Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-20 / 12. szám

NYÍKVIDÉ K." 105-ik §-ában meghatározott hosszabb tényleges szolgá­lati kötelezettségnek magát alá fogja vetni. 1887 -án. mint tanuk. ipa (anya, gyám) Az aláírások hatóságilag hitelesitendők, s a köte­lező nyilatkozat esetleg a gyámhatóság által is jóvá­hagyandó. B. Oly pályázók részére, kik a kiállítás napjain a 16-ik, illetőleg, ha horvát-szlavonországi illetőségűek, a 14-ik éves életkort már meghaladták. KöteUzö nyilatkozat. Az ezenj nyilatkozatot szintén aláirt apám, (anyám, gyámom) beleegyezésével, ezennel kötelezem magamat: hogy valamely katonai nevelő vagy képző intézetbe leendő felvételem, s annak idejében a had­sereghez (hadtengerészethez) közvetlenül leendő felavat­tatásom esetére, azon hosszabb tényleges szolgálati kö­telezettséget, amely az 1886-ik évben életbe lépett véd­törvényi utasítás 105-ödik §-ában van meghatározva, teljesíteni fogom. 1887 -án. apa (anya, gyám). pályázó. mint tanuk. Az aláírások hatóságilag hitelesitendők. ^ 1887^ ' Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter 8970. számú intéz­vényének másolatát, tudomásvétel és alkalmazkodás vé­gett, a „Nylrvidék" utján közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. márczius 15. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter. 8970/XIV. szám. Szabolcsvármegye közönségének. A közös hadsereg és hadtengerészet nem tényleges állományában levő sze­mélyek katonai szolgálati viszonyait, azok nyilvántartását és időszaki fegyvergyakorlatait tárgyazó s az 1871-ik évi 28,573 számú itteni körrendelettel közzétett utasítás a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel egyetértőleg ujab­ban átdolgoztatván, annak megállapított ujabb szövegét .Nyilvántartási utasítás a cs. és kir. hadsereg és had­tengerészet számára. I. rész. A legénység állományához tartozó egyének" czim alatt ezennel kiadom és a tör­vényhatóságoknak a kellő számú példányokban meg­küldöm. Ezen utasítás egyfelől kellően alkalmazkodik az 1882. évi 39-ik t. cz. és a védtörvények végrehajtása tárgyában kiadott s az 1886-ik évtől kezdve érvényben álló utasításban foglalt ujabb rendelkezésekhez, s más­felől az anyagnak czélszerűbb beosztása és a katonai szolgálatra vonatkozó több határozmánynak felvétele által könnyebb tájékozást ós bővebb utmutatást nyújt ugy a nem tényleges állományú legénységnek, valamint a nyilvántartással foglalkozó katonai és közigazagtáii ható­ságoknak. Ámbár tehát ezen utasítás az eddigi eljárástól lényegesen eltérő újításokat nem tartalmaz, mégis szük­ségesnek tartom a törvényhatóságoknak, s ezzel az alsóbb közigazgatási hatóságoknak figyelmét a következőkre különösen is felhívni, ugyanis: 1. A nem tényleges állományú legénység — amely kifejezés alatt a tartósan szabadságoltak, a nem tény­leges állományú tartalékosok és póttartalékosok érten­dők — a 10-ik §. 1. pontjában elősorolt esetekben, a nem tényleges állományban létük igazolására katonai igazolványí könyv helyett, katonai igazolványi lappal láttatnak el. 2. A katonai szolgálati viszonyok körüli régibb utasítás 24-ik §-a 2-ik pontjának azon rendelkezése, mely szerint a nem tényleges állományú legénység, nyilván tartási illetőségének a tartózkodási hely járási hatósá­gára való átruházását kérhette, az ujabb nyilvántartási utasításba nem lévén felvéve, azon elvtől, hogy mindenki azon járási hatóságnál tartandó nyilván, amelynek terü­letén községi illetőséggel bir, ezentúl a felek kérelme folytán eltérésnek nem lesz helye, s