Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-03 / 23. szám

N y I R V I D É K". megzavarta ia kissé a mulatókat, este-felé kiderült az ég, s a táncz hajuali 4 óráig tartott. Délben közebéd volt a fiatalságon kivül a tanár urak részére í', amelyen vendégek is vettek részt. — Bankett. Meczner Gyula nyirvíz-szabályozási kormánybiztos, abból az alkalomból, hogy a Nyírvíz társulat eddigi munkálatai felülvizsgálva, teljesen befejeztettek bankettet rendezett a Hárs vendéglő éttermében. A banketten mind azok vettek részt, kik a szabályozás munkálataiban részt vettek, s kivülök Zoltán János alispán és Miklós László főjegyző Az ebéd a legjobb kedélyhangulatban folyt le s természetesen nem volt hiány pohárköszöntőkben sem. — Jutalomjáték. Rónaszéki Gusztáv urnák, a debreczeni színtársulat általánosan kedvelt komikusának e hó 4-dikén, héttőn lesz a jutalomjáiéka. Színre kerül ez alkalommal a „Király fogás" opsrette, melyben Rónaszéki a Bernardo szerepét fogj* játszani, V. Margó Céha awony pedig Fiorát, mely egyike legkitűnőbb szerepei nek. Róuaszéki ur annyi sok derült perczet szerzett már közönségünknek művészetével, hogy már csak ezért is elvárhatja a legnagyobb elisnerést a közönség részéről. — A vármegyei árvízkárosultak javára 27 forint 90 krajezárt, 324 klgr. búzát és 609 klgr. gabonát gyűjtött Kótajban Kozák Mihály községi jegyző, s ezt át is adta már az alispáni hivatalnak. — Nyíregyházi színkör. A majálesek évadja volt ez a hét, s ez nagyon megzavarta a szini előadásokat is, mert hétfőn és szerdán nem volt előadás, nem jelent kezvén publikum a meghallgatására. Igy a hét kedden kezdődött tulajdonkénen, még pedig egy nevezetes jutalomjátékkal, a V. Margó Célia asszonyéval, ki ez alkalommal zajos ünneplés tárgya volt. Koszorúkat bocsátottak le neki a zsinórpadról, s értékes karpereczczel is kedveskedtek a közszeretetben levő primadonnának. Jutalomjátékául külömben a „Nebánts virág"-ot választá, mely az ő legsikerültebb alakítása. Szerdára a „Tricoche és Cacolet" franczia vígjáték volt kitűzve, de az előadás elmaradt a deák-majáles miatt. Csütörtökön a „Suhancz" került sziure, megint telt ház előtt. Pénteken az árvízkárosultak javára volt rendezve az előadás, s sziure került ez alkalommal Jókai Mór alkalmi színműve a „Jószívű ember" és a „Szép Galathea". Az előadást elég szép közönség nézte végig. Szombaton a társulat jeles karnagyának Zuojemszkynek jutalmára „Don Caesart" adták. — Verekedő legények. Jókedvű legéuyek mulattak aznapokban a balkányi korcsmában, s nagyon rósz uéven vették egyik társuktól, hogy megszökött a kompániából. Utána mentek, s szóváltásba keveredve vele, úgy agyba-főbe verték, hogy a legény holtan maradt a verekedés színhelyén. — Testvéri szeretetből. Képíró Istváu nagyon szerette a testvérét, Sándort. Nem tudta elnézni tehát a mostoha apjoknak, ha rosszűl bánt vele. Egy alkalommal Képíró Sándor, mielőtt a disznókat megétette volna, reggelihez ült, amiért aztán a mostoha apja olyan dühbe jött, hogy egy keze ügyében levő bögrét hozzá vágott. Testvére látta a dolgot s pár perez múlva baltát ragadva, azzal mostoha apját úgy főbe ütötte, hogy az azonnal meghalt. A törvéuyszék ezért öt esztendei fegyházra ítélte. — Színházi műsor. Vasárnap juu. 3-án „A sárga csikó", hétfőn 4-én Rónaszéki jutalomjátékául „Király fogás", operette, kedden 5 én „A suhancz", szerdán 6 án a m. kir. operaház elsőrendű ballet tánczosnőiből alakult ballet társaság első vendégjátéka, ezzel: „Falusiak", vígjáték, csütörtökön 7-én „Ballet", ezzel: „Kékszakálu asszony" és „Galathea" op°rette, pénteken 8-áu „Ballet", ezzel: „Polgártárs" vígjáték és „Grengoire" dranaolette. — Joga van a feleségéhez. RHi György t. ládányi lakos még a mult nyáron összeveszett a feleségével, s rendes szokása szerint hatalmasan elverte. Az asszony férje további bántalmazásai elől a velők egy pitvaron lakó Dobrovszki András lakosztályába menekült, hol az ajtót magára zárta. Férje utáiia ment s be akart törni az ajtón. Ilyen helyzetben találta őt Dobrovszki Audrás, 8 miután előbb szép szóval hasztalan igyekezett távo?