Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-23 / 4. szám
„iv V I H VI I) 10 K... népáramlatnak gyupontját képezi, s meg kell vallani, hogy ezen leszármazottak egy uagy eontingensét gkatholikusok képezik. Tékát csak két alternatíva állhat elő : vagy ők tótositauak el mindet, vagy mi magyarosítjuk meg őket! A két vag/bói pedig csak egy az igaz; hogy t. i. ők kötelesek hozzánk alkalmazkodni; és mert a helybeli törzsökös gkath. lakosok mind magyarok, a szláv testvérek előtt sem lehet más kilátás, mint vagy visszautazni, vagy megmagyarosodui, s ők szivesebben választják az utóbbit, mert nagy segélyökre van a helyi gkath. egyház is a szószék és oltár felhasználásával ! Ha pedig egyházunk eddigi működésében is érdemteljes tényeket tud felmutatni a magyarosítás terén; mennyivel nagyobb reményeket lehet kötni jövő munkásságához! Már egy izbeu emlitém, hogy a görög szertartás sarkalatos elvét képezi az értelmes, tehit a népnyelv haszná lata. Magyarországon jóval több 200 ezernél azon gkatholikusok száma, kik csupán magyarul tudnak, s ezek érdekébeu már többször lett megkísértve a kérvényezés hogy engedtessék meg Magyarországon a magyar nyelv használata templomainkban. S habár a magyarországgyülés kezébe van letéve emez ügyünk elintézése: mégis sikertelen volt fáradozásunk. Azonban reményünket fel nem adjuk, hogy történelmi jogaink megcsorbitlanul fogaik érvényesülni. Teljes hittel vagyunk ugyanis, hogy a magyar nyelv liasz nálatát sürgető kérelmeink megadásától és kedvező eliu tévesétől csak rövid idő választ el. Lehet-e pedig képzelni alkalmasabb médiumot a reánk utalt szláv atyafiak megmagyarositására, mint minők az egyházainkban tartandó magyarnyelvű Istenitiszteletek lesznek!? Bátran merem mondani, ha mi most kötött helyzetünkben is dicséretes eredményekkel állhatunk elő, a szabadalom levél kiadása utáu ez egy nyíregyházi gkath. templom a magyar nyelv terjesztés terén, nagyobb munkát és sikeresebben fog végezni, mint egy lanyha tevékenységű egé<z kultur egyesület. Ilyen teuip om építésről van most szó. Ily templom építésére indult meg közöttünk a lelkes mozgalom. És mert nagy számunkat esik szegénységüuk múlja felül, ké lytelenek vagyunk testvér polgártársaink szerstet-ado- j mányaihoz is folyamodni; teljes bizalom ós reménység gel lévéa eltelve, miszerint szt. igyekeztünkben e város minden nemeslelktt lakosának segélyére és szíves áldozataira számithatunk. Esen remény kifejezése mellett, a gk. egyház nevé ben, ezennel felkérem Nyíregyháza város n. é. közönségét, hogy e szt. czélra felajánlandó adományaikat, a majd kihordott és hitelesített ivekre méltóztassanak fel jegyezni, mely kegyes adományok alkalmilag hírlapok utján lesznek nyugtázva. Orosz Pál. Közügyek. (Az 1876 évi XIV. t. czikknek a himlő oltásra) vonatkozó része közelebb novelláris utou ki fog bővíttetni. Ez intézkedés által különösen a tanulók beoltása lesz tüzetesen szabályozva; még pedig a Porosz országban ez iránt fennálló törvények szerint. A törvény javaslat a belügyminisztériumban már készen vau; nem sokára be is fog terjesztetni a képviselő házhoz. (A népfölésről szóló törvény végrehajtása) ügyében a miniszteri rendeletek e napokban fognak szétküldetni. Az egy év óta készülő szabályzat négy fejezetre oszlik. Az első fejezet tartalmazni fogja a népfölkelésre békében s háborúban vouatkozó közigazgatási szabályokat. A második fejezet a katonai rendszabályokat ugy átalánosságban mint részletesen, a népfelkelési kötelezettségi alá eső egyes egyénekre uszve A harmadik fejezet szó! a népfelkelési szervezet gazdasági ügyeiről, különböző illetékekről s a számvitelről. A negyedik fejezetben pedig közölve lesznek a népfelkelés szervezésére s mozgósítására vonatkozó iratmiuták és nyomtatványok. (Községi elöljárók választásánál a szolgabíró kije lölési joga.) E kérdésben a belügyminiszter f. é, 60,516. sz. a. következő érdekes kijentést tett X megye főispánjához iztézett leiratában. A czimed kormányzatára bízott megye alispánja a tolyó évi október 26 án 8646. sz. a. kelt jelentéssel felvilágosítás kérése mellett felterjesztő hozzám N. N. főszolgabírónak az 1886. évi XXII. cz. 77. §-ában körvonalozott kijelölési jog gyakorlása körül felmerült kételyeit nyilvánító hivatalos jelentését. Habár ezen minisztériumnak tulajdonképen nem feladata a törvény határozmányait általáuosságbau magyarázui s ily módon köteloző elvi kijelentéseket tenni és arra sem lehet hivatva, hogy a concret ügyekben eljárni tartozó fokozat szerénti hatóságoknak az intézkedést megelőzőleg irányt adó utmutatást adjon ; tenát a szóban levő, s ahhooz hasouló kérdezősködés nem lehet helyén; mindazonáltal egyrészt saját tájékoztatása, másrészt pedig a netán szükségesuek találandó útbaigazításnak megidbatása végett (czimedet) a főszolgabírói jelentés megküldése mellett a következőkről kiváutam értesi teni: 1. A törvény azt, hogy az elöljárói állásra jelentkezők írásban legyenek kötelesek jelentkezésüket bead íi, nem rendeli el, arra okvetlen szükség nem forog fenu, sőt ilyen követelés, minthogy írástudatlannak bíróvá és egyátalán községi elöljáróvá (jegyző kivételével) való választása nincsen kizárva, a törvény egyéb rendelkezéseiből sem következtethető. 2. Igaz, hogy a tisaujitószék határnapjának kitüzetése (78. §.) akkor, a midőn a lakosság a jelen törvénynyel már tapasztalatból megismerkedett, egyszersmind & jelöltetni akarókn&k figyel' meztetésül és felhívásául szolgáland; egyelőre azonban, míg az uj törvénynek az elöljárói állásokra való kijelölésre nézve az eddigi szokásoktól eltérő szabályai a gyakorlat által a lakosságban meg nem houosodtak, bizonyos, hogy a tisztujitószék eluö.e helyesen és czélszerüen járand el, ha a tisztújítás kitűzése alkalmából egyszersmind köízé teszi azt, hogy azok, kik elöljárói állásokra kijelöltetni akarnak, nála jelentkezhetnek. 3. Arra nézve, hogy azon esetben, ha senki sem jelenkezik a főszolgabíró kijelölése alá tartozó állásokra, avagy a jel«ntkezettek egyike sem alkalmas, ez utóbbi belátása szerint jelölhet bárkit, s peddig ahhoz képest, hogy arra alkalmasnak vélt egyént ismer, hármat, kettőt vagy csak egyet is, a 71. és 7 7 §§ ok rendelkezése és az ügy természete szerint kétség nem foroghat fent. ÚJDONSÁGOK. O A magyar király Ö felsége a nyirbáthori rom. kath. hitközségnek, iskola építési czélokra, magán pénztárából 100 forintot ; nem különben a hugyaji gör. kath. templom helyre állítására sziutén 100 forintot adományozott. (*) Főtisztelendő Verzár István helybeli esperesplebános ur, — aki, mióta ő" Nyíregyháza város magáénak vallani szerencsés, annyi és oly fényes jelét adta igazi papi buzgóságának és goadolkízás mód|ának , az, egyházi és iskolai ügyek iránti nemes érdeklődésének, emberbaráti szeretetének és necnes lélekre valló példás jótékonyságának, — legközelebb egy ujabb féuyes tény nyel gazdagította érdemeit. A templom szentélyét, ugyanis, amely kezdettől fogva nyitott álUpotban volt, legközelebb diszes rácsozattal látta