Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

,,JN Y f R V I r> JÉ3 K." ritett, azonban enyhe balzsamkint szálott dúlt keblünk fájdalmára az általunk mélyen tisztelt nyíregyházi kö­zönségnek kegyeletteljes részvéte, melyet a temetés al­kalmával tanúsítani kegyesek voltak, miért is fogadják a legmelegebb hálánkat, mind azon nemes testületek, a nagy közönséggel egyetemben, kik a temete'sen megjelenni kegyeskedtek, 8 eDgedjék meg, hogy hála kötelezettségem érzetét msg&mmal vibessem, melyet éltemen át megőrzeni fogok. Kelt Nyíregyházán, 1888. május 9-én. Hegedűs József. — Az újonnan építendő iskolákra vonatkozólag a vármegye közigazgatási bizottsága nemrégibeu azt a ha­tározatot hozta, hogy a vármegye területén levő feleke zetek főhatóságai kéressenek föl, hogy az újonnan épí­tendő iskolák t«rveit, közegészség és biztonság tekin­tetében való szakértői átvizsgálás czéljából a királyi tanfelügyelőhöz nyújtsák be, ki a tervek megvizsgálását a megyei főorvos és főmérnök közbejöttével fogja esz­közölni. E fölhívásra Czékus István, a tiszai ágóstai ev. egyházkerület püspöke már válaszolt, tudatva, hogy ily irányban már autonomikus jogkörükben intézkedtek. A közigazgatási bizottságnak említett határozata egyáltalán nem sértheti a különböző felekezetek autonomikus jogkörét. Mert például a katonaság, amely a maga kormányzatát oly élesen elválasztja minden polgári hatóság beavatko­zásától, ha pld. kaszárnyát épít, egészen természetesnek találja, hogy az épület terveit az illető város polgári hatósága előbb megvizsgálja. Az építendő iskolák tervei­nek szakértői átvizsgálását különösen a közegészségügyi szempontok követelik, s ki lehetne erre hivatottabb közeg, mint a megyei főorvos és főmérnök, kik e megvizsgálást és véleményadást felelősségük tudatában tehetik. S az autonomikus jogok érintésétől szó sem lehet akkor, mikor a közigazgatási bizottság, e határozatának kimon­dásakor egyenesen kijelentette azt is, hogy ilyen be­avatkozásnak még csak gondolatát sem táplálja. — Választók összeírása. A képviselő választók 1889. évben érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítá­sára az összeíró küldöttségek a következőleg alakíttattak meg a központi választmány á tal: a nagy-leállói választó kerület első szakaszában elnök Zoltán István, rendes tagok Gencsy Sámuel, Morvái Ignácz, második szaka­szában elnök Bakos Pál, rendes tagok Major Sándor, Ujfalusy Endrt. A nyírbátori választó ktrültt első szakaszában elnök ifj Vay István, rendes tagok Ger­gelyfy János, Pschtrer József , második szakaszában elnök id. Mikecz János, reud-)s tagok Tóth István, Nagymáté Péter. A harmadik szakaszban elnök Okolicsányi Lajos, rendes tagok Okolicsányi Ferencz, Jármy Elek. A ne­gyedik szakaszban elnök Kállay Elek, rendes tigok Bltner Béla, Nagy Sándor. A kisvárdai választó kerü­l»t első szakaszában elnök Komoróczy Aladár, rendes tagok Kovács Lajos, Stabó László, második szakaszában elnök Erdőhegyi Barnabás, rendes tagok Jármy Miklós, Porsolt József. A bogdányi választó kerület első sza­kaszában elnök Darvas István, tagok Gónczy László, Lányi Antal, második szakaszában elnök Kállay Jenő, tagok Géczy Adám, Mikecz Ferenct, a harmadik szaka­szában elnök Zoltán Ödön, tagok Kállay Leopold, Vidovich Antal, negyedik szakaszában elnök Székely Btnedtk, tagok Farkas Boldizsár, Jeney István. A tisza löki választó kerület első szakaszában elnök Dobos Imre, rendes tagok dr. Kósztler Lajos, Lukács Ferencz, má­sodik