Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-22 / 30. szám
Y í R VIDÉK." délelőtt 10 órakor fognak, a róm. katk. egyház szertartásai szerint, örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 19 én reggel 9 órakor fog, a megboldogult lelki nyugalmáért, az egek Urának bemutattatni. Szent-Mihály, 1888. julius 17. Béke porai felett! Lipták László és Jenő gyermekei, Lautsek Ágoston, Lautsek József és neje, Haraányi Mária, Lautsek Károly és neje, Eszéki Ilona testvérek és sógornők gyermekeikkel együtt. — Egy másik jelentés Szeszich Margitnak, Szeszich Lajos nyiríiz társulati főmérnök leányának halálát jelenti. A kedves fiatal leányt, ifjúsága tavaszán, élete 18-dik éveben ragadta el a halál. Az elhunytáról kiadott gyászjelentés a következőleg szól: >Szeszich Lajos és neje Juhász Emma, gyermekeik: Ida, Béla, Gyula, Emma és Elek nevében is fájdalomtól sajgó szivvel tudatják, kedves felejthetetlen Margit leányuknak élte 18 ik évében, folyó 1888. évi juliushó 21-én reggeli 3 órakor történt gyászos kimultát. A drága halott földi maradványai juliushó 22-én fognak a róm. katk. egyház szertartásai szerint a vasút melletti sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat juliushó 23-án reggeli 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nyiregyháza, 1888. juliushó 21. Béke lengjen porai felett! — Horn Adolfné, Horn Adolf helybeli kereskedő neje, e hó 18-dikán, szerdán, hosszas szenvedés után meghalt. Temetése másnap igen nagy részvét mellett ment végbe. — Nyiregyháza város képviselete e hó 20-dikán, pénteken délelőtt Krasznay Gábor polgármester elnök leté alatt közgyűlést tartván, egy házépítés kérdésének felmerülése alkalmából, az orosi utcza szabályozási vonalának ügyével foglalkozott s kimondotta, hogy az adott eset alkalmából a megállapított szabályozási vonaltól eltér. Utasította egyszersmind a képviselet a polgármestert, hogy az építkezési szakosztály közbenjöttével szerezzen sürgős foganatot a képviselet amaz előző határozatának, mely szeriut a szabályozási vonalak revízió alá veendők. — Betiltott vásár. A jul. hó 23-dikán, hétfőn Tokajban tartandó vásár, a nagymértékben föllépett lépfene miatt betiltatott. — Tanár-választó gyűlésre jött össze a helybeli ág. evang. gimnázium pártfogósága e hó 19-én délután. Megüresedvén ugyanis a gimnáziumnál Szánthó János és Binder Jenő eltávozása folytán két tanári állomás, ezekre pályázat hirdettetett. Beérkezett összesen hat pályázat, 8—3 egy-egy állomásra. Megválasztatott pedig a latin-görög tanszékre Morauszky Firencz nyíregyházi azületéaü fiatalember, ez idő szerint a soproni ág. ev. gimnáziumnál segédtanár. A rajz tanári állásra pályázók, tekintettel ez, állomás csekélyebb javadalmazására (800 frt) akként folyamodtak, hogy megválasztatásukat csak az esetben óhajtják, ha a rajz tanári állása a torna tanári állással és fizetéssel (400 frt) egyeaittetik. A gimnáziumi pártfogóság, kötelesség zerüen mindenek fölött főiskolánk érdekeit tartván szem előtt, s e két tanári állás egyesítése által biztosítani kívánva azt, hogy a megválasztandó tanár, tisztességes megélhetést biztosító fizetése folytán itt állandó lesz, e két állás összekapcsolását kimondotta, s Szapanos Péter okleveles rajz- és tornatanárt megválasztotta, illetőleg, minthogy ez állás betöltése a közoktatás-ügyi miniszter joga, őt fogja kinevezésre ajánlani. — A budapesti népszínház férfi tagjaiból alakult hangverseny-társaság ma, azaz vasárnap, az arénában hangversenyt rendez, a következő műsorral: 1. „Magyar királyi induló" zongora kísérettel, énekli a társaság. 