el saját költse gén a-, áldozatké-z plébános ur: hogy az o.tári szentély a tolongásokból 3lő állani szokott kellemetlenségektől megóva, ég teljes nyilvánságban legyen az ájtatoskodó hivek szemei előtt. Orö nmei jelezzük azt is. hogy a bronzirozott rózsa-levelekkel díszített csídos rácsozatot Huszti József helybeli jeles készültségü éa szorgalmas ilju lakatos uieste"- készité tiszta vert vasból. Az emelkedett gondolkozású és uemes érzé sü esperas plébános ur, eme nagy szabású jótékonysági műveletével, valóban nagy hálára köteleíte maga iránt első helyen és közvetlenül a nyíregyházai rom. kath. egyház híveit, közvetve pedig az egész város közönségét. A jótékouyság a der.'-K főpapnak valóban egyik elválaszthatlau szép tu.ajdouává vált Nem múlik el egyetleu év, hogy a városi kórházról és a nőegylet védnöksége alatt álló árvaházról meg ne e nlékeznék. Ezen kivül egyházábau s az egyház iskolájában a legpéldásabb rendet honosította u.eg. Az egyház jövedelmeit tetemesen fokozta. Az iskolát virágzó helyzetbe hozta. Mint halljuk, tavaszszal két tantermet készittett az iskola telkén. A sajtó készséggel adózik, e szép és vonzó tények közlése által, az igazi c-rdemnek! (!) Dessewffy Aurél gróf ő méltóeégának, a vallás és közoktatási miniszter őnagyméltósága elismerését és köszönetét nyilvánította, a uemes grófnak azon nagy lelkil tetteért, amely szerént az általa fentartott büd8zentmih'ilyi és józsofházai népiskolákat, a tankötelesek számához képest, kibővítette, kijavíttatta és ujtbb taneszközökkel ellátta. (!) A helybeli nőegylet bálja.mint a közre bocsátott meg hivókou jelezve volt, f. hó 16 én tartatott meg a nagy veugéglőnek e czélból fényesen berendezett nagytermében. A csillárok ragyogó fényétől elárasztott báli terem falai mellé zöld ágakbau diszlő növények s virágok mükerties sora volt elhelyezve, melyek levéldus lombjai között a zsölyeszékek, ottomauok, kerevetek kényelmes nyughelyei várták az érkező vendégeket. Csaknem pesti redout vala az kisebb kiadásban. Kü önöseu jól esett tapasztalnunk azt, hogy a padozat nagyon ügyesen s kellő mérséklettel volt féuymázolva, ugy, hogy a kü önben sima és tükör tisztaságú talaj a megsiktmlás és elesés veszélyétől teljesen ment és épen legalkalmasabb volt arra, hogy azon a lejtő párok a legnagyobb köuyuyedséggel és biztonsággal lebeghettek végig. Mindez kétségkívül a derék rendezőség finom müizlés'ről és ügyes tapintatáról tanúskodik. De kitett ám magáért * helyi nMpariBkola tanítónője is, aki kedves leánynóveodékeivel a rendező tagok részére fehér marcelin selyemmel bélelt, 'N. B. (Nőegyleti Bál) aranyhímzésű monogrammal díszített széles piros atlas szalagokat készíttetett rendező jelvények 1 gyanánt, s melyek hoszsza busásan elegendő volt arra, hogy azokat a végeikre illesztett bronz kap csókkal a rendezők rézsut irányban mellükre tűzzék. A gyülekező s a rendező tagok által előzékeny udvariassággal fogadott veudégek létszáma csak a nyitány megkezdése utáu esti 10 óra tájban lőn teljesen befejezve; mely időtől kezdve 48—50 pár lejté a Bmczy Gyula zenekarának művészies zeneütemei s zöngei mellett a táoczrendi lapon jelzett tánezokat. A fényes estélyre egybe gyűlt vidéki és városi közönség hangulatát feszesság nélküli emelkedettség, tulcapongó kedélyesség nélküli derült vidámság s bizonyos művészies modor mondhatnám idealisinusszerü szellem lengte át. A bál reggeli 5 óráig tartott, s teljesen sikerültnek mondható. A belépti jegvek után befolyt pénzösszeg nemcsa; a tánczestély czéijaira fordított költségeket fedezte bőségesen, hanem ezen felül még tiszta jövedelmet is tüntet fel. Minden bizony nyal szép eredmény, melyért az érdeklődő közön ség iránt mi is örömmel fejezzük ki elismerésünket. Csu pán a báli fényes öltözetekre, a fényűző toiletekre nézve van némi észrevételünk, amit jóindulatu őszinteségünktől főleg a mai nehéz időben kedves olvasónőink sem vehetnek rosz néven s ez az, hogy a meghívókon közölt s olvasott eme fölhívás: »A hölgyek kéretnek egyszerű öltözetben uiegjel. nni,« kellő figyelemben nem részesiték. Pedig szerény véleményünk szerént az egyszerűség és ízlés azon felül, hogy kevesebb költséggel járnak, még sokkal jobban össze is férnek egymással, mint a pazar kiadást igénylő fényűzés és ízlés. Ámbár e tekintetben a rendezőség sem igen állott hátrább. X A törvényszéki palota tárgyábau kelt képviseleti határozat, a törvény értelmében, folyóhó 15 tői februárhó 15 ig uyilváuos szemlére van kitéve a város házánál, ahol azt minden eg/es jogosult megtekintheti. 4- A távirdáknál a korlátolt nappali szolgálatú m. kir. távírda állomások hivatalos működésének időtartama, t. m. kir. közműnk, és közlek. minisztériumnak mult évi 43,007 sz. rendelete szerint, hétköznapokon és hétköznapokra eső ünnepekan délelőtt 8-tól 12, és délután 2 — 6, vasárnapokon délelőtt 8V2 —H'/j délután 3 — 4 órákra terjedőleg határoztatott meg. • A nyíregyházai m. kir. adóhivatal helyiségét, f. ho 16-ára virradóra, ismeretlen tettesek feltörvén, a kézi pénztárból mintegy 150 forintnyi összeget vittek el uj, illetőleg még forgalomba nem bocsátott réz krajezárok ban. Az azonnal megindított vizsgálatnak, mint halljuk, valószínűleg sikerülni fog a tettesek kipuhatolása. X Gyilkossággal, gyilkosság biinkisórletóvel, rablással s több más bűnös cselekménynyel vádolt Tóth Jakab Sámuel és 42 társának a nyíregyházai kir. törvényszék, mint első bíróság által tárgyalt bűnügyi iratai a mult napokban küldettek fel a kir. kúriához. A törvényszék által hozott halálos ítéletet a kir. itélő tábla is helyben hagyta. Igen valószínű, bogy a kúria is meg fogj a erősíteni. Érdekes e büuperben az, hogy a fő tárgyalási jegyzőkönyv, amelyet dr. Megyery István törvényszéki jegyző nagy alapossággal szerkesztett, 234 lapra terjed. (§) A nyíregyházai termónycsarnok folyó évi januárhó 26-án délutáu 2 órakor tartja rendes évi közgyűlését saját helyiségében. A közgyűlés fő tárgyai lesznek : 1. A választmány jelentése; 2. a számvizsgáló bizottság jelentésének elintézése; 3. a tagsági dijak megállapítása; 4. a költségvetés megállapítása; 5. a számvizsgáló bizottság megválasztása ; 6. a tiszti kar és választmány megválasztása, sat. (!) Szeszich Lajos a nyírvizszabályozási társulat főmérnöke, egyetértve Nyíregyháza város tanácsával, a nyírvíz csatorna kótaji főfolyását kinyittatta s a nyíregyházai ugyuevezett malom lapost elöntette abból a czélból, hogy a közönség tiszta, egészséges és minden tekintetben kifogástalan jeget kaphasson; ami a közegészség érdekébeu nem kis fontosságú dolog. Minthogy pedig e víz levezetési előleges és utólagos művelet nem különben a felügyelet és rendezés költségbe került éa kerül : egy szekér jégnek ára 10 krajezárban állapíttatott meg, amely dijak beszedésére a városi illető vámszedő van feljogosítva. (§) Olvasóink emlékezni fognak Köröskényí Gyula balkányí születésű ifjúnak, Amerika egyik kisebb várotá• bau, ismeretleu tettesek által mult évi augusztushó 1-én történt megöletésére; amely esetről az atya id. Köröskényí Gyula balkáuyi lakos fiának két barátja Soltész István és Schnsider István loveléből ért9sülvéo, a m. kir. belügyminisztériumot felkérte, hogy a vizsgálatnak inegejtését a newyorki törvényszéknél sürgesse. Az ez ügyre vonatkozó köíleményünkbeu megígértük, hagy az érdekes bűnvádi per lefolyását figyelemmel fogjuk kisérni s az eredményt szintén tudatni fogjuk lapunk olvasóival. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy ez igéretünket beválthatjuk. A newyorki törvényszék,a panaszló atya gyanú ja és a tény körülmények alapján,Soltész István és Schueider István gönczi illetőségű magyar embereket vád alá helyezvén, a végtárgyalás mult évi novemberhó 4-én tartatott meg. A tárgyatás során kiderült, hogy mult évi augusztus hó 1 én éjjel 11 óra után, a haza folé távozó Soltész Istvánt és Schneider Istvánt az utczán 4—5 egyén megtámadta. Schueider megijedvé lutásnak eredt; Soltészt pedig a támadók a földre gyűrték, aki is ön • védelemből zsebkését vette ki s a dulakodásban a rajta levőkön több szúrást tett. Hogy kit értek a szuráso', azt ő nem tudta. Annyi tény, hogy Köröskényí a színhelyén holtau maradt. A bíróság Soltésznak e tettét önvédelemből kifolyónak találván, ugy őt. miut Sehneidert, aki a dulakodásba nem is folyt be, teljesen fölmentette s mind kettőt azonnal szabad lábra helyezte. Egészségügy. Hivatalos kimutatás a himlő járvány állásáról '»«7. január 22-én Január 15-én maradt beteg 21. Azóta szaporodott 17. Összesen: 38. Ezek közzül meggyógyult 14. Meghalt Ápolás alatt maradt január 22-én 21. Nyíregyháza, 1887. januárhó 22-én A nyíregyházai járványbizottaág nevében : Dr. Meskó Fái. Közgazdaság. „The gresham" óletbiztositó-társaság Londonban. Ezen társaságnak az 1886 év junius 30-án letelt 38-ik üzletévéről szóló jelentése, mely az 1886 deezember 20-án megtartott rendes közgyűlésen a részvényeseknek bemutattatott, uúr megjelent. Ez évi jelentés főbb körvonalaiban a következő adatokat szolgáltatja. A lefolyt év eredménye kiválóan kedvező. Ez év folyama alatt 6594 biztosítási ajánlat több mint 61.584,975 írnak értékben lett a társaságnál benyújtva, melyekből 5889 ajánlat több miut 52.823 975 frank értékben fogadtatott el, melyekért a megfelelő Bzámu kötvények tényleg ki is állíttattak. A viszbiztositá8okért fizetett összeg levonása után a díjbevétel frk 14.562,065'10 Ctsra rúgott, mely ösz szegben a frk 1.898.095 10 Cts tevő első évi dijak benufoglaltatnak. A kamatszámla mérlege frk 3.996,136-05 Cts tett, és a díjbevételhez csatolta, a társaság évi jövedelmét frk 18.558 201-15 Cts-ra emelte. Az év folyamán atársaság által életbiztosítási kötvények után kifizetésre utalványozott összegek frk 7.478,425 rúgtak. A kiházasitási és vegyes biztosítási szerződésekből eredő már esedékes követelések, frk 2.369,470 43 Cts-ot tettek. Kötvények visszavásárlásáért frk 996,826-98 Cts lett kiadva. A szerződések pontos betartását garantáló biztosítási tőke frk 3.491,157 19 Ots-al emelkedett Az üzletév végén a társaság cselekvő vagyona frk 94 408,165 62, Tőke elhelyezés: frk 2.083,296 67 a brit. kormány értékeiben, frk 1.220,697 92 az indiai és gyarmat kormány értékeiben, frk 15.052,543-02 idegen állami értékekben frk, 3.765,076 98 garantált és elsőbbségi vasúti részvényekben frk 34.064,609 17 vasúti és más kötlevelekben, frk 14.706,825 ingatlanokbau, ideértve a társaság budapesti és bécsi házait, frk 10 005,205 20 jelzálogokban és különféle értékekben frk 13.439,911 • 66 Cts