Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-05 / 32. szám

„IS Y í lí V I E> £ K.M halcsont fésű látszik. Vaskos felső testét rövid sötétkék kabát takarja, mely sze es vállaihoz ránczmentesen simul. E sotet szinu posztoval kellemes harmóniát alkot az osz lopoB lábszárakat borító patyolat fehér iuexoressibles, melynek bő szelei a magos sarkú csizma szabályos rán' czait verdes,k Mellette cziczoma nélküli egyszerű fekete o tozetben, elenk tüzű szemekkel B energikus jellemet eláruló arczvonáaokkal biró tisztes külsejü élete pária ül Igy szokott a tirpák a város utczáin megjelenni'. Vannak, kik gjnyszó gyanánt alkalmazzák a nyíregyházai földmíves gazdára a tirpák czimzést, d; ez nem tekinti annak, sőt inkább büszke rá, hogy birtokában van azon jeles tulajdonoknak, melyek a tirpíkot oly előnyösen jellemzik. Rendesen azok vélik s akmjik földmiveseinket a tirpák szóval sérteni, akikből a tiszteletre méltó tirpák erények hiányzanak. A tirpák elnevezés fő oka már majdnem egészen elenyészett, az eredetileg tót ajkú nép már nyelvileg is csaknem tökéletesen megmagyarosodott. Csak a legöre gebbek kénytelenek gondolataikat tótul kifejezni, az ifjabb, de különösen a legújabb generác ó teljesen' magyar. Az unoka az öregszülékkel alig tudja magát megértetni. Ha tehát a tót anyanyelvben rejlik a tirpák titulus alapja, akkor ez létezni már megszűnt. De akkor is, midőn még nem magyar szó zengett a tirpák ajakán, szive magyarul érzett s lelke a leghazafiasabb eszmékért lángolt. Érzelmileg magyarabb nép a tirpáknál soha sem volt. Mint hazafi és polgár, mindig a legjobbak közé tartozott. Honszeretetben mindig versenyre kelt azokkal, akik őt a tirpák elnevezés által eérthetőnek gondolták. Mint ember jó fzivü, becsületes és tisztesség tudó, a magyaros vendégszeretet házában otthonos s a szegényt alamizsna nélkül nem bocsátja el küszöbétől. Gyermekeit jól neveli, áldozatok árán is taníttatja s róluk gondoskodni kötelességének tartja. Szorgalma s munkássága a hangyáéhoz hasonló, e tekintetben első helyen áll az országban. Minden munkatéren ügyes s kitartó, földjeit jól műveli, termését gyorsan betakarítja. Tanyáján hanyagságnak nyomait nem találhatjuk, sőt lépten-nyomon ésszrevesszük, hogy a gazda figyelme a legcsekélyebb dolgokra is kiterjed. Kedvencz passziója a lónevelés, de mutat is fel olyan paripákat, melyek telivér külsővel bírnak, gazdaságában legnagyobb gondot ezekre fordít. Ha tanyájáról távozik, rendesen egéBZ lóállományát magával viszi, hogy az mindig szemei előtt legyen, mely nem csak büszkeségét, de jelentékeny jövedelmi forrását képezi. Mindig saját nevelésű lovát szokta a hámból kiöregedett helyett befogni. A nyíregyházai gazdák lóállománya a racionális tenyésztés folytán már szinre és formára oly erősen jellegezett törzszsé váll, hogy az első tekintetre bárhol felösmerhető. De büszke is a tirpák ötös fogilára, különösen midőn az a piaczon keresztül hajtva, mindenki által megbámultatik. Ilyenkor azt hinné az ember, hogy százakra megy a nevére telekkönyvezett holdak száma, pedig a legtöbb esetben százon is alul áll, sőt azt távolról sem közelíti meg. Hanem amije van, azt meg tudja becsülni s életrevalósága által annak kiaknázható oldalait felösmerni képes. Van benne annyi élelmesség, hogy a terménypiaczok vészmadaraival, a szenzálokkal szemben nagyon óvatos s magát egykönnyen valami hátrányos alkura csábbittatni nem engedi. Politikai meggyőződésében szilárd, pártállásában tántorithatlan. A tirpák a lélekkufár kortest elűzi háza küszöbéről s politikai