ásra bírni, ellökte az ajtótól. Erre Réti György Dobrovszkit késével ugy hasba szúrta, hogy az rövid idő alatt meghalt. Ez az ügy a törvényszék elé kerülvén, az, a héten megtartott végtárgyaláson Réti Györgyöt szándékos ember ölésért 12 évi fegyházra ítélte. — Vedress Gyula jutalomjátéka egyike lesz a legérdekesebb előadásoknak, amelyben a társulat kiválóbb erőin kivül részt vesz az itt előnyösen ismert színművész Zilahy Gyula is, mint vendég. Színre kerül Copeé kitűnő verses drámája Sevro Torelli, Csiky Gergely fordításában. Copeé a legkitűnőbb franczia írók egyike, a ki Budapesten a Petőfi ünnepélyen letette a szoborra a fraticziák koszorúját ós szavalta az ez alkalomra irt gyönyörű költeményét. Ajánljuk előre is az érdekes estét a közönség figyelmébe és pártfogásába. — Czégváltozás. A nyíregyházai előnyösen ismert Tahy Miksa divatárú kereskedő czég egyik tulajdonosa Tahy Miksa megvált az üzlettől, s azt testvérének Tahy Istvánnak adta át. — A »Bundic korcsma bérletére a héten tartatott meg az árverés a városházán. A jelentkezett nyolez árverező közül legtöbbet igért Klein Lipót, ki a folyó hó 1-sejétől 1889. szeptember 29-éig tartó bérletért 1063 forintot ajánlott, s így a szerződést a tanács vele kötötte meg. E korcsmát idáig a vizsgálati fogságban levő Figeczky Pál bérelte. — A város területén levő utczák és terek tisztán tartására a városi tanács a folyó évre szerződést kötött Toletti Domokos vállalkozóval, mely szerint ő 1096 forintért vállalkozott e feladat teljesítésére. Minthogy azonban Toletti időközben e vállalatot feladta s a szerződést felbontotta, a tanács e vállalat kiadására ujabb árlejtés megtartását határozta el. Pedig helyesebb lenne talán ezt a dolgot házilag kezelni. — H mult évi aratás értéke. Az országos statisztikai hivatal az 1887-ik évre az összes beérkezett és feldolgozott adatok nyomán, valamint az egyes átlagárak illetőleg pontos meghatározása után kimutatást állított Egy római zarándok naplójából. Levelek dr. J. A. barátomhoz. XVIII. Flórencz műkincseinek királyi tárháza: ez röviden a Pi.tti palota. Külseje is impozáns, bár természetes kőszinezetével, jobban mondva szintelenségével, mint a többi középületek is nagyon komor benyomást lesz reánk, de amint belépünk az oszlopcsarnokba s megváltván jegyünket, a termekbe hatolunk és látjuk a műnucsek özöuét végtelennek látszó egymásu'ánban következve kisebb nagyobb termekben, loggiákban, folyosókban, melyek a palota egyes részeit összekötik ; midőn olykor kinézve az ablakon, észreves?zük, hogy a város miuden tájára nyílik kilátás, s midőa végre négy órai folytonos járás-kelés után, valahogy nagy uehezeu kijutunk belőle s ugy találjuk, hogy az Arno folyónak másik partján vagyunk, nem azon, melyrfil a palotába meütüuk vala, önkéntelen is aszongyuk egymásnak, hogy: nini hogy megjártuk 1 DJ ha azt kérdeznéd tőlem, kedves barátom, hogy beszéljem el, mi minden szépet és nagyszerűt láttam ott bent a Pittíben? hát bizistók megkérnélek, hogy hagyjuk ezt máskorra, mert én bizony csak arra emlékszem, hogy nagyon de nagyon sokat láttam, talán többet mint eddig Rómábau és^Nápolyban összesen, de épsn azért képtelen vagyok a számtalan benyomások tömkelegéből egyeseket kiválogatni, hanom arra mégis emlékszem, hogy a szobrászat és festészet remekei közben, a képössze a mult évi aratási eredményről a tényleges érték sz'rint. E szerint az 1887 dik évi aratás összes értéke 779.922,015 frt volt, az I 886 ik évi aratás Ö387,es értéke 717.373,678 frt és igy 1387-ban több 62 543,337 írttal. Az 1887-ik évi összértékből a nyár derekán aratott térin 'nyeltre, m'!g pedig búzára, ro'.sri, árp'ira, zabra es repc-.