Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-20 / 21. szám

NYÍKVIDÉ K.«« kötött Capri szigetének csinos kikötőjében. Itt hosszú elegáns csónakok kínálkoztak, mindeniken egy-egy Hotel megbízottja hajlongván s osztogatván ebédre hívó csinos nyomtatványait. Harmincz czentien a szárazra jutván alig győztük elhárítani a nyerges lovakat — öszvéreket — és szamarakat ajánlgató suhanczokat, »kik, minthogy mi örvendtünk azon, hogy ismét szárazra tehettük lábunkat s gyalog sétálgattunk föl a meredek szikla-utakon, haragjokban magok ültek a nyergekbe s oly látást s szamaragolást vittek véghez orrunk előtt, hogy majd-majd elgázoltak bennünket. . . . Eközben kisebb-nagyob csoportokban, mindenik egy egy vendéglős által kalauzoltatva, eljutottunk a csiuos, jobbára emeletes s egy-.'gy kiálló sziklán épült hotelekhez. Én egy fővárosi épitcszszel, akit szép barua felesége külÖDÖsen gondjaimra bizott s megígértem neki, hogy kész leszek vele együtt egy kis tengeri nyavaját is kiállani, abba a vendéglőbe mentem, melynek terraszán csábitólag integetett felénk egy csinos olasz fata, hasonló ahoz, akit a dr. Jósa expedíciójában együtt kuráltunk vala erdélyi BiBztriczábau. Letelepedven az olajfák árnyékában teritett asztal mellé, az utánunk érkezett két pesti káplánnal együtt, csak nehezen tud tuk rászánni magúikat az evésre, mert az egyik káplán ur saját tapasztalatából merité az okulást, mondván: ki tudja nem hiába eszünk-e most is ? Azért inkább csak a vörösbort fogyasztgattuk, mely caprii termék lévén, kiváló savanyúságával újra beigazolá ama tapasztalásunkat, hogy az olasz borok közel rokonságban vannak a nyíri vinkókkal. Szinte jól esett közben a capr.i menyecske édeskés mosolya, melylyel ugyancsak tudta érté kesiteni korall füzéreit és a légygyei díszített korall melltüket, becsalogatván mindnyájunkat 5—6 lira erejéig a vásárlásba; de talán még utolsó csecsebec léjét is meg véteti velünk, ha szerencsénkre a hajó éles fütytye uem figyelmeztet, hogy közeleg három óra, a visszaindulásnak ideje. Fizettüuk tehát és sietve igyekeztünk felebb a sziklasziget magasabb pontjára, hogy némi áttekintést nyerjünk az egészről; de ebben meggátolt a második jeladás ós igy meg kelle elégednünk az eddig látottakkal, ha ugy nem akarunk vala járni, mint a káplánok, akik addig-addig alkudoztak a korallos tündérrel, hogy szerencsésen lekéstek a hajóról és csak harmadnapon kerültek vissza Nápolyba. Visszaérkezvén a hajóra, meglátogattam a sebesülteket, kik a kabinban pihentek ad dig, amíg mi a kékbarlangot és Capri sziget egyéb különlegességeit élveztük. Ott hevertek ők, a vitéz magyarok, kor és nem különbség nélkül a bársony pamlagokon, dicsekedve, hogy most már nincs semmi bajuk, csak holmi katzenjammer-féle állapotban siulődnek. Eközben megindult a hajó Sorrentó felé, folytatva hamis játékát a tengor hullámaival. A sebesültek kezdtek nyugtalan kodui, kivált az a brassói fiital ember, aki legjobb úüen nevetett az első kázus fölött s aki már jövet ugy megadta az árát kárörömének, hogy ki sem szállhatott Capri-ban. H.ába igyekezett egy világlátott örmény öreg ur megnyugtatói őt, még saját testi súlyával ia nyomván lefelé, hogy a hajó mozgását ellensúlyozza, de mindez hiába, a tengeri betegség újra és újra kitört rajta ós példájával másokat is meginditott. Mig ezek kőrUltem megestek, én bakaszivart szíva jegyezgettem naplómban g nem éreztem egyéb változást, mint hogy egy pillanatra, midőn épen dupla kázus ment végbe előttem, kóvályogni kezdett velem is a hajó és szivaromat öukéntelen leteltem; de már a másik momában helyreállt az egyensúly s megelégedve az irgalmasság cselekedetével, felmentem a szabad levegőre. Ezalatt elhagytuk Sorrentot is, beértünk az öböl bástyái közzé, hajónk nyugottabb lett, egyenletesebb mozgással haladt Nápoly felé, és igy újra gyönyörködhetéuk a remek kilátásokban, melyek közt legvonzóbb vala Nápoly mindinkább növekedő tájképe. Útközben egy óriási-hajó hUadt el melletünk négy árbóczczal és kazánnal működvén s ezer embert vive a hátán Indiába. Mily méltóságteljesen sétált e nagy moles a vízen, meg látszott rajta a hullámok mozgása itt az öbölben ; da mily borzasztó szép lehet egy ily hajónak küzdése a nyilt tenger háborgásával szemben. Súnte megirigyeltem azo kat kik mint egy palotából néztek le a mi kid kunyhónkra s kendőikkel integetének felénk búcsúzó jeleket. >Have! SalveW gondolám én viszonzásul, majd máskor — ha Isten éltet — én is nagyobb utat teszek a tengeren ; most megelégszem azon tapasztalatommal, hogy talán 'beválnék nagyobb baj nélkül tengeri utazónak. . . . Mire Nápolyba érkeztünk beesteledett s igy láthattuk még a hajóról: a kivilágított várost, amint szűk s többnyire lépcsőkben végződő utczáival felkúszik a dombokra, meg a több kilométernyi tengerpartot sürü lámpáival; 8 végül a népes kikötőt hatalmas világító-tornyával. Mily nagyszerű látvány volt ez nekünk, egy nagy világrész szívében lakóknak! És ez az egész kirándulás tíz brabi került és ötször harmincz czentibe a be és kiszállásokért a ladikosoknak, no meg az a néhány lira, melyet a Caprii tündér idézett ki tüzes szemeivel zsebeinkből. .. A Vezúvban ió ebédre vártak bennünket, és volt is kelete a pirított makaróninak, zellercsuzpájznak s más eféle különleeesséeeknek. Ebéd után hangversenyre mentünk a szom szédoa Hotel Rojalba, a hová előbb a Kossuth egyik fiával leendő találkozás reményével csalogatták a maevarokat de később azt visszavonván a rendezők, csak azért mentünk néhányan oda, hogy annál inkáb elriadjunk az olasz zenétől. . . Többet ért ennél egy hosszú Béta az Aquariumig meg vissza, aztán meg a feledhetlen fensterpromenád. Gute Nacht! •>• Közgazdaság. - Az elsó magyar általános biztosító társaság közelebb közzétett évi jelentése szerint a mult evben előfordult rendkívül tetemes és számos tűzkárok a tarsaság pénztárát nagy mértékben igénybe vették. Az eperjesi nagy-károlyi stb. tüzeseteknél első sorban e társaság volt érdektílvt. és ez okozta, hogy a tüzosz ályi üzletágat, daczára a 355.610 frt 72 krt tevő díjbevételi emelkedésnek, a Tavalyinál csekélyebb nyereséggel zárta le. A jégosztályi üÍet is csak igen szerény nyereményt eredmeny.«ett A tüz- és szállítmányi díjtartalék 1,850.243 frt 42 krt tetz ezenkívül a társaság különféle tartaléka, ez évben is jelentékenyen emelkedtek, ugyanis: az eletbiztositá&i díjtartalék 11,827.607 forint 52 krról 12,617 652 frt 10 krra, a nyereménytartalék 1,980. 078 frt 54 krról 2.140.959 frt 23 krra, a tisztviselők segély- és nyugdíjalapja 463.205 frt 95 krról 475"2l3frt 37 krra, a »Lévayalap« 62.268 frt 69 krról 64.317 frt 99 krra, a duna parti házadó-tartalék 46.475 frt 74 krról 50.334 frt 77 krra. A nyeremény 818.978 frt 9 krt tesz, melynek feloszlására nézve a közgyűlés azt hstároza, hogy az alapszabályszerü levonások után feumaradó 551.699 frt 61 krnyi tiszta nyereményből: közhasznú czélokra, as évi ere dmény 1%-kának megfelelő összeg, u. m.: 8167 frt 75 kr. adassék, osztalékul minden egész részvény után 150 frt és így öeszesen 450.000 frt fizettessék ki: és a feumiradt 1699 frt 61 krnyi összeg jövő évi számlára irattaBsék át. Az életbiztosítási ágban a lefolyt évben 7,216.748 frt 58 kr uj biztosítás köttetett a igy az 1887 végén az összes biztosított összeg 56,312.802 frt 13 krra emelkedett. A népfölkelési törvény életbelépése folytán a társaság is behozta a hadbiztositást. A nyereménynyel biztosítottak réBzére 1887-ről 118.327 frt 10 kr jut, mely mindazon nyereményre jogosult felek között kerül kiosztásra, kiknek kötvénye legalább 3 év óta érvényben van. — Abból az alkalomból, hogy Urmody Vilmos igazgató a közgyűlés által az igazgatótanács tagjává választatott, az első magyar általános biztosító társaság tisztviselői testületileg üdvözölték őt, mely alkalommal Jeney Lajos osztálylőnök intézett hozzá üdvözlő bestédet. — Ormody már hirmincz év óta foglal el kiváló állást a társaságnál és most csak érdemei nyertek méltó jutalmat. Ugyanakkor üdvözölték a társaság tisztviselői Ullmann Karoly Pált is, ki igazgatóvá lőn kinevezve. Pecz VilmoJ o*ztályfőnök szép szavakban ecsetelte Ullmann előtt a tisz tikár érzelmeit a megérdemelt előléptetés alkalmából. — A jégszövetkezésbe beléphetni Zucker Henrik kerületi ügynöknél Nyiregyházáu, ugyau ő elfogad tűi , jég- és élet-biztosításokat a lehető legelőnyösebb feltételek mellett. Felhívás a magyar gazdaközönséghez! A magyar gazdák jégbixtositási szövetsége, mely keletkezésekor a gazdaközönség meleg rokonszenvével s a külföldi biztosító társaságok féltékenységével, zajos gáncsolódásával egyképen találkozott, immár egy gyakorlati munkásságban letelt évre tekint vissza. A sors, mintha uj intézményünk életképssségét mielőbb a legnagyobb próbára kívánta volna tenni, épan az elmúlt évben példátlanul számos jégveréssel látogatta meg vetéseinket. A kártérítések egész özöne, melyet jégszövetségünk mindjárt az első esztendőben károsult szövettségi tagoknak nyújtott, nem engedte meg, hogy az első év üzleteredménye nyereség legyen. Dd szövetségünk a kivételes rossz esztendő minden csapásai között szilárdan, becsülettel állta meg helyét. Életrevalóságának oly fényes bizonyítéka ez, melyljöi szemben nagyra nő a bizalom és elnémul a gáncs. A szövetség, mely a zsenge korában reázúdult rendkívüli kedvezőtlen viszonyokból megedzve került ki, nagy és biztos jövő előtt áll. E jövőbe vetett bizodalmának adott ép oly észszerű, mint bátor kifejezést az első magyar általános biztosító társaság, midőn túlhaladva a szövetség megalakításakor elfoglaít álláspontján, hivatalos tudomásunkra juttatta: hogy a jégszövetség tagjai által a törzsbevallásokban lekötött készfizető kezességi összegekről egyszersmind3nkorra lemond, a lekötött őszszegek befizetésének kötelezettsége alól a tagokat bármily esetre való tekintettel is felmenti és a szövetségbe ezután belépő gazdáktól semmiféle kezességi összeg lekötését nem követeli. Elvállalja ezzel az első magyar általános biztosító társaság szövetségünkért a legteljesebb anyagi felelősséget. A társaság, melynek minden kétségen felül álló anyagi és erkölcsi megbízhatóságát külön hangsúlyozni felesleges, korlátlan szavatosságot vállal káraink pontos és teljes kifizetéseért. Ha káraink megtérítésére díjbevételünk elégséges nem lenne, a társaság a mutatkozó veszteséget saját vagyonából fedezi, s ezzel szemben, csupán a jövő évekt en esetleg mutatkozó nyereségeinkből vehet magának kárpótlást. Ez ujabb, jelentőségteljes nagy előnyön kivül, mindazon előnyök is épségben maraduak, melyeket a szövetségi tagok már eddig is élveztek. Ilyen a 20%-os díjengedmény, mely a jégszövetségi tagság egész tartamára visszavouhatlanul megadatik. Alig szükséges figyelmeztetnünk a t. gazdaközönséget, hogy e 12 évre szóló díjengedmény sokkalta értékesebb reá nézve, mint a részvénytársaságok egy-egy évre szóló dijleszállitásai, melyeket bármikor ujabb dijlelemelések követhetnek. Ilyen maradandó előny a kárbecslések ama szigorúan igazságos rendszere, melyet a szövetség a bizalmi férfiak intézményének életbeléptetésével alkotott meg. E kárbecslési rendszer, már az első évben is kitűnő szolgálatokat tett a károsultaknak, a szövetségnek és az igazságnak egyaránt. De nem folytatjuk a számos anyagi előny felsorolását, hanem végezetül komoly figyelmébe ajánljuk a t. gazdakózönségnek még azt a megbecsülhetetlen erkölcsi előnyt is, mely szövetkezésünk tényében és szövetségünk virágzásában rejlik. Szövetkezésünk pozitív jele annak, hogy az egyes kisebb erők felismerik már e hazában is az egyesülés szükségét, mert belátják, hogy együttesen hatékoüy tényezőkként szerepelhetnek a közgazdasági feladatok megoldásánál. Szövetségünk pedig élő példája annak, hogy egy magasabb hivatást valló, a azükkeblüségtől ment részvénytársaság, nem a közönség mértéktelen kiaknázásában keresi üdvét, hanem épen a közönség közgazdasági műveltségének s önállóságának kifejlesztésére törekszik. Bízva ama részvénytársaságban, mely szövetségüok megalakításával a magyar gazdák érdekeinek istápolása körül ujabb elévülhetlen érdemet szerzett, bízva az első év csapásaiban megedződött, megerősödött jégszövetségben, — bizalommal fordulunk Önökhöz, t. gazdatársak, s nem csak a jégszövetségre való tekintetből, de saját érdekükből is kérjük Oaöket: lépjeuek be a magyar gazdák jégbiztositási szövetségébe ! Immár minden akadály el van hárítva, amely eddig tán az aggodalmasabb gazdákat a szövetségtől elforditá. Immár az, ki a szövetség tagjává leszen, minden anyagi felelősség elvállalása nélkül lesz azzá. Az esetleges veszteség a szövetségi tagot nem illeti; az esetleges nyeremény a szövetségi tagoké, e mellett olcsó díjak, becsületes kártérítés, e néhány szó fejezi ki szövetségünk czélját és lényegét. Erős a hitünk, hogy a magyar gazdák érdekeinek védelmében, a magyar gazdák zöme és legjava velünk lesz. Kelt Budapesten, 1888. április hó 23-án tartott nrgy gyűlésünkben. Hazafiúi üdvözlettel a magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő és vizsgálóbizottsága : gróf Jankovics László, elnök, v. b. titkos tanácsos, a somogymegyei gazd. egylet elnöke. Melczer Gyula, hg. Thurn-Taxis Egon, alelnök, alelnök. Borsodm. alisp&nja és a borsodm. gazdasági egylet elnöke. Ányos László, földbirtokos. Bertha György, földbirtokos, a vasmegyei gazdasági egylet igazgat ja. Gróf Btthl*n Pál, földbirtokos. Bittó Béni, földbirtokom, a poesonymegyei gazdasági egylet aleluöke. Ifj. Bltuer Lajos, földbirtoko*. Csávossy Ignácz, földbirtokos éa kir. tanácsos. Id. Cséry Lajos, földbirtokos. Domahidy István, földbirtokos és országgyűlési képviselő. Forster Géza, földbirtokos, a Komárommegyei gazdasági egylet alelnöke. Herényi Gothard Sándor, földbirtokos. Báró Gerliczy Ferencz, löldbirt. Jászay Jenő, földbirtokos. Jeszenszky Béla, földbirtokos. Visontai Kovács László, földbirtokos és országgyűlési képviselő. Kalmár Endre, kegyeBrendi főnök és kir. tanácso'. Lippich Gusztáv, földbirtokos. Márffy Emil, földbirtokos. Öttömösi Magyar Imre, földbirtokos. Molnár István, földbirtokos, Zamplénvármegye főispánja. Manoilovicts Glisa, földbirtokos. Muacsovics Vaso, földbirtokos. Neumann Frigyes, földbirtokos és nagykereskedő. Nádasy Kálmán, földbirtokos, a Baranyamegyei gazdasági egylet alelnöke. Pálfy Ferencz, földbirtokos, kir. tanácsos és Szeged szab. kir. város polgármestere. Bonyhádi Perczel József, földbirtokos. Pichertr József, földbirtokos. Dr Pulszky Ágost, földbirtokos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő és a Nógrádmegyei gazdasági egylet II. alelnöke. Simon István, földbirtokos. Skublits Jenő, földbirtokos, a zalamegyei gazdasági egylet alelnöke. Simay Ede, földbirtokos. Scitovszky János, földbirtokos, Nógrádmegye alispánja és a Nógrádmegye gazdasági egylet I. alelnöke. Szegedy György, földbirtokos, cs. és kir. kamarás és a vasmegyei gazdasági egylet alelnöke. Sillem Ottó, gróf Pejacsevics Péter rumai és gróf Eltz vukovári uradalmainak kormányzója. Tolnay Lajos, földbirtokos és miniszteri tauácsoí. Gróf Teltky József, földbirtokos. Vásárhelyi László, földbirtokos, az Aradmogyei gazdasági egyesület elnöke. Vsrmts Mihály, földbirtokos. Verebi Végh János, földbirtokos. Viczmándy Ödön, földbirtokos, Zemplénvármegye főjegyzője és a zemplénvármegyei gazdasági egylet IL aleluöke. Gróf Wenckheim Frigyes, földbirtokos. Gróf Zichy Jenő, földbirtokos, valóságos belső titkos tanácsos és országgyűlési képviselő. Zeyk Gábor, földbirtokos. Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6 20 6.40 GABONACSARNOK. 1888. május 19-én. Burgonya 100 kl. 2.40 Marha hüs 1 kl S« hús 1 kl Rozs > > Árpa » » Zab » > Kukorica* Köles » Paszuly > Szesz litk. 4.90 4.30 4.10 4.60 4,95 4.50 4 25 4.80 25. 26. Piaczi árak. Borsó 1 Lencse* 1 Mundl. 1 Zsemlyel. Búzaliszt Barna k. kiló kiló kilo .20 .20 .16 .15 .12 11 Borjú Sertés » » Juh » * Háj Disznózsil » Szalonna > Fagyú (nyers) » Zöldség » Paprika > írós vaj Eczet Széna Szlm. (tak)» » Bikfa 1 köbmtr. Tölgyfa 1 » 1 liter 1 « 100 kl 40 44 68 60 23 8 80 60 10 3.30 1.10 3.20 2.90 Nyilt-tér. *) DR- H0FFMANN EMIL AZ ÖSSZES ORVOSTUDOMÁNYOK TUDORA A POZSONYI KIR. ORSZ. KÓRHÁZ VOLT MÁSODORVOSA LAKIK: N. - DEBREC2ENI - UTCZÁN, 1546. SZÁMÚ ÉLES-FÉLE HÁZBAN. (173-2-2) Friss töltésű ásványvizeket! úgymint: Bártfai, Borszéki, BlIIni, Budai, Bikszádi, Czigelkai, C*izi, Carlsbadi, Emsi, Eger franzensbadi, Giesshübll, Gleiclienbergi, Igmándi, Ivándai, Halli, Koritnyiczai, Krondorfl, Luhi Margit, Mohai Ágnes, Marienbadi, Parádi, Roncegnói, Szolini, Szolyvai, Szeltersi, Szlatvini, Szalvator, Wlldungi ásványvizeket, friss töltésüeket láda és üvegszánira ajánl Szopkó Alfréd, gyógyszerész az „arany sashoz." Vidéki megrendelések azonnal pontosan eszközöltetnek. (189-2-1) *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk. Felelős szerkesztő: INCZÉDT LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.