Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

Meléklet a „Itfyirvidék" 1888. 20-ik számához. 1817, 1886-ban 721, 1096 mind életben maradt volna a halálozás mégis 4.02%,-kot tenne ki Feltűnő az, hogy 2270 ösmeretlen betegségben balt el, s annál feltűaöbb, ha hozzá teszem, hogy a többi elhaltak­nak is nagy része legfeljebb egyszer kért orvostól tanácsot A veleszületett gyengeség 1009 halálozási esettel, inkább az anyák tudatlanságában és a rosz élet-viszonyokban leli magyarázatát. Tudatlanság és fatalismus oka azon körülménynek is, hogy mig a müveit Birlinből Buda­pestre jönnek himlőt tanulmányozni, nálunk 852 halt el e betegségben. Hiába hirdeti pap, orTos, s müveit ember a köznépnek, hogy vannak beteg,égek, melyek annyira ragályosak, hogy azt lurmadik személy is át viheti másra. Sokszor tapasztaltam, hogy rokonok és ös­merősök, daczára minden tilalomnak, a ragályos beteg aégben szenvedőket minden aggály nélkül látogatják. A betegeknek elkülönítése az egészségesektől a leg­főbb óvintézkedés volna, de a fent emiitett körülményen kívül falu helyen lehetetlenné teszi ezt az, hogy községi kórházak, melyekben a szenvedő betegek kellő elhelyezést, ápolást', naponta esetleg többször is igényelt orvosi felügyele­tet találhatnának, nincsenek, mert a községek aDyagi ereje a követelményeknek megfelelő intézmények létesítésére elégtelen, de ha volnának is ilyen községi járvány kór­házak, erőszak alkalmazása nélkül az elkülönítés a csa­lád tagok ellenállásán törne meg. Hlyen körülmények között, miután a család fenntartót az élet szükségletei beszerzésében, tehát a szabad kijárásban gátolni nem lehet, a ragályt elhurczolja. De még azt sara lehet a legtöbb esetben megtudni, melyik házban fekszik ragályos beteg, mert hiszen az egészségügyi közeg, a kisbíró, ki ha az illetőre kellemetlen következményekkel járó be­jelentést megteszi, ellenszenvet kelt maga iráut, s állását veszélyeztetve látván, az eseteket inkább elhallgatja, mint magának ellenséget szerezzen. De a legtöbb esetben még a községi elöljárók is jövő megválasztatásuk érdekében jobb meggyőződésük ellenére is inkább szemet huuynak; de különben mit is érne az elkülönité?, miután vasárnapon­ként az összes falu népség a templomban össze gyűlve, a ragályt csakugyan tovább adja. A ragály terjedésének második meggátlási módja a fertőzteleuités volna, de biztos tudomásom van arról, hogy a fertőztelenitő szerek, az ezeket alkalmazó közeg távozta után azonnal kidobatnak. Az pedig, hogy a fertőzött házak fertőzteleuittessenek, résziut az azzal járó kényelmetlenség, de legfőképen az ezzel járó tetemes kiadások miatt leküzdhetetlen akadá­lyokba ütközik. Az elkülönités és fertőztelenités minden ragályos betegség ellen sikerrel alkalmazható, a himlő ellen azon­ban ezek mellett leghathatósabb a védhimlőoltás. De köztudomásu az, hogy megyénkben a Baeh-korszakban himlőoltás által több község lett bujakórral fertőztetve s ezért népüuk a karról-karra való oltástól irtózik, s nem csak az oltás elől búvik el, de gyermekéből oltó anyagot sem enged szedni, mert tudja azt, hogy oltás müvelet által lett a ragály elterjesztve, s nem tud tenni különbséget az oltó anyag kiszedése ós beoltása között. Igaz, hogy ezen tekintetben az uj kényszeroltási törvény életbeléptetése a helyzeten javithat, de a passiv elleuállás, mely a uép meggyőződésében találja gyökerét, a törvény végrehajtásának közegeit tevékenységét en csak annyira megbéníthatja, mint mugbénitotta Magyarország passiv viselkedése a szuronyra támaszkodott Bach korszakot. A lefolyt járványban gazdag évben szerzett tapasztala­taim szerint bizton állithatom, hogy a népnek értelmesebb része csak a karról-karra való oltástól idegenkedik, és sok község felsőbb rendelet bevárása nélkül eredeti tehén­himlőt hozatott, s vonakodás nélkül engedte magit azzal beoltatni. Nézetem szerint kívánatos, hogy a hangulattal egye zőleg a karról-karra való oltás beszüntettessék, s a helyett az eredeti tehén-himlőveli oltás léptettessék életbe. Csakis ezen módon reményiem ezen vészes járvány meg­gátlását. Fentebb említettem, hogy feltűnő, miszerint 9608 közül 2270 egyén ösmeretlen betegségben halt el, de nem lehet csudálkozni rajta, ha meggondoljuk, hogy mindeu, a műveltség alacsonyabb fokán álló nép inkább hisz a saját szinvoualáu — mint felette álló szavainak. Reggelig mulatott a szép Julis s hogy sokat tán­czolt, tanuja volt reá karmazsin piczi Ciizraája, melynek virradóra egészen görbe lett a magas sarka, pedig vado­nat uj volt tegnap A kővetkező napok aztán ugy folytak a Jámbor gazda házánál, mint az azelőttiek : a gazda halászott a szép Julis pedig végezte a házi teendőket, sütött, főzött, takarított. Három négy nap múlva azonban a mulatság utáni héten, Czenczi néni oly formát mondott a faluban, mintha Jámbörékuál, mig a gnzda távol van Dalos Ferko ugyan­csak legyeskedik Julis asszony körül. A hét utolsó napján pedig az alkonyat táján épen h.lászni raenő Jámbornak magának szólt » benya: »Öcsém uram, kutya van a kertben, most lattam háza felé somfordálni D.ilos Ferkó> « Jámbor gazdával egyet fordult a v.lag - Előbb azt gondolta, hogy hálója rudjával menten leüt. a ven bosíorkányt, aztán valami nyilalást érzett sziveben olyan furcsát, amit féltékenységnek neveznek. Az utöbb. ér­zett elfeledtette vele előbbi szándékát, szó nélkül fordult meff utiában s indult hazafelé. g Mikor lakásához ért, csodálkozva vette eszre, hogy a pitvar ajtó be van zárva. Elment valahová a felesége? SSC,™!' — od.be„, ».id teket 9» ablak nyitást. IKa zörgetett, most már erósebben. _ Kiaz? szólalt raeg a Julis asszony csengőhangja. — Én vagyok lelkem galambom 1 _ Kend az gazdauram. Mintha reszketett volna az asszony hangja'- aztán kinyílt - ajtÓ B^p Juhs állott abban, s mentegőzve mondá: .elszund.káltau. h0má lIámtS ahalásznak sehogy sem tetszett ez a szun­dikálás. Igy volt ez az őskorban, s a műveltség alacsonyabb fokán álló réteg (a többség) ugyanaz ma, mint volt hajdan. A kuruzso'ás dívik ma — mint dívott régen, és szedni fogja áldozatait, mert a kuruzsolás a törvényben ugy van definiálva, hogy csak akkor képez vétséget, ha az díjazás mellett történik, s miután az orvosok nem tartják szükségesuek magukra nézve, hogy martyrokat teremtsenek (uiert a kuruzsolás üldözése kenyér irigység­nek is tekinthető), nehogy üldözőknek tekintessenek, az ilyen helytelenséget iukább elnézik, uiiutse n & közvei— ménynyel szemben magukat nevetségesekké tegyék. A törvény azou reudelkezése, hogy a 7 éven alóli elhalt és nem gyógykezelt gyermskek szülei vagy gyámjai megbüntettessenek, mindaddig, mig a népben azon meg­győződés, hogy az észszerűen gyógykezeltek közül kevesebb hal el, mint különben, gyökeret uem vert, sikertelen; hiszen minden orvos-tár-ain igazolhatja, hogy sok szüle a büntetéstől való alap alau hitében gyermekét orvo-.sal nézéti, de a rendelvényt fel nem hisználja, hanem vagy kuruzsolásra, vagy a sorsra támaszkodik. A körorvostól nemcsak idegeuked k, de azt g.ülöli, mert fizetését meri kérni, legtöbbször csekély sikerrel. Ezen gyűlölködés tetemesen csökkenne, ha a kirorvosok uak fi/.etése valamely vármegyei pénztárból előlegeztetnék. Másodsoroan 1909 számmal a > veleszületett gyeu geség* szerepel, tehát 19%-a az összes elhaltaknak. Mar pedig képzelhetlen, hogy Isten az emberek ötöd részét életképtelennek teremtette volna; hanem inkább hiszem, hogy az észszerű gyermek-nevelésben tudatlan auyák, kik közzül a művelt osztálybeli nőket sem zárom ki, két-három nrpig a természetes tej láplálék helyett holmi fodormenta vagy más eféle forrázaioktal vélik táplálhitui ujdonszülötteiket, vagy pedig a kellemetlen sirás csilla­pítása végett tejben megáztatott könnyen megsavanyodó rongyba göngyölt kenyér darabbal dugják be a kisd-dek száját. A fülledt levegő s tisztátalau tartás a végzetes eredményhez sikeresen hozzájárulnak. Befolyással van a halÁlozásra a vallás. Legkevesebb halt el — mint az előző években is — az izraeliták közül, 2'7*/ 0 ; helvét hitvallásuak közül 41°/« ; római katolikus közül 4'S 0/,; ágostai hitvallásuak közül 4'8*/o. Legtöbb a görög katolikusok közül, 6'3°/ 0, talán a SOK ünnep és böjtölés — atquale — kereset nélküliség és rosz táp lálkozás miatt. A halottak 63°/„ át 7 éven alóli gyermek szolgáltatta, még pedig 51'7 0/, fiu, 48'3% leány. A 7 éven alóliak közül nem gyógykezeltetett 57%, aki gyógy­kezeltetett is, a legtöbb esetben egyszer látott orvost. A felnőttek közül csak 41'5°/o " 0iu gyógykezeltetett. Hogy melyek voltak a leggyakoribb betegségek, nem tudni, mert az orvosok a jelentkező betegek közül csak a ragályos betegségben szenvedőket jegyzik fel, a betegek pedig csak kivételesen fordulnak orvoshoz, sőt ha az orvos a faluban megjelen, mi többnyire dobszó által tétetik közzé, a betegek eltitkoltatnak. A hét éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyer­mekeknek szülei vagy gyamjai ritkán büntettetnek, és talán ez jól is van igy, mert a köznép még jobban elriadna az orvostól. A járásorvosok jelentése szerint az összes elhalt gyermekeknek 57'9 9/o-a nem gyógykezeltetett, a főszolga­birák jeleutései szerint pedig csak 54'7. Ezek szülei vagy gyámjai megbüntettettek a dadái első járásban 24, a dadái felsőben 42, a nagy kálióiban 7 esetben, összesen 73 esetben. Orvos van a vármegyében 42 ; ezek közül 10 sebész. Foglalkozásra nézve 1 megyei főorvos, 7 járásorvos, 5 köztégi és városi, 14 körorvos, l kórházi főorvos, 1 kór­házi alorvos, 17 pedig migán gyakorlatot folytat. Szülésznő van 198; ezek közül 105 főorvosok által képesített régi bába. Gyógyszertár van 19, s mindannyi kedvező ered­ménynyel vizsgáltatott 1887-ben. A 17 egészségügyi cso­portok közül, a körorvosi állomás esik a karászi, a ra­kamazi és m. pócsi körben uem volt betölthető. Vádhimlőoltásban 7429 egyén részesült, ujraoltásban pedig 3794, összesen 11,223; az oltástól való idegenkedés leküzdése végett számos községben az oltás eredeti tehén­himlővel történt. Jósa András, megyei főorvos. — Tán itthon feledett valamit kelmed ? — Igen édes gyöngyvirágom, gyűjts csak világot, tán az asztalon hagytam ezüst veretű késemet, szükségem van reá 1 Julis aBszony gyertyát gyújtott, s amint világos lett a szobában, a halász valamit vett észre az ablak köze­lében, a földön. — Szó uélkül vette fel s tette belső zsebébe. — Az asszony el volt foglalva a gyertyával még mindig, nem látta mit csinál az ura. Jámbor észrevette, hogy a felesége arczi majd ki­csattan a pirosságtól. — Enyje de piros az arezod édes párom, mondá nyugodtan. — Nagy forróságom van, lelkem uram. — Gyere vélem édes feleségem a Tiszára, ott hüvós szél fújdogál, jót fog tenni neked. — Jó lesz biz az, egyezett bele Julis ura kíván­ságába s egyben csinos kis kendőt kötött fejére. Olyan szép volt, mint egy angyal. — Meg vau már a késem is, szólt a halász, me­hetünk. Elértek a partig, ott volt kikötve a lélekvesztő. — Ülj be édes teleleségem, szólt Jámbor, de olyan baljóslatú volt a hangja. Az asszony beült, utána a halász, ki biztos kézzel hajtotta P. kis fa alkotmányt, iui*or azonban a viz köze­pére értek, hol legmélyebb a folyó, Jámbor Kikelt aroz­czal ugrott a csolnak legelejére s elkezdte azt himbálni ide-oda . . . Egy sikoltás hagzott a homályban az ezüst fodru tíz közepéről, mintha Julis asszony sikoltott volna. Aztán •send lett. . . . Másnap jóval a falu alatt, két holttestet fogtak ki a .ízből: a Jámbor Istvánét, meg a felesége testét. Az előbbinek rövid zekéje belső zsebében egy darutollat találtak : a D*los Ferkó darutollát. Kovássy Elemér. ÚJDONSÁGOK. Halálos végii pisztoly-párbaj. Meglep5 és megrendítő hír futotta be vasárn ip reggel a vároat : hogy Hegedűs Ede kir. törvényszéki birót, Olchváry Pál közigazgatási joggyakornok párbaj­ban lelőtte. A bír valónak bizonyult. A párbaj vasárnap reggel 6 órakor az izr. temető mellett levő régi katonai lövő-téreu ment végbi. Olchváry, a provokáló fél segédei Angyalossy Pál megyei első aljegyző és Pichy Gyula megyei árvaszéki ülnök voltak ; Hegedűs Ede segéd ti pedig dr. Trajtler Soma orvos és Márkus Károly ügyvéd. Mint orvos dr. Baruch Mór törréuyszéki orvos volt jelen a párbajnál. A pírbajnak megállapított teltételei a következők voltak: egy golyó váltás, 20 lépés távolság avance nél­kül, 5 misodpercz alatt lóni kell. A segédek, mielőtt a feleket sorshúzás utján helyükre lelállitották volna, két­szer egymás után felszólították őket a kibékülésre, de eredménytelenül. Erre megtöltötték a pisztolyokat, dr. Trajtler kimérte a megállapított távolságot, a felek föl­állottak 8 kezökbe vették a pisztolyokat. Az egyik segéd elővéve óráját 1, 2, 3 stb. olvasással jelezte » másod perczeket. Közvetlenül a harmadik másodperc: jelzése után Olchváry Pál fölemelte pisztolyát s mielőtt a ne­gyedik másodperei jelzése megtörtént volna, elsütötte. A lövésre Hegedűs Ede oldalához kapott s pillanatnyi ingado'.ás után összerogyott. A segédek és az orvos hozzá szaladtak, dr. Trajtler felszakította testéről a rulrt, mire a vér ujnyi vastag sugárban szökött ki oldalából. A golyó 8 és 9 dik borda közt hitolt be a testbe s irányt nem változtatva, keresztül tört s a jobb oldalán ugyancsak a 8 és 9 dik borda közt, s közvetlenül a bőr alatt akadt fenn. Az első segélynyújtás, s a külsű vérzésnek elállítása után Olchváry segédeivel eltávozott 8 azonnal elutazott Debreczenbe, Hegedűs Ede segédei pedig, dr. Baruch se­g:dkezése mellett a sebesültet a kocsihoz vezették s be­jöttek vele nagy-orosi u'czai lakására, hol neje — kinek Hegedűs előre megmondta, hogy párbaja lesz,— a leg­nagyobb aggodalmak közt várta. A sebesült az uton már iszonyú kínokat szenvedett, de azért még volt annyi ereje, hogy ke\és segítséggel leszállott a kocsiról s bement a szobájába. Azonnal ágy­ba fektették, s dr. Jósa, kit a szomorú esetről azonnal ér­tesítettek, kivette sebéből a golyót. Sebe azoubau feltetleuül halálos volt. A golyó, mint másn«p a bonczolásnál megállapították, keresztül ment a májau, leszakított egy darabot a veséből t> megsértette a epe hól.yagot is. A haldoklás azoubau egész napou át tartott, 8 a halált — mely vasárnap este 9 órakor következett be — belső elvérzés idez e elő. A bolttestet másnap reggel dr. Konthy és dr. Zinntr orvosok bontották föl. Az aktusnál a törvényszék részéről Bige Sándor törvénysz-ki bíró, a kir. ügyészség részénl pedig Hrabovszky Aurél kir. alügyész volt jeleu. A párbaj előz nényeire vonatkozólag csup in annyit jelenthetünk, hogy Olchváry Pál Hegedűs Ede nejével rokonságban állván, az összeütközésre családi viszály vezetett. Magát a provokálást Hegedűs Edének az a ténye idézte elő, hogy Olchváry Pált fényes nappal az utczán megtámadta. Ez a mult héten pénteken történt. Olchváry segédei szombaton reggel provokálták Hegedűst s a párbaj vasárnap reggel ment végbe. Az ügy végső megoldása különben a helybeli tör­vényszék előtt fog lefolyni. A törvényszék Bige Sándor törvényszéki birót oizta meg ez Ugy vizsgálatával, s Olch­váry és a tanuk kihallgatása hétfőn délelőtt fog meg­történni. Olchváry már vissza is tért Nyíregyházára, s kezesség mellett szabad lábou hagyatott. Az áldozat ősz édes atyja: Hegedűt Józtef volt országgyűlési képviselő s Nagy Károly vároB volt pol­gármestere, a párbaj után vuló nap érkezett meg, de már csak holttestét találta fiának. Heg düs Ede haláláról családja a következő gyász jelentést adta ki : »Özvegy Hegedűs Edéné szül. Gencsy Amália, Zoltán és Erzsike gyermekeivel, Hegedű* József Izabella leányával, Gencsy Albert neje és gyermekével, Genc.y Yieitt férje s gyermekeivel, Gencsy Sirnuel neje gyer mekeivel, a többi rokonok nevében is, fájdalomtelt szív vei jelentik, a feledh^tlen férj, jó atya, fiu, testvér és sógoruknak káli Hegedűs Ede kir. törvényszéki bírónak élte 41 - ik, boldog házasságának 7 ik évében, folyó évi raájushó 6-án az esti órákban történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi máju hó 8 ik napján d. u. 4 órakor fognak, a róm. kath. egyház szer­tartása sserint beszenteltetni és a vasút melletti 6Írkerl­ben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise­áldozat f. évi májushó 9-éu reggeli 9 órakor fog Nyíregy­házán a mindenek Urának be«utattatoi. Nyíregyháza, 1888. májushó 7-én. Béke poraira !« A helybeli kir. törvényszék által kiadott gyászjelen­tés igy s<.ól: »A nyíregyházai királyi törvényszék, ügyészség és e kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságok mély fájdalommal tudatják, szeretett kartársuk káli He­gedűs Eduárd kir. törvényszéki bírónak, folyó hó 6-án az esteli órákban élte 41-ik évében történt gyászos ki­multát. Kelt Nyiregyháiáu, 1888. május 7. Legyen nyu­galma csendes !< Hegedűs Ede temetése e hó 8-dikán keddeu dél­után 4 órakor ment végbe a boldogultnak uagy-orosi utczai lakásáról. A .égtisztességtételen az egész város intelligenciája s vidékről is többen megjelentek. A kopor­sóra a család, rokonság és jó barátokon kívül a hely­beli kir. törvényszék, az ügyvédi kar, s a helybeli vadász­tár ulat tettek koszorúkat. A gyássBzertartást ft. Vtrtár István r. k. plébános végezte fenyes segédlettel. A koporsó beszeuielése s a gyászszertartás bevég­zése után, koszorúkkal rakott négy lovas gyászkocsin vitték ki a koporsót a vasút melletti teuietőb?. Nyugcdjék békében ! Köszönet nyilvánítás. Egy szerencsétlen actus által elhunyt egyetlen fiam halála reám apára, szeretett nejére s zseuge korú ár­tatlan kisdedeire a sors kérlelhetleu cnapásakint nehe­zedett. Megwérhetlen veszteségünk testben-lélekben kimé-

Next

/
Thumbnails
Contents