Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

Meléklet a „Itfyirvidék" 1888. 20-ik számához. 1817, 1886-ban 721, 1096 mind életben maradt volna a halálozás mégis 4.02%,-kot tenne ki Feltűnő az, hogy 2270 ösmeretlen betegségben balt el, s annál feltűaöbb, ha hozzá teszem, hogy a többi elhaltaknak is nagy része legfeljebb egyszer kért orvostól tanácsot A veleszületett gyengeség 1009 halálozási esettel, inkább az anyák tudatlanságában és a rosz élet-viszonyokban leli magyarázatát. Tudatlanság és fatalismus oka azon körülménynek is, hogy mig a müveit Birlinből Budapestre jönnek himlőt tanulmányozni, nálunk 852 halt el e betegségben. Hiába hirdeti pap, orTos, s müveit ember a köznépnek, hogy vannak beteg,égek, melyek annyira ragályosak, hogy azt lurmadik személy is át viheti másra. Sokszor tapasztaltam, hogy rokonok és ösmerősök, daczára minden tilalomnak, a ragályos beteg aégben szenvedőket minden aggály nélkül látogatják. A betegeknek elkülönítése az egészségesektől a legfőbb óvintézkedés volna, de a fent emiitett körülményen kívül falu helyen lehetetlenné teszi ezt az, hogy községi kórházak, melyekben a szenvedő betegek kellő elhelyezést, ápolást', naponta esetleg többször is igényelt orvosi felügyeletet találhatnának, nincsenek, mert a községek aDyagi ereje a követelményeknek megfelelő intézmények létesítésére elégtelen, de ha volnának is ilyen községi járvány kórházak, erőszak alkalmazása nélkül az elkülönítés a család tagok ellenállásán törne meg. Hlyen körülmények között, miután a család fenntartót az élet szükségletei beszerzésében, tehát a szabad kijárásban gátolni nem lehet, a ragályt elhurczolja. De még azt sara lehet a legtöbb esetben megtudni, melyik házban fekszik ragályos beteg, mert hiszen az egészségügyi közeg, a kisbíró, ki ha az illetőre kellemetlen következményekkel járó bejelentést megteszi, ellenszenvet kelt maga iráut, s állását veszélyeztetve látván, az eseteket inkább elhallgatja, mint magának ellenséget szerezzen. De a legtöbb esetben még a községi elöljárók is jövő megválasztatásuk érdekében jobb meggyőződésük ellenére is inkább szemet huuynak; de különben mit is érne az elkülönité?, miután vasárnaponként az összes falu népség a templomban össze gyűlve, a ragályt csakugyan tovább adja. A ragály terjedésének második meggátlási módja a fertőzteleuités volna, de biztos tudomásom van arról, hogy a fertőztelenitő szerek, az ezeket alkalmazó közeg távozta után azonnal kidobatnak. Az pedig, hogy a fertőzött házak fertőzteleuittessenek, résziut az azzal járó kényelmetlenség, de legfőképen az ezzel járó tetemes kiadások miatt leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Az elkülönités és fertőztelenités minden ragályos betegség ellen sikerrel alkalmazható, a himlő ellen azonban ezek mellett leghathatósabb a védhimlőoltás. De köztudomásu az, hogy megyénkben a Baeh-korszakban himlőoltás által több község lett bujakórral fertőztetve s ezért népüuk a karról-karra való oltástól irtózik, s nem csak az oltás elől búvik el, de gyermekéből oltó anyagot sem enged szedni, mert tudja azt, hogy oltás müvelet által lett a ragály elterjesztve, s nem tud tenni különbséget az oltó anyag kiszedése ós beoltása között. Igaz, hogy ezen tekintetben az uj kényszeroltási törvény életbeléptetése a helyzeten javithat, de a passiv elleuállás, mely a uép meggyőződésében találja gyökerét, a törvény végrehajtásának közegeit tevékenységét en csak annyira megbéníthatja, mint mugbénitotta Magyarország passiv viselkedése a szuronyra támaszkodott Bach korszakot. A lefolyt járványban gazdag évben szerzett tapasztalataim szerint bizton állithatom, hogy a népnek értelmesebb része csak a karról-karra való oltástól idegenkedik, és sok község felsőbb rendelet bevárása nélkül eredeti tehénhimlőt hozatott, s vonakodás nélkül engedte magit azzal beoltatni. Nézetem szerint kívánatos, hogy a hangulattal egye zőleg a karról-karra való oltás beszüntettessék, s a helyett az eredeti tehén-himlőveli oltás léptettessék életbe. Csakis ezen módon reményiem ezen vészes járvány meggátlását. Fentebb említettem, hogy feltűnő, miszerint 9608 közül 2270 egyén ösmeretlen betegségben halt el, de nem lehet csudálkozni rajta, ha meggondoljuk, hogy mindeu, a műveltség alacsonyabb fokán álló nép inkább hisz a saját szinvoualáu — mint felette álló szavainak. Reggelig mulatott a szép Julis s hogy sokat tánczolt, tanuja volt reá karmazsin piczi Ciizraája, melynek virradóra egészen görbe lett a magas sarka, pedig vadonat uj volt tegnap A kővetkező napok aztán ugy folytak a Jámbor gazda házánál, mint az azelőttiek : a gazda halászott a szép Julis pedig végezte a házi teendőket, sütött, főzött, takarított. Három négy nap múlva azonban a mulatság utáni héten, Czenczi néni oly formát mondott a faluban, mintha Jámbörékuál, mig a gnzda távol van Dalos Ferko ugyancsak legyeskedik Julis asszony körül. A hét utolsó napján pedig az alkonyat táján épen h.lászni raenő Jámbornak magának szólt » benya: »Öcsém uram, kutya van a kertben, most lattam háza felé somfordálni D.ilos Ferkó> « Jámbor gazdával egyet fordult a v.lag - Előbb azt gondolta, hogy hálója rudjával menten leüt. a ven bosíorkányt, aztán valami nyilalást érzett sziveben olyan furcsát, amit féltékenységnek neveznek. Az utöbb. érzett elfeledtette vele előbbi szándékát, szó nélkül fordult meff utiában s indult hazafelé. g Mikor lakásához ért, csodálkozva vette eszre, hogy a pitvar ajtó be van zárva. Elment valahová a felesége? SSC,™!' — od.be„, ».id teket 9» ablak nyitást. IKa zörgetett, most már erósebben. _ Kiaz? szólalt raeg a Julis asszony csengőhangja. — Én vagyok lelkem galambom 1 _ Kend az gazdauram. Mintha reszketett volna az asszony hangja'- aztán kinyílt - ajtÓ B^p Juhs állott abban, s mentegőzve mondá: .elszund.káltau. h0má