2. „Egy agglegény panasza" víg monolog, Bartók Lajostól, elóadja Szatmáry Árpád. S. „Népdalok" czimbalom kísérettel, énekli Hunyady József, kiséri Lányi Géza. 4. „A légy" monolog, előadja Szirmay Imre. 5. „Oh te átkozott telephon" couplé, énekli Boránd Gyula. 6. Czimbalom magánjáték, előadja Lányi Géza. 7. „Búcsú dal", a »Sáckingeni trombitást operából. Irta Nessler, én'ekli Hunyady József. 8. „Desperateur", víg monolog Gabányitól, előadja Szathmáry Árpád. 9. „Mikádo" couplék, énekli Boránd Gyula. — A helybeli női ipariskola szokásos évi kiállítását e hó 28. és 29 ik napján (szombaton és vasárnap) reggel 8 órától este 8 óráig fogja megtartani a városi felső leányiskola helyiségében. Midőn erre a nagyérdemű közönség becses figyelmét felhívni szerencsénk van, teazszük ezt annyival inkább, mert ugyanekkor gyakorlati vizsga is fog tartatni, főleg az ujibb kézimunkákból s igy mindenkinek alkalma lesz személyes meggyőződést szerezni a növendékek képzettségéről és előrebaladásáró 1. Megjegyezzük, hogy eladó munkák is lesznek kiállítva 50 krajczártól felebb s hogy a 10 krajczárban megállapított csekély belépti dij mellett a n. é. közönség tömeges látogatását reméljük. A nöegyleti elnökség. — Esküvő. Szánthó János volt nyíregyházai, jelenleg csurgói főgimnáziumi tanár, e hó 21-dikén d. u. 6 óra* kor vezette oltárhoz a helybeli ev. ref. templomban Horváth Emma kisasszonyt, Horváth István ev. re f, tanító leányát. — A napkori dalárda a kunok közt. Dózsa József, Napkor község volt jeles r. kath. plébánosa, a k.-szentmártoni r. k. plébániára hivatván meg lelkészül, s egyidejűleg unoka-öcscsének, ifj. Dózsa Józsefnek tartván K.-Szentmártonban primiciáját, édes anyja házánál K.Szentmártonban nagy közebédet rendezett, melyen, a 400 teritékre teritett asztaloknál többek közt a napkori dalárda is részt vett, Kállay Leopold elnöklete alatt, tolmácsolva e megjelenés által azt a tiszteletet és szeretetet, melyet Napkor közönsége egykori plébánosa, ft. Dózsa József ur iránt mindenkor érezni fog. — Vasúti szerencsétlenség. E hó 15-én vasárnap estve a Máté-Szalka felől Nyíregyházára jövő vonat, közvetlenül K.-Semjén előtt egy süket-néma és eszelős leányt elgázolt. A szerencsétlen leány összezúzott testtel került ki a robogó vonat alól, s azonnal a nagy-kállói megyei közkórházba szállítva, ott hétfőn reggel nagy kínok között meghalt. A megejtett vizsgálat konstatálta, hogy a vonatot vezető személyzetet semmi vigyázatlanság bűne nem terheli, mert a szerencsétlenül járt leány, a vasút mentén egy bokorba meghúzódva, abban a pillanatban vetette magát, öngyilkos szándékkal a vonat elé, mikor az mellette elrobogott. — Figeczki Pál és társai bünügyében Pápay Endre vizsgáló bíró a vizsgálatot befejezte s az iratokat f. hó 21-én a kir. ügyészséghez beterjesztette. A feltűnést keltett gyilkossági bűnügyben több mint 80 ember — részben nyiregyházaiak, részben vidékiek —van érdekelve s ugyanennyi fog a végtárgyalás során kihallgattatni. A végtárgyalás, ha a hozandó váhatározat nem felebbeztetik meg, augusztus hó folyamán fog megtartatni s mint rendesen ez is nyilvános s a nagy közönség által is meghallgatható lesz s a törvényszék elnöke valószínűleg intézkedést is teend majd, hogy a különben szűk tárgyalásiterem helyett a vármegyeház nagy termében legyen a tárgyalás megtartható s oda a nagyszámú érdeklődők a szokott módon nyerjenek bebocsáttatást. — A balsai tűzvészről írják lapunknak : Tisztelt szerkesztő ur! Még legnagyobb részben romokban hevernek Balsán a tavaszi árvíz által össze rombolt épületek a már is egy sokkal nagyobb csapás nehezedett e való ban szerenc létlen község lakosságának vállaira. A 212 lakházat számlált maroknyi községben az árvíz lerombolt 18 lakházat s ugyanannyi mellék épületet, a f. hó 13 iki tűzvész