Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

IX. évfolyam. 15. szám. Nyíregyháza, 1888. április 8. JNíyíryidek. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. iVlegjelenils lietenliint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vaey helyben házhoz hordva: Egész érre 4 frt. Félévre 2 > Negyedévre 1 , A köziégi jugyzö ée tanító uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap „

erkeMtő cziuie alatt kéretnek beküldeta

i. szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. I , ,, , . költségere küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektót fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető Hirdetési dijak : Minden uégyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyei hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgban. Hivatalos közleméayak. 3,568. K. c

i , 7 jggg ozabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének 8 a községek elöljáróinak. A dadai felső járás területén született teljesen ösmeretlen védkötelesek névjegyzékét körözés és esetleg megfelelő intézkedés végett közlöm. Nyíregyháza, 1888. márczius 26. Alispán helyett: Miklós Llszló, főjegyző. (Másolat a 2568/88. K. szhoz.) Dadai felső járás főszolgabiráj t 475/1888. K. Dadai felső járásban 1868. évben született s teljesen ösmeretlen hadkötelesek kimutatása. Marosi Lajos, Haj luk Jáuos, Goldner János berezeli, Halász Ferencz rakamazi, Jagán Mihály keuézlői, Balog Ferencz, B Hint György, Suhajda György balsai, Audre János, Daák János, Hxjek János, Kovács József, Nagy János, Szuhozó József, Tóth József, Tóth József vencsellői, Cseres Llszló, Rijkovics András, Szabó József, Soltész Mihály, Szőke György, Varga Imre gávai, Szilvási József, Teleki István paszabi, Bartos József, Csernyánszkv György, Kabai Károly, Lukács János, Sebők János, Veres Jánoá, Lippai András ibrányi, Csontos József, Jakabi Mihlly, Ivancsó Mihá'y, Kozák László, Kaudor András, Ripási István, TomasosJri András, Veres János, Vaj András, Vens András buji születésűek. Gáva, 1888. márczius 20. Jármy Jenő, főszolgabíró. 3,564. K. sz. ci,. , .. ,, ozaoolcsvarmegye aíispanjatol. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 1953/1888. számú rendeletét másolatban alant jegyezve, alkalmazkodó tudomás vétel s az utolsó bekezdés alatt foglaltakra 30 nap alatti jelentés tétel végett kiküldőm. Nyíregyháza, 1888. márczius 31. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 1953./1V. a. sz. Az állami fogyasztási adók utáu engedélyezett községi pótlékok az országban több helyen nem meghatározott tételek szerint, hanem az állami adótételek bizonyos százaléka szerint számittatnak és szedetnek be. Tekintettel most már az 1887. XLVII. t. cz. határozmányaira, melyek szerint a jelenlegi állami fogyasztási adótételek folyó évi április 1-től kezdve a boradónál 50, a ezukor fogyasztási adónál szinte 50 és sörfogyasztási adónál 100%-kal lettek felemelve s mert az állami fogyasztási adójövedék érdekében uem tartom megengedhetőnek, hogy a százalékok szerint engedélyezett községi pótlékok a mondott időponttól kezdve a felemelt adótételek után is ugyanabban a százalékban szedessenek be, felhívom a vármegye közönségét, hogy amennyiben a területén oly községek, illetőleg rendezett tauácsu városok vannak, amelyekben az állami fogyasztási adóval terhelt tárgyak után községi fogyasztási adó szedetik és ez utóbbi az állami adótételek szerint megállapított százalékokban van engedélyezve, intézkedjék az iránt, miszerint a százalékok folyó évi április hó 1 -tői kezdve megfelelően leszállittassanak, ugy, hogy ezen idő-ponttól kezdve a községi pótlékok czimén az emiitett helyeken beszedendő összegek a jelenlegi állami adótótelek után az engedélyezve lévő százalék szerint ez idő szeriut járó tételeknél többet ne tegyenek. Ezen irányban tett intézkedéseiről mielőbb jelentést várok, egyszersmind felhívom a vármegye közönségét, hogy arról, valjou a területén levő községekben a bor, hus, ezukor és sörfogyasztási állami adó utáu, vagy e mellett az emiitett adótárgyak, nemkülönben a szesz és palinkanemű italok után netán önállóan községi fogyasztási adó pótlék vagy dij szedetik-e, vagy nem, az első esetben az illető községnek-a szedett községi fogyasztási a-^ tárgyának (bor, sör stb.) mérvének, ugy szintén az adó szedhetésére nézve az 1886. XXII. t. cz. 132-dik §-a és az az előtt érvényben állott törvények alapján megkívántató kormányhatósági engedélyt magábau foglaló felsőbb rendeletnek kitüntetése mellett felvilágosító jelentést tegyen Budapest, 1888. évi február hó 18 A miniszter helyett Lukács György, s. k. államtitkár. —'"j ygg Szabolcsvármegye alispánjától. A felső-szabolcsi tiszai átmentesitő társulat igazgató iága, a társulati védgátakat fenyegető tisza-part szakitások meggátlása végett Zsurk-Záhonynál, a FényesLitkei őrháznál, a kanyári határban két helyen és Dombrádnál — Ö3szes3n hat helyen szándékolt partbiztositási mű-terv és költségvetést bemutatja. Határozat. A tervezeti iratok benyújtásáról a beregváimjgyei, továbbá a zemplénvánne^yei bodrogközi tiszai ármentesitő társulat igazgatósága, Z-surk, Fényes-Litke, Kanyár, Djmbrád, Zlhony, Csap ós Leányvár községek elöljárói azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy azok Síabolcsvárnngye alispáni hivatalábin az 1885 évi XXIII ik t. cz. 74. § a értelmében, az 1883 óvi áprilishó 15 tői májushó 15-ig bárki által megtekinthetők, s ugyanodt az érdekeltek nyilatkozatai a kitűzött idő alatt beadhatók. Az előbb kiirt községek elölj írói felelősség terhe mellett utasittatu tk, hogy ezou hitárjzatot a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék, s ezenkívül az érdekelt birtokosoknak vétlv mjllett másolatban kézbesítsék. Miről a felső szabolcsi tiszai ármentesitő társulat igazgatósága, a beregvármegyei, zempléuvármegyei, bodrogközi tisza-szabályozó társulat igazgatósága, Zsurk, F.-Luke, Kanyár, Djmbrád, Óatelek községek elöljárói a tiszai, illetve kis-várdai járás főszolgabirája utján, Csap, Záhony községek elöljárói Uagvánnesye alispáni hivatala utján, Leányvár község elöljárói Zemplónvármegye alispáni hivatala utján, végül a „Nylrvidók" vármegyei hivatalos lap szerkesztősége e határozat közlése végett — mindnyájan vétlv mellett, ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyházán, 1888. április 4-én. Zoltán Jáuos, alispán. A vitléki központok teendői. Tarsadalmi életünk egyik szégyene az, hogy falusi köznépünk a műveltség primitív vázát sem sajátította el. Orosz s Spanyolország kivételével nincs >nár jelenleg művelt állam, hol a városi s falusi lakosság között ily szégyenteljes s veszélyes különbség volna található, mint hazánk nagyobb részében. Spanyolország s az egykori Lengyelország szomorú példája mutatja nemzeti létünk jövő nagy rázkódtatásait, ha e bajon gyökeresen segíteni nem akarunk. Bjrzalmas a jövő, de szerencsére a jelen a mienk és a magyar nép anyagilag és műveltségben oly nagyot haladt az utóbbi két évtized alatt, hogy a jövőt megváltoztatni önnön kezünkben áli. Két évtized alatt Budapast fővárossal együtt mintegy száz város lett magyarrá, hol azelőtt a magyarság kisebbségben volt; a nemzetiségek fő székhelyein: NagySzebenben, Bilázsfalván, Újvidéken és Turócz-Sít.-Mártonban is van már egy-egy kis kör, mely küzdeni tud és akar. Itt az ideje, hogy a hullámok tovább hassanak, s a vidéki központok az eddig elhanyagolt falusi lakosságot is bevonják a műveltség körébe, mely műveltség tette magyarokká a városok lakóinak nagy részét, s mely műveltség a mágnás családok őseivel együtt a nagy Hunyadiaktól a magyar nemzet legnagyobb dalnokáig Petőfiig annyi sokat szerzett nekünk, kikre büszkén és örömmel gondolunk. Két eszközt már itt-ott fel is használnak: az iskolát és a népkönyvtárakat. Az állam népiskolákat, a társadalom kisdedóvókat alkot mindenfelé, egyesek s társulatok jutalmat tűznek ki a magyar nyelvet legsikeresebben oktató néptanítók között, avagy — miként a szatmári Széchenyitársulat teszi — vándor-könyvtárakat bizuak a tanítók vagy papok rendelkezésére s vizsgálatok alkalmával képes könyveket osztanak szét az olvasási kedv előmozdítására. De nem is emlitve azt, hogy ez a kis eszköz is igen csekély mértékben használtatik fel, nagyon sok más tényezőt kell megragadnia a müveit vidéki városok lakóinak a végből, hogy a faluk szellemileg elmaradt lakossága a magasabb társadalmi törekvéseknek mielőbb megnyeressék. Szükséges lenne ott ahol lehet gondoskodni arról, hogy az iskolákban tanítónők alkalmaztassanak. Szükséges gondoskodni arról, hogy az érettebb ifjúság körében valamely lelkes intelligens egyén vezetése alatt dalkörök alakuljanak. Szükséges, hogy a müveit vidéki városok ifjúsága időről-időre nyári kirándulások alkalmával egyes falvak közelében nyilvános majálist tartson, a hol kardalaikkal, lapdajátékaikkal s szabad tornagyakorlataikkal vágyat költsenek fel a falusiak keblében is s sejtéssék velők, hogy a müveit elem utánzása nemcsak kártyázásban és boritalban áll. A legfontosabb a legszükségesebb teendő pedig az, hogy a lágymelegséget dobjuk el magunktól. Nagyot vétkeztek a magyar nép vezérférfiai, midőn szokott túlzott óvatosságból s részben a németországi Schulvereinek rágalmaitól megijedve, határozottan tiltakoztak a chauvinistikus gondolkozás árnyéka ellen is. A mely nép élni akar, annak megizmosodásra kell törekedni. Gyáva az a magyar, ki fél bevallani, hogy ő akarja s melegen óhajtja, hogy Kárpátoktól Adriáig magyar szó hangzék mindenütt. Nem azt akarjuk mi, hogy anyai nyelvüket elfeledjék, hiszen a mi gyermekeinket is tanítjuk ezen nyelvekre, de határozottan akarjuk, hogy Magyarország minden számba vehető lakosa tudja az állam nyelvét s hogy mielőbb s fokozatosan a a magyar nyelv használata legyen uralkodó mindenütt, ahol a hivatalos kölcsönös érintkezés szükséges. Gyáva az a magyar, ki ezt elő nem mozdítja, ki nem hagyja ott azt a magyarországi üzletet, a hol őt nem magyarul köszöntik, s más nyelven beszél hazánkban olyannal, ki magyarul is tud. Érezuiök kell, hogy Magyarországon a magyar műveltség az egyedül számba vehető (hiszen a belföldi német is alig produkál valami számba vehetőt) s nekünk nem csak jogunk, de műveletlenebb honfitársainkkal szemben erkölcsi kötelességünk is, hogy minden erővel igyekezzünk nekik is lehetővé tenni a magyar műveltség megszerzését, éreznünk kell pedig mindenek felett, hogy Magyarország léte s megerősödése főkép attól függ, minél többen lelkesednek velünk együtt azok közül, kiket eddig a műveletlenség közönyösökké, sőt időről időre ellenségeinkké tett. Hiszen ezt a szép hazát is annál inkább fogja szeretni az a szegény falusi nép, minél jobban felderül értelmi világuk s minél közelebbről megismerik azt, a mit a magyar nép géniusa válságos idők daczára alkotott. Messze távol állunk még attól, midőu — mint azt különösen az angol szászfaj szerencsésebb lakói teszik — a városok műveltebb lakói felkeresik a falukat, hogy ott népszerű tudományos felolvasásokban ismertessék a legújabb találmányokat avagy egyes felmerült érdekesebb kísérleteket. Nálunk még a falusi pap, tanító vagy jegyző sem volna képes ily kérdésekre nézve érdeklődést kelteni fel közöttük. A hírlapok, vándorló panorámák s más eszközök is nagy részt koraiak. A falusi nép tömeges látogatása a vásárok, képviselő választások alkalmával nem eléggé alkalmas arra, hogy egyes Mai számunkhoz fel iv melléklet van csatolva.