Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

s mindig gondot fordit, rá, hsgy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva, Rendőrségiés törvényszéki rovatai külön külön szerkesztői a fővároz sötét eseményeit is mindig oly bangón tárgyalják, hogy a >Badaposti Hirlap< helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mind azt a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 írt, 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben yostautalván.i nyal eszközölhetők következő czim alatt ; A »Budapesti Hírlap* kiadó hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16 szám. A közönség köréből*) Tisztelt Szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjának közvetítése utján hívjam föl a városi tanács figyelmét egy olyan dologra, mely azt hiszem általános helyesléssel fog találkozni. A népkertünk évről évre pompásabb virulással fejlődik. Fák, bokrok szépen növekednek, s nem sok idő kell hozzá, hogy ez a kedves hely igazi árnyas kertté váljon. Da azért aki ott gyakrabban megfordul, láthatja, hogy népkertünk vegetációja uagyon sínyli az öntözés hiányát, melynek megszüntetése nemcsak ezen segítene, de forró nyári napok alatt enyhítené a levegő tikkasztó hatását is. E hiányon könnyen s nom is valami nagy költség gel lehetne segíteni, egy erre a czélra alkalmas öutóző készülék beszerzése által. Igen nagy szolgálatot tesz a váron' tanács a közönségnek, ha figyelmére méltatja szerény felszólnlásamat. y. a. *) E rovat alatt közérdekű fölszólalásokat dijtalauul köz lünk. Csarnok. Kedélyes reggeli. Laczi bátyám nevezetes egyéniség. Először arról nevezetes, hogy örökre Laci marad; másodszor, m rt akárhogy s mint öregszünk, mindég bátyám marad; har madszor . . . mert csak egyszer kiáltott igy fel életében: — Asszony! a kémény üras Hanem akkor egyszer aztán akkorát kiáltott, hogy kedves élete-párja nem merte meghallani, pedig bátor amazon volt. Vala pedig az a valami, a mi hiányzott a kéményből, négy azaz négy darab oszt. ért. sonka, múmiává füstölt kedves emléke a nem rég elhunyt kedvesen röfögő mangalicának. A ki igényt tart a »müvelt ember* névre, annak tudnia kell, hogy koldussal álmodni éhséget jelent a minden könyvek könyve, a csizió szerint. Ha pedig ezt tudva, még azt is elmondom, hogy urambátyám ama nevezetes napra viradó éjjelen koldussil álmodott: akkor senki sem fog csudálkozni azon, miért nyomta olyan nagyon urambátyám szivét a hiányzó sonka?! Hála a vizes dézsa öblös voltának, melynek tartalmával nyakon öntötte hűséges oldalbordája, Laci bácsi végre még is észre tért és mint jó férjhez illik, először is megköszönte gyöngéd neje ápolását. Ezután még egyszer mosolygo't, azaz hogy még egyet pödört a bajuszán, a mi ez úttal azt jelentette, hogy tudja ki a tettes, tudja ki emelte el a pompás rózsap ros sonkát. Azt különben könnyű volt kitalálni. Az egész helységben egyetlen egy embern3k volt jó hírnévnek örvendő szurkos marka, hanem az aztán olyan szurkos volt, hogyha belehetett volna váltani igazi szurokra, készülhetett volna vele annyi szurkos fonal, a mennyi ele gendő lett volna a muszka cár minden alattvalójának egy-egy pár csizma készítéséhez. S csodálatos, de való, hogy az az egy ember sem volt ember, csak aszszony s Pilunak hívták. Ha igaz, hogy csak ép testben lakhatik ép lélek, akkor az igaz még csak igazán, hogy fekete testben fekete a lélek. S akkor ne vádoljak szegény Pilut; — mert a teste olyan fekete volt, hogy ez teljesen összhangban volt fekete lelkével, pedig nem kémény füstje fogta meg, — csak egy kicsit cigány volt az istenadta. Da milyen cigány ! Nem volt olyan vásár az egész megyében, a melyen neki egy kis munkája ne akadt volna, mert jól értette a maga mesterségét. Még sem volt soha bántódása, mert röndnek muszáj lenni. A rönd pedig akkor az volt, hogy minden szentnek maga felé hajloU a keze. Uram bátyám még egyet pödórintett a bajuszán, aztán elindult a pandúrokhoz, hogy elpanaszolja a dolgát. Még egyszer mondom, hogy a pandúrhoz ment, nehogy valaki azt higyje, hogy a csendőr urakat értem, a kik még akkor nem pattantak ki a — tojásból. Útközben aztán betért Ltci bácsi a kocsmába. Nem hogy a mérgét leöblögesse, mert hiszen mérges sem volt, hanem hogy rnfg tudja, nem mulatott-e ott az éjjel Pilu?! Nincs benne semmi