Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-20 / 21. szám

M*Iéklet » „INryirvidék^lftftft 21-ikJsxámáhox. rangok s nem tartoznak a jó közigazgatáshoz. Valamint hogy nem érdemes visszaemlékezni azokra az időkre sem, - s kár is volt talán dokumentálni őket a históriában, — mikor nem csak a vármegyei és községi önkormányzat, de a protestáns felekezetek autó nomiaja is az a bástya volt, melyen a inu-yar allamot felbontó és beolvasztó törekvések megtörtek Es mégis — s ezt talán nem felesleges épen megjegyezni — a kinevezési rendszer hivei közöu vannak olyanok is, akik — mint valameluk protestáns felekezetnek tagjai — ha az állami hatalom vagy a közigazgatás, legcsekélyebb árnyalatával is a beavatkozásnak egyházi autonómiájukat érinti, a sértett jogérzet hangján szólalnak föl s a legvégsőig menni képesek. Abszurdumnak látszik és még is igy van; elég példát mutat rá a közélet. Pedig csak nem bizonyos, hogy a vármegyék és községek után az egyházak autonomiája is romba dőlne. Futólagos és hézagos megjegyzések ezek, elmondva abból az alkalomból, hogy nálunk is a vármegye legutóbbi közgyűlésén a megyei önkormányzat ügye szóba került. Akik védelmére sikra száltak, talán mégse voltak olyan nagyon nevetségesek. A vármegye tavaszi közgyűlése. A lapunk legutóbbi számában hozott tudósítás kiegészítéséül kö/.öljük még a közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítást: Felolvastatott a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszternek a faiskola-szabályrendeletre vonatkozó leirata, s a szabályrendelet némely rendelkezései a leirat megjegyzései értelmében kiigazittattak. Ugocsa és Beregvármegyék átirataira, bogy Szabolcsvánnegye pártolja az országgyűléshez intézett ama felirataikat, melylyel a megyei tisztviselői nyugdij alapok létesítését országos sorsjáték rendezése által kívánják eszközöltetni, azt a határozatot hozta, az állaudó választmány javaslata alapján, a közgyűlés, hogy a kért pártolást, hasonló szellemű felirattal, szívesen megadja az esetben, ha a sorsjVték rendezése ugy értelmeztetik, hogy annak jövedelméből a vármegyék az állami dotáció arányában foguak részesülni. Békésvármegye közönsége a kisdedóvodák felállításának kényszere tárgyában feliratot intézett az országgyűléshez, s e feliratának hasonló felirattal való pártolására hívta fel vármegyénk közönségét. Tudvalevő dolog, hogy Szabolcsvárinegye közigazgatási bizottsága a gyermekmenedékházak kötelező felállítását már kimondotta, miuthogy azonban nagyobb siker várható az esetre, ha ez ügy országos törvtínynyel rendeztetik, a közgyűlés a pártoló felirat intézését elhatározta. Az 1889. évi közmuukaváltság-ö3szeg megállapitásá uak kérdésében ugyan abban a határozatban állapodott meg a közgyűlés, mint ahogy azt az állaudó választmány véleményezte, t. i. hogy az egy igás napszám közniuukuváltság-ősszege 1 fit 50 krban, a kézi uapszám megváltási összege pedig 30 krban szabassék meg. Megtartotta tehát a regi megváltási összeget, melynek felemelésére tétetett ugyan inditváuy, de a közgyűlés nagy többsége ezt elvetette. Az első napon a közgyűlés még a gyámpénztárilag kezelt pénzek gyümölcsöztetésére vonatkozólag, névszerint való szavazással határozott, és pedig olykép, hogy e pénzek továbbra is a szabolcsmegyei és nyíregyházai takarékpénztárakban helyeztessenek el. A másodnapi közgyűlés a jegyzőköuyv felolvasásával és hitelesítésével vette kezdetét. Ennek megtörténte után Mezösy László szólalt fel, kitől a szót a főispán uz előző napi közgyűlésen megvonta. Felszólal pedig — ugymoud — azért, hogy elmondja A „N YlR VIDÉK" TÁRCZÁJA. A pápa pipája. Motto: Negyvennyolcában történt as a furcsa eset, Hogy a pipa s szára 016 fjgyrené lett; Szalad a deákság, élükön a pipa, Kezében fegyv.