lIámtS

ahalásznak sehogy sem tetszett ez a szundikálás. Igy volt ez az őskorban, s a műveltség alacsonyabb fokán álló réteg (a többség) ugyanaz ma, mint volt hajdan. A kuruzso'ás dívik ma — mint dívott régen, és szedni fogja áldozatait, mert a kuruzsolás a törvényben ugy van definiálva, hogy csak akkor képez vétséget, ha az díjazás mellett történik, s miután az orvosok nem tartják szükségesuek magukra nézve, hogy martyrokat teremtsenek (uiert a kuruzsolás üldözése kenyér irigységnek is tekinthető), nehogy üldözőknek tekintessenek, az ilyen helytelenséget iukább elnézik, uiiutse n & közvei— ménynyel szemben magukat nevetségesekké tegyék. A törvény azou reudelkezése, hogy a 7 éven alóli elhalt és nem gyógykezelt gyermskek szülei vagy gyámjai megbüntettessenek, mindaddig, mig a népben azon meggyőződés, hogy az észszerűen gyógykezeltek közül kevesebb hal el, mint különben, gyökeret uem vert, sikertelen; hiszen minden orvos-tár-ain igazolhatja, hogy sok szüle a büntetéstől való alap alau hitében gyermekét orvo-.sal nézéti, de a rendelvényt fel nem hisználja, hanem vagy kuruzsolásra, vagy a sorsra támaszkodik. A körorvostól nemcsak idegeuked k, de azt g.ülöli, mert fizetését meri kérni, legtöbbször csekély sikerrel. Ezen gyűlölködés tetemesen csökkenne, ha a kirorvosok uak fi/.etése valamely vármegyei pénztárból előlegeztetnék. Másodsoroan 1909 számmal a > veleszületett gyeu geség* szerepel, tehát 19%-a az összes elhaltaknak. Mar pedig képzelhetlen, hogy Isten az emberek ötöd részét életképtelennek teremtette volna; hanem inkább hiszem, hogy az észszerű gyermek-nevelésben tudatlan auyák, kik közzül a művelt osztálybeli nőket sem zárom ki, két-három nrpig a természetes tej láplálék helyett holmi fodormenta vagy más eféle forrázaioktal vélik táplálhitui ujdonszülötteiket, vagy pedig a kellemetlen sirás csillapítása végett tejben megáztatott könnyen megsavanyodó rongyba göngyölt kenyér darabbal dugják be a kisd-dek száját. A fülledt levegő s tisztátalau tartás a végzetes eredményhez sikeresen hozzájárulnak. Befolyással van a halÁlozásra a vallás. Legkevesebb halt el — mint az előző években is — az izraeliták közül, 2'7*/

0 ; helvét hitvallásuak közül 41°/« ; római katolikus közül 4'S

0/,; ágostai hitvallásuak közül 4'8*/o. Legtöbb a görög katolikusok közül, 6'3°/

0, talán a SOK ünnep és böjtölés — atquale — kereset nélküliség és rosz táp lálkozás miatt. A halottak 63°/„ át 7 éven alóli gyermek szolgáltatta, még pedig 51'7

0/, fiu, 48'3% leány. A 7 éven alóliak közül nem gyógykezeltetett 57%, aki gyógykezeltetett is, a legtöbb esetben egyszer látott orvost. A felnőttek közül csak 41'5°/o "

0iu gyógykezeltetett. Hogy melyek voltak a leggyakoribb betegségek, nem tudni, mert az orvosok a jelentkező betegek közül csak a ragályos betegségben szenvedőket jegyzik fel, a betegek pedig csak kivételesen fordulnak orvoshoz, sőt ha az orvos a faluban megjelen, mi többnyire dobszó által tétetik közzé, a betegek eltitkoltatnak. A hét éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekeknek szülei vagy gyamjai ritkán büntettetnek, és talán ez jól is van igy, mert a köznép még jobban elriadna az orvostól. A járásorvosok jelentése szerint az összes elhalt gyermekeknek 57'9

9/o-a nem gyógykezeltetett, a főszolgabirák jeleutései szerint pedig csak 54'7. Ezek szülei vagy gyámjai megbüntettettek a dadái első járásban 24, a dadái felsőben 42, a nagy kálióiban 7 esetben, összesen 73 esetben. Orvos van a vármegyében 42 ; ezek közül 10 sebész. Foglalkozásra nézve 1 megyei főorvos, 7 járásorvos, 5 köztégi és városi, 14 körorvos, l kórházi főorvos, 1 kórházi alorvos, 17 pedig migán gyakorlatot folytat. Szülésznő van 198; ezek közül 105 főorvosok által képesített régi bába. Gyógyszertár van 19, s mindannyi kedvező eredménynyel vizsgáltatott 1887-ben. A 17 egészségügyi csoportok közül, a körorvosi állomás esik a karászi, a rakamazi és m. pócsi körben uem volt betölthető. Vádhimlőoltásban 7429 egyén részesült, ujraoltásban pedig 3794, összesen 11,223; az oltástól való idegenkedés leküzdése végett számos községben az oltás eredeti tehénhimlővel történt. Jósa András, megyei főorvos. — Tán itthon feledett valamit kelmed ? — Igen édes gyöngyvirágom, gyűjts csak világot, tán az asztalon hagytam ezüst veretű késemet, szükségem van reá 1 Julis aBszony gyertyát gyújtott, s amint világos lett a szobában, a halász valamit vett észre az ablak közelében, a földön. — Szó uélkül vette fel s tette belső zsebébe. — Az asszony el volt foglalva a gyertyával még mindig, nem látta mit csinál az ura. Jámbor észrevette, hogy a felesége arczi majd kicsattan a pirosságtól. — Enyje de piros az arezod édes párom, mondá nyugodtan. — Nagy forróságom van, lelkem uram. — Gyere vélem édes feleségem a Tiszára, ott hüvós szél fújdogál, jót fog tenni neked. — Jó lesz biz az, egyezett bele Julis ura kívánságába s egyben csinos kis kendőt kötött fejére. Olyan szép volt, mint egy angyal. — Meg vau már a késem is, szólt a halász, mehetünk. Elértek a partig, ott volt kikötve a lélekvesztő. — Ülj be édes teleleségem, szólt Jámbor, de olyan baljóslatú volt a hangja. Az asszony beült, utána a halász, ki biztos kézzel hajtotta P. kis fa alkotmányt, iui*or azonban a viz közepére értek, hol legmélyebb a folyó, Jámbor Kikelt arozczal ugrott a csolnak legelejére s elkezdte azt himbálni ide-oda . . . Egy sikoltás hagzott a homályban az ezüst fodru tíz közepéről, mintha Julis asszony sikoltott volna. Aztán •send lett. . . . Másnap jóval a falu alatt, két holttestet fogtak ki a .ízből: a Jámbor Istvánét, meg a felesége testét. Az előbbinek rövid zekéje belső zsebében egy darutollat találtak : a D*los Ferkó darutollát. Kovássy Elemér. ÚJDONSÁGOK. Halálos végii pisztoly-párbaj. Meglep5 és megrendítő hír futotta be vasárn ip reggel a vároat : hogy Hegedűs Ede kir. törvényszéki birót, Olchváry Pál közigazgatási joggyakornok párbajban lelőtte. A bír valónak bizonyult. A párbaj vasárnap reggel 6 órakor az izr. temető mellett levő régi katonai lövő-téreu ment végbi. Olchváry, a provokáló fél segédei Angyalossy Pál megyei első aljegyző és Pichy Gyula megyei árvaszéki ülnök voltak ; Hegedűs Ede segéd ti pedig dr. Trajtler Soma orvos és Márkus Károly ügyvéd. Mint orvos dr. Baruch Mór törréuyszéki orvos volt jelen a párbajnál. A pírbajnak megállapított teltételei a következők voltak: egy golyó váltás, 20 lépés távolság avance nélkül, 5 misodpercz alatt lóni kell. A segédek, mielőtt a feleket sorshúzás utján helyükre lelállitották volna, kétszer egymás után felszólították őket a kibékülésre, de eredménytelenül. Erre megtöltötték a pisztolyokat, dr. Trajtler kimérte a megállapított távolságot, a felek fölállottak 8 kezökbe vették a pisztolyokat. Az egyik segéd elővéve óráját 1, 2, 3 stb. olvasással jelezte » másod perczeket. Közvetlenül a harmadik másodperc: jelzése után Olchváry Pál fölemelte pisztolyát s mielőtt a negyedik másodperei jelzése megtörtént volna, elsütötte. A lövésre Hegedűs Ede oldalához kapott s pillanatnyi ingado'.