éra esne 460 1 m.llió forint, 380 5 millió forint ellen az 1386 ik évben. A később aratott termények 1887-ben 319 3 mdlió forintot adtak, 336'9 millió forint ellen az e'őző évben. Végől m^g mog akarjuk jegyezni, hogy a?, bruttobevétel kataszteri holdankint ez évbja 37'73 irtot tett, m g az 1836 ik évben 3414 forin; és 1885 ban $7'61 forint volt. Ami a mennyiséget illeti, az aratási eredmény 1887-Qeu az 1836-iki évh;z képest nagyobb volt: buzinál 44-60, nzsnál körülbelül 25 80, árpánál 50 90, zabnál és tönkölynél 1120, dohánynál 2150, abraknemileknél 8'60%-al; kisebb: repczénél 4710, cíukorrépáuál 15 ás tengerinél 12 7% al. A mi az átlagos árt illeti, az 1887-ik évb;n kisebb volt mint 1386-ban: búzánál 15 17 százalékkal, rozsnál 7'7, árpánál 12"32, zabnál 11-72, teugeriuál 8'63, borsó, bab, lencse, é< magbükkönynél 16 50, lenmagnál 11 06, lenfonalníl 8'00, kendermagnál 1361, kenderfonalnál 712, luezerna és lóherénél C'1'2, bükköny keveréknél 474 és végül réti szénánál 45? százalékkal; ellenbeu magasabb repcsénél 2578, burgonyánál 9%-kal. Az összes megművelt területen, maly 1885-ben 20.671,600 katasztrális holdat tett, elemi csapások következtében 459,381 hold vetés pemmisittetett meg. Az elemi csapások következő módon oszlanak meg: Árvíz 42 25, szárazság 27 56, jégverés 24"53, férgek 2-60, tag/ 1'45, rozsda 022, kid 0' 13, más elemi csapások 0'66°/o. Az összes ezek altal okozott kár körülbelől 17'7 millióra rug, melyből búzára 6 49, rozsra 1*08, árpára 1 "22, zabra 116, tengerire 4 40, repczf.re 0 19. dohányra 0'34, kenderre 0-59, burgonyára 0 75, rétekre 0 96 répára 0'26, egyéb terményekre 0'31 millió forint esik. — Eltűnt leány. Egy jó módú nyíregyházai gazdaember pár nappal ezelőtt jelentést tett a rendőrségnél, hogy 17 éves, feltűnően csinos nevelt leánya eltűnt a háztól. Ez eltüuéssel összeköttetésben vau az a körülmény, hogy egy fiatal paraszt legény azt a nyilatkozatot tette, hogy ő az eltűnt leányt a Sóstói erdőbe huiczolta s ott vele állatias módon elbánt. A rendőrség e legény letartóztatására a szükséges lépéseket már megtette. — Cliappon Károly, a helybeli ág. ev. főgimnázium torna tanára a nyáron át Tátrafüreden fog a fürdő-vendégek részére vivő leczkéket adui. — A fürdőbe utazók figye'mébe ajánljuk, hogy el ne mulasszák megszerezni az »U(inutató< menetrendköuyv juuius havi füzetét. Ez az egyetlen köuyv, mely az összes mérsékelt árú füidőjegyeket tartalmazza; fürdöjegyek vétele jelentékeny kedvezménynyel jár. O/a intjük a közönséget az idegen nyelvű, külföldről importált utazási könyvek megszerzésétől, mnlyek az utazót tévútra vezetik, miután sem a fürdőjegyekről, sem a nagy szarnban fönálló mérsékelt áru menet-térti jegyekre nézve nem tartalmaznak fölvilágosítást. Az Útmutató, a magyar és közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos menetrendkönyve tartalmazza, a magyar osztrák, közös és külföldi va u'ak, a DunagőzhajózáB és tengeri hajóknak legújabb menetrendjeit, az indulási és érkezési időn. k állomásról állomásra való megjelölésével, fölvilágosítást ad a fürdőjegyekrőlaz összes ármérséklésekről, a közvetlen csatlakozásokról s