-rként rettentő pipája 1 li^y oláhot tarkőn ugy megsújtott veU, ! Hogy kiadta lelkét olah s pipi bele I I (Erdélyi krónika) A dolog ugy áll, tisztelt olvasóim, hogy voltaképen én a nagy-enyedi kollégiumról akarok egjet-mást írni. Minden jóravaló szekely (s melyik nem az?) érteni fogja már mos», bogy czikkemet mért nevezem el a papa pipájáról? Hogy azonban a nem székely olvasóim is megértsenek, sietek kijelenteni, hogy Nagy-Euyed és Róma annyiban hisoulit egymáshoz, amennyiben mind a kettő nek meg vau a maga pápája azzal a különbséggel, bogy niig a római pápa uralkodói jogarát a pásztorbot jelzi, addig a nagy-enyedi pápáét egy hatalmas, öblös és hosszú sziru pipa képviseli. Ez azon pipa, mely történeti nevezetességre vergődött az erdélyi krónikákban, ez az a pipa, mely 1848-ban ölő fegyverré lett, nagy szomorúságára az oláhoknak. No de erről később. 1849. junius hó 17-én Selistye vezérsége alatt S'.ejáral (olv. Stezsarul) mellett egy csap U szervezkedett; az akkori mozgalmas időkben Erdélynek az olahok á tal lakott részén az ilyen csapatszervezkedések gyakran for dúltak elő. Talami 200 neki gyürkőzött oláh azt a virtust akirta megtenni, hogy a kollégiumi ifjakat NagyEnyeden megtámadják, amiért az oláh nemzeti »Destep táte«-t (bimnust) kigúnyolták. Ctak az volt a bökkenő, hogy a nagy-enyedi kollégium ifjaúal nem lehetett ám olyan könnyeden elbánni ; a kollégiumba akkortájt 8-900 ifjú járt, ^ndmegannyi java székelv vér s az ifjak összetartottak mint a legjobb testvérek. Üiyes-bajos dolgok elintézbetese, önképzés s amit tegnap elmondani uem lehetett. Ez pedig az, hogy figyelmébe akarta ajáulaui a közgyűlésnek, hogy az elsó aljegyzői állás betöltéséuek a dolgában ue csak a"főispánt üisek. Mert sokkal íukább megérdemlik a kandidáló bizottságnak ama tagjai, kik e machinációhoz a főispánnak kész eszközükül aj inlkoztak. Indítványozni akarta, hogy a közgyűlés ez urak eljárása fölött fejezze ki rosszalasát. Ez interinezzó utáu folytatta a közgyűlés a tárgysjrozat reudéu a tanácskozást. A nyugdij intézeti választmány jelentését a nyugdíjpénztár állásáról tudomásul vette a közgyűlés, valamiut azt is, hogy a nyugdijiutézeti választmányba a képviselővé választott Mikecz János helyére Ujlaky György főlevéltáruok választatott meg. Pilis és Piricse községeknek a telepedési dij megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeleteik, az állaudó választmány állal javasolt módosításokkal jóváhagyatlak. Gáva községnek a gyermek menedekházak felállításáról alkotott szabályrendelete, egy Zoltán János alispán elnöklete mellett alakítandó küldöttségnek ada tott ki. Jóváhagyta továbbá a közgyűlés a nyugdíj-szabályrendelet némely rendelkezéseinek, a nyugdíj választmány által proponált megváltoztatását; valamiut az erdészeti albizottság javaslatát, a járási erdó-tiszti állomás rendszeresítése tárgyában. Kemecse községben gyógyszertár felállitásáuak engedélyezése kéretvén, a közgyűlés, az egészségügy bizottság javaslata értelmében, az engedélyt nem adta még azért, mert a bogdányi gyógyszertár közelsége mellett ott arra annál kevésbé van szükség, mert előre láthatólag nem prosperálhatna, s