a felek, netalán benyújtandó ilyen kérelmeikkel elutasitandók. Nehogy azonban a felek kénytelenek legyenek a katonai szolgálatra vonatkozó kérvényeiket vagy bead­ványaikat, a nyilvántartás tekintetében illetékes s tar­tózkodási helyüktől netalán távol eső járáshatósághoz benyújtani, az uj utasítás 12. §-a 2-ik pontjának máso­dik bekezdésében ki van mondva, hogy ily beadványok a tartózkodási hely közigazgatási járási hatóságánál is benyújthatók. Kötelesek tehát a járási tisztviselők a hozzájuk benyújtott ilyen beadványokat a nyilvántartás tekinte­tében illetékes hatósághoz azonnal elküldeni. 3. Az uj utasítás 15-ik §-a 1-ső pontjának második bekezdése értelmében kötelesek a harmadik korosztály­ból még ki nem lépett tartósan szabadságolt katonák, akik csak illető csapattestük engedélye mellett nősül­hetnek meg, — a megtörtént nősülést az eskető levél bemutatása mellett bejelenteni. Minthogy pedig ezen bejelentési kötelezettség az utóbbi években nem állott fenn, az illető tartósan sza­badságolt katonák, a nősülési engedélynek kézbesítése alkalmával, figyelmeztetendők, hogy a nősülés megtör­ténte általuk bejelentendő. 4. A jelentkezési szabályok áthágása miatt, a nem tényleges állományú legénység a 13-ik §. 12. pontja értelmében a tartózkodási hely közigazgatási járási ható­sága által büntetendő meg. A járási hatóságok tehát, a területükön tartózkodó nem tényleges állományú legénységet, a nyilvántartás szempontjából előirt jelentkezési szabályok áthágása miatt tekintet nélkül községi illetőségükre megbüntethe­tik és pedig még azon esetben is, ha azok a monarchia másik államában bírnának honossággal. 5. A IV-ik fejezet a tényleges szolgálatra való bevonulásról béke és háború idejében, az V-ík fejezet pedig a nyolcz heti katonai kiképzésre való bevonulásról tartalmaz részletes és részben ujabb rendelkezéseket, minélfogva ezen fejezetek alapos tanulmányozását a közigazgatási tisztviselőktől különösen elvárom. 6. A tartalékbeli fegyvergyakorlatok időszakai álta­lam, az illető cs. és kir. hadtest parancsnokságokkal egyetértőleg, a helyi viszonyok tekintetbe vetelével, oly módon fognak ezentúl megállapittatni, hogy a fegyver­gyakorlatok évenkint lehetőleg ugyanazon időszakokban történjenek, s ennélfogva a fegyvergyakorlatra kötelezett legénység eleve tudomással birjon arról, hogy melyik időben kell katonai szolgálattétel végett rendelkezésre állania. S ugyanezen czélból, a 45-ik §. 8-ik pontja szerint, az ellenőrzési szemlék megtartására is ilyen állandó szemle-napok lesznek meghatározandók. Ha az állami vagy közigazgatási szolgálatban álló valamely tartalékos katona, a 41-ik §. 6-dik ponjában jelzett körülmények fennforgása esetében, szolgálati szem­pontokból, a fegyvergyakorlat rövid tartamára sem volna nélkülözhető, az ilyen egyéneknek a fegyvergyakorlat alól való felmentése iránt a törvényhatóságoknak, illetve a törvénykezési vagy pénzügyi főhatóságoknak közvet­lenül az illető cs. és kir. hadtestparancsnoksághoz kell fordul niok, a melyek az ilyen kérelmek tekiutetében, a határozat hozatalára fel vaunak hatalmazva. 7. Az ellenőrzési szemlén való megjelenésre köte­lezett legénység a fennállott katonai szolgálati viszonyok körüli utasítás 32-dik §-a 9-dik pontjának módosítása mellett, ezentúl sem az ellenőrzési szemlére, sem az utószemlére külön behivójegygyel nem fog beidéztetni; külön behivójegyekkel csak azon egyének fognak beidéz­tetni, akik sem az ellenőrzési szemlén, sem az utó­szemlén nem jelenvén meg, a jelen rendeletemmel ki­adott utasítás 49 edik §-a 5-ödik pontjához képest, a különleges utószemlén kötelesek megjelenni. Ezen ujabb rendelkezésnél fogva tehát különös figyelem fordítandó az ellenőrzési szemlékre vonatkozó hirdetmények közzétételére, s ezen hirdetmények a 47-ik §. 