becsületét pénzért el nem adja. Választási mozgalmakban szereti a kedélyességet, sőt ártatlanabb csínyek elkövetésétől sem riad vissza, példának okáért megissza az ellenfél borát, megeszi pörköltjét de Bzavaz meggyőződése szerint. Csak akkor ingadozik kissé pártállásában, ha az ellenpárt mézes szavakkal elhitetni képes vele, hogy a város érdekeit mozdítja elő a régi zászló cserben hagyása által. Mert városának j ivat nagyon szivén hordja s azért áldozatokat hozni sem vonakodik. , . ,. , . Szabolcsvármegyének nincs oka restelkedui a nyíregyházai tirpákok miatt, sőt az országnak is csak üdvere válnék ha a tirpák erények másutt is elsaiátittatnának. „ , , KKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX g mnnnnr n.nii.nín ^ X De a tirpák nem lesütött szemmel s szégyenkezve ösmeri be tirpák mivoltát, hanem felemelt fővel s büszkén — mint mondta a régi Róma polgára »civis romanus sunac -- mondja a nyíregyházai földmives: ja szom tirpák. Rontó Pál. Közgazdaság. A dohány törés és fűzés. Szerencsés azon gazdaság, melynek a dohány termelésre alkalmas talaja s ezen felül termeszthetési eng3délye van, mert a jeles minőségű dohány olyan áron váltatik be, hogy a mellett jelentékeny tiszta haszon marad. Ha azt akarjuk, hogy dohányunk qualitása a kincstár által szabott kívánalmaknak megfeleljen, kiváló goodot kell arra, kezelésének mindsa s'.adiumá'ian fordítanunk, mert külöuben termelése jutalmazó nem leend 8 bármely gabna féle is behoz annyi hasznot, mennyit a hanyagúl manipulált dohány után várni jjgositva vagyuuk. Most már a dohány azon fejlődési szakát éli, melyben a levelek egy része érettnek mondható s megkezdődik azok törése. Ezen munkát akkor kezdjük meg, ha a leveleken babos foltok keletkeznek s széleik halvány sárga szint öltenek, a ki előbb töri dohányát, az kárt fog vallani, mert az éretlenül tört dohány a kedvolt sárga szint bármiféle szárítási vagy füllesztési módnak alkalmazása által sem kapja meg. Jól szét kell tehát néznünk a dohány telepen, mielőtt a törést elrendeljük 8 csak ha arról győződtünk meg, hogy a legkorábbi ültetfesü tövek levelei a halváuy sárga színbe kezdenek átmenni, intézkedjünk a törés iránt. A kellő érettségi fok konstatálása után megindult törésnél különösen figyeljünk arra, hogy a leveled épsége megőriztessék s ne tűrjük azt, hogy a dohányos kíméletlenül hányja-vesse a letört leveleket, mert ez által dohányunk értéke felényire vagy még jobban is devalválódik, — ugyan ez történik ha megengedjük, hogy a dohányosok s napszámosok gyermekei s kutyái az ültetvényben futkározhassanak, ezek a legbecsesebb leveleket elrongyolják s értékteleuné teszik. Csík az a gazda állithat elő magasabb osztályba sorozható dohányt, a ki dohányosait — daczára annak, hogy azok felesek — mindenféle munkájukban szüntelen figyelemmel kiséri s szigorúan őrködik, hogy szakértelmén s tapasztalatain alapuló utasításai pontosan végrehajtassanak. Nagyon jól tudjuk — a kik próbáltuk — hogy minden dohányos okosabb akar lenni gazdájánál s nem szereti, ha a gazda is bele avatkozik a dohány kezelésébe, vagy ha kárhoztatja a dohányos rossz szokásait s azon slendriánt, melyet e kényes növénynyel való bánás közben tanúsít. A letört dohány beszállítását a lehető kímélettel foganatosítsuk s ne engedjük, hogy az széna módjára hányassék a taligára. Mindennap jelentékenyen csökkenthetjük',dohány termésünk értékét az által, hogy a levelek összerepedeznek a a beváltásnál e miatt a legalsóbb osztályokba Boroztatnak. 