a csekély forgalmú bogdányi gyógyszertárt is tönkre tenné. Az eredeti tehénhimlővel való ojtási mód behozatala érdekében a közgyűlés felirat intézését határozta el a belügyminiszterhez, s készséggel hozzá járult az egészségügyi bizottság ama javaslatához, hogy egy himlő uyirk előállító telep berendezésével dr. Jósa András megyei főorvos megbízassák, köteleztetvén oltó anyaggal a megyebeli községeket ellátni, s ezért 300 frt évi jutalékban részesittessék. Tisza-Lök község 1888. évi költségelőirányzata elleu felebbezés adatváu be azért, mert abban a református és r. katholikus tanítóknak az ismétlő iskolások tanításáért biztosított dijazások mellett, az izr. tanító megfelelő díjazásáról gondoskodás nein történt, a közgyűlés a képviseletet jövőre uézve megfelelő eljárásra utasította. Jóváhagyta még ezután a közgyűlés több községnek 1886, 1887. évi községi számadásait, s uehány községnek 1888. évi pótköltségvetését, s több kisebb érdekű községi ügyet intézett el. A közgyűlés a harmadik uapon a jegyzőkönyv hitelesítésével ért végett. ÚJDONSÁGOK. — A nagy lovas-laktanya ügye legfontosabb tárgya volt a pénteken tartott képvneleti gyülémek. A kérdés legutolsó stádiumáról, a vegyes bizottság összeüléséről adjunk már hírt lapunkban. E bizottság befejezte munkálatát, a részletes tervek átvizsgálását, s a létrejött megállapodások eredményét dr. Meskó László városi ügyész, mint a bizottság előadóji, a pénteki gyűlésen terjeszté a képviselet elé. E megállapodások az építési tervek némely kisebb részleteinek megváltoztatására vonatkoznak, s örömmel konstatálhatjuk, hogy lényegesebb kérdésekben a bizottság katonai tagjai s a város küldöttei között eltérés nem fordult elő. Talán a legfoa tosabb ezek között az, hegy a küldöttség katonai elnöke: Herrklein tábornok azzal a kiván dómmal lépett fel, hogy a nagy gyakorló téren kivül, msly a kaszárnyától lávol esnék, egy kisebb, közeli fekvésű helyen levő gyakorló tér is engedtessék át. Minthogy a kaszárnya építési szabályok szerint egy ilyen második gyakorló tér használata és átengedéséért a város semminemű jutalékban nem részesülne s minthogy a küldöttség katonai tagjai által mulatságok rendezése czéljából a testület elnököt választott magának, rendesen egy évre; az elnök a >pápa« czi;net viselte. Ugyauc-iak egy esztendőre választattak még: a vajda, a titkár, a jegyző, a pénztárnok s a szolgák, kik szintéu kolleg u ni növendékek voltak. A választás, mint rendesen, z tjos volt. A megválasztott pápa tiszteletére minden év farsangján, húshagyó ked den nagy ünnepély rendeztetett. Ilyenkor a pipi egy szőnyeggel bevont hiromlépcső* katedrán trónolt, egy öles hosszú pipaszárral kezében; a szárhoz erősített mesés nagyságú dubreczeni pipa megtömetett, azzal a tcrdai aranyossal, melynek tö njéa illatától terhessé vált a levegő s tartott a vigalom bijaalig. Kilocscsantott bortócsák, törött poh irai, szerteheverő agyagkanták, szivarcsutakok, dohíujtiamu s kancsók romjai jelezték csak, hogy itt volt a czécjó. Megesett, hogy már reggeli hét óra volt, a hívek egy részét elvitte a mámor, más része meg elvitte a mámort — de a pápa rendületlenül ott ült a tróuuson s ha szundikált is, a kifüstölt jogart egyre szo pogatta, mig nem a vajda is figyelmez'ette, az auditóriumszolga is nógatta: >Mintha mennénk, ahol jön már a prjdikátor !