ás után összerogyott. A segédek és az orvos hozzá szaladtak, dr. Trajtler felszakította testéről a rulrt, mire a vér ujnyi vastag sugárban szökött ki oldalából. A golyó 8 és 9 dik borda közt hitolt be a testbe s irányt nem változtatva, keresztül tört s a jobb oldalán ugyancsak a 8 és 9 dik borda közt, s közvetlenül a bőr alatt akadt fenn. Az első segélynyújtás, s a külsű vérzésnek elállítása után Olchváry segédeivel eltávozott 8 azonnal elutazott Debreczenbe, Hegedűs Ede segédei pedig, dr. Baruch seg:dkezése mellett a sebesültet a kocsihoz vezették s bejöttek vele nagy-orosi u'czai lakására, hol neje — kinek Hegedűs előre megmondta, hogy párbaja lesz,— a legnagyobb aggodalmak közt várta. A sebesült az uton már iszonyú kínokat szenvedett, de azért még volt annyi ereje, hogy ke\és segítséggel leszállott a kocsiról s bement a szobájába. Azonnal ágyba fektették, s dr. Jósa, kit a szomorú esetről azonnal értesítettek, kivette sebéből a golyót. Sebe azoubau feltetleuül halálos volt. A golyó, mint másn«p a bonczolásnál megállapították, keresztül ment a májau, leszakított egy darabot a veséből t> megsértette a epe hól.yagot is. A haldoklás azoubau egész napou át tartott, 8 a halált — mely vasárnap este 9 órakor következett be — belső elvérzés idez e elő. A bolttestet másnap reggel dr. Konthy és dr. Zinntr orvosok bontották föl. Az aktusnál a törvényszék részéről Bige Sándor törvénysz-ki bíró, a kir. ügyészség részénl pedig Hrabovszky Aurél kir. alügyész volt jeleu. A párbaj előz nényeire vonatkozólag csup in annyit jelenthetünk, hogy Olchváry Pál Hegedűs Ede nejével rokonságban állván, az összeütközésre családi viszály vezetett. Magát a provokálást Hegedűs Edének az a ténye idézte elő, hogy Olchváry Pált fényes nappal az utczán megtámadta. Ez a mult héten pénteken történt. Olchváry segédei szombaton reggel provokálták Hegedűst s a párbaj vasárnap reggel ment végbe. Az ügy végső megoldása különben a helybeli törvényszék előtt fog lefolyni. A törvényszék Bige Sándor törvényszéki birót oizta meg ez Ugy vizsgálatával, s Olchváry és a tanuk kihallgatása hétfőn délelőtt fog megtörténni. Olchváry már vissza is tért Nyíregyházára, s kezesség mellett szabad lábou hagyatott. Az áldozat ősz édes atyja: Hegedűt Józtef volt országgyűlési képviselő s Nagy Károly vároB volt polgármestere, a párbaj után vuló nap érkezett meg, de már csak holttestét találta fiának. Heg düs Ede haláláról családja a következő gyász jelentést adta ki : »Özvegy Hegedűs Edéné szül. Gencsy Amália, Zoltán és Erzsike gyermekeivel, Hegedű* József Izabella leányával, Gencsy Albert neje és gyermekével, Genc.y Yieitt férje s gyermekeivel, Gencsy Sirnuel neje gyer mekeivel, a többi rokonok nevében is, fájdalomtelt szív vei jelentik, a feledh^tlen férj, jó atya, fiu, testvér és sógoruknak káli Hegedűs Ede kir. törvényszéki bírónak élte 41 - ik, boldog házasságának 7 ik évében, folyó évi raájushó 6-án az esti órákban történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi máju hó 8 ik napján d. u. 4 órakor fognak, a róm. kath. egyház szertartása sserint beszenteltetni és a vasút melletti 6Írkerlben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-miseáldozat f. évi májushó 9-éu reggeli 9 órakor fog Nyíregyházán a mindenek Urának be«utattatoi. Nyíregyháza, 1888. májushó 7-én. Béke poraira !« A helybeli kir. törvényszék által kiadott gyászjelentés igy s<.ól: »A nyíregyházai királyi törvényszék, ügyészség és e kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságok mély fájdalommal tudatják, szeretett kartársuk káli Hegedűs Eduárd kir. törvényszéki bírónak, folyó hó 6-án az esteli órákban élte 41-ik évében történt gyászos kimultát. Kelt Nyiregyháiáu, 1888. május 7. Legyen nyugalma csendes !< Hegedűs Ede temetése e hó 8-dikán keddeu délután 4 órakor ment végbe a boldogultnak uagy-orosi utczai lakásáról. A .égtisztességtételen az egész város intelligenciája s vidékről is többen megjelentek. A koporsóra a család, rokonság és jó barátokon kívül a helybeli kir. törvényszék, az ügyvédi kar, s a helybeli vadásztár ulat tettek koszorúkat. A gyássBzertartást ft. Vtrtár István r. k. plébános végezte fenyes segédlettel. A koporsó beszeuielése s a gyászszertartás bevégzése után, koszorúkkal rakott négy lovas gyászkocsin vitték ki a koporsót a vasút melletti teuietőb?. Nyugcdjék békében ! Köszönet nyilvánítás. Egy szerencsétlen actus által elhunyt egyetlen fiam halála reám apára, szeretett nejére s zseuge korú ártatlan kisdedeire a sors kérlelhetleu cnapásakint nehezedett. Megwérhetlen veszteségünk testben-lélekben kimé-