0?juk letört dohányunkat a megázástól s mindenféle nedvességtől, mert ezek,egyik legbecsesebb tulajdonságának, szép és tetszetős sárga színének kifejlődését képesek meg ikadályozni, s azon ronda foltokat idéznek elő, sőt fogékonnyá teszik a rothadási proczessusra is. Törés után siettünk az' rögtön fedél alá juttatni, hogy mindenféle elapadóitól megoltalmazhassuk, ennek elmulasztása a száradásnál s füllesztésnél fogja káros következményeit éreztetni, melyeket aztán meggyógyítani hatalmunkban nem áll. Itt csak praeventiv intézkedés segít, az az, a baj kdetkezésének megakadályozása a szükséges elővigyázati iutézkedések pontos keresztülvitele által. A dohányosok magok sem lévén tizenháro n próbás erkölcsű népség, azon napszámosak sem minta képei a megbízhatóságnak, kik a dohány törés s főiésnél alkalmaz ist találni szoktak s a gazdának igen gyakran o'toznak bosszúságot azon ugy szólván kegyetlen bánásmód által, melyben ezen értékes 8 a durva kezeléssel szemben annyira érzékeny anyagot részesítik. A gazda ezeket is szemmel tartsa s szükség esetén, p. u. több izben tanúsított megbizhatlanság után, a dohány rontókat, a hasonló karakterű dohányos minden protestációja daczára is a dohány mellől tiltsa el. Most már minden termelő 8 dohányos belátja, hogy a fűzés akkor a legíökéletlenebb s a Bzántás akkor a legkezdetlegesebb, ha a levelek akként vannak a zsinegre fűzve, hogy ellenkező oldalaikkal állnak szemben egymással s ugy szólván egymásban fekszenek. Ily füzési mód mellett levegő alig hatolhat a levelek közé, a száradás igen lassú s a kocsányok körüli korhadis veszélye igen nagy, sőt bizonyos. Sokkal tökéletesebb módja a fűtésnek, ha a levelek ugyanazou lapjukkal vaunak egymás mellé helyezve, vagy pedig az úgynevezett oldalt lüiés, midőn a levél színével összehajtatik s a fftíőtü nem elölről hátra, hanem oldalt szuratik a kocsányon keresztül. Miudkét, de különösen az u'óbbi esetben igen jól kiszárad a dohány közepe s eleje vétetik a rothadisnak. Valamiut az Írásnál a papirossal, a fűzésnél a zsineggel sohase spóroljunk, mert az efajta fösvénykedés csak dohányunk minőségét rontja. A zsinegen összepréselt levelek közölt a levegő cirkulációja lehetetleuné van téve, száradás helyett rothadást tapasztalunk. Megrögzött rosz szokásuk a dohányosoknak, hogy a fellő'.ött leieleket akkor tolják hátra a zsinegeD, midőn már 50—60 áll egy ciomóban, nem pedig, amint kellene, midőn 5—6, legfeljebb 10 levél van együtt. Nagy csomó levélnek a zsinegen való visszatolásához nagyobb erőkifejtés szükséges s eközben azok igen könnyen, sőt ugy szólván bizonyosan megsérülnek, vigyázzunk tehát, hogy ez meg ne történjék. Csak annyi levelet fűzzünk a zsinegre, hogy az — anélkül, hogy rajta azokat összibb szorítani kellene — a szárító rudakra köunyen és jól felköthető legyen. Csak igy biztosíthatjuk magunkat a dohánylevelek száradásának rendes lefolyása felől. I. M. P. GABONA Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOOkl. 5 60 5.25 Rozs » » 4.20 4.60 Árpa > » 4.10 4.20 Zab » » 4.— 4 10 Kukorica» 5.15 5.20 Köles » —. — •—.— Paszuly » —. .— Szesz litk. —29 — 30 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse* 1 kiló —.20 Mundl. 1 kilo —.15 Zsemlyel. » —.14 Búzaliszt > —.12 Barna k. » —.11 CSAKNOK. 