Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-01 / 1. szám
A »NYIRVIDÉK< MELLÉKLETE .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐC alkatrész nagyobb menyiségben van jelen — igy a vasas, margás, meszes stb. homoktalaj. Mindazonáltal a homoktalajok jellegző tulajdonságát a fent háfom csoportba osztott talajok hordják magukon. Mindezekből az a tanúság, hogy mielőtt egy ) nagyobb homukterületet btr ndezuenk az éghajlati talaj és fekvesvíszonyok figyelembevételével, az illető homoktalajnak nemcsak immunitásáról, de összetételeiről is meggyőződést kell szereznünk, hogy eleve tisztában legyünk azzal az első kellékkel, vájjon az illető terület a betelepítést inegérdemli-e és egyáltalában jövedelmező leend e. Azon összeg, melybe a liomokterüleiből veendő minta vegyelemezése kerül — bizonyára oly csekely hq , t J nár csak azért is, hogy a betelepítésre nézve nvugodtak lehessünk, azt tiuyelembe sem vehetjük. — Ennyit kívántam a homoktalajokról általában megemlíteni, mert annak, a ki ily területeken szőlőt telepíteni akar, ezeket mint alapismereteket nem nélkülözheti. — A homoktalajok szőlővel való betelepítésének részletei, gyakrabban fognak e lapok hasábjain napvilágot látni. A tehenek járvány szerű elvetélése. Franciaország bizonyos részeiben oly nagy mérvet öltött volt, bogy az ottani földmivelésügyi miniszter szükségesuek látta a baj okáról, keletkezéséről s általában anuak természetéről szakértő által tájékozást szerezni. A vizsgálatok teljesítésével s általában a betegség tanulmányozásával Nocard tanár bízatott meg. Miután sajnos nem ritkák nálunk is azon esetek, a midőn egy istállóban több s néha valamennyi tehén elvetél, egy német szaklap nyomán közöljük Nocard tanár jelentéséből azon részt, mely közérdekű s általános figyelmet érdemel. No card tanár azt észlelte, bogy egy bizonyos birtokon az első elvetéllés oly tehénnél lép fel, mely a hasasság utolsó időszakában lett vásárolva, tehát idegen; ezt követőleg a hozzá legközelebb álló tehenek vetélnelt el; megtörténik azonban, hogy a távolabb álló s a vásárolt tehénnel érintkezésbe nem volt tehenek is elvetélnek, de az elvetéllések leggyakrabban mégis azon teheneknél fordulnak elő, melyek a vásárolt s először elvetélt tehénnel egy sorban állanak. Ha egy fertőzött istállóba mondja tovább Nocard oly egészséges teheneket állítunk be, melyek a hasasság utolsó időszakában vannak, azik rendesen, míg azok, melyek huzamosabb ideig voltak az istállóban, biztosan elvetélnek. Az elvetéllés a vemhesség negyedik napja előtt sohasem fordul elő, s látszólag a tehén allapotára kevés befolyást gyakorol. Az elvetéllés illetve borjuzás könnyen történik csakis a méhlepény (pokla) megy nehezen el, többnyire mesterségesen kell eltávolítani. Elvetéllés után a tehenek gyakran folyatnak, vagy ellenkezőleg alig jelentkezik a pirzási ösztön, miért is az ily tehenek többnyire meghizlaltatnak s igy adatnak el, tehát a tenyésztésből kizáratnak. A kifejlett és ilyen korban ellett borjuk négy ötöde az ellés első napján vagy utánna 2—3 nappal elpusztul és pedig többnyire erős hasmenés következtében, a borjuk nem szopnak és sajátságosan bőgnek. A betegség természetét megállapítandó Nocard tanár számos oly tehenet bonczolt, melyek először, továbbá Fitch amerikai tudós észlelte őket első izben) az ottani szőlők ártatlan s kártalan élősdijének tekintették. A filloxira Amerikából importál, szolővesszőkk-l először Francziaországba, s onnét szer.eszét az egész kontinensre hurczoltatott és 1863 óta, midőn egyes, francziaországi pusztuló szőlőkön, az új betegség okozójának első izben e kis rovart konstatálták, a mai napig Francziaország, Spanyolország és Portugália szőlőinek több mint felét elpusztította, s átterjedt Németországba, Svájcz, Olaszország, Szerbia, Románia területére és fájdalom, hazánkba is. És mindannyian évről-évre sikertelenül igyekszünk útját állani a rovar terjedésének; feltartóztathatlanúl végzetszerüleg hatol lépésről lépésre tovább minden ellene megindított küzdelmeink daczára. De reméljük, hogy az emberi ész és munkás tevékenység, mely annyi bajra talált már orvosszert, e csapás ellen is felfogja fedezni a biztos punaceát; mert mint előadisom fonalán kimutatni lesz szerencém, szőlőmivelésünk érdekeit mindig meleg érdeklődéssel lelkükön viselő hazai szakférfiaink már is kijelölték a helyes orvos szerek alkalmazásának útját. Magyarországon, hová minden valószínűség szerint Klosterneuburgból hurczoltatott be az infectió, először 1875-ben Pancsován észleltetett a fillox-ra Gerger Ede távirdai tisztviselő által. Három év múlva már a szomszédos Trauzfeld község határában is elterjedt; 1879-ben pedig kivülök még öt mis inficiált szőlőterület fedeztetett fel. 1880-ban az akkori földmivtlési miniszter báró Kemény Gábor, kit kormáuyzati tényeiben miudig a közérdek iránti meleg érdeklődés s helyes érzék vezérelt, elrendelt^ az ország összes szőlőinek szakszerű átvizsgálását. E vizsgálat alapján kitűnt, bogy az ország különböző vidékein már akkor 38 helyen mutatkozott a filloxeolyanokat, melyek utoljára vetéltek el s azóta meddőn maradtak s végül olyanokat, melyek először voltak vemhesek s az ébréuyt még nem vetették el. A legfontosabb belső részek és ezek tartalma górcsőileg megvizsgáltattak s az eredmény következőkben foglalható össze: 1. Azon teheneknél, melyek elvetéltek az anyaméh és a peletészek nyakhartyája között górcsői kícsinységü szerves testecskék találtattak, melyek oly vemhes teheuekuel, melyek oly vidékről szármáznák ahol az elvetéllés ismeretlen sohasem torduinak elő. 2. Ezen »pró testecisék látszólag a nyákhártyára a hasasság idején karos belolyassal uiucsenerf. 3. A tehéuuek ismételi elvetéllése abban lelné magyar i/.atál, ha íeiteh^lő volna, h itty azon npró orgduicus testec>kek életkepe-ségüiet miad iddig megiarunak míg egy uj ébreny képződik 4. Azon tünemény, hogy elvetéllés után a tehenek többnyire meddőn maradnak abban leli magyarázatát, hogy az anyaraéhbeu levő folyadék savtartalma s ilyenben hz organicus testecskék tovább fejlődne* ; az ondó szál csák pedig csak alkalikus folyadékbin életképesek. Az élve és halva született borjuk közül igen sok boncioltatván, főleg az emésztő s'.ervek, gyomor és belek lettek górcsőileg megvizsgálva s mindannyiszor kitűnt, bogy ugy a gyomor és belekben levő folyadék, valamiut a gyomor és bél falik telitve voltak apró orgauicus testecskékkei; egészséges illetve oly borjú beleiben, melyek még nem szop ak ezen organicus testecikék sohasem észleltettek. Ebből magyarázható az erős hasmenés beállta és az elhalt ébrény gyors rothadása, felbomlása. A borjuk sajátságos bőgése a betegség biztos kórjeleként tekinthető, hasonlóan mint a veszett kutya rekedt ugatása; a mely borjú ezen sajátságos bőgést hallatja biztosan elpusztul, még az esetben is, ha elég erős volt ellésekor. Annak hiztos kimondására, hogy csakugyan a talált organicus