Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

NYIRVIDÉ K'«. f . .7 Ny'lvános szamadas a szabolcsmegyei felsőbb tanintézeteket hallgató ifjúság által, a Sóstón jul 7-én rendezett nyári táuczmulatságról: Bevétel 486 frt 20 kr 62 fít ?eH 4. f i fr ttf 151 fr t BV kr' Ebbőí 62 frt felülfizetés tisztán az árvízkárosultaké a rende­zőség által felajánlott huszounyolcz részvénydijnak meg­Xtlfí 1 PS?' ,nely a fenti 151 frt 8< krnyi összegben foglaltatik, akként osztatott meg, hogy v 3-da ismét a károsultak, Vs-da pedig a szabolcsmegyei kör pénztári­nak jutott a még fenmaradt 11 frt 87 krból előzetes megállapodás szerint 5 frt 50 kr az árvízkárosultakat, 6 fit 37 kr a kort illeti, mely utóbbi még az utólagos kiadásokat is viselni tartozik. Adunk tehát, mint az annak idején nyilvánosan uyugtáztatni f 0<* 6 ' 4- 52 + 5 frt 50 krt, összesen 119 frt 50 krt, illetve miután egy magát megnevezni nem óhajtó jószívű N N u- ez Oiszeget kikerekitte, 120 frtot a szabolcsmegyei árvízká­rosultaknak 32 frt 37 krt pedig a szabolcsmegyei kör javára. Mely hivatalos értesülésünk után tisztelettel megjegyezvén, hogy utólagos felülfizetések melyek ugyan­csak nyilvánosan nyugtáztatnak, úgyszintén" a rendező urak bármelyikétől érkező pénzküldemények a jegyző vagy pénztároshoz intézendők (Nyíregyházán), legyeu szabad benső és legőszintébb köszönetüuket kifejezni a hajlék és vagyontalan szerencsétlenek nevében első sor­ban a megye művelt közönségének, mely áldozatkész részvétével a nemes czél elérésére leghatalmasabbau közremunkált; érje hálánk ós köszöuetüuk — a czél ue­vébeu — az igen tisztelt felülfizetőket; fogadják a csa­pás által sújtottak köszönetét az összes jeleu voltak s különösen, kiknek az est sikere köszönhető, a nemes szivű hölgyek, ugy a rendezőségnek fenkölt ajánlatukkal kiválló minden tagja s mind azok, kik hacsak egy por­szemmel járultak is az általunk kitűzött czél megvaló­sításához. Ne in mulaszthatjuk el e helyt köszönetünket külön is kifejezui Nyíregyháza város tekintetes tanácsa azon erkölcsi és anyagi támogatásaért, melyben minket részesíteni kegyeskedett. Végül köszönettel' kell megein lékeznünk a nyíregyházai iparos ifjúsági egylet, Jéger József és André Gyúla urakról, mint a kik figyelemre méltó szolidság és a jótékony czélra való különös tekin­tettel szolgáltattak ki egyes nálok található s általuuk szükségelt kellékeket. Ennyi részvét mellett az a nélkül is pihenésnek mondható fáradság gyönyört okoz. A felülfizetők névsora a következő: Zoltán Jáuosné úrnő 8 frt, Horváth Flóra = Beniczky Alajosué uruő 5 frt, Le­veleki Mór ur 5 frt, Bekény Péter ur 5 frt, Stern Jenő ur 5 frt, N. N. 5 frt, N. N. 5 frt, N. N. 3 frt, Geucsy Albert ur 3 frt, Pongrátz Auguszta uruő 2 frt, Baruch Arnold ur 2 frt, Oláh József ur 2 frt, N. N. 2 frt, Po­lugyay Sándor ur 2 frt, Feldheim Jenő ur, Hudák Ká­roly ur, Juricskay Rezső ur, özv. Joszka Jánosné uruő, dr. Kovács ur, Meuyhért János ur, Maár Adolf ur, Ur­sziuyi Károly ur 1—1 frtot, összesen 62 frt. Kelt Nyír­egyházán, 1888. juliushó 12. napjáu Horuáth József,Qlnök. Vietorisz József, jegyző. Andrdscsik