csodálni való, még is ki kell jelentenem, hogy a korcsmáros nem volt zsidó, mert különben azt hinnék a történet befejeztével, mikor elcsörditem ugy a hogy a karikás ostorom, hogy ez a történet — mese. Pedig megfordítva áll a do'og: ez a mese — történet. Denique urambátyám föltette a fenti kérdést, mire a korcsmáros igy felelt : — Hümm ! ... biz az itt mulatott, de tudtomon kivül. . . . Aztán miért kérdi urambátyám ? — Hümm! hogy miért? Hát azért la, mert megvette az éjjel a sonkáimat .... hanem az árát elfelejtette a kéménybe akasztani. — Hiszen ott nem is jó helye lett volna, füstös bankó nem sokat ér. — Hümm, az már igaz . . . Isten áldja ! . . . A korcsmáros visszatartotta. „IV y í B T I D É K." — Hát eztán, hova olyan szaporán? kérdé a korcsmáros, a ki szóban fukar volt a hol lehetett, de azért duplát fogott a krétája — a hol lehetett. — A pandúrokhoz. — Vele megyek, mert hát Pilu el találta emelni az én butykosaimat is. — Ugyan ? 1 — Hát el a! Két butykosban hordom az árendástó'. Az egyik sárga, abban van szilvórium, másik zöld, — Abban meg a gabonórlum, ugy-e? szól közbe ur imbátyám. — Ugy la. Hát itt hagytam az éjjel mind a két butykost az asztalomon s reggel hűlt helyét találtam mind a kettőnek. — Ilyen az a czigány gyomor, pálinka kell neki a sonkára. — Hümm ... Ki tudja? — hátha sonka a pálinkára? 1 — Az is meg lehet. No de gyerünk, panaszoljuk el a dolgot. . . . A >pandur kaszárnya* lakosságát számszerint négy darab képezte, ha számon kivül hagyjuk a gazdasszonyt, a kinek »előirás« szerint mintegy negyven évesnek kell lenni. A panduruk azonban oda módosították a vorschriftet hogy inkább kettőt tartanak, a kik összesen 40 évesek. A négy pandúr s a két gazasszony mind az asztal kürül ült, mikor bátyámuraimék beléptek. Csakhogy az asztal vorschriftmássig volt, nem volt helye mellette csak négy embernek. A pandúrok hát ugy oldották meg a a kérdést, ho.;y a kinek hely nem jutott, ölébe ült a másiknak. Hogy ki ült kinek az ölibe, azt nagyon bajos volna kitalálni, avval hát ne vesződjünk, elégedjünk meg avval, hogy elég volt téve az erélylyel párosult tapintatnak. H szen szorultságból ugy is el lehet reggelizgetni. Egyéj veszedelem nem történhetik, mint hogy az ember a jó falatot a maga szája helyett annak a szájába találja tenni, a ki az ölébe ül. . . . Egy pandúr épen igy járt s éppen avval vesződött, hogy a saját fogaival kiránczigálja annak a fogai közül, ki az ölében ült, — de urambátyám belépte megzavarta ebben. — Pálinkás jó reggelt ! — Köszönjünk! — már meg van. — Szívesen látjuk kelmetek is. Urambátyám meg a kocsmáros közeledtek az asztalhoz és — összenéztek. Az urambátyám tekintete azt látszott mondani: — Tégy ugy mint én. A kocsmárosé meg mint ha csak ennyit mondott volna: — Ühüm! Hanem ezt aztán ritka ékesszólással fejezte ki az a tekintet. Mert kérem alásan, az asztalon, egy keuyér két fölszelt sonka, meg egy bütykös volt Hogy a kenyér honnan került, az mai napig sem derült ki, de a két sonkát megismerte Laci bácsi a kóozmadzagáról, a butykosra meg a kocsmáros ismert rá De nem szólottak egy kukkot se. Leültek falatozni s arra fordították minden igyekezetük, hogy ki-ki minél többet el tudjon fogyasztani, mert a mit megettek tiszta hiszon volt. Csak a kocsmáros volt bosszús n igyon, mart Pilu a sonkát ugyan igazságosan felezte meg a pandúrokkal, hanem a pálinkából a szilvóriumot magának tartotta meg, a zöld butykost, a gabonóriumot is jónak találta — üápnak. S bizony az égbolt kék abroszszal leterített asztalán a nap aranyos tányérját a hold cintányérja már fölváltotta volt, mikor a két hallgató ajkú felperesnek eszébe jutott, hogy hát : Talán tán nem ÍB kéne már sokáig folytatni a früs tököt, mert az anyjukok aggódni fognak oda haza. Uram bátyám azt mondja, hogy világ életében ez volt a legkedélyesebb reggelije. A ki akarja, higyje el GABONA Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 5 55 6.10 Rozs » » 4.50 Árpa > > 4.60 Zab » > 4.10 Kukorica* 5.15 Köles » —.— Paszuly » —•— Szesz litk. 29 Vz Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse* 1 kiló —.20 Mundl. 1 kilo —.16 Zsemlyel. —.15 Búzaliszt —.12 Barna k. —.11 4.75 4.70 4 25 5.20 30'/, CSARNOK. 1888. junius 23-án. Burgonya 100 kl. 2.40 Marha hús 1 kl 36 Borjú hús 1 kl 40 3ertés » » » 44 Juh » » » — Háj » » — Disznózsit » » 68 Szalonna » » 60 Fagyú (nyers) > » 23 Zöldség » » 8 Paprika » » 80 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 10 Széna 100 kl 3.30 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa 1 » 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJ OS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Hirdetmény. Miután a gép-SZÍjjak további raktároni tartásával egészen felhagyok figyelmeztetem a n. é. gazdaközönséget és gép-tulajdonos urakat, hogy a legjobb minőségű gépszijat 3 frt 40 krjával számítom kilóját. Nyíregyháza, 1888. juniushó. Tisztelettel UNGÁR LAJOS (206-3-3) borlcereskedö. ^Árverési hirdetmény, 4051 1888 A nyíregyházai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nyíregyházai takarékpénztárnak özv. Fitkonidesz Sámuelné örökösei ellen 190 frt behajtása iráut folyó végrehajtási ügyében ezen királyi tszék területén fekvő következő ingstlanok u. m.: a) a nyíregyházai 230. sz. tjkvben 242., 6726., 241., 7138., 779. hrsz. alatti ház, szőllő és szántóföldből álló ingatlanság 2984 forint; b) az 1530. sz. tjkvben C716. hrsz. alatti gyümölcsös kert 408 frt kikiáltási árban az 1888. évi október hó 1-én d. e. 10 órakor a kebelbeli kir. tszék árverelő helyén megtartaudó nyilvános árverésen becsáron alul is el fog adatni. Az árveréBÍ feltételek következőleg állapittatnak meg : 1. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. 2. Bánompénzül a becsár 10%-a a kiküldött kezéhez készpénzben vagy óvadékképes papírokban leteendő. 3. A vételár 3 egyenlő részletben és pedig az első részlet az árverés jogerőre emelkedésétől 1 hó, a második részlet ugyanazon naptól 2 hó, a harmadik részlet ugyanattól számított három hó alatt lesz, esedékes 6% kamatokkal együtt ezen bírósághoz czimzett letéti kérvény mellett a helybeli kir. adóhivatalnál lefizetendő. A bánompénz az utolsó részletbe tudatik be. 4. Vevő köteles az épületeket a birtokba lépés napján tűzkár ellen biztosítani. 5. Vevő a birtoknak a jogerő bekövetkeztével használatába lép, a tulajdonjog azonban csak a vételár és kamatai teljes lefizetése után fog javára hivatalból bekebeleztetni. Az átruházási illeték vevőt terheli. 6. Ha vevő az árverési feltételeknek eleget nem tesz, báuompánzét elveszti s ellene az érdekeltek bármelyikének kérelmére az 1881. LX. t. cz. 185., 186. §-ai szerint uj árverés fog rendeltetni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen tkvi hatóság irattárában, továbbá a helybeli városi elöljáróságnál megtekinthetők. Ezen árverés a tkvben feljegyeztetni rendeltetik, s az árverési kérvény költségei a hirdetmény dijjal együtt 14 frt 11 krban megállapittatnak. Kelt Nyíregyházán, a kir. tszék tkvi osztályánál 1888. juuius hó 15 én. Virágh Kálmán, kir. tszéki biró. T8bb kiállításon jutalmat nyert. minden cyóayszertár és Ssváiyiii fcerssKedéstitii. MATTOM és WILLE BUDAPESTEN. Regale-hirdetmény. Nyirbogdány város közbirtokossága által közhírré tétetik, hogy az italmérési jog két korcsma és egy állással a f. évi szeptember 29-től egy, esetleg egymásután következő három évre, a f. évi jtllius 22 Ón délelőtt 10 Órakor Nyirbogdány város házánál nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. A feltételek alantirottnál megtekinthetők. Kelt Nyirbogdányban, 1888. junius 23. Székely Benedek, közbirt. képviselő. o ooooooooooooooooooo Q Nyíregyházi termény cs áraraKtár részvény társaság

, fi O o Q O O O O O O O o o o o o o o 8 o o o o o o ! Meghívó a közgyűlésre A nyíregyházi termény és áruraktár részvénytársaság folyó évi jllllius lló 29-éll d. e. 11 órakor a nyiregyházi takarékpénztár egyesület üzlethelyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyrea t. részvényeseketezennelmeghívja Az igazgatóság. TárgysorozatJ 1. Igazgatói jelentés. 2. Az évi számadás előterjesztése s a felügyelő bizottság jelentésének felolvasása. 3. Részvénytőke felemelése iránti javaslat tárgyalása. 4. Alapszabályok módosítása. 5. Felügyelő bizottság .választása. Nyíregyháza, 1888. májis 22 én. Alapsz. 12. §. Akik a közgyűlésen szavazati jogukat gyakorolni kivonják a közgyűlés előtt 3 nappal részvényeiket szelvénynyel együtt a nyíregyházi takarékpénztárnál letenni tartoznak. (ji7_i_i) o o o o o o o 8 o o o o o o o o 8 o o o o o O tartozna

k- (117-1-1) g OOOODODOODOODOOOOOOO