magában foglal sok oly hasznos tudnivalót, mely utazás alkalmával nélkülözbetlen és semmi más menetrendkönyvben föl nem található. Egyébiránt megérdemli ezen mű hazai közönségüuk hathatós pirfogását azért is, mert megbizhatóság dolgában fölül áll mindazon külföldről importált s idegen nyelvű menetreudkönyveken, melyek nálunk még mindig oly nagy számban vanuak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasúti állomásokat következetesen német nevekkel ruházzák fel s németül is nyomatják ki, miáltal a közönségnek nem osekély kellemetlenséget okoznak, a magyar Útmutató ellenben ugy a hazai, mint a külföldi állomásokat saját neveiken nyomatja ki, értesítést ad a menetdíjakról, mérsékelt árakról, bérletjegyekről stb. Szóval aki utazni akar, az vegye meg az U mutatót, amelyben megtalál mindent, amire szüksége van. Ára 50, postán 60 kr. Kapható a kiadóhivatalban. Budapesten, Podmaniczky-ulcza 17. és az ország valamennyi könyvkereskedésében és vasúti állomási pénztárainál. írás, karczolat és rajzolás egész történelmét olvastam le a szűkebb folyosók falairól, melyek közt sok magyar vonatkozású is vala, sőt királyaink, királynőink, herozegeink s más jeleseink arczképeit is láttam ott a világtörténet jelesei között. Most elégedjünk meg ennyivel. Majd máskor, ha rámehetünk, uem egy uapit, hanem egész hetet szentelve Fiorencz nevezetességeinek s a Pittibeu is többször megfordulva, akkor elmondom ueked, hogy mit mindent láttam én moit a Pitti palotában. Ezúttal a város külső prospektusával óhajtván megismerkedni, ennek legszebb részén, az Arnó partjának hosszában tettünk nagy sétát, kellemes tavaszias időben, deczember 5 én. A folyónak egyik partja sokat hasonlít a mi pesti oldalunkhoz, de a másik meg se közelíti Budánkat. Vannak ugyan emelkedettebb pontok ott is, de a budai vár méltóságos alakját hiába keresik szemeink. Négy hid köti össze a folyó két p írtját, ezek közt egy egészen fedett s goudolom két emelettel bir, alól a kocsik közlekednek, ez első emeleten gyalogosok járnak, a második emeleti pedig az a csalóka folyosó, mely a Pitti palota részeit összeköti. Az arnóp irti Corsón sétálva szép épületeket s kivált sok fényes szállodát találunk, ezek földszintje majdnem kivétel nélkül boltokul szolgál s különösen szobor és festmény kirakatokat tüntet elő. Itt aztán lehetne válogatni jelesuél jelesebb mesterművek többé kevésbé sikerült másolataiban! Az a sok másoló, kikkel mindenütt, de leginkább a Pittiben találkozáuk, ahol egész iskolája tan a festészetnek, eme kirakatokban hely e/i el szorgalmának gyümölcseit; ide j.nnek aztán a műpártolók s innen szállítják gtüjteményeik számára u szebbnél-szebb festményeket. Mi persze kénytelenek valánk megelégedni annyival, hogy végigsétáltuuk előttük és megdicsértük az olasz művészek termékenységét. . . . Addig-addig andalogtunk a szép kirakatok előtt, hogy végre kijutottunk a városból és egy óriási sétakertben találtuk magunkat, melyuek üde zöld fái és pázsitai, árnyas ligetei, ingyenes állatkertje oly vonzerőt gyakoroltak reánk deczember havában, hogy alig tudtuk elhagyni Flórencz városligetét. De végre is győzött a feltétel, miszerint csak is ez egy napon át hódolhatuuk Bella Firenzének, ha tehát több oldalról is látni óhajtjuk, nem maradhatunk soká egyhelyen, bármennyire kellemes ott időzni. Mentünk ti hát — mindég gyalog — tovább s nézegettük a mi véletlenül elénk került. Négy óra volt estefelé, mikor eszünkbe jutott, hogy elfelejtettünk villást enni; pedig bizony még a műkincsek is elveszik értéküket előttünk, ha a gyomor nincs kielégítve . . . Csinos kis lebujba mentünk békülni, és csakugyan sikerült egy kis pecsenye és vörös bor árán a Restaurant Itália személyzetének kegyeit is kiérdemelnünk. Még egy nagy sétával megnéztük a kivilágított Flórenczet, nézegetve szép kirakatait és más gyönyörűségeit, mik közt nem uto'sók a hires Flórencz dajkái érdekes öltözékeikben, amint asszonyaik után vagy inkább előtt viszik a nobilik szépreményű utódait. Eszembe jutott ekkor, hogy egy szép kis mamának, aki engem megelőzött római útjával, megígértem egy ily florenczi specialitás liferálását, de hát nagyon fodrosai: ezek a donuák, bajos volna őket táskába pakolni, aztán meg — ugy gondoltam — mégis csak legjobb dajkája a kicsinek az ő kis mamája. Esti fél hétkor a Hotel Minerva fényes kis ebédlőjében Ízletes ebédet tálaltak fel a stabilis vendégeknek. Lehettünk vagy húszan, kik mindnyájan otthonosan érezvén magunkat, nem nagyon kellett kínálgatni a finom étkeket, melyek közt a galambpecsenye tünt ki ritkasága által; az olasz ugyanis annyira tisztelője a galambnak, hogy csak ritkaságkéut használja eledelül. Ebéd után a kis salonban, kandalló tüze mellett enyelegtünk egy pár óra hosszáig, aztán pótolni valóuk lévén, csucsúni mentünk. Másnap, korán kelve, rövid reggeli és elég hosszú csak 26 lírás kontó elköltése után, a vasúthoz siettünk. Jegyeink láttamozási baj nélkül megtörténvén, 7 óra 10 perczkor a gyors vonattal elutaztunk a szép Flórenc bői, mely váro3 igazán megérdemli hízelgő nevezetét, mert miud a város rendezettsége, utozáinak tisztasága, mind különösen vidékének rendkívüli bája, ott az Appeninek déli lábainál egész Olaszország legszebb, legkedvesebb városává teszik s niucs mit csodálkoznunk felette, hogy a tél folytán is öt hat király, királynő és királynék találkoztak ott s töltenek el heteket, hónapokat. Minket azonban a kötelesség szava hazafelé szólitván, nem bírt lekötni sem a város, sem a vidék varázsa, hanem igyekeztünk élvezni azt a gyönyörű utat, me y az Appenineken át Florencztől Bolognáig egyike a tehnika legnagyobb vivmányainak. Egy óra hosszáig lassú emelkedéssel, kodÖ3 felleges időben hiladtunk Pistájáig. Innen feltűnő kapaszkodással alagútból alagútba, derült hű?ös időben, szép kilátásokban gyönyörködve, fél 10 óra tájban Prachiába értünk. Ez a legmagasabb pont, hová 23 alagúton át fut fal velüuk a vasparipa. Most lefelé baladunk ördögi sebességgel, nem győzzük számlálni az alagutakat, oly sűrűn váltakoznak azok, nekem 24-et sikerült ismét naplóm szélére tett vonásokkal jegyezni, és igy összesen 47-re m gy azok száma az Appeniaeken keresztül. A hegyek többnyire kopárak, szép erdőt egyáltalán nem láttam sehol, de annál több itt a gyár és bányatelep, melyek a hegyek szikláit és rejtett kincseit, mint kőszén, vas s több eféléket feldolgozzák. Néhány gőzmalmot is észrevettem a magasban, melyek bizonyára a gyári munkásoknak őrölnek. Tizenogy órakor Bolognában állott meg vonatuuk. Szerettem volna megnézni a hires várost, melynek egyetemét hajdon sok magyar ifjú látogatta,' kivált pedig páratlau szép temetőjét; de nem akadt társ ez érdekesnek mutatkozó kitérésre. . . . Egy pár zarándok már a városból jöve épen kupénkba került, etek a kellemest hasznossal vegyítvén a kender mivelést tanulmányozták e vidéken, és csakugyan ismét kiszáltak Zerrara állomásnál, hogy az onnan egy órányira eső nagy gyártelepet megnézzék s megtanulják: miként lehetne a Banátban termelt jó anyagot itthon kikészíteni? Nekem nagyon megtetszett az a csinos képű fiatal magyar ember, aki szives készséggel beszélt eddigi tapasztalatairól s remenyét fejezte ki előttünk, hogy nem sokára Magyarországban is lesz kifejlett kender-ipar; Fernbach Péter.