Endre, pénztáros. — Nyilvános számadás a helybeli iparos ifjúság junius 30 án tartott mulatságának jövedelméről. Összes bevétel: 143 frt 90 kr, (felülfizetés: 24 frt 70 kr), összes kiadás: 78 frt 21 kr. Tiszta jövedelm tehát 63 frt 69 kr. A felülfizetésekből begyült összeghez hozzájárultak : Fedor Károly (Budapjst) 4 frt 50 kr., Jordán Ignácz 2 frt, Szesztay Pál 2 frt, Karner Vilmos 1 frt 50 kr., Vietórisz Dániel 1 frt 50 kr., Cölder Károly l forint, Andráscsik Endre 50 kr., Kalina Sámuel 60 kr., Fran­czia Béla 50 kr., Lehoczky László 50 kr., dr. Ferlicska Kálmán 50 kr., Huszti József 50 kr., Paulay Józsefné 50 kr., Kálló Gyula 50 kr., Gazs Soma 50 kr., Lvjtrik Símuel 50 kr., Szabó Endre 50 kr., Asztalos Sámuel 50 kr., Hagedüs József 50 kr., Bírzó Pál 50 kr., Donát Lipót 60 kr., Hricz András 50 kr., Valaszkay Fereucz 60 kr., Laviczky Béla 50 kr., Bumch Bála 50 kr., L m­horn Sándor 50 kr., Katz Izidor 50 kr., Herr Zsigmond 50 kr., Fiikor István 40 kr., Fodor Károly 30 krajczár., Udvarhelyi Miklósné 20 kr., Czölder Lijos 20 kr., Képessy János 10 kr. Összesen 24 frt 70 kr. Fogadják az igen tisztelt felülfizetők e helyen is az egyl et hálás köszönetét.; (I.) Csarnok. Egy reklám. I . . . k Fanny már túlérett szépség volt, midőn vele e kis >történetke« megesett, mit most elbeszélünk, az élet nyarát már csaknem átélte, mégis ifjabbnak tar­tották, mint valójában volt. — Akkor negyvenhat éves volt, de üde arczszine meghazudtolta az időt. Thom azt mondja valahol: »Szellemes emberek társaságába lép egy szép nő és kész a bolondok háza. I . . . k Fanny ezt joggal állíthatta magáról; gyak­ran megtörtént, hogy kartársai és társnői jelenet köz­ben elvesztették a fonalat szemeinek varázs hatalma alatt és egy hírneves igazgató egykor igy nyilatkozott a mű­vésznőről: >Midőn halotthalvány arczczal, — lángoló szemeivel miut »Medea< állott előttem, a tőrt felém sújtva, — tagjaimon jéghideg borzongás futott át, — megráz­kódtatva csontjaimat, velőmet. Jól ismerte dámoni hatalmát a szép színésznő ea fel is használta azt, a hol csak alkalma nyilt a férfiak és nők rovására. Charlotta ismerte úrnőjét és annak gyöngéjét fel tudta használni saját czéljaira. Ifjú, ezép és lehetőleg tapasztalatlan ifjak voltak az ő gyengéi, - de ezek a »kis szeszélyek*, mint maga szokta volt mondo­gatni, naponta, sőt óránként változtak. Ugy dobta el őket mint virágokat, melyek keblén elhervadtak és elhullattak. A színésznő kéjjel szívta ba az ibolyacsokor illatát, egy pillantást vetve a reszkető kézzel irt sorokra, vállat vont és ismét vissza nyerte nyugodtságát, mint annak előtte. _ A. kis Schellvitz 1 Mit tegyek vele? Da mégis majd zajt üt! Mond meg neki, gyengélkedő vagyok hol­nap játszanom kell ... de még sem. Bocsásd be — véget akarok vetui a komédiának! Néhány pillanat múlva belépett az előszobaba SchelvP* Pál, egyetlen fia az országos főtörvényszék e nő­kének B . .-ben. Pál tiszt volt egy testőr ezredben, bajtársaitól szeretve, a nőktől imádva, példás jó gyerme* volt ama pillanatig, míg egy őrült szerelem nem bilin­cselte a szép I . . • k Fannyhoz. Charlotta eloltotta a gyertyákat, csupáa egy rozsa­színű csillár szórta azét halvány fényét a k.s öltözőben. Fanny nem látszott észre venni a belépő ífju>, éj fekete szemei a szoba padlatját díszítő Amor csoporton pihen­tek, csak akkor fordította oda szép fejét midőn neve, gjöngéd halk hangon kiejtve, fülébe csendült. — Fanny . . . angyal ... hit boldoggá teszi az, ha engem szenvedni lát? esdeklett az ifjú, térdre hullva előtte. Tegnap óta vagyok itt, engedély nélkül jöttem el ezredemtől, két hát óta nem láttam önt . . . leveleimre, távirataimra nem válaszolt ... és most . . . hogy eddig kivettem . . . elutasít mint egy más idegent. Pál megragadta a művésznő kezeit és forró csók­öziinnel borította azokat. Az unalom kifejezése látszott ismét a művésznő arc/áu, a mint válaszolt. — Azt hiszi ön, hogy I . . . k Fanny drága idejét nem értékesítheti jobban, mint hogy tisztelőinek unalmas szerelmi nyilatkozataira válaszoljon? — Igen a másikéira ... de nem tesz-e kivételt forró őszinte szerelmem, melyet ön iránt érzek ? — Fanny gúnyosan mosolygott. — Ou egy gyermek. — Pál megborzadva állt föl. — Tudja-e, hogy ez a gyerünk önért csak az imént jött ellenkezésbe szeretett atyjával, mert nem akarta bele­egyezését adui öaneli házasságomhoz ? Hogy az én drága atyám eltaszított, kitagadott az esetre, ha szándékomtól el nem állok? Hogy kész vagyok a fényes katonai pályát elhagyni és hogy csak azért jöttem, hogy felajánljam kezemet és hü szivemet Önnek ? ! A színésznő felegyenesedett. Buja fekete hajfonata, fehér öltözete, tüzes szemei egy hab leányra emlékeztet­tek. I . . . Fanny csak most nézte meg jobban az előtte remegve álló ifjút. Megszokta évek óta a férfiak hízelgő bókj 1, kik őt mint valami égi tüneményt vették körül; kitéve egy tömegnek, mely őt kegyéért körülrajongta: végre is ilyenek között magasabb lénynek képzelte ma­gát. ... Az >imádlak< sóhajok zajánál — saját szíve mindi® ürea — szerelem nélküli maradt. Ezreket csábí­tott dá noni szépsége — még aem volt senkinek bátorsága magát »Medeahoz« az élet bilincsievel lekötni. És most jön ez az ifjn, és merészelte kezét kérni? Nevetséges igazán! Formás, vakitó fehér karjait melén keresztbe fouva, fürkésző tekintetével az ifjú szivébe kergette a vért. — Éi ha mégis tóbbra becsülöm a szabadságot m.nden más köteléknél? — Pál közeledett hozzá. Letérdelt előtte és vég­hetetlen gyöngédséggel átfonta Fanny térdeit. — Rózsa-lánczokkal akarlak magamhoz fűzni! Oh Fanny ! E néhány nap, mióta nem láttalak, márvány szoborrá változtta volna szivedet? Nem magad becsülted e nagyra forró szerelmemet, nem viszonoztad e szenvedé­lyesen? És most itt vagyok, hogy éltemet áldozzam neked. Mily hidegen és komoran nézett le reá e máskor ezernyi bajjal mosolygó szem pár ! — Fanny! — Menjen, ön egy csintalan ábrándozó ! Egy gyer­mek, ki minden nőben Helenát lát. A mit ön iránt éreztem az barátság volt és — nem szerelem! — Nem szerelem? susogták Pál halvány ajkai. — És mára jó éjt! Ha ön okos lesz és kiábrán­dult kis barátom, majd csak akkor látjuk viszont egymást! A művésznő az asztalhoz lépett és csengetett. Charlotta jött — szánalmas