pedig tönkre tette az ugynevezet református véget, — leégett 36 lakház, 35 melléképület és legalább 25,000 frt értékű ingóság, — legjobb, legvagyonosabb gazdáink ott vannak, hol 20 év előtt voltak, mert 1886 -ban szintén nyár derekán égtek le s akkor még nagyobb mérvben oltásról szó sem lehetett, mert a lakosság az aratás és szőllő müvelésssl elfoglalva a mezőn volt s e mellett oly erős szél fujt, hogy 10—15 épület gyúlt meg egyszerre, 8 a tűzhöz közelíteni sem lehetett. A gazdák épületei biztosítva voltak, de a szegényebb zsellér s iparosok épületei biztosítatlan voltak 3 ezek épületei kevés kivétellel be is égtek éa tulajdonosai a szó szoros értelmében koldusok lettek. Szomjas József képviselőnk utján épület anyag leszállított árban való kiadásáért folyamodtunk a magaa kormányhoz, valamint aegedelemért az elégett szegények részére a »Jó aziv« egylethez. Nem mulaszthatom el itt nyilvánosságra hozni ul. gróf Dessewffy Miklós ur ő méltósága azon nagylelkűségét is, hogy az okvetlen felépíteni rendelt »gyermekmenhely« felállításához egy a községben fekvő 600 • öl területü szép belaéget adományozott a községnek, valamint a községben fekvő másik kiaaebb belsőaégét az árvíz által elpu-iztitott id. Sóváry János községi lakoanak adományozta. Pogtdja a nemea gróf e nagylelkű admányozásért hálás köszenetünket. Balsán, 1888. julius 19. Horvát Gyula, körjegyző. Közgazdaság. A hordásról. (tnp.) Nem miudenütt vau olyan azereucsés helyzetben a gazda, hogy pajtákba, fedél alá hordhassa a learatott gabonát; a drága építő anyag miatt megyénkben sem állithatnak fel a gazdák ily helyiségeket oly számban a terjedelemben, hogy azok az öaszea kalászoa életet befogadhatnák. Erdő a kőbányákkal bíró vidékeken, a hol általában kisebb birtokokon gazdálkoduak 8 igy az évi ter nés is ezeknek megfelelőleg kisebb szokott lenni, már elegendő számmal találunk oly gazdaságokat, a hol a létező pajtákban az egész terméa elhelyozhető, de megyénkben, hol a birtoknak csak nagyon csekély részén nem termeltetnek kaláazoa növények, szóval, hol a gazdálkodási rendszer még egészen külterjes, itt e termények évenkénti tömege rendesen oly nigp szokott lenni — de nem ám a birtok terjedelmében arányítva, hanem caak magát a kvantumot tekintve — hogy ezek számára pajtákat építeni, a megyénkben C3ak drága áron beszerezhető építő anyag s a mostani alacsony gabona árak mellett oly befektetéa volna, mely magát caak nagyon hosszú idő mulra amortisálna, 8 kamatokat csak a késő jövőben hozna. Nagyobb kiterjedésű gazdaságokban, hol a határ a majortól messze eaik a hol oly távol eaő gabona táblák is vannak, hogy az azokon lévő kereszteknek a majorba való behordísa nagyon sok időt elrabolna — a cséplés különböző helyeken szokott eszközöltetni, azért, hogy a hordás a lehető leggyoraabban befejezteaaák 8 hogy a keresztek megmeutve a szabad ég alatt szenvedhető káros befolyásoktól, mielőbb biztos, óvható a ellenőrizhető helyre jussanak. Ily körülmények között már szintén nem lehetne a központban az öaszea terméa számára pajtákat építeni, miután a keresztek depautja czélazerüaégi szempontokból deczentraliaáltatik. Megyénkben miudenütt kazlakba hordatik össze a termé?. Ily rakványokban, ha azok a kellő gonddal s a gazda felügyelete mellett készíttetnek 8 oly jól helyezhető el a szalmás gaboaa, hogy bsnne kár hoaazu időn keresztül sem történik. Mielőtt a hordást megkezdenénk, szükséges a szérűt vagy is az emelendő kazlak alapját a czélnak megfelelőleg elkészíteni. Fődolog, hogy a talaj, hova a kazal építtetik, kőkeménységü legyen, me.t különben a 8 —10 mázsával megterhelt szekerek kerekei azt csakhamar felvágnák a az így keletkezett gödrökben a porban igen 