« Az 1848—49-iki idiszak minden akkori ifjuaak való volt s job'o szerep alig is juthatott valakinek, mint az enyedi pápának, kiben a nagy-enyedi publikum annyit bízott, minthi az a várparancsnok lett volna. Meg is felelt a várakozásnak a pápa; az ifjak engedelmeskedtek neki s gyakran ugy megegzercziroztatta a kollégiumbelieket, hogy csak ugy ropogott 1 Azon év juniushó 17-én nevezetes nap virradt a kollégiumra. Kora reggel azt rebesgették, hogy jönnek az oláhok. Mindenkin erőt veti a félelem, az ifjak kérdő tekintetet vetettek a pápára, ki mogorván járt-kelt a folyosón, mig végre odaszólt a szolgákhoz: >Tómjétek meg a pápa pipáját !< Ez annyit jelent, mintha azt mondoa volna: »Gyülé» lesz*,sőt többet; az akkori viszonyok között ez volt a »véres kard<, mely a kollégiumban körül hordoztatott; vészt ily kisebb gyakorló térül oly teril'et szemeltetett ki, melyre a városnak okvetlenül szükség; vau: a város küldöttei e kérdésben véleményüket fentartották. A létrajött megál apodásokkal az építkezés összes technikai részei megoldást nyertek, s a kérdés most már a hadtest piranc«nokság u ján a honvédelmi, illetőleg a közöshadügyi minisztériumhoz fog fölterjesztetui. A képviselet a küldöttség megállapodásait egjhangú helyesléssel vette tudomásul, s utasitotta az ez ügyben eddig is eljárt küldöttséget, higy a migállapodisok értelmébeu szerkesztendő felterjesztést a honvédelmi minisztériumhoz sürgősen küldje el, kijelentve egyszersmind és újólag Nyiregyháza városa képviselete részéről, hogy a város a kaszáraya létesülésés óhajtja és kiváuja. — A törvénykezési pa'ota hosszasan vajúdó építése ügyében az utolsó mozzauat az volt, hogy az igazságügy • minisztérium építészeti szakértője: Wagner Gyula ur lejött Nyiregyh uára, m°gvizsgálta itt a nagyorosi utczai telkeket, s az épité.i tervezeten lényegtelenebb módositá sokon kivül azt a változtatást ajánlotta, hogy az emelendő épület 21 méternyi kiugrással ép tessék, ugy hogy a r. k. temp'om felé is frontot képezzen. Ez a valtoztatás különben még a/zal az előnynyel is jár, hogy ilyen mód)n a palotát nem kell két emeletre épiteni. E körülményt a pSnteki képviseleti gyűlésen jelentette beMijerszky Béla tőjegyző, s a képvilelet azt turto násul vette. — Ai Olchvári HegejQs féle párbaj ügyében, a vizsgálat vezetésével megbízott Bige Sándor törvényszéki biró a hét folyamáu hallgatta ki O chváry Pali, a pír bajban résztvett segédeket, s dr. Baruch Mórt, ki mint orvos vett részt a párbajnál. Olchváry Pál a pirbaj előzményeire vonatkozólag előadta, hogy Hegedül őt már több izben inzultálta. Ejysz-r saját házánál is meg akar * verni, ú^jy hogy ő mtjueküini volt kénytelen. Azóta min dég kerülte. A párbajra közvetlenül az szolgáltatott okot, bogy Hegedűs a selyem utczán e hó 4 dikén délután megtámadta őt. Szembe tilálkozott vele, s Hegedűs e s'.avakkal támadt rá: Nyomorult gazember még sem távoztál el a városból, uem megmoudtam már neked, hogy eredj el innen. Erre esernyőt emelt rá, O chváry megfutott, s H igedüs mintegy 60 lépésnyire üldözte. A párbaj szomorú eredményére vonatkozólag kijelenté, bogy ő nem czélozott, hanem amint fele melte a pisztolyt, rögtön lőtt. Péchy Gyu'a és Angy tlosy Pál, és dr. Trajtler Soma és Márkus Károly segédeket, valamint dr. Baruch Mór orvost a vizsgálóbíró már BZÍ ítén kihallgatta. A végtárgyalás ez ügyben a helybeli törvényszék elótt valószínűleg augusztus hivábau fog megtartatni. — Iskola-felszentelés. A buji ujonan és díszesen épült ev. ref. népiskola ünnepélyes fölavatása pünkösd másod napján fog megtörténni. Az