Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-27 / 13. szám

gyakorolni fognak. S bár az alkotmányossági tekintetek azt követelnék, hogy a nemzetek minél gyakrabban kérdeztessenek meg afelől, hogy kik által és mily elvek alapján kívánják magokat kormányoztatni, az öt éves választásoknak meg lesz talán az a jó hatásuk, hogy fontosabbá tevén a választói jognak gyakorlását, a választó polgárok jobban meg fogják gondolni, hogy kire adják szavazatukat, melylyel őt esztendőre szabják meg a haza és a saját boldogulásuk alapját. É> ezzel egyszersmind nagyobb fontosságúvá válik az a kérdés is: ki legyen a képviselő? Nyíregyháza városáuak magának igen szomorú tapasztalatai vannak arról, hogy nem mindenki való képviselőnek. Vagyon, jó név, befolyás az irányadó körökre, még nem elég kvalifikáczió ahhoz, hogy valaki törvényhozó legyen s öt esztendőn keresztül hallgasson a parlamentben, viselvén csupán a szépen hangzó czimét s ezért még annyit sem téve meg a választóinak, hogy eljönne közibök, megmutatni magát, hogy ime, még élek. De más különben is, igen szerencsétlen dolog az, mikor a képviselő választási küzdelmekbe, a bol amaz elvek felett kell a nemzet választó polgárainak véleményüket nyilvánitaniok, amelyek szerint az államot és magokat kormányoztatni akarják, mikor — mondjuk — a politikai elveknek e küzdelmébe, oda nem tartozó dolgok kevertetnek be s engedtetik ezeknek igen gyakran döntő befolyás, így történik az, hogy nagyon sok országgyűlési képviselőválasztásnál Magyarországon tulajdouképen nem azt döntik el, hogy ennek vagy ammanak a politikai pártnak az elve és embere győzzön-e, hahem azt, hogy a felállított jelöltek közül melyik fog tudni nag/obb szolgálatokat tenni az úgynevezett „városi érdekek"-nek. Csaknem jelszóvá lett már nálunk: „városi érdekek." A többi: politikai pártállás, elvek, csak olyan takaró félék, hogy mégis meg legyen a szine a dolognak. És ez az egészségtelen, tévesztett felfogás mind nagyobb tért hódit. Alig van ma már választó kerület Magyarországon, ahol részint kortes fogásból, részint pedig valósággal, ne kevertetuék be a képviselőválasztások küzdelmeibe a helyi érdekek emlegetése. Egy kis vasút, dohánytermelési engedély, decentralizált királyi tábla, törvényszék, vizszabályozás, stb. stb., mind elégséges titulusul látszanak szolgálni arra, hogy politikai elvek harczában döntő szerepet játszanak. Pedig e felfogás sértő egyrészt azokra, kik a kormány élén állanak, mert olyan színben tünteti föl őket, mintha a nemzeti fejlődés és vagyonosodás eszközeit és feltételeit megadni csak akkor hajlandók, ha rászolgálunk; de sértő a választó polgárokra is, mert kiforgatja őket abból a jogukból, amely pedig a mi államtormánknak alapját képezi, hogy a kormányzati politika irányát s az elvet, melyen ez a politika nyugszik, ők szabják meg. Hogy etetés, itatás, fuvarpénz s egyéb „alkotjányos költségek" nélkül nem igen esik meg vásztás Magyarországon, az régi dolog már. Vannak kerületek, ahol egy pár hordó pálinkával megelégesznek a választók, másutt már diuom-dánom kell és sok helyen bizony szabott ára van a szavazatoknak. Nagyon sok képviselő kerül fel ezen a jusson a törvényhozásba, hagyván hátra a reá való megemlékezés okáért egy csomó kifizetetlen alkotmányos költséget, amit aztán per utján vesznek meg rajta, vagy valamelyik túlságosan neki hevült s nagy buzgalmu párthivén. A szavazati jog kezd áruczikk lenni Magyarországon s akik kereskednek vele, ott ülnek széket a magyar országgyűlésen. Díjazással egybekötött Yl-ilik tenyészállatvásár, baromfi-kiállítás és gépvásár tervezete. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, az országos gazdasági egyesület közreműködésével, az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten, f. évi május hó 7., 8. és 9. napjain tenyészállatvásárt reudez. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező-bizottság alakíttatott, mely Budapesten a »Köztelken* ezékel. A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartatik. A vásár május hó 7., 8. és 9. napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. A v.várra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül: AJ Szarvasmarha: bika, bikaborjú, tfch^n és üszőborjúk. I. Migyar. II. Borzderes. III Piros tarka hegyi fajták. IV. Könnyen bizók. V. Egyéb fajták és keresztezései.-. VI. Bivalyok. B) Juh: kos, kosbárány, nőstény, jub és bárány. I. M^nnós: a) electoral negreit), b) szövet gyapjas, c) tésüs gyapjas. II. Angol hus juh. III. Raczka. IV. Egy pb faj ák és keresztezések. C) Sertés: kan és kocza. I. Kondor. II. Nagy füiüek •< "Z/.el ro onok. III Angol iiányu tenyészetek. D) Baromfiak: I. TJÜK. II. Gjönsjytyúk. III. Pulyka. IV. Kacsa. V. Lúd.' Miudezek az osztályozási rendszer szerint csoportokra osztva. A vásárra bejelentések a vásárrendező-bizottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhasználásával, két példányban, legkésőbb április l-ig bezárólag, a vásárrendező bizottsághoz (Budapest, Köztelek) czimezve, küldendők be. A földmívelési miniszter által adományozott dijak a következő módon tűzetnek ki: A) Szarvasmarhák. I. Magyar fajta : Bika: I. dij : 50 drb. 10 fr. ar. == 500 fr., II. dij: 30 drb. 10 fr. ar. — 300 fr., III. dij: 10 drb. 10 fr. ar. -= 100 fr. Bikaborju egy éves sorig: I. dij: 20 drb. 10 fr. ar. — 200 fr., II. dij: 10 darab 10 fr. ar. = 100 fr. Tehén: I. dij: 40 drb. 10 fr. ar. = 400 fr., II dij: 20 drb. 10 fr. ar. = 200 fr., III. díj: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr. Összesen 190 drb. 10 fr. ar. = 1900 fr. II. Nyugati fajta : Bika: I. dij: 50 drb. 10 fr. ar. = 500 fr., II. dij: 30 drb. 10 fr. ar. 300 fr., III. dij: 20 darab 10 fr. ar. = 200 fr., IV. dij: 10 darab 10 fr. ar. = 100 fr. Bikaborju egy éves korig: I. dij: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr., II. dij: 5 drb. 10 fr. ar. = 50 fr. Tehén: I. dij: 40 drb. 10 fr. ar. = 400 fr., II. d>j : 20 drb. 10 fr. «r. = 200 fr., III. dij: 10 darab 10 fr. ar. = 100 fr. Összesen 195 drb. 10 fr. ar. = 1950 fr. III. Bivalyok: I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. — 150 fr., II. dij: 10 drb. 10 fr. ar. ® 100 fr. Osszesön 25 drb. 10 írankos ar. = 250 ír. B) Juhok. I. Elektor, negretti 25 drb. 10 fr. arany = 250 fr. II. Szövetgyapjas 25 drb. 10 fr. ar. — 250 fr. III. Fésűs gyapjas 25 drb. 10 fr. ar. = 250 fr IV. Augol húsjuh 25 drb. 10 fr. ar. = 250 fr. V. Raczka 25 drb. 10 fr. ar. =» 250 fr. VI. Egyéb fajták