8ok gabona kárba menne, vagy legalább ia értékéből veszítene. A hol megtaposott 8 bagyepeaedett területek vannak, ott csak a gyepréteget kell egészen véknyán lenyesni s kész a kazal alapja, ellenben ha a tarlón vagy egyébb bolygatott földeken kívánjuk ezt létesíteni, csak nagyobb munka utján leend módunkban azt a kívánalmaknak megfelelően elkészíteni. Itt a földet fel kell ásni, polyvával öszekeverni, vizzsl öntözni a lovakkal mindaddig tapostatni, mig az uehszen gyúrható agyag^erü missává nem válik. Ezen munka meglehetős hosszú időt vesz igénybe, mert ugy a hordásnál mint a caéplésnél a kipergett gabona-szemek tisztán összes9perhetők. Mielőtt az elkészített 8zérü egéazen raegkeméuyednék, szükséges azt; a teljes simaság kedvéért kézi bunkókkal végig veregetni a aztán megszáradni hagyni. D) száradás alatt ia figyelemmel kíaéreudő s a támadt repedések lebuukózás által elháritandók. A hordás akkor kezdendő meg, mikor a gabonaszár közt levő füvek teljeaen megszáradtak s a szem törési felületei simák, ha előbb fognánk hozzá, azon veszélynek tennénk ki magunkat, hogy kazlainkban az öaszepréfaelt nyers füvek fermentatióba jutnának 8 az egéaz rakvány megdohosodnék. Esők a harmat-gazdag éjszakák után nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy nedves kéve a szárazak közé ne jusson, mert ez által egész kazlunkat inficziálhatjuk. A azekérrakónak a mezőn a a kazalrakóuak a szérűn kötelesaége minden kéve szárazságáról lelkiiameretesen meggyőződni, legokoaabb. hl a nedves kévék felállogatva, a mezőn mindaddig künthagyatnak, míg meg nem száradnak, 8 csak aztán hordatnak be, igy legalább a kazalba rakandó szárazakkal össze nem vegyülhetnek. Megyénkben a kazal hajazatját mindenütt magából az uj termésből készítik s ez által nem egy-két véka gabona megy veszendőbe, mert az eaő, szél a a verebek azt rendesen nagyon megrongálják. Miután igen kevés olyan ügyes kazal rakó van, a ki a hajazatot aként tudná megcsinálni, hogy a kévék kaláazai befelé easenek, legczélazerübb az aaztagot olyan formában készíteni mint a takarmány-kazlakat 8 felül a hol elkeskenyedik, tavalyi szalmával jó vastagon befedni a az oda akasztott s kétoldalt lecsüngő fákkal a szél bontogatásai ellen megerősíteni. Ily aaztagban nem az eső sem a madarak kárt tenni nem foguak 8 csiráa gabonánk ia sokkal kevesebb lesz, bár mily későn kerüljön ia az cséplés alá. Az árpa keresztek száradását különöaen figyelemmel kisérjük a mihelyt a hordáéra alkalmasnak találjuk, hagyjunk fel más életnemü befuvarozásával s menjünk neki teljes erővel az árpi táblának, mert az árpa egy kia eső sőt harmat miatt is megsárgul s nagyon sokat veazit értékéből. Hordjuk az árpát rögtön, mihelyt lehet s igyekezzünk azt szűzi fehéraégében megtartani. De nagy óvatosságra int azon tapasztalás, hogy az árpa a kazalban is könnyen megromolbatik. Az éber és azorgalmaa gazda biztosan éa mindenkor eltalálja az alkalmas időpontot. Csarnok. Huszáraink Szolyván. Szolyva, 1888. julius 12. Soha annyi huszártisztet egy tömegben, mint a mennyi nálunk öaszojött, Szolyva még nem látott. Caendea vároakánk egy| pár napig a katonai élet zajos mozgalmainak volt feazülten érdeklődő tanuja, mindenki kizökkent szokott mindennapi hangulatából, a kedély ismeretlen változatában átsodorva mint álom kép tünt fel kiki előtt daliás huszáraink megjelenése, mint hogy ugy is volt, mert aenkítől sem sejtve, miként ha az égből potyantak voina le, ugy jelentek meg, miből némelyek már a háború megindulását vélék látni. E mozgalmas esemény különben nem volt egyéb, mint az 5 ik honvéd lovas hadosztálynak keret gyakorlata a Kárpát hegység hegy-völgyes vidékein, kiválólag a tijzti kar részéről, mert