ünuep'dyen az alkalmi beszédet nt. Lukács Ölön esperes ur fogja tartani. Az ünnepély napján este tánc/.mulatság lesz. — Hivatalos órák a postán. A nagyváradi m. kir. posta és távirda igazgatóság által, a nyíregyházai m. kir. posta és távirda hivatal hivatalos órái a következőképen állapíttattak meg, úgymint: Táviratok fel- és kiadása a nyári hónapodban és pedig április 1-től szeptember 30 ig reggel 7 órától este 9 óráig, téli hónapokban és pedig október 1-től márczius 31-ig reggel 8 órától este 9 óráig. Közönséges és ajínlott levelek, pénzes levelek és postai csomagok ftl és kiadása mindenkor reggel 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától este 6 óráig, kivévén a vasárnapot, amidőn ugy a feladás, mint a kiadás a pénzes levelekre és postai csomagokra nézve csak délelőtt 10 óráig teljesíttetik s délután 4 órától 5 óráig c upán a közönséges levelek és hírlapok vétetnek fel és aditnak k

;. Posta utalványok feladása és kifizetése naponként reggel 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától esti 5 óráig eszközöltetik, kivévén a vasárnapokat, amikor csak délelőtt 8 órától 10 óráig eszközöltetik ugy a felvétel, mint a kifizetés, Nyíregyháza, 1888. május 15. Su'ányí, hivatal-főnök. — Nemes jótékonyság. Özv. Nikelszky Máty ísné nyíregyházi polgárnő most már ötöd izben adta ereznél maradandóbb jelét jótékonyságának. Elhalt fiának Nikelszky Lajos városi tanácsosnak elhilálozása évfordulóján, jósolt e: a pipi, s a gyengébb szívű növendékek, kik a gyűlésen részt vettek, áhítattal néztek a pipából emelkedő füstfelhőkre. A vajda előadta, bogy íme jönnek az oláhok, készülődjünk, készülődjünk; a titkár futárok szétküldését javasolja, a jegyző buzdít s hős-költeméuyt ígér s lolyik a debatt Mnd-nki ingerült — csak a pipi ül nyugodtan trónu'án és czifrázza a füstöt; rajta semmi Q/oina a nyugtalanságnak, ő c«ak egyre szívja abból az óriási mgy szörnyből a füstöt s ha egyik másik szóló valami nagyot moud, akkor legföljebb fg/ uj füst-karikát ereszt meg a gyűlés terem menyezete felé; előtte a csengetyü, de nem szólaltatja meg, hadd zsibongjon a tömeg, hat—hétszáz ifjútól nem is kiváuhatni csendet. Csak lármázzatok, gondolja magában a pipa, kihez most az emelvényei egy szolga lépett s halkan suttogott valamit. A p pa megrázta erre a csengetyü' s fölemelkedett; szálas székely fiu, araszos vállal, hatalmas, domború mellel, sudár termet, olyan mint a jegenyefa; fölemelkedik s a bekövetkezett csendben csak annyit mondott: »Előre!» Elől a pipa, magasra emelt pipával, utána az ifjak ; az utc'.án Eayed lakosai csatlakoztak hozzájuk; az óriási csapat az országút felé vette útját: >Üsd az oláht, le az oláhokkal!* A S-.ezsaruli gyepen találkoztak a csekély számú oláhsággal, kiket megrohanva szétvertek ; véres fejjel bazuzott orral futott, ki merre látott. Egy ember esett az ütközet áldizatául. A krónika följegyezte, hogy Bírzu Traján volt az az oláh martir, ki a pápa pipájának egy ütése alatt ad'.a ki lelkét, de följegyezte azt is hogy a pipi pipája millió darabra tört. Győztesen voault vissza az ifjúság Euyedre. Azóta uj pipát, uj pápát kapott már a kollégium; azóta egy egészen uj generác.ó foglalta el a régi helyét, de az ősi szokás szerint minden esztendőaek húshagyó keddén ott ül a pipi a trónuson s a tradíciókhoz híven édesen szopogatji az öles hosszú száron át a füstölt csalhatatlanságot. Érzi is magát ilyenkor akkora urnák, mint római kollegája. Székely.