1888. augusztus 4-én. Burgonya 100 kl. 1.60 i Marha hűs 1 kl 40 hús 1 Borjú Sertés » » Juh » » Háj Disznózsír » Szalonna > Fagyú (nyers) » Zöldség » Paprika » írós vaj Eczet Széna Színi. (tak)» » Bikfa 1 köbmtr Tölgyfa 1 » kl 40 36 1 liter 1 « 100 kl 68 64 20 a 88 60 10 3.15 1 — 3.20 2.90 Nyilt-tér*) Hála nyilvánítás. A'ólirott, fájdalomtól megtört szülék nem mulaszthatjuk el, hogy leg mélyebb hálánk it és köszönetünket ne nyilvánítsuk azoa részvétért, melyet rokonaink, barátaink, ismerőseink s általában a n. é. közönség, korán elhunyt, még bimbajában elhervadt kedves kis Sándorka fiunk htlála és végtisztesség tétele alkalmából nyilvánított 8 ez által némi enyhülést csepegtetett sajgó sziveinkbe. Nyiregyháza, 1888. aujusztus hó 4. Dietz Sándor és neje. *) Az e rovat alatt közlöttekért n -m feleifis a szerkesztő. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Claytoa l Shuttleworth gépgyárosok képviselője NYÍREGYHÁZÁN. Ajánlja a t -azdaközönségnek első dijakkal kitüntetett 1. 2 és 3 vasú ekéit, oronáit, rögtörö hengereit, „Smyth" rendszerű szórvavetögépeit és szabadaivas boronáit, t mázott kézi szórvaveto gépeit, Universal-Drill és Junior-Drill könnyű sorvető-gépeit Walter A. Wood arató- és kaszáló-gépeit, melyek a mult évben kifogástalan muukájok és tartósságuk által kitűntek, s a t. gazdaközönség osztatlan tetszését megnyerték. (4-52-32) Crőz cséplö-készleteit ezeknél mint fontos újítás megemlítendő miszerint minden magveszteség cséplés közben lehetetlenné van téve a legújabban szabadalmazott kettős rázó-készúlék és meghosszabbított törekrosta szerkezet, által. m- Járgány cséplő-késileteit "Wl zsákoló és tisztító szerkezettel vagy a nélkül, ar Legfinomabb gépolaj, dobsinek, forrcsövek, körfűrészek, csöszoritó*ének önolaiozók, vízhatlan ponyvák és minden itt fel nem sorolt gazdasagi gépek, géptartalék részek és eszközök mindig készletben kaphatók. Kazán ós gépműhelyében kószit mindennemű uj es javítási munkát. * Elvállal teljes gőzmalom ós olajgyár berendezések tervezését ós építését. ^ SXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A Szepességre. Alólirott tudomására hozza a n. é. közönségnek, hogy mint eddig, ugy a jövő iskolai évbeu is felfogad gimnáziumi tanulókat I. osztálytól VI. osztályig, kik reudes oktatást veendenek az osztálybeli tudományokban és különösen a uémet nyelvben is. mely utóbbinak szükségét uéraely egyének uem nélkülözhetik. Gyengébb tehetségüek is okszerű oktatás és nevelés mellett váratlau eredméuyre tehetuek szert. Az ez ügyben tett szülői nyilatkozatok, melyeket alólirott bír, eléggé bizonyítják e tényt. Alólirott már 22 év óta foglalkozik magántaiiitással, 7 évig volt gimnáziumi tanár, eddig 130 tauulót látva el magiutanitással. Tapasztalatai e téren eléggé szélesek és elterjedtek. Fölvétetik legföllebb 0 tanuló két szobában, alólirott velők együtt lakik, velők társalkodik, folytonosan velők muukálódik. A társalgási nyelv nagyobbrészt német. Valláskülönbség nélkül vétetnek fel tanulók. Izraelita tanulókat is elfogad, kik élelmezést kaphatnak helyben izraelita háznál. Kik bővebb tudomást — különösen a fizetést illetőleg — kivánuak szerezni, ez ügyben forduljanak alólirotthoz, kellő felvilágosítást mindenkor kész adni. Felvétetnek reális taau'ók is. Kelt Stoószon (Abauj-Torna m. Kassán át), 1888. augusztus 2. SZTEULO AND UK, ^ .'57 I evmg. lelkész. ÉRTESÍTÉS. Midőn a nagyérdemű közösség becses tudomására juttatnám, miszerint Jliskolczou egy könyvkötészeti fióküzletet állítottam fel, egyúttal kijelentem, miszerint évek hosszú sora óta működésben levő helybeli könyvkötészetemet továbbra is folytatni fogom és minden igyekezetemet arra fordítom, miszerint pontos és olcsó munkámm»l a n. é. közönség további megelégedését kinverni szerencsés legyek. Becses támogatásaikat remélve, vagyok teljes tisztelettel ZDENEK. FERENCZ, (358-1—3) könyvkötő.