szakaszában elnök Jármy Jenő, rendes tagok Szentmáriay Dienes, Horváth Gyula. A választók név­jegyzékének kiigazítására folyó évi májushó 13 tói május utolsó napjáig tűzendő ki a határidő. Az összeíró kül­döttségek ezen batáridőn belül munkáikat befejezni s a végső határnapig jelentéseiket, az összeállított névjegy­zékkel együtt, beterjeszteni kötelesek. — Meghívás. A nyíregyházai felekezet nélküli nép­nevelési egyesület alapító és rendes tagjait felkérem, miszerint a városháza nagytermében folyó évi május hó 20-án d. e. fél 11 órakor tartandó alakulási közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Tárgyai a tanácskozásnak: 1. Áz alapszabályok bemutatása. 2. Az egyleti tagok névsorának bemutatásé. 3. A megalakulás kimondása s ebből folyólag a tisztikar s választmány megalakítása. 4. Az ideiglenes elnöki számadások megvizsgálása. 5. Ne­taláni indítványok. Okolicsányi Géza, ideigl. elnök. — Az árvaszók munkássága. A vármegye árva székének működése az elmúlt hó folyamán a következő volt: az előző hóról elintézetlenül átjött 2794 ügydarab, ehhez érkezett 1130, elintézendő volt tehát 3924, mely­ből 1741 üg) darab intéztetett el. A hátrálék április hó végén 2183 ügydarab volt. — A gyermek menedékházak fölállításának köte­lezettsége alól a tiszai járás összes községei feloldatni kívánják magokat, s ily értelemben folyamodtak a köz­igazgatási bizottsághoz, megokolásul fölhozva azt, hogy e kö'elezettség terheinek viselését meg nem bírják. A köz­igazgatási bizottság azonban utasította a járás főszolga­bíróját, hogy a gyermek menedékházak fölállítására vo­natkozó közigazgitási bizottsági hátározatnak foganatot szerezni igyekezzék. — Tiszti majáles rendezése van tervben Nyirígy­házáu. A mulatság rendezésében az itt tartózkodó közös és honvéd hadseregbeli tényleges szolgálatban levő és szabadságolt állományú tisztek vennének részt. Ha a terv sikerül, a mulatság június hó első felében tartatik meg. — Fölfüggesztett ügyvéd. A debreczeni ügyvédi kamara Kövér Miklós kisvárdai ügyvédit, az általa elkövetett több rendbeli szabálytalanságok és visszaélések miatt, ügyvédi gyakorlatától egy évre fölfüggesztette. — Nyíregyházi színkör. Kzlődótt a hét „Czífra Zsuzsi lakodalmá"-vn\ s végződött az ,,Ujf- király"-lyal. Az egyik népszínmű, a másik operette, hazai termék s nálunk ujdouság miud a kettő. Kedden Jókai Mór énekes bohózata „A bolondok grófja" került szinre, de aki bolonddá lett téve, az mindenesetre a közönség volt, akit a Jókai nevének magas fokú renoméja egy élvezetesnek igérkezi est reménységével csábított a Bzinházbi, s kapott egy csomó üres, léha ostobaságét. Valósággal kételked­nünk kellene, hogy ezt a dar.ibot Jókai irta; de mások azt mondják, hogy a sületlenségeknek ilyen csimborasszója c-akis Jókaitól telhetik ki, mert ebez is az ő hatalmas zsenialitása kell. Szerdán Tóth Kálmán r^gí szabású víg­játéka. a hajdan nagy színpadi sikereket aratott „Nők az alkotmányban" került előadásra. Más izlé.