testecskék az elvetéllés előidéző, további vizsgálódások szükségesek, nevezetesen szükséges lesz^ az ily organicus testecskék különféle fajait tisztán tenyészteni ) hogy azután egészséges tehenekre átvive megfigyelni lehessen, ha váljon elvetéllést idéznek-e elé. Ezen irányú vizsgálódások most vannak folyamatban. Az eddig tett tapasztalatok és megfigyelések alep ján a betegség elterjedésének meggátlására, esetleg beteg tehenek gyógyítására Nocard tanár következőket javasolja: 1. A fertőzött istálló padozata hetenként egyszer hígított rézgálicz oldattal (40 grm 1 liter vizre) gondosan lemosandó. 2. A tehenek hüvelyébe heteuként egy langyos meleg folyadék mint allövet alkalmazandó, a folyadék készül 100 grm maróhigacs 100 grm 36 pr borszeszhen feloldva, mihez 100 grm gliczerin adandó, az egész azután 20 ltr destillált vízben, vagy tiszta eső vizben féloldalik és használat előtt jól íelkavartatik. (Megjegyzendő, hogy ezen folyadék mérges s ez okból csak fa vagy üvegedényekbe öntbető.) 3. Minden reggel emiitett folyadékba mártott spongyávái gondosan megmosandó a tehenek hüvelye, végbelei s ezekhez közel eső részei. 4. Mihelyt valamely tehén elvetéllt a szülep vagy méhlepény azonnal eltávolítandó s az elvetéllt ébrénnyel együtt elégetendő vagy forró vízzel leöntendő; az anyaméh ra fellépte. A ragály terjedése ezután évről évre majdnem mathematikai arányban fokozódó mérveket öltött, mert: 1881-ben 50 1882-ben 79 1883-ban 127 1884-ben 237 1885 ben 388 1886-bnn 582 1887-ben pedig 777 községben constatáltaiott az invázió; 1884 ben 30.000 kateszteri holdra becsültetett. az inficziált terület, 1886-biL jóval meghaladta tz 50,000 kat. holdat; 1887 ben pedig 100,000 holdon felül tehető annak kiterjedése. Nem csoda, hi «. pusztító ragály ily nagy mérvű fellépésével szemben az emberi tevékenység, az emberi elme minden erejét magfeszitette, hogy a baj leküzdésére a leghelyesebb, legbiztosabb orvosszert megtalálja. És habár universalis és minden körülmények között biztos sikerrel alkalmazható szert mai napig sem ismerünk, mégis oly számos és különböző védelmi eszközök állanak rendelkezésükre, hogy ha mindeniket a maga helyén megfelelőleg alkalmazzuk, a filloxera d«czára is fenn lehet tartani szőlőszetüuket. Legyen szabad tehát áttérnem az eddig sikerrel alkalmazott különböző védekezési eljárásoknak rövid is mertetésére. Eíeu eljárások a következők : 1. az elárasztás; 2. az immunus homoktalajok szőlővel való betelepítése és mívelése ; 3. a szénkéneggel való gyérítés (az úgynevezett traitement cultural) ; 4. az ellenálló amerikí i szőlőfajok müvelése éspedig : pedig gumicső segélyével 8—10 liter leirt módon készült folyadékkal kimosandó. Az elősorolt eljárások már több fertőzött istállóban legjobb sikerrel alkalmaztattak, a mmyiben azóta elvetéllés többé nem fordult elő. A kukoricza sima mívelése. A mult év tavaszán a kezelésem alatt levő gazdaságok egyikében, Kehidán, a kukoricza termeléssel kísérletet tettem, vajon a töltögetett, avagy a simán mivelt knkoricza hoz-e nagyobb termést és több jövedelmet? A kísérlet történt 20 magyar holdon. A kehidai gazdaság X. számú táblája két egyenlő részre osztatott 10—10 holdas részekben; a tábla fekvése lapos, ala^csövezett talaja feketés vályog; trágyázva 1884 ben volt, elvettetett bele 63 % sortávolban áprilisban 20 án 320y kukoricza, mely a cinquantino-kukoriczának több éven át gondosan kiválasztott produktuma volt. Az egész tábla kézikapával m -gkipíltatoit május 11, 12, 13-án, az egész táhla kapilása került 72 frtba, ennek fele az egyik 10 boldr*, mtsik fele a másikra esett. Június 10—ll-éu egyik 10 hold újból megkapáltatjtt kellő mélyen, de nem töltögettetett fel, csak simán hagyatott és kiritkittatott; ezen müvelet került holdankint 3 forint 60 krba, a másik 10 hold kiegyeltetett és lókapával (töltögető) feltöltetett, ennek a munkája került 1 frt 70 krba. A tavalyi nagy szárazság folytán már julius elején a simán mivelt kukoricza jóval elhagyta növésében a feltöltött kukoriczát, mely fölényét mindvégig meg is tartotta s daczára a nagy szeleknek, melyek a Zalavölgyéu gyakoriak, több nem dült ki belőle, mint amabból; ami eltörött belőle, az a szár közepén volt, de ez is jelentéktelennek mondható. A kukoricza törés megtörtént október hó 17., 18. és 19-én, törési költség a két darabon teljesen egyenlő volt. Termési eredmény a következő: A töltögetett 10 hold adott: I. osztályú csutáskukoriczát 208 % t II. » » 34 » III. » » 14 » összesen 256 ^-t A simán mivelt 10 hold adott: L osztályú csutáskukoriczát 270 II. » » 20 » III. » » 12 » összesen 305 A különbség 51 ^ a lapra kapált kukoricza javára, egy hektoliter csutás fog adui 40 % szemet, a 10 hold többlete 2040 métermizsáját 4 frt 60 krra számítva, kitesz 93 frt 84 krt; ebből levonva a simamivelési többletet 19 frtot, marad 74 frt 84 kr, amiből esik egy holdra 7 frt 48 kr. D. Gy. A lóbab terelmése. A lóbabról a gazdasági szakmüvekben általánosan az olvasható, hogy az csak nyirkos klima alatt terem jól és igy nekünk nem való. Ez a nézet határozottan téves. A tót-megyeri uradalom már több év óta sikerral termeli; amiért is, azt hiszem, nem lesz felesleges ai uradalomban szerzett tapasztalatok utján ismertetni a lóbab termesztését. E növény a búzának egyik legjobb a) direkt-termő, b) az ojtás alanyául használható szőlőfajoké. Az elárasztásnak e czélra való sikeres alkalmasását Fa neon franczia mérnök és szőlőbirtokos fedezte fel # Lényege ama tapasztalati tény analógiáján alapszik, a mit a rétöntözéseknél is észlel 1, hogy az öntösött rétekről az összes rovarok kivesznek. Hasonló kezelés alá vett inficiált szőlőin kísérleteit teljes siker koronázta, mert a már félig elpusztított szőlőterületeit sikerült az elárasztás által megmentenie. Eljárása Francziaorsiágbm, hol a szőlőmivelés nagyterjedelmü, 8 iiy kezelésre teljesen alkalmas, eík földeken is alkalmaztatik, csak hamar széles tért hódított s ma már ezer hektáronként számithatók az ezen kezelésre berendezett szőlőterületek, különösen a Rhone, Gironde és Dordogne folyók völgyeiben s főleg déli Frantzia-országban, hol az eljárás könnyű alkalmazását az ottani aránylag enyhe klima is tetemesen elősegíti. Az elárasztás késő ősszel vagy télen a nedvkeringés megszűnte vagyis a szőlőlevél-hullás után alkalmaztatik, mert az élénk vegetáczióban levő szőlőkre az elárasztás káros hatású. Az elárasztás tartama, vagyis azon idő hossza, meddig az elárasztandó szőlőt folyton tíz alatt kell tartani, a talaj vizáteresztő képességéhez képest, 40-től 60 napig terjed. Minél kötöttebb a talaj, annál hosszabb ideig kell a talajt a vízzel elborítva tartaui. Alkalmas helyen fekvő nagyobb terjedelmű területnek elárasztásra való berendezése esetén az eljárás költségei, fraueziaországi tapasztalatok szeriut holdankint 15 — 20 írtra tehetők. Nálunk e részben még tapasztalati adatok hiányzanak, ^r: •. (foiyt. kov.)