pillantást vetve az ifjúra. Pál némán, bénultau bámult maga elé, mintha a hallot­takat nem értette volna, — majd a művésznőre tekintett, ki elfordult tőle és ujjaival pompás hajfouatán babrált és azután . . . nesztelen elhagyta az öltözőt. — Szegény, mondá a komorna megindult hangon. — Mit akarsz? Engem untat a bolond. A következő két órát lelki fájdalommal töltötte a hadnagy. Legszentebb érzelmeivel űzött csúfot az a nő, kinek romlatlan szivében oltárt emelt. 0, a ki színpadon érzé­keny, nemes szenvedélyt mutogatott a közönségnek — idegenkedett a valódi szerelemtől. A keserű csalódás daczára, szive nem akarta elhinni a történteket. Irt Fannynak és kérte, köuyörgött neki, ne tegye nyomorrá számára az életet. Előbb Charlottának akarta adni a levelet, hogy aztán a hűvös éji szellőn kissé lehűtse forró homlokát. Kalapja utáu nyúlt és szo­kása szerint kis revolverét zsebébe tette. Halkan kopogott Charlotta ajtaján ; az ajtó kinyílt és a komorna elvette a levelet látható kedvetlenséggel. Végre szánalmasan rátekintett és megszólitá : — Ön oly halvány 1 Higyjen nekem. Ő nem érdemli, hogy ön igy tönkre teszi magát miatta. Én kigyógyíta­nám önt e szenvedélyből, tudnék egy módot, akarja. . ? Pál kérdőleg tekintett reá. A komorna láthatólag küzdött az elhatározással. Tégre ujját ajkára tette és intett Pálnak, hogy kövesse óvatosan. Az öltöző előtt megállt a komorua és zajtalanul felnyitotta az ajtót. Fé­lig hangos beszéd ütötte meg Pál füleit — egy férfi hangja. A művésznő lágy, enyelgő hangon válaszolt a a férfinek. Pál szive hevesen kezdett verni, az ajtóhoz lép Ht és ezt jobban kitárta. I . . . k Fanny ugyanazon helyen ült, mint a« ő ottlétekor, fehér indiai hálóköntösben, — haja kibontva ... de az ő helyén a szép gróf M . . . térdelt lábainál és >Medea« jobban mondva »Messalina« mindkét karját az uj barát nyaka köré fonta, annak homlokára csókot nyomva. A féltékenység őrjöngő fájdalmában Pál kirán totta fegyverét és vetélytársára lőtt s miután egy velőt­rázó sikoj tudatta vele, h)gy talált, fegyverét szájába tette és szétröpitette a fejét. Es mintegy busz éve történt. A közönség nem lát­hatta többé I . . . k Fannyt S . . . ben, mert a hírneves művésznő még az este visszatlrt Hamburgba és a leg­közelebbi hajóval Amerikába vitorlázott. A szép hadse­géd felépült ugyaD, de szétroncsolt karja kényszerítene a nagyherczegi szolgálatot odahagyni. A főtörvényszéki elnök egyetlen fiának holttestét B...-be szállították atyjához. A mint tudom, I . . . k Fanny Dál-Karolinában él, a hava letelepedett. Egy szintén hirneves kartársnője mondá nekem, néhány év előtt, hogy a művésznő elősze­retettel beszélgette e »kis történetkétc ösinerőteinek. — A kis hadnagy több reklámot csinált nekem, mint a legreménydúsabb tizennégy napi vendégszereplés* 1 És ezen »kis történetnek* az a szomorú előnye van, hogy szóról szóra megtörtént. Nyilt-tér*) Hála nyilvánítás. Alulirott nem mulaszthatom el, hogv legmélvebb hálámat és köszönetemet ne nyilvánítsam azon rész­vétért, melyet barátaim, ismerőseim s általában a n. é. közönség korán elhunyt Anna leányom halála és