-hez szokott közönségünket a darab egészen hidegen hagyta, bár az előadás kifogástalan volt. Ez a darab különben a Vas­gyáros* helyett került szinre, a repertoir megváltoztatá sával, kellemetlen meglepetésül a színházba bejött vidé­kieknek, kik ezen az estén a »Vasgyáro<=«-t vélték végig n^zhetn'. Csütörtökön telt ház előtt ismételték a „Nebánts Virág"-ot, ismét rendkívül jó és összevágó előadásban. Pénteken egy franczia vígjáték: „Constantin Abbé" került szinre, nem azzal a nagy sikerrel, melyet ez a modern franczia vígjáték a fővárosban aratott. Enn k oka való­színűleg az előadás fogyatkozás libán keresendő. Mert a legnagyobb művészetet és gyakorlottságot igénylő fel­adatok egyike jó előadásban mutatni be egy olyau dara­bot, mely — mint a »Constautin Abbé* is — nyugodt szalonbeli társalgás szálain fejleszti s viszi a végső ki­fejléshez meséjét. Szombaton az ,,Uff király" t játszották. — A gimnáziumi fiatalság által május hó 30 án a Sóstón rendezendő majáles meghívói a napokban fog nik szétküldetni. Belépő jegyül a meghívó szolgálatid. A mulatság rendező bizottsága a következő; Máthé György, Binder Jenő, Eltscher Simon tár.->elnökö<. Moluár Gusztáv I). elnök. Tyll Sándor b. jegyző, Flegmann Adolf b. pénztáros. G-ross Sándor, Korányi Endre, Stltész Gyula, Kovács Imre, Nagy Gyula. Szmracsányi László, Kerekréthy Miklós, Szopkó Dezső, Jármy Jordin b. tagok. — Színházi műsor: Vasárnap 13-án bérlet szünet­len ,,Nebántsvirág" operette, hétfőn 14 én itt először „Jó Fülöp" vígjáték, keddon 15 én Hadai jutalom játé kául „Angyal Bandi" népszínmű, szerdán 16-án itt először „Franciilon" szininü, csütörtökön 17-én „Rip­Rip" operette, pénteken 18 án „Könyvtárnok" vígjáték-, szombaton 19 én az uj bérlet meguyi'ásául „Suhancz" operette. — Majáles. Az iparos ifjúság pünkösd másod-napi inajálese a Sóstón igen szép és jó mulatságuak ígérke­zik. Mint mindeu évben, úgy az idéu is igen uagy közönt ség fog résztvenni e majálison, melynek sikereit a buzgó rendezőség minden módon biztosítani igyekezik. — A Budapesten fennálló „Szabolcsmegyei kör", mint lapunk régebbi számában már említettük, részben a &/n bolcsmegyei árvízkárosultak, részben saját pénztára javára zártkörű jótékony nyári tánczmulatságot rendez a nyir egyházai Sóstó fürdőben. A mulatság megtartásáuak idejéül juliushó 7-ikét tűzte ki a rendező bizottság, mely tisztikarát követuező eredménynyel választotta meg : elnök Horváth József, alelnökök Harsányi Gyula, Somlyődy László, jegyző Vietórisz József, pén/.tárnokok Andráscsik Endre, Pilisy István, eluökök Borbély László, ifj. Gmda Balázs. Elhatározta továbbá a rendező bizottság, bojy védnöknőt és tiszteletbeli elnököt választ, kiknek neve és megjelenése által a mulatság fényét még inkább emelni és teljes sikerét biztosítani óhajtja. A meghívók e hó végén bocsáttatnak ki s addig is a t. közönség bárminemű megkeresésére azonnal válaszszal és felvilágosítással szol­gál a rendező bizottság központi irodíja (junius 1-i» Budapesteu, Mária utcza, 9. sz. földszint 10. ajtó, azon túl Nyíregyházán), hova a levelek czimzeiidők. — Kunike Johanna tanítónő pazonyi utczai nőne­velő intézetét a közoktatásügyi miniszter nyilvánossági joggal ruházta fel, kötelezvén egyszersmind az intézet tulajdonosnőjét, hogy kulföldöu szerzett tanítónői okle­velét egy év alatt uj vizsga letevése által nosztrifikálja. — Huszár halál. A helyben állomásozó honvéd huszárosztály egyik közvitézét a lova a héten, csütörtökön ugy főbe rúgta, hogy a szerencsétlen fiu pár órai kinos szenvedés után meghalt. Temetése másnap ment végbe, a megillető katonai pompával. — Esküvő. Bencs Pál városi tisztviselő e hó 27 én tartja esküvőjét Várady Hermina kisasszouynyal, Várady Pál kótaji református lelkész leányával. — Kutya-vadászat. Mióta a kutya peczérség uemes intézménye kimeut a divatból, itt nálunk a rendőri feladatok közé sorolták a kóborló és veszedelmes kutyák­nak elpusztítását. Enuek a feladatnak rendőreink idáig derekasan megfeleltek; tanú rá az áldozatul esett ku­tyák tekintélyes száma. Történt azonban a héten, hogy egy gyanús kiállású kóbor kutya meglövése kis hijja, hogy nagy szerencsétlenséget nem idézett elő. Ott kul­logott a szegény állat a nagyvendéglő előtt, nem is sejtve a veszedelmet mely egy rendőrnek reá szegzett puskacsövéből feuyegette. A lövés eldördült, a kutya megherdült, de ugyau abban a pillanatban Hibján Fe­rencz üvegkereskedő is a lábaszárához kapott, egy kis fiu is — aki mellette állott — sírva fakadt, s nagyot pattant a Magyar László borbély műhelyének az üveg ablaka is. Mert hát bizony az az ostoba lövés megtévedt egy kissé, s a kutyán kivül embert is talált. Szerencsére uein veszedelmesen. De tréfa nélkül legyen mondva, e dolognak a fele sem tréfa. Nyílt-tér. *) D R- HOFFMANN EMIL AZ ÖSSZES ORVOSTUDOMÁNYOK TUDORA A POZ-IONYI KIR. ORSZ. KÓRHÁZ VOLT MÁSODORVOSA ' LAKIK: N. - DEBRECZENI - UTCZÁN, 1546. SZÁMÚ ÉLES-FÉLE HÁZBAN. (173-2-1) CZIGELKAI 1 t 3 L A J 0 S-t 4 forrás, t -e i> 4 Jódtartalmú alkal.-g; 3 muriatikus nátron­á savas ital. Elsőrendűje Gyógyvis, orvosi tekintélyek ^ által kipróbálva és £ legjobban ajáulva £ i ISTVÁN-i forrás. Legdúsabb szllc- és j szénsav-tartalmú Borvis, l eloszlatja a gyomor­<t bajokat ós előmoz-£ <f ditja az emésztést. !>• Gróf ErdMy István 8 BicellentiájáM forrás Kozelosége CZIGELKAW (Sárosin egye.) (141 — 6 -4} Árverési hirdetmény. A város tulajdonát képező „Buudi" és .Zsandár" korcsma-épületek folyó évi májashd 16 ikán szerdáu d. e. 10 órakor a nagy tanácsteremben tartandó árve­résen bérbe adatnak. Kikiáltási ár a „Buudi" ra 1360 frt, a „Zsaudár"-ra 625 frt évi bérösszeg. A részletes feltételek a polgármesteri hivatalban tudhatók meg. Nyiregyháza, 1888. májushó 9. Krasznay Gábor, (181—1 — I) polgármester. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem fele'.ős a szerk. aoocooooccoococoooo" j Kőszén-kátrányt § { legjobb minőségben ^ \ zsindely és deszkatetök x S behúzására, H mely által azok tartóssága kétszerte hosz­szabb, továbbá ezulápok, melyek a földbe ^ ásatnak, kerítések s gazdasági eszközök befestésére, hordókban á 50 egész 200 £3 kiló sulytartalommal; továbbá saját gyárt- ö mányu koahszot (pirszéu) ková- ^ csok és lakatosok részére, ajánlja, jutá- ££ nyos ár mellett a légszeszgyár igazgatósága Debreczenben. ^ (137-12-4) V Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÖRA ELEK. ______ T_M.IO.VIVJ LUIAIUWUUO . U VIIJI U ÍJ L>JLI O 0 OOOQO OOOOOOOO 200DD30000000D D DÖTdÖOOOOÖÖO O o ö o o a O o o o o o o o a o o o o o o a HIRDETMÉNY. mP«tPr ntrlU S ZS C Sc" t' közöa s^} tudatni, hogy alant is Írott DebreOZenb 3n kis­mester-uteza 1441. szam alatt egy törvényszékiig bejegyzett P. MAYER MÓR név alatt ELSŐ ÉRMELLÉKI BOR NAGYKERESKEDÉST nyitottam, csemege borok, úgyszintén blldai és egri hol mindennemű asztali és b^k a legjobb minőse™! hlmisitatlan állapban a legelőkelőbb borterme"­loktol b esze rezve kaphatók 50 litertől felfelé. nak- F.TToTú dék Í ™ e g/ e Q 0 de l, ése k P on t°san és gyorsan eszközöltetnek, hordók felszámittat­hónanorf hplől "T u n literes 3 frt é s ^anezen felszámított árakban egy hónapon belől tiszta allapotban bérmentve visszavétetnek. Kitűnő tisztelettel P. MAYER MÓR első érmelléki bor nagykereskedő Debreczenben mester-uteza 1441. szám. (150-6-1) o o o ö Ű o o o o o o o a o o o o o o o OOOO0OOOO0O00O0OO09O000O9000099D^90dO^O 00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents