Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-06 / 19. szám

,,IN Y í Xt V I .D ib JFÍ is vagy három öngyilkolásra számított s várta a súgót, hogy előbújva rejtekéből, az öngyilkolási jelenet borzal­mas hatása alatt a színházi koppantóval kioltsa életet. Az előadásban egy egészen fiatal és kezdő színész jU­szotta a hős szerelmes Bárdi Andor szerepet: 1 echy Kálmán. Elegáns megjelenés, rokonszenves, hajlékony hang s öntudatos ábrázolása szerepének jellemzik játé­kát ' mely jeles tulajdonságok a fiatal színész iránt a legszebb reményekre jogosítanak. A »vasemberl.« Mol­nár László játszotta, hatalmas drámai erővel, az on­gyilkos Szentgáli Jenő szintén öngyilkossá váló leánya szerepét pedig Békéssy Rózsa k. a., Vedressel együtt osztozva az est elért sikereiben. A harmadik előadas egy négy felvonásos franczia bohózat *Az eltévedt ba­ránykat volt. Az előadás, a színre került darab miuden " - . - •...,!/• .1 AnnVQV Q fogyatékosságai s itt ott elég vaskos sikamlósságai daczára, elég derült kedéh hangulatba hozta a közönséget. Az eltévedt bárányka V. Margó Czélia asszony volt, ki a rákényszeritett férj-jelölt elől megugrott 15-16 ártatlan leányka szerepét igazi keresetlen naivsaggal játszotta, s eltévedett állapota közben szerzett tapaszta­latai után végtelen kedvességgel borult ifja kebelere, ki nem más, mint a véletlenül és ismeretlenül sorsába avat­kozó férj-jelölt, a ki elől az eltévedt bárányka gyámjától megszökött. Ezt az ügyetlen férj-jelöltet Hegyessi ábrá­zolta, nagyon sok ügyességgel. Jó szerep jutott még az előadásban Békéssy Rózsa kisasszonynak, ki az előző esti tragédia hősnőjéből pompásan változott át szakácsnevá, és Vedressnek, a gazdag agglegénynok, kihez az eltévedt bá­rányka menekült. Szombaton Meilhac és Milaud 3 fel­vonásos uj operetteje, a „Nebánts virág" került színre. Megjegyezzük még, hogy a színkör, a társulat igazgató­jának költségén kiigazítva és kicsinosítva, szakértő bizott­ság által megvizsgált?tott s biztossága konstatáltatott. — Maria nostra fegyencze. Tótb András szent­mihályi földmivelőnek elhalálozván a felesége, alig hogy a gyásznapok elmultak, újból megházasodott, hogy legyen, aki ebédet főzzön neki és 4 éves kis Juliska leányának. Ámde az őszbe vegyült özvegy hiába kopogtatott tisztes­séges szegény emberek ajtaján, mindenütt kikosarazták és egy falubeli leány sem akart az ő hitvestársa és kis leánya gondozója lenni. Volt azonban Bűdnek egy ágról­szakadt teremtménye, Bodnovics Mária, kit vagy busz évvel ezelőtt egy aeg koldus hozott karján a faluba s ott hagyta örökségül a kegyetlen embereknek, kik hagyták őt éhen elveszni. Bodnovics Mária azóta oHau élt a faluban, senkije sem volt H mindenki ismerte. 20 éven keresztül élt a faluban, evett a maradék ételből, ivott az elhagyott kutak vizéből, nyárban az Isten sza­bad ege alatt, télben az ólak fullasztó levegőjében tar­tózkodott. Atyjára nem igen emlékezett, anyjának meleg szeretetét soha sem érezte szive. Tóth András, eluta­sítva mindenkitől, e leányra vetette szemét, felemelte őt a sárból, magához vette feleségül. Ámde Bodnovics Má­riának, a számkivetett nőnek szivében nem volt emberi érzés, szeretetet, gyöngédséget, a hála érzetét hogy ismerte volna Ő, ki eg?sz életében embertársai részéről csak szív­telen közönyösséget, durvaságot és kegyetlenséget tapasz­talt. Húsz éven keresztül csak az életfentartási ösztön működött s jutott érvényre az a tapasztalat, hogy az erősebbé a jog, mit nem korlátozhat csak egy másik erő­sebb kegyetlensége. Az ő lelkületén az uj élet mit sem változtatott. Ó csak ugy értelmezte helyzetét, hogy abból reá csak haszon, de kötelesség nem háramlik. Beteges férje gondozását elhanyagolta, s mig jóltevője a kórágyon szenvedett, ő szeretője karjai között kéjelgett. Féktelen levén életében, nem gátolta semmi, csak a kis Juliska, ki sírásával gyakran riasztotta fel őt szeretője karjai között. Ez aztán annyira dühbe hozta a kegyetlen mostohát, hogy neki rohant a siró gyermeknek, azt ütle­gelte, majd pedig czipője sarkával ugy össze vissza ta­posta, hogy a kis ártatlan pár nap múlva megszűnt élni. A kir. kúria a kegyetlen mostohát, a szándékos ember­ölésben mondta ki büuösnek, tekintettel azonban arra, hogy életében soha nem érezte a családi élet átható melegét, csak 4 évi fegyházra itélte. Mint szívtelen, ke­gyetlen teremtést szállították el Bodnovits Máriát a m.­nostrai fegyházba, s mint gonosztevő hagyta el az intéze­tet. Dominika testvér ájtatosságai nem terjeszthettek vilá­gosságot az ő sötét lelkében. Kiszabadulása napján felkeres­te méltó társait, kik: el egy betöréses lopást követett el. Bűnügyében nem sokára m^g lesz a végtárgyalás, kiró­ják rája újból megérdemlett büntetését, de az állam a meglett korú nőbe nem olthat már szivet, midőn csirá­jában kiölték belőle azt az emberek. — Pályázat. A «szabolcsmegyei általános tanító egyesület» központi választmányának 1887-ik év deczem­ber 3l-én tartott rendes gyűléséből kifolyólag az egyesü­let részéről a következő pályakérdések lü'.ettek ki: 1. Mik az akadályai a népiskolai nevelés-tanításnak ? 2. A népnevelési törvény végrehajtásának akadályai. Pályadíj 2. drb. magyar arany, a pálya kérdések bármelyikére. Pályázhat miuden egyesületi tag és minden Szabolcsme­gyében működő tanitó. Az idegen kéz által irott pálya­müvek jeligés levél kíséretében 1888-ik év julius l-ig t. Pazár István egyleti alelnök úrhoz küldendők. Nyíregy­háza, .1888. május l-én A központi választmánynak f. é. április hó 28 án tartott gyűlése határozatából másodszor közli Stoffan Lajos, t. e. főjegyző. — Meghívó. A nyiregyhzai felekezet nélküli nép­nevelési egyesület mindazon alapító és rendes tagjait, kik a mult év folyamán alantirott id. elnöknél a jótékony­czélu egylet tagjaiul beiratkoztak s az összes felekezeti népiskolák tanítóit, kik alapszabályilag hivatalból tagjai ez egyletnek, felkérem, hogy f. május hó 10-én, áldozó csütörtökön d. e. '/, 11 órakor a városháza tanács ter­mében tartandó alakulási közgyűlésre megjelenni szíves­kedjenek. Tárgyai a tanácskozásnak : 1. A miniszterileg láttamozott alapszabály bemutatása. 2. Az egyleti tagok névsorának bemutatása. 3. Az alakulás kimoudása s ebből folyólag az egyleti tisztikar s választmány megalakítási. 4. Az ideglenes elnöki számadás elintézése. 5. Netaláni indítványok. Okolicsányi Géza, id. einök. — A helybeli ág. ev. főgimnáziumnál az idei érett­ségi vizsgálatoknál a közoktatásügyi kormányt, mint mi­niszteri biztos Békéssy Gyula tankerületi főigazgató fogja képviselni. Az egyházkerület képviseletében Farbaky Jónsef lelkész mint egyházkerületi főjegyző lesz a vizs­gáló bizottság elnöke. — A gimnáziumi ifjáság majálese e hó 30-án tar­tátik meg a Sóstón. A tanuló ifjúság erősen készül, hogy e majálese igazi jó mulatság legyen. — Nappali rablók. Bankó Péter és Szabó Péter, nem csak egyforma kereszt névvel birnak, de egy napon is születtek Ibrányban, s ez a körülmény köztük szoros barátságra adott okot. Együtt henyéltek, s ha valamelyi kök egy kis pénzre tett szert, együtt itták el a korcs­mában. Ezen jó tulajdonságok mellett mind a két jeles ifjú, azou divatos és rosz szokásnak is hódolt, hogy sze­rettek czi^arózni. Midőn ez év február havában ismét együtt dorbézoltak, eszökbe jutott, hogy jó volna a pálinka mellé egy kis szivar is; elmentek tehát berú­gott fővel a falubeli Klein Áron kiskereskedésébe, s mert pénzük nem volt, hitelbe kértek tőle szivart. Ámde Áron gazda, daczára súlyos betegségének, rögtön felis­merte a két ifjú hitelképességét, s megtagadti nekik a kért czigarókat, mondván, hogy szivart hozocnra vásárolni nem lehet. Ez a nyilatkozat aztán oly dühbe hozta a a két Pétert, hogy beverték Áron gizda ablakait, betör­ték a bolt ajtaját, s az ott talált szivarokat ellopták. A ház népe összefutott, de a két rettegett gazember művét tétlenül nézte végig. Az öreg Kleinné elfutott azonban az elöljárósághoz, de mire azok előkerültek, addig Bankó Péter és Szabó Péter ismételten visszatértek akis boltba s Klein Áront fenyegetések és ütlfgek alkalmazása mel­lett kényszeritették portékái kiadására. Késő este sikerült csak elfogni az 6gyik rablót, Bankó Pétert, ki a napok­ban állott a törvényszék előtt, s cselekményeért 2 évi megérdemlett fegyház büntetést kapott. Szabó Péter még az nap elillant a faluból, s azóta ama bizonyos botokkal ütik eréiyesen a nyomát. — Színházi műsor. 6-dikáu vasárnap itt először „Czifra Zsuzsi lakodalma" népszínmű, 7-én ,,Sabinnök elrablása" vígjáték, 8 án itt először „Bolondok grófja" énekes vígjáték, 9 én ,, Vasgyáros", 10-dikén ,,Nebánts virág" operette, 1 l-én itt először ,,Bolondok grófja", 12 én itt először ,,Uff király" operette, 13-án itt elő­ször „Szökött asszony" népszínmű. Minden előadás bér letben adatik. — Kovács J fogorvos még e héten időzik váro­sunkban, s ez idő alatt az »Európac szálodában a kö­zönség rendelkezésére áll. — Kibicz-törvóny. A kedélyes bécsiek legközelebb «kibicz iörvény»-t hoztak, melyet egyelőre csak az opern ringi Café Kremserben publikáltak ki. Miután a kibiczek nemzetsége náluuk pem ösmeretlen, érdemesnek tartjuk megösmertetni ezt az uj törvényt, melynek főbb pontjai igy haugzauak : Kibicz az, a ki a játék izgalmaiban részesül, a nélkül, hogy pénzébe kerülne. A kibiczre az iparazabadságról, valamint a személyes szabadságról szóló törvény nem alkalmazható. Kibiciczé ezentúl csak az lehet, a ki kitudja mutatni, hogy többé nincs veszteni valója. A kibicznek be kell fogni a száját. Ha a kibicz hamis játékost vesz észre, hivatalból köhögni köteles, hogy a többi játékost figyelmeztesse. A kibicz kötelessége továbbá, hogy a játékosok ruháira ügyeljen a játékosok­nak kezére legyen a pipatisztogatásban, töltögetésben, még saját dohányából is, és tűzzel ellássa őket. A ki­bicz kötelessége, hogy az asztal alá esett kártyát fölve­gye, esetleg megtisztítsa, számon tartsa kire kerül az osztás sora. E törvény feletti felügyelettel minden kávé­házban a fizető pinczér van megbízva. — A kassai magy. kir. gazdasági tanintézetnek az 1875 — 78. években volt hallgatóit ezennel felhívom, hogy a f. évi pünkösd másoduapjin tartandó tizévi össze­jövetel czéljából szíveskedjenek velem, mint akiuél az aláirott kötelező iv letéteményben van, jelenlegi lakásukat, illetve azon tanulótársaikét is. kikről tudomással birnak, mielőbb közölni. Kassán, 1888. április hó 28 án. Buku­resti B. János, gazd. int. tanár. Osarnoh, Egy római zarándok naplójából. Levelek dr. J. A. barátomhoz. XV. Okulva mások példáján, mi végleg elejtettük a kutyabarlang megnézését, bár gondoltuk s egyesektől hallottuk is, hogy igen szép kilátások nyiinak onnan, arról a mélyen benyúló hegyfokról, mely a nápolyi öböi egyik védszárnyát képezi, az egész tájra s különösen a nyílt tengerre. D :lután a reggeli társaság, az öreg barát kivételével, a tengerpart hosszában elsétáltunk az Aqua­riumba. Két frauk belépti mellett végig néztük, csodál­tuk a tenger mélységének titkait, elkezdve az ázalagok ezerféle nemein, a rákok, pókok, halak és polypok külön­féleségeit, mindeniket sajátos életmódjának megtelelő tágas üveg vizedényekben, hová folyvást bugyog a tenger friss vize. Eddig ismeretlen kis világ nyílt meg itt előttem: a tengerben élő lények tarka világa. S mily jól érzik magokat ezek a csodálatos lények, mily szépen végzik szokott munkájukat, rendes mozgásaikat, étkezéseiket. Egy rák épen ebédjót költé el szemünk láttára, kis h ilat aprítván fel ollójával s uri módon villára szedve a része­ket, vitte szájához a jó ízű falatokat. Egy pár óráig nézegettük, ismételve körüljárva az egészet, a ritka szép és tanulságos látványt s csak nagy nehezen tudtuk ki­csalni egymást ezen é ő és mozgó képekkel telt kis pino­rámából, hogy napi tervünk végső pontját, egy a város fölött uralgó magas pontot keressünk fel. Erős alkuvással felére szállított díj mellett, fiake­ren szaladlak végig a város szebb u'c.áit, m íjd a To­ledo-ít>ma fóutczán végig a Capo di monti ra kapasz­kodánk, hol a király nyári laka is pouipázia és hosszas keresés után végre egy magán kert narancsligetében megtaláltuk az alkalmas puntot, honnan a város fekvé­sére, amint felkúszik a c inos dombokra, a tengeröbölre, a Capri szigetéig, a Vezuvri s az egész vidékre pom­pás kilátás nyilik. Még sokáig szerettünk volna itt ma­radni, de a nap a tenger mélyébe sülyedvén, mi is leszáll­tunk a magasból és az est homályában lestük el a ná­polyiak egynémely szokásait. Igy a többi közt láttuk, amint a hegyekből a városba kullogó tehenek és kecs­kék önmaguk árulják és adják el ott kinn az utczákon n>pi hisznukat. Megállván ugyanis a kapuk és boltok előtt, engedik magukat megfejelni az illetőknek mérték szerint, míg gazdáik benn a házban vagy boltokban felveszik a haszon árait. Ez idylli képek sokszorosan megujultak előttünk a Toledo hosszában, majd közeled­vén a tengerparthoz, láttuk a szépen kivilágított utczá­kat és tereket, fényes kirakataikkal s azok előtt nyüzsgő kocsikon és gyalog sétálókkal. Hat órára szerencsésen megérkeztünk a Ve<.jvba s megnyugvással az általunk látottak felett, hallgattuk a kutyabarlangból előkerültek panaszos meséit és azou né­hány társunk elragadtatását, kik fent jártak a Vezúv tetején, benéztek annak kráterébe, látták közvetlen közel­ből a íáva folyamát, kiállották azon veszedelmeket, me­lyek a kilövelt szikladarabok által érhetik a merész kíváncsiakat. Elmondották ez utóbbiak azt is, hogy 28 lírába került egy-egynek a kirándulás, hogy csak kocsin hét órai utat kelle megtenniük oda vissza, aztán gőzsik­lón kúsztak felfelé 15 perczig s végre még félórai má­szással jutottak el a kráterig. Végszavuk az volt ezek­nek, hogy borzasztó szép látváuy volt az, de többször nem kérnének belőle s nem is ajánlják senkinek. Estebédünk kitűnősége mellett, melynek menu-je magyarán igy néz ki : sóska leves, tengeri hal, hús, kar­tifiol vajjal, csirke pecsenye, czitromos édesség, gesztenye, asztalt szilva, szőllő, alma ; bor, részemről, erős gyomorégést kapván a délitől, ezúttal elmaradt. A karzaton működő zenészek furesaságai zavarták a kirándulások utóhang­jait. H írom taliánból álló banda igyekezett magára vonni a jó izűn étkezők figyelmét és ez sikerült is olykor, ki­vált midőn egyikök felcsapott szamárnak, ritka ügyesség­gel és gyakorlottsággal utánozván a nagy fülű speczia­litás orditás&it. Igy mulatnak az olaszok még a Hotel­Vezuvban is és mi szegény magyarok kénytelenek valánk összehasonlító észleletet tenni a Rácz Palik, Berkesek, Bunkók és Banczik művészete és az olasz zene között! No de meg is ugrottunk hamarosan az óriási sas szár­nyaiból kiömlő gáz-világ fényében uszó étteremből s rö­vid sétát téve a tengerparton, melyet ugyancsuk ostro­moltak a tenger hullámai, érdekes kirándulásra nyújtván kilátást azoknak, akik elhatároztuk, hogy »tengerre magyart* cúnálunk másnap, törik szakad. Aludni men­tünk. Almomat, melyre már nagy szükségem vala, az esti zene reminiszcenciája és szobatársam rendes nótája mel­lett, kellemesen zavarta meg a szél mindig növekedő suhogása és a tenger habjainak beszédis locsogása, me­lyek arra engedtek következtetni, hogy tervezett kirán • dulásunk Capri szigetére nem fog egészen simán lefolyni, hanem az én gusztusom és titkos óhajom szerint olyan lesz az, hogy érdemes lesz naplómba feljegyezni. Csak­ugyan ugy is lett. Reggel 9 órára volt jelezve a külön hajó indulása. Reggelinél erősen vitatták, hogy nem lesz a kirándulás­ból semmi, mert a tenger háborog. Sokan le is mondtak a merésznek látszó tervezetről. Éi azonban, magamhoz véve a villái reggelit tartalmazó csomagot, sietve men­tem az állomásra, beleültem egy lélekvesztőbe és „avanti" jelszóval a babok hátára keltem. Néhány perez alatt a gőzhajóhoz evezett az ügyes, a hullámokkal játszadozó csolnakos s felszállva a hajóra, örömmel láttam, hogy nem minden magyar fél a sós viztől. A bátrabbak pél­dája még többeket is vonzott a hajóra, ugy. hogy indu­lásig közel ötvenen mulattuk magunkat egy élelmes olasz produkezióin, aki a tengerben úszkálva leste a vizbe dobott pénzdarabokat s utánuk bukván, nagy gyorsa­sággal hozta fel a fenékről s pofájában elhelyezve a talált rezeket (5—10 centisek voltak), kész volt minden perezben ismételni búvárkodását. Pont 9 órakor felhúz­ták a vasmacskát és neki vágtunk a tengeri útnak. D. J. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. ^Magy^^szág^le^^esebb s legszéii­savdúsabb ásvány vize, a SZ0LYVAI mely savanyúvíz, borral vegyítve, a leg­kellemesebb üditö italt nyújtja; gyo­mor- ós idegbajokban gyors és kitünö segélyt ád; tüdő-, hörgbántalmaknál, hugycsöhólyag hurutoknál és járványos betegségek alkalmával kitünö gyógy­szert képez, - mindenkor megrendelhető MARSALKÓ KÁROLY munkácsi uradalmi ásványvizbérlönél Nyíregyházán; s kapható jelesb gyógy­szertárakban, füszerkereskedesekbenee II * vendéglökben is. IBSÉÉI ...,-, ^ . , , , , , , , , Fogorvosi jelentés. Bátorkodom a n. é. közönségnek becses tudomására hozni, miszerint csak rövid ideig fogok itt időzni, s itt idézésem alatt mindennemű a fogorvosi szakmába vá^ó műteteket, úgymint a fogak tisztítását, kihusását és plombiro3ását teljesítek. Különösen az utolsó mű étre, mely egyáltalán fájás­sal egybekötve nincs, bátorkodom szíves figyelmét felhívni, mert csak ez által lehit a fogak éps -gét íentartani. . Művészi fogak ós fogzatok a legjobb s leg­újabb amerikai inódsze- szerint készíttetnek. Tisztelettel (153-2-3) K O V A C S J. fogorvos Budapestről. Z= Lakásom „Európa" szálloda 5. számú szoba. =

Next

/
Thumbnails
Contents