mig a legénység 230 létazámból állott, a törzs és főtisztikar létszáma 86 egyénre terjedstt ki. A ló állomány 210 volt. E hadosztály élén Henneberg Károly lovag, altábornagy állott, mint annak különben is főparancsnoka. A hadosztály ezredei 1-től a 8 ig, az osztály több városaiból, nevezetesen Debreczeuből, Nyíregyházáról, Budapestről, Jászt erényből, Kecskemétről, Bajáról, Yáczról, Kőszegről juniua 29 én Debreczenben és vidékén gyülekezvén össze, onnan az elínduláa másnap négy különböző vonalban (terep földerítő századokban) vette kezdetét s végre Mándokon egyesültek a zömmel. Innen aztán két daudárra osztva, az egyik dandár Jánky Elek ezredes dandár paraucsuok vezetése alatt Ungvárnak — a másik dandár Zoltán Elek ezredes dandárparancanok vezénylete alatt Munkácsnak vette útját, egy nap alatt téve meg ez utat, mely erőltetett menethez ráadásul még az ég zápora is járult a bőrig ázva jutottak czélpoutjaikhoz. Az eddigi hadgyakorlat alatt egy máaodik huszárezredbeli tizedes (Siprikó nevezetű) azon szép bravourt cainálta, hogy különböző megbízatások teljesítése czéljából 26 óra alatt 27 mértfőid hoaszu utat járt be, mi C3 ik honvéd huszáraink életre valóságáról nyújt tanúságot. A további hadgyakorlati utazás nehezebb feladata a Jánky dandárjának jutott, mely az Ungvár — uzsoki ország útról letérve, járatlan utakon, a polonina rovna, az Osztra és a Kárpát havasok között össze kuszált hegy csoportokon keresztül a beregmegyei lengyel határszéli községekbe, Nagy-ítosztokától Pudpolóczig húzódott, mely alkalommal a terméazet által képezett akadályokhoz még a zuhogó eaő is csatlakozott és az orosz községek szegénysége, hol a kifáradt, kiéhezett és átázott huszárság sem megfelelő nyugalmat, sem élelmet nem talált, még caak szalma sem jutott alomul a lovaknak, annál kevéabé kielégítő nyughely a tiszteknek. Itt már igénybe vétetett a tábori conserv élelem, melyhez a nép legföljebb jó csípős fokhagymával kedveskedhetett, a korcsmárosok pedig abból a »finom komisz* pálinkából látták el tisztjeinket, melyet csak befogott orral tudtak lenyelni, a természet bájaiban tündöklő Yerhovinának ezen egyedüli »nemese italát, melyeta kitűnő üde vizén kivül bir. A Zoltán ezredes alatti dandár julius 7-én érkezett Szoly vára, a mikor a tisztek agon édes reményben ringatóztak, hogy 24 órai pihenés után állomásaikra fognak visszatérni, az uri kényelmet és kellemes szórakozást nyújtó vároaokba, ámde Henneberg máskép határozott; máanap julim 8-án, szakadó esőben, a 4 mföldre eső Vereczkére folytatták utjokat. Henneberg lovag, mint mindenkor, ugy most is, lóháton velők ment, A meglepett Verecíke alig tudta őket elhelyezni, illetőleg a törzs és főtiszteket. Sokan az istálókba szorultak s szénából puhára vetett ágyakon pihenték ki fáradalmaikat. Jó bor éa élelem itt már feltalálható volt, valamint szives látás az értelmiségnél. A nap fáradalmait itt kipihenve, juliua 9-én ismét Szolyvára jöttek le, kikhez a Jánkí dandár is csatlakozott ez alkalommal az ég már szép derült id ivei kedveskedett, csakhogy az előző napon történi; nagy esőtől felduzzadt Lttorcza Szolyv* alatt félelmetes akadályt vetett utjokba. A délután 3—4 óra között megérkező teljes hadosztály elő csapatából egy közlegény lovát a sebes ár lováról, leterelte, ló és lovas csak nagy uehézséggel eviczkéltek ki, később a zöm kerülvén a folyóhoz, Henneberg altábornagy ment elől, a Latoicza fenekén levő ló botlató nagy kövektől és a folyó rohanó hullámaitól ő is kissé megszeppenve, szerenc.éseu át jött, azonban az utána jövők közül 4 közhuszár és egy tiszthelyettes, gr. Forgích István részesültek az önkéntelen fürdésben; ló éa ember felett ugy összecsapott a hullám,