vég­tisztességtétele alkalmiból nyilvánított. Hasonlókép fogadja hálás köszöuetemet a nyíregy­házai iparos dalárda is azou résztvevő szívességéért, hogy megboldogult leányom temetéséu a gyászszertartás­ban részt venni kegyes volt. Nyíregyháza, 1888. julius 14. Özv. Jánószky Andrásné. Egyéves önkéntes! tanfolyam. A legjobb hírnévnek örveudő szegedi katona-iskola igazgatója Dibreczanben egy egyéves önkéntesi tanlolya­mot nyit augnsztmlió 1-én, oly ifjak számira, kik kötép­iskolát nem végeztek, de hadkötelezettségüknek mégis mint egyéves önkéntesek óhajtanak eleget tenni. Ezen az egyévi önkéntességre képesítő vizsgára előkészítő tanfolyam 3 hónapig tart és felvétetnek oly ifjak is, kik csak 2—4 osztályt végeztek és az eddigi jó eredmények tanúsága szerint jó sikerrel tehetik le az előirt vizsgát. Bővebb felvilágosítást nyerhetni prograuim által, vagy az igazgatói irodában Dabreczenben, Korona-szálló, I. emelet. Somogyi Vilmos, (237-3-1) igazgató. ET-r-i / STJífijy j ÁUo s Regále bérbeadási hirdetmény, Keék község közbirtokossága által közhírré tétetik, hogy nevezett közbirtokosságot illető italmérési jog, a külső dugó korcsmával együtt, az 1889. évi januárhó 1 -sótői számítva három egymásután következő évekrd haszonbérbe adatik folyó évi juliushó 24-én d. e. 9 Óra­kor tartandó árveréseu. A kiadási feltételek alantirott birtokossági megbízottnál időközileg is megtudhatók. Keék, 1888. julius 7. Hajnal Mihály, (235—3—2) birtokossági megbízott. kiállításon jutalmat nyert. minden gyógyszertőr és ásványvíz Kereskedésben. RRATTQNI és WILLE BUDAPESTEN. Most érkezett 13écsböl. Me(l. univ. Dr.SPITZ MÓR több miut 4 éven át a bécsi Rothschild-kór­házbau volt 1-ső osztályú kórházi orvos és suppl. elsődorvos, v. bécsi nyilvános polikli­nikai orvos. Orvosi működését helyben megkezdte. Lakása: Szarvas-ntcza 6. sz. Hölcz-féle házban. »»- Roidel: d. u. 2-á-ig. Gyógyít bőr és neinl betegségeket. V . 259. T88&~sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi L\. I ez. 102. S-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 3486/1883. 1' számú védése általOroszmann é. Ran­schenbach gépgyiros végreh »jt .tök javára, Barak.6 Sindor é. társa ellen, 124 fo.int töke, ennek 883. év. j«.u hó 16-ik napjától számítandó tí'/o kamatai es eddig összesen ^9 frt 60 kr. perköltség követelés enyéig elrendelt kielégítési "gre«.»j«4. alkal­mival bíróilag lefoglalt és 1081 forintra becsülIt < !gy cséplő.gép járgánynyal, 4 darab ló, két csikó, 3 bor.il és 2 tehénből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 4-112/1888. P. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Halászban alperesek '« n d« eszközlésére, 1888-<lik évi juliut ho 23-íik uapjanak űél ntAni8 óráift határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozok SSSsss ff,VST izppst S •irffisasrtös-.SJ: 1­108 S-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. * Kelt Nyíregyházán, 18*8. évi juliu, hú 5-ik napján. (241—1 1) Audo r> ki r' bi r' v é8T eh aÍ t ó­*) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. szerk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents