Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-24 / 26. szám
IX. évfolyam. 26. szám. Nyiregyháza, 1888. junius 24. JNÍYÍRYIDEK. f VEGYES TA1ITALMU HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >lesjelenil£ lietenliint egyszer vasárnapon. 'TI* Előfizetési feltételek postán -vagy halyben házhoz hordva: FMV t* * * ^adtainakéi hoz (nngy - debreczeni - utcza 1551. szám) V köz,égi jogyző é. tanirt uruknak egész cvre I intézomlfik kéziratok csak világos klvanatra a az ,llet6 Á lap szellemi részét képező küldemények, a Hirdetési dijak • Az előfizetesi pénzek, megrendelések « a lap szerkemő czim e ^ kdretllek bekalaetll i Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri •• - - 4 frt. "^'küldésé targyában leend* felszólamlások Bérmentetlen levelek c..k Umert kezektől fo- ^zle Se 5 kr ; többszlri közié. e S etdbe» 4 kr . . . , 2 » «Tol»i» Ízleli kiadótulajdonos könyvnyom- ajtatr k el Kincstári bélyegdíj fejében, minden sgyes liirdfX»lf.V«<lévr«. 1 , j dájíhoz (nngy - dnbreczeni- utcza 1551. sií«)i ' ', 1"! . , ,_. .,, té« után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aurunkint 15 GHak két íoi-i?• i koltségér*- küldetnek vissza. krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. száui) : továbbá: Goldberger A. V. által Budapesteu. ILia-eusceiii es Vo;;Ur irodájában Bécsbon, L'rágábau és Budapesteu, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. l)oru & Coiup altal llaiuburgDau. 5529. K. 1888. Hivatalos köziemének. Szabolcsú h-megye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvár megyében két közigazgatási gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. A gyakornoki állás javadalmazása 300 forint évi fizetés, 60 frt lakbér és nyugdij jogosultság. Felhivatnak a pályázni kivánók, hegy 50 kro-i bélyeggel ellátott s az 1883. évi I. t. cz. 1. §-ábau előirt képességüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hivatalomhoz haladéktalanul beterjesszék. Kelt Nyíregyházán, 1838. május 23-án. Zoltán János, alispán. 6,503. K. „ , , Szabolcsa írmegye alispánját >1. 1888. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint I'aszabon Fried Ignácznak 1 db. lova takonykór miatt kiirtatott, Ibráuyban 12 db. sertés, Kisvárdán pedig Hrabovszky Guidóuak 1 darab tehene lépfenében elhulott. Nyíregyházán, 1888. junius 18-áu. Zoltán János alispán. 104/1888. EB. A m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter 13,182/88. sz. alatt rendeli, hogy mindazon esetekben, midőn valamely fél usztatás vagy tutajozás által szenvedett kár megtérítésére vonatkozó keresetét közigazgatási hatósághoz nyújtja be, a kérvényező az illetékes kir. bírósághoz utasítandó. Határozat. A m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi mi niszter 13,182/88. sz alatt kelt rendelete másolatban alkalmazkodás végett a föszolgabiráknak és Nyíregyháza város kapitányi hivatalának, a „Nylrvidék" hivatalos lap szerkesztőségének pedig közlés végett megküldetik. Miről a debreczeui kir. erdőfelügyelőség, a föszolgabirák és Nyiregyháza város kapitányi hivatala, a Nyírvidék szerkesztősége — ez utóbbiak a iniuiszteri leirat másolatával ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvánnegye erdészeti albizottságának Nyiregyházáu 1888. május 11-én tartott üléséből. E'nök helyett: Vldovich László, biz jegyző. (Másolat, a 104/88. EB. szhoz.) Földmivelés, ipír- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 13.182/111. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak, közigazgatási bizottságnak ós kir. erdo felügyelőségnek. (Az usztatás és tutajozás által okozott károk megtérítése iránt indított ügyekre vonatkozó tárgyi ÍUeté késség kérdésében) Kérdés merülvén fel az iránt, hogy az usztatás v arry tutajozás által okozott károk megtérítésére vonatkozó keresetek, mely hatóság vagy > Íróság hatáskorében tárgyalandók, az igazságügyi m. kir. miniszter úrral eoyetértőleg értesítem a czimet, hogy a kérdésben levő károk megtérítésére vonatkozó keresetek uem a közigazgatási hatósághoz, hanem mindenkor az illetékes birósáehoz benyújtandók s illetve, hogy az usztatás vagy tutajozás által okozott károk elintézése a kir. bíróságok hatásköréhez tartozik. A jogosulatlanul gyakorolt tausztatást vagy tutajozást ugyanis az 1879. évi XXXI. t. cz. 206 S-a erdőrendészeti áthágásnak minősíti s miután ugyanazon törvény 60. § a szerint, az erdőreudeszeti áthágások által másoknak okozott károk megtérítése a polgári eljárás utján érvényesítendő, önként következik, hoiíV a jogosulatlanul gyakorolt fausztatásból ós tutajozásból származó károk megtérítése iránt indított ügyek a kir bíróságok hatásköréhez tartoznak. A jogosau gyakorolt usztatás vagy tutajozás által okozott károkért a kártérítési kötelezettség az erdő törvény 201. &-ábau meg van ugyan állapítva, de azon kérdést, va^on a kártérítési igény a bíróság vagy ped.g a közigazgatás, hatóság előtt érvéuyesitendő-e, az 1879. évi XXAl. i. cz. a tutafozásra ós üsztatásra kiterjedole g kifejezetten el uem rendeli, s csakis az usztatás tekintetében rendelkezik annyibau, a menyiben a 204. § ban kimondja, bogy a jogosan gyakorolt usztatás által szenvedett károk megtérítésére irányuló keresetek az illetékes bíróságnál, a hirdetményi felhívástól számított 15 nap alatt inditandók meg. A törvény ezen intézkedésének alapját azon elvi álláspont képezi, hogy a magánjogi viszonyokat tárgyazó kártérítési igények érvényesítése, ha csak kivételes szabály mist nem állapit meg, a bíróságok hatáskörébe tar tozik. És habár az erdőtörvény azt, hogy a j igo.sau gyakorolt tutajozásból eredő károk megtérítésére irányuló keresetek a bíróságok hatáskörébe tartozunk, kifej ;zetteu nem mondja is ki — míg sem szeuvedett kés/.sóget az, hogy az ily kártérítési ügyek a bíróságok hatásköréhez tartoznak, — mert minden kártérítési ügy, hacsak különös jogszabály ellenkezőt nem rendel, a bíróságok hatásköréhez tartozónak tekintendő, s inert az erdő törvény a közigazgatási hatóságoknak tárgyi illetékességét a kérdéses kártérítési igények bírálására meg nem állapítván, azok a közigazgatási hatóságok hatáskörében el nem intézhetők. Utasítom ennélfogva a törvényha'óságot, közigazgatási bizottságot és kir. erdőfelügyelőséget, hogy miudazou esetekben, midőn valamely kárt szenvedett fél, a kár megtérítésére vouatkozó keresetét a közigazgatási hatósághoz nyújtaná be, azt esetről esetre értesítse, hogy a tutajozás által okozott kárának megtérítése iránt közvetlenül az illetékes kir. bírósághoz forduljon. Budapest, 1888. márczius hó 25 én A miniszter helyett: Matlekovics, s. k. 113/1888. EB. Vasvármegye erdészeti albizottsága 138. EB. szám alatt Fabrics Fereucz és Német Miklós volt erdő-őrök elveszett eskü bizonyítványait semmisnek nyilvánítja. Határozat. Az elveszett eskü bizonylatra vonatkozó adatok az albizottság által vezetett nyilvántartásba bevezettetni, s az átirat a várra ;gye hivatalos lapja utján közhírré tétetni rendeltetik. Miről a főszolgabirák, Nyiregyháza város kapitányi hivatala és a községek elöljárói az átirat másolatával a Nyírvidék utján ezeu határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye erdészeti albizottságának Nyíregyházán, 1838. raljus 11. tartott üléséből. Eluök helyett: Yidovich László, biz. jegyző. (Másolat.) 138/88. erd. alb. sz. Szombathelyi kir. erdőfelügyelőség f. évi 621 számú előterjesztése, a kőszegi járás főszolgabírói hivatalának 1887. évi 7118 sz. jelentésére, melyyel tudatja, hogy Fabrics Ferencz inczédi, és Német Miklós Poroszlói községi volt erdő-őrök eskübizonyitváuyaikat elvesztették, és azok daczára az előirt kö • rözésuek sem kerültek meg. Határozat. Minthogy Fabrics Ferencz 51 éves inczédi lakos, Inczéd község szolgálatában volt erdőőr, a részére 1885. évi november 25 én 8 eskütéti jegyzőkönyv (7967/85 szolgabírói sz.) szá n alatt kiállított, valamint Német Miklós 35 éves doroszlói lakos Doroszló község szolgálatában volt erdőőr, a részére 1886. évi február 27-én 11 eskütét jegyzőkönyv (1326, 86. szbirói sz.) szám alatt kiállított eskübizonyitványt elvesztették, azok az előirt körözés daczára sem kerültek meg, ennél fogva ériutett okmányok ezennel semmisnek nyilváníttatnak. Miről a uagy.nélt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium felterjesztésileg, az összes közigazgatási bizottságok és a kir. erdőfelüuyelóségek átiratilag, a kőszegi járás főszolgabírói hivatala pedig végzésileg értesíttetnek. Szombathely, 1888. évi márczius 20-áu. Reiszig alispáu, az erd. albizottság elnöke s k. 7 ,460. K. 1888. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Miután a beérkezett jelentések szerint a vármegye területén a sertés lépfene ujolag nagyobb mérvben kezd fellépni, felhivom, hogy az aunak meggátlása és az óvintézkedések foganatosítása tárgyában 1887. aug. 22 én 9316. sz. a kelt rendeletein szigorú végrehajtását felelősség terhe mellett eszközölje. Nyiregyháza, 1888. junius 21. Zoltán János, alispán. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolv 7,538. K. 1883. Szabolcsvánnegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a köíségi elöljáróknak. A járási főszolgabirák, állatorvosok és községi elöljárók jelentései szerint több községben a lépfene járváuyszerüleg fellépett. Egyidejűleg arról vettem értesülést, hogy némely községi elöljárók az állati betegülősi esetek és gvauus elhu'lások bejelentése, az óvintézkedések foganatosítása körül nagyobb inérvil mulasztást követnek el. Nehogy az állategészségügy gondozása tárgyában kiadott miniszteri utasítások, közigazgatási bizottsági és többször megújított alispáni rendeletek végre nem hajtása miatt a vármegye közönsége e,etleg nagyobb anyagi veszteséget szeuvedjeu: szükségesnek láttam azon rendeletek mikénti végrehajtásáról helysziui vizsgálat alapján tu lo n íst szerezni; mi végett Vul ivich László másodaljegyzőt s hivatalomba i az egészségügy előidóját utasítottam, hogy illő iként a községi elöljáróknak az állat egészségügy terén kifejlett működését a helyszínén megvizsgálja, a felveeudő jegyzőkönyvet, szerzett tapasztalatainakjelentésbe foglalása mellett, hozzám beterjessze. Midőn ezen intézkedésemet tudomására hozom, egyúttal figyelmeztetem, hogy mindeu mulasztás, hauyagság esetén törvény adta jogo nat alkalmazásba veendem. Nyiregyháza, 1888. juuius 22. Zoltán János, alispáu. A marhahús. E czim alatt ha megjelen egy újság czikk, az bizonyára mindenkit érdekel, és pedig azért, mert a táplálkozás mindenkire nézve életszükséglet, a táplálkozásnak pedig legfőbb s nélkülözlietlen tényezője a marhahús. Alig van városa az országnak, a hol a gazdasszonyok s a fogyasztók a marhahús árával s minőségével megelégedve volnának E bajon sok helyütt czélszerüen organizált fogyasztási egyletekkel iparkodtak segíteni —és segítettek is! De van.iak fogyasztási egyletek, a melyek helytelenül megválasztott alapokra lettek épitve s így kitűzött czéljokat elérni képesek nem voltak. Nyíregyházán is alakult tevékeny s derék férfiak buzgalma folytán fogyasztási egylet, de ennek daczára a marhahús iránti régi panaszok ma ép oly jogosultan s ép oly mértékben hangzanak mindenfelől, mint hangzottak az egylet felállítása előtti időben. Társadalmi szövetkezéssel igen nagy dolgokat lehet létrehozni, de vannak ugy az állami, uiint a községi életben feladatok, melyeknek megoldása a társadalom által nem eszközölhetők oly biztosan, miut az illető állami vagy községi hatóság által. A társadalom csak erkölcsi hatalommal rendelkezik s kényszer eszközöket alkalmaznia nem szabad. Csak törvényes hatóságainknak vau joguk s áll köteleségükben a közönség érdekeit oltalom alá venni. A helyi hatóságoknak kiváló feladatukat képezi a közegészség feletti gondoskodás; a közegészség fentartásáuak alapja pedig a táplálkozás lévén, a hatóságnak kötelessége a forgalomban levő élelmi szereket szigorú ellenőrzés alatt tartani, s ott, a hol akár minőség, akár jogosulatlanul magasra fölcsigázott árakkal találkozik — kötelessége beavatkozni. Nem szabad megtűrnie azt, hogy valamely élelmi czikk elárusitásával mouopolium gyakoroltassék, mert ennek káros hatását a fogyasztó közönség csakhamar megsínyli. Az elmondottak szerint városunk hatóságának is kötelessége a marhahúsnak — mint a közegészség leghathatósabb tényezőjének — forgalmát, a a lehető legrövidebb idő alatt szabályozni. Nem tűrhető tovább a fogyasztó közönség felháborodása