és keresztezések 25 drb. 10 fr. ar. = 250 fr. Összesen 150 drb. 10 fr. ar. — 1600 fr. C) Sertés. I. Hazai kondor: a) szőke: kan I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. = 150 fr., II. dij: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr., kocza I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. = 150 fr., II. dij: 8 drb. 10 fr. ar. = 80 lr. b) fekete: kan I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. = 150 fr., kocza I. dij: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr. II. Nagyfülüek és ezzel rokonok : Kan 1 dij: 10 db 10 fr. ar. = 100 fr., kocza 1 dij: 8 db 10 fr. ar. = 80 fr. III. Angol irányú tenyészetek : Kan 1. dij: 10 db 10 fr. ar. = 100 fr., 2. dij: 6 db 10 fr. ar. = 60 fr.; kocza 1. dij: 8 db 10 fr. ar. = 80 fr., 2. dij: 5 db 10 fr. ar. = 50 fr. Összesen 120 db 10 fr. ar. = 1200 fr. D) Baromfiak 500 fr. Valamennyi dij csupán absolut becsű állatnak adható ki. A pénzbeli dijak mellett oklevelek it adatnak, melyeken a jutalomdíj megemlítve van. Pénzbeli dijakon kivül elismerő oklevelek is adatnak. A fentebbi tenyészállat-vásárral egybekapcsolt nemzetközi gépvásárt illetőleg szolgáljanak a következők tudomásul : 1. A. nemzetközi gépvásár czélja egyrészt a gazdaközönségnek alkalmat nyújtani arra, higy magát a gazdasági gépgyártás terén felmerülő ujabb szerkezetű gépekre nézve könnyű módon tájékozhassa, másrészt a gépgyárosoknak módot nyújtani arra nézve, hogy tökéletesített gyártmányaikat a gazdaközönségnek bemutathassák. 2. A gépvásáron részt vehet bármely bel- és külföldi gyáros a mezőgazdasági termelés czéljaira szolgáló mindennemű gépekkel és eszközökkel, ha a gépvásár bizottságától nyert szabályszerű bejelentési iven megjelenési szándékát és Q méterenkénti térigényét ápril 10-ig a rendező bizottságnál (Budapest Köztelek) bejelenti. ÚJDONSÁGOK. A „Nyírvidék" e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel fölkérjük olvasó közönségünket, hogy előfizetésüket megújítani s esetleges hátralékaikat beküldeni kegyeskedjenek. — Küldöttség Fabinyinól. Ltpunk legutóbbi számában megemlékeztünk már róla, hogy a helybeli szabadelvű párt 32 tagú küldöttséget menesztett föl Budapestre, hogy ott Fabinyi Teofil igazságügyminisztert a képviselő jelöltség elfogadására fölkérjék. A küldöttség vasárnap délben tisztelgett az igazs&gügymiuiszternél, hol a helybeli Bzabadelvü párt nevében nt. Farbaky József lelkész ur intézett beszédet a miniszterhez, tolmácsolva a párt amaz óhajtását, hogy a képviselő jelöltséget Nyíregyháza városában elfogadni szíveskedjék. Fabinyi Teofil a szép beszédre hosszasabban válaszolt, mintegy programot is adva politikai törekvéseiről, s kijelentve, hogy a neki felajánlott jelöltséget kész örömmel és köszönettel elfogadja. A miniszter ezután bemutattatta m igának a küldöttség összes tagjait, kezet fogott mindenkivel s rövid szívélyes beszélgetés után azzal bocsátotta el magától a küldöttséget, hogy meghívta őket ebédre, a Frohner szálló éttermébe. Az ebéden az igazságügyminisztereu és a küldöttség tagjain kívül résztvettek: Tisza Kálmán miniszterelnök, Péchy Tamás, Jókai Mór, Gráfl József főispán, Teleszky István igazságügyminiszUri államtitkár, Falk Miksa, Szomjas József, Péchy Gábor és Zsigmondy Vilmos orsz. képviselők. Az ebéd igen kedélyes hangulatban folyt le. Az első pohárköszöntőt Fabinyi Teofil igazságügyminiszter mondotta a királyi családra. Utána Farbaky József Fabiuyire, mint Nyíregyháza városa képviselő jelöltjére s Jókai Mórra ürité poharát. Leffler Sámuel Tisza Kálmánt éltette, Jókai és Fabinyi Nyíregyháza városára mondtak pohárköszöntőt. Tisza Kálmán Nyíregyháza városa munkás polgárságát éltette, dr. Trajtler Soma pedig Péchy Gábort, nyíregyháza városa ez idő szerinti orsz. képviselőjét. Pohárköszöntőket mondottak még Falk Miksa orsz. képviselő, Halasi János, Baruch Mór, Szomjas József orsz. képviselő, Kovách Gerö, Martinyi József, Klár Dezső stb. Az ebéd késő délutáni órákbau ért végett. A küldöttség tagjai kedden utaztak haza. — A mintakert ügyében végre valahára létrejött a rég óta keresett megegyezés Nyíregyháza városa és a felső tiszavidéki gazdasági egyesület között. A vegyes bizottság, melyben a város részéről a polgármester, főjegyző, Bencs tanácsos, So uogyi Gjula, Meskó László és Zomborszky János, a gazdasági egyesület részéről pedig Nyiry János, Zoltán János, Nyiry Ferencz, Szentkirályi János és Kálnay László vettek részt, e hó 17-én és folytatólag 0 hó 23 án tartott tanácskozásaiban állapította meg ama föltételeket, amelyek alatt Nyiregyhiza városa a tulajdonát képező miutakertet a g izd isági egyesülettől visszaveszi. E megállapodás szerint a város fizet a gazdasági egyesületnek a mintakertben tett beruházások megtérítése s az épületek átvétele fejében 4000 forintot, s a mintakert területet azonnal használatába veszi, mihelyest a vegyes bizottság megállapodásait a városi képviselet és a gazdasági egyetület közgyűlése magukévá teszik. A mintákért területét a város mint értesülünk, kiosztás utján bérbeadja. — Az ártézi kut fúrása iránt a város és Zsigmondi budapesti mérnök között kötött szerződés tegnap érkezett vissza, melynek értelmében a kut fúrása julius hó 7-én megkezdetik. — Gyógyfürdő Szt-Mihályon. Szent Mihályon, mint bennünket onnan értesítenek, Lukács Ferencz gyógyszerész ur általános érdeklődéssel fogadott mozgalmat indított meg arra nézve, hogy részvényekre alapított vállalkozással az ott lévő erősen szikviz tartalmú tó vize egy kellően berendezett fürdő létesítése által felhasználtassák. A terv valószínűleg létre fog jönni, mert idáig már 140 részvényt jegyeztek alá egyenként 50 forintjával. — Meghívás. A »Felső tiszavidéki gazdasági egylet* folyó 1887. évi április hó 5-*n d. u. 3 órakor Nyíregyházán a megyeháza termében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. A rsndkivűli közgyűlés tárgyai: 1. A legközelebbi választmányi ülés hitelesített jegyzőkönyvének bemutatása. 2. A pénztár vizsgáló bizottság jelentése az 1886. évi számadásokat illetőleg, valamint az 1886. évi zárszámadások bemutatása s az 1817. évi költség és jövedelem előirányzat megállapítása. 3 Nyíregyháza városával az egyleti gazdaság és kert telep visszavétele, az egylet ottani beruházatai megváltása iránt létesített bizottsági egyezség bemutatása és tárgyalása. 4. Esetleges inditványok. Nyíregyháza, 1887. évi mározius 24. Tisztelettel gr. Dessewffy Aurél, egyleti elnök. — A gazdák és iparosok hitelszövetkezetének Nyíregyházán alakítandó fiókja ügyében értekezlet volt e hó 20-ikán, vasárnap délután a vár uegyeháza nagytermében. Az értekezleten, melynek czélja az volt, hogy az érdeklődők a szövetkezet iránya és eszközei felől felvilágosítást szerezzenek, mintegy nyolczvanan vettek részt; az intelligenczia azonban meglehetősen távol tartotta magát. A tanácskozás eredménye az Mt, hogy a szövetkezet mfgalakitásának előkészítésére egy bizottságot küldtek ki, melynek nevében Sexty Gyula id. elnök, Nádasi Mihály, Eles Lajos, Furman Pál, Pap Miklós, Nagy Mihály, Szász Mihály, Garaj István, Petényi Gyula vasárnapra, azaz e hó 27-edikére, a vármegyeház nagytermébe ujabb gyűlést hívnak össze, hogy ott a fióktelep gyakorlati megalapításának módozatai iránt a felvilágosító értesítést és javaslatokat előadják, s ezzel kapcsolatban a részlet-jegy aláírások is foganatositassanak. = A szabolcsi hitelbank legutóbb tartott közgyűlésén néh. Nádasy Lajos volt igazgató helyére egyhangúlag dr. Meskó Lászlót, a bank eddigi titkárát választották meg. — Alföldy Károly, a közönségünk előtt előnyösen ismeretes tánczmester, mint már évek óta rendesen, az idén is eljött Nyíregyházára tánczórákat adni. A táncztanitás jövő hó 2-dikán veszi kezdetét. — Halálozás. Kállay Hona, Kállay Barnabás megyei hivat,lnok leánya, a nagy Kállay család sarja e hó 22 dikén elhunyt. Temetése 24-dikén ment végbe nagy részvét mellett. — Nyilvános köszönet. Rézler György ur, kis-várdi ügyvéd 100 frtot volt kegyes adományozni 'az anarc.i ev. ref. egjhíznak, temploma újítására. E szSp tett bár magan hordja a dicséretet; de mégis kötelességemnek osmerem a t. ügyvéd urnák e becses lapok utján" is kös^önetüuket nyilvánítani. Az egyház tanács nevébenlakacs András gondnok. Anarcs 1887. márczius hó 23. — Léghajók a hadsereg ezámára. Háborús idők- ' ben mindig akad egy-egy lángész, a ki feltalálja az iranyitható léghajót, a mely azonban mégi. mindig oly stádiumban marad, hogy csak épen föl kell találni Mo.t egy allitólag mosonyi születésű mérnökről beszél a fáma ki nemcsak az irányítható léghajót, de állítólag még a 'fikezett hadi légh tjót és jeladó léghijót találta föl eey füst alatt . találmányát állítólag föl ajánlja a hadügyminisztériumnak fivére által, aki állítólag tekintélyei sportman. Az állítólagos föltaláló különben meg tudia becsülni találmányait, mert azokért nem kevesebb mint 1 millió 300,000 forintot kiván. A föltaláló hajlandó próbákat is tartani léghajóival a közös hadügyminiizter éi izakértő jelenlétében. Sőt azt hiszizük hogy abból a csaknem másfél millióból hajlaudó engedni is valamicskét Ai úgynevezett jeladó léghajók különben 1,000 köblábnví tartalmúak . 1000 lábnyira lesznek fölbocsáUa s vörös es feher villam ampákból kiáradó intenzív fényjeladásaiét ot mértföldnyi átmérőjű körben láthatni Az orosz es fraaczia hadsereg mindháromféle léghajóval már el vau latva. (?) ' r — Igazi római nő. Rómában a nanokh*,, í a fiatal Marina grófnő esküvője. A grófnő TS,000 fr^ ertekben rendelt meg magának toil.tteket, s macára menyasszonyi ruhára 3000 frankot szánt, s'

a szépruhá kst igazan csak a menyasszonyok által értWft (« .1 lenséggel várta. A földrengé/ek első^^öl tlr-