt, ha a tettes ismeretes és megbüntethető, 4/g-od.i ellenben az esetben, ha csakis a csempészett dohány és dohánygyártmány foglaltatott le, a tettes azonban megmenekült. Miután különös súlyt fektetünk arra, hogy a törvény rendelkezései szigorúan végrehajtassanak, és ez által az országban ez ídőszerint oly nagy mérvben űzött dohánycsempészet, amennyire csak lehetséges, megakadályoztassák, utasítom a törvényhatóságot, hogy a községi elöljárókat, a polgármestereket, a főszolgabirákat különösen figyelmeztesse, hogy a törvény által reájuk rótt teendőknek és kötelességeknek a törvény hatályba léptének napjától, vagyis 1888-ik évi január 8-tól kezdve a legpontosabban feleljenek meg, mert a mig a törvény által a reájok rótt kötelességek pontos teljesitéseért a törvény 8. és 22. §§-ai értelmében részükre biztosított jutalomdijra, és feljelentői, vagy tettenérői jutalékra bizton számithatnak, addig ezen kötelességek teljesítése körül észlelt minden mulasztás miatt a törvény által megállapított büntetéssel kímélet nélkül fognak sújtatni. A törvény 22. §-a szerint a csendőrség a dohánycsempészet megakadályozása körül önállóan is, vagyis minden utasítás és feliiivás bevárása nélkül is eljárni tartozik, miért a csendőrség e tekintetben különös utasítással lett ellátva, kötelességévé tétetvén, hogy az eset ben, ha őrjáratok teljesítése, valamint országos vásárok és búcsúk alkalmával, vagy vasúti és gőzhnjó állomásoknál s révátkeléseknél arról győződnék meg, hogy leveles vagy vágott dohánynak, vagy pedig a magyar korona országainak gyáraiból vagy raktáraiból, nem származott gyártmányokuak eladása vagy tilalomellenes szállítása által, vagy bármely más módon csempészet üzeiik, a dohányt vagy dohánygyártmányt a csempész szállítási eszközeivel (kocsikkal, lovakkal) együtt foglalja le, s a kihágásról tényleirást vegyen fel. Kötelességévé tétetett továbbá, hogy hasonló módou járjon el általában miudeu esetben, ha dohány-csempészetnek jut tudomására, s a csempészet megakadályozása vagy kiderítése azonnali közbelépést igényel. Ellenben, ha a csempészet megakadályozása, vagy kiderítése nem igényel azonnali közbelépést, a csendőrség a tudomására jutott esetet a pénzügyőrséggel, ha pedig helyben pénzügyőrség nincsen, a községi elöljárósággal a szükséges intézkedések megtétele végett közölni köteles. Ennél fogva a községek utasitandók, hogy úgy a tudomásukra jutott, mint különösen a csendőrség által velők közölt dohánycsempészkedési esetek megakadályozása s kiderítése végett minden szükséges lépést megtegyenek, mert ellenkező esetben a törvény 21. §-a értelmében birsággal fognak büntettetni, s az elöljárók ellen a szükséghez képest a fegyelmi eljárás is folyamatba fog tétetni. Mivel egyes községekben és városokban a községi elöljárók és polgármesterek a termelők által hozzájuk beadott kérelmi ívekben foglalt adatoknak igazolásáért kisebb nagyobb, egész 2 frtig te.jedő díjazást követelnek, tekintettel arra, hogy a törvény 8-ik §-a értelmében a községi elöljárók és polgármesterek ezen teendőkért a dobányjövedék részéről holdanként már 20 kr. jutalomban részesülnek, a termelőktől e czitneu beszedett dijaknak a jövőben leendő beszedése szigorúan tiltatik. Elvárjuk a törvényhatóságtól, hogy az idézett 1887. XLIV. t. cz. mindazon határozmányaínak, melyek a törvényhatóságok ügykörébe esnek, nem különben a törvény pontos végrehajtása iránt kiadott jelen rendeletünknek foganatot fog szerezni, s állandóan ügyelni fog arra, hogy az államkincstár érdekeinek megóvása végett ezen rendelkezések jövőre is szorosan betartassanak. Budapesten, 1888-ik évi január hó 15-én, Tisza Kálmán s. k. B. Orczy Béla s. k. Nyíregyháza város tanácsához. E sorok írójának nem kerülte el a figyelmét az a rövid megjegyzés, melylyel a „Nyirvidék" a deczember 30-án végbe ment városi képviseleti tag választások eredményét kommentálta, teljes leplezettlenséggel kimondván, hogy ez az eredmény a városi képviselet intelligentíális színvonalának a lesülyedése. Hogy azóta sem maga a lap, sem az érdeklődő közönség köréből valaki nem foglalkozott ez ügygyei, bizonyára azért történt, mert a dolog újra való fölvetéseitek nem volt apropisja. s nem volt érdemleges alkalom rá, hogy összevessük a képviseletről elmondott Ítéletet a képviselet működésével, azzal a móddal és felfogással, melylyel az elibe került ügyeket el intézi. Pozitív, bizonyítékokon alapulóitéletet pedig addig a mostani képviselet intelligentíális értekéről nem mondhatunk. Van valami mégis, ami a dolgok folyására figyehnezőt s igy e sorok iróját is arra készteti, hogy ezt a kérdést fölvesse. Nem tudom, helyesen itélem-e meg Nyíregyháza város fejlődési viszonyainak mostani eshetőségeit? De a számbavehető körülmények szigorú merlegelése mellett ugy tetszik, hogy e városnak, nem csak előbbre haladásában, hanem már a fejlődés megszerzett eszközeinek s mai pozíciójának megtartásúban is épen nem kedvező, mondhatni ellenseges áramlatokkal kell megküzdenie. Az ördögöt a falra festeni epen olyan szerencsétlen dolog, mint túlságosan vérmes reményeket táplálni. De akik a viszonyokat és embereket ismerik, s vau benuök, csak egy kis mértéke is annak a mai időben nagyon kévéssé méltányolt tulajdonságnak, hogy a magok speciális dolgaikon kívül közügyek iránt érezni és érdeklődni tudnak: városuikuaí ez elemei bizonyara észre vették már, hogy nincs ok többé arra a reménységes és lelkesült hangulatra, mely e város minden polgárát nem régiben is ínég oly m szép kilátásokká! biztatá a város fejlődésére nézve. Ilyen körülmények között kettős terhű feladat és felelősség hárul a város képviselő tesületére és hatóságára, kiknek első sorban vau kötelességükké téve e város és polgárai jólétének és fejlődésének előmozdítása. Ami a képviselő testilletet illeti, épen amaz okoknál fogva, melyeket előre bocsátva elmondottunk, ez idő szerint csupán arra a megjegyzésre szorítkozunk, hogy a képviselet intelligens elemeire magának a testületnek most a legnagyobb szüksége van. Hogy miért? Minek bolygassuk azt. Hisz már e szükségnek konstatálása által, s az által, ha a képviselet intelligentiája, erejét megismerve, e szükséget érezni fogja, s a szerint fog cselekedni is, elérjük azt, hogy Nyíregyháza város képviselő testülete valóságos képviselője lesz a város polgárai akaratának, s arra való testület, hogy mandátumának megfeleljen. A második faktor a városi hatóság, nevezetesen a tanács. Ama kötelességeket szorosan előírni, melyek egy város kor.nínyzatának kompetenciái, bizonyára a lehetetlenségek közé tartozik. De annyi minden esetre kétségtelen, hogy a sablonszerű ad ;iínísztrativ teendőkön kívül egy város tanácsára a feladatoknak és kötelességeknek egész sora háramlik. Ezt kívánjuk mi is a város hatóságától. Kívánjuk azt, hogy a helyes iigybjosztáson, s az előkerülő ügyek helyes elintézésén kívül figyelmét és erejét e város boldogulásának egyéb eszközeire és útjaira is kiterjeszsze. Csak egy esetet kívánunk felhozni: a mi szerencsétlen törvényszéki pilótánknak az ügyét. Keserű egy dolog ez bizonyára, s nagyon mérges tollal kellene írnunk, ha hű kifejezői akarnánk lenni annak a fölfogásnak, melylyel ez ügyet a város minden polgára megítéli. De ez nem vezethetne eredményre. Csak arra akarunk rámutatni, amit megtenni — fölfogásunk szerint — a városi tanácsnak — hogy semmit el ne mulaszszon — kötelessége lenne. S ez az, hogy a tanács vagy a polgármester sürgőssen hívja össze a képviselő testületet, s terjeszszen indítványt a képviselet elé, mely szerint Nyíregyháza város képviselete feliratot intéz az országgyűlés képviselőházához, melyben utalva azokra az ismeretes körülményekre, amelyeken a mi törvénykezési palota-épitési ügyünk keresztül ment, arra kérné a képviselőházat, hogy az épület megkezdéséhez szükséges összeget a folyó évi állami költségvetésbe vegye föl, s az igazság ügyminisztert e hatarozatának megfelelően utasítsa. A képviselőház ez idő szerint az állami költségvetés általános tárgyalásánál tart. Ez is igénybe vesz még néhány napot, s mig a sor a részletes tárgyalásnál az igazságügyminiszter budgetjére kerül, addig összejöhet a képviselet, elkészülhet s városunk képviselője által a képviselőház asztalára kerülhet a felirat. Ismerve parlamentáris viszonyainkat, nagyon vékony reménységgel lehetünk az iránt, hogy a képviselőház, a minisztertanács ellenkező határozatával szemben — mert ott törülték ki az igazságügymiuiszter budgetjéből a nyíregyházai törvényszéki épület költségét — a képviselet feliratára a szükséges összeget az igazságügyi budgetbe fölvegye. De elérünk vele egyet, s ez az, hogy az igazságügymiuiszter e kérdés felől nyilatkozni fog, s e nyilatkozata esetleg még erősebb kötelezettségül fog szolgálni arra, hogy törvénykezési palotánk építési ügye teljesen el ne ejtessék. De akármilyen legyen is ez a válasz, világosságot fog gyújtani számunkra a további teendőkre nézve. Ajá.uljuk e felszólalásukat a nemes tanács s a polgármester ur figyelmébe. Egy képviseleti tag. A nevelésügy a vármegyében. (Vége.) Az iskolák fentartására vonatkozólag a következő kimutatás adható : AJ Bevitel: A bevételt képezte össze,sen készpénzben 68,991 frt, termény, szolgálmány, lakás stb. pénzértékben 72,090 frt, összesen 141,081 forint. Ezen bevétel származott 1-ör a 635,469 frt becsérékkel biró ingatlannak 36,035 frt jövedelméből, 2-or 120,279 frt tőkep mznek 6,580 frt kamarából, 3-or tandijakból, mely összesen 23,602 frt, 4-er állam«egélyből, mely összesen 4,720 forint, 5-ör községi segélyből, mely összeseu 10,109 frt, 6-or egyhizi segélyből, mely összesen 58 391 frt, 7-er egyéb vegyes forrásokból, mely öszszeseu 1,644 frt, összesen 141,081 frt. Az ingatlan vagyon értékéből 456,597 frt esik az iskolai, tanítói földek, rétek, legelőkre. 178,872 frt pedig az iskola ház, tanitói lakás és tantermek értékére. Az ingatlanok átlagos jövedelme a termény stb. rovatba fölvétetett, valamint fölvétetett a nem bérelt tantermek s tauitói lakások béregyenértéke is. Tandij czimen beszámíttatott a péuzbelin kívül a terménybeli tandíj is. Az állami segély közt előfordul az állami tanítók fizetése, lakbér illetménye s az iskolák dologi szükségleteire nyert segélyezések. A községi segély k a pénzbelieken kivül tartalmazzák a terménybeliek értékét is. Az egyházi segélyek czimén az ö.'szea kántorális járulék előfordul. A vegyes forrású jövedelem közzé számíttatott a büntetési s egyéb egyes adakozásokból befolyt összeg. B) Kiadás. Az iskolák kiadása megoszlott 1-ször rendes tanítók fizetésére, mely 130 418 frtot vett igénybe, 2-szor segédtanítók fizetésére, melyre 706 frt fordíttatott, 3 szor fűtés, tisztogatásra 7389 frt, 4 szer tanestközökre 636 frt, 5 ször szegény tanulók segélyezésére 336 frt, 6-szor vásárlás, építkezés, tőkésitésre 552 forint, 7-szer vegyes kiadáhonra 1044 frt, össze: en 141,081 frt. A tauitók fizetési rovatában előfordul mind az, mit a tanító (esetleg káotortauitó), mint ilyen, pénzben, lakásban, földekben, rét?kben, legeíőheu, tüzelő anyagban, igás és kézi napszí.mban tandíj eziinen, segély-jutalombau stb. élvozeit; s fölvétetett a 10 évi átlagos érték alapján mind ez ugy, miként azt dijlevele mutatja. A zárdabeli szerzetesrendieknél a lakás, ruházat, élelmezés átlag 300 frttal számíttatott. A fűtési, tisztogatási kiadásban hely adatott a pénz, terméuy és szolgálmánybeli értéknek is. A népiskolákon kivül volt még e megye területén 5 kisdedóvod-, 2 gyermekmenhely s 5 ipariskola. 80 frt államsegélyben részesült egy óvoda s az öt ipariskolára összes n 930 frt államsegély fordíttatott. Az ipariskolák tanítói közül kiemelendőnek találom a nyíregyházi és kis-várdaí tanítókat, mint kik hivatásuk mivoltát felfogva, az iptros tanonczok tanítását, az ő munkakörük keretébe tieilló s az életbeu hasznosnak ígérkező tananyag feldolgoztatása által igyekeztek eszközölni s kellő eredményre jutni. Volt még e megye területén egy női ipartanmühely s egy leány-árvaház, a nyíregyházi uőegylet nemes buzgólkodó törekvése s áldozatkészsége msllett fenntartva. Orömmd említem fel ezen vármegye népnevelési választmányinak, a tanügy körül minden szép és jó eszIT oly tiitásuTja meiiéUIeten. ~