1-ső pontja értelmében, a helyi szokásokhoz képest, a legkiterjedtebb módon hozandók köztudomásra. 8. Az utószemlénél csakis a hadkiegészítési kerület (katonai állomás) székhelyén levő járáshatóságuak egy képviselője köteles jelen lenni, a községek elöljáróinak tehát ott nem kell megjelenniük; a különleges utó­szemlére pedig sem a járáshivatal képviselője, sem a község elöljárója nem hivatik meg. 9. Azon szemlekötelesek, akik az ellenőrzési szem­lén vagy az utószemlén meg nem jelentek, elmaradásukat a hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál tartoznak igazolni, s amennyiben azt a 49-dik §. 7-dik pontjában jelzett módon igazolni nem volnának képesek, az emlí­tett parancsnokság által megfenyíttetnek. 10. Az uj „Nyilvántartási Utasítás* 53-ik §-ának a pénzügyőrségnél, a fővárosi rendőrségnél, a fegyinté­zeteknél és törvényszékeknél, valamint a vasüti és gőz­hajózási társulatoknál alkalmazott nem tényleges állo­mányú katonai egyénekre vonatkozó rendelkezéseit, melyek az ellenőrzési szemlékről a 47-ik szakasz szerint kibocsátandó hirdetmények közlésénél is alkalmazást nyernek, szoros megtartás végett különösen kiemelem. 11. Azok irányában, akik a behivási parancsnak nem tesznek eleget, az ujabb utasítás 54-ik szakaszában előszabott eljárás teljes mérvben foganatosítandó. A járásbeli tisztviselők kötelesek a 42-ik mellék­letben közölt minta szerint előjegyzési könyvet vezetni mindazon egyénekről, akik a hadsereg vagy haditenge­részet állományából szökevények gyanánt fogyatékba vétettek. Ezen előjegyzési könyv, a melynek egyelőre csak a hadseregbeli szolgálati kötelezettség alatt álló sorozási évfolyamokra kell kiterjednie — azonual megnyitandó, mihelyt a járásbeli tisztviselő az e részben a maga utján már utasított hadkiegészítési kerületi parancsnok­ságtól, az ott vezetett hasonló előjegyzési könyvből a kivonatot kézhez fogja venni. 12. Az uj .Nyilvántartási Utasitás"-ban közölt minták legnagyobb része lényegesen nem tér el az eddig használt mintáktól, miért is azon minták nyomtatványai, a melyekből még nagyobb készlet áll rendelkezésre, kellő kiigazítás után felhasználhatók. A használatban levő katonai igazolványi könyvek helyesbítésének szüksége pedig nem forog fenn, mivel azon változások, a melyek a bevonulásra vonatkozó ren­delkezések tekintetében jelen utasítással életbe lépnek, az illető egyén előtt amúgy is tudva lesznek magából a behivó-jegyből, atnely a változásokat tartalmazó szel­vénynyel minden esetre már el lesz látva. A fentebbiekben elősoroltam azon leglényegesebb újításokat, a melyek ezen utasítással életbe lépnek; — de miután ezeken kivül számos oly rendelkezést is tartalmaz az utasítás, a melyek részben eltérnek az eddigi eljárástól, részben pedig bővebb tájékozást nyúj­tanak, elvárom mindazon járásbeli és községi tiszt­viselőktől, akik a nyilvántartással foglalkoznak, hogy jeleu utasítást alapos tanulmány tárgyává fogják tenni, s ezáltal a nyilvántartás körül felmerülő panaszoknak és szabálytalanságoknak elejét fogják venni. Végül 13. A „Nyilvántartási utasítás" az 1887-ik évi április 1-én lépvén életbe, — ezen időtől kezdve, az 1871-ik évi 28,573. számú rendelettel kiadott „utasítás", valamint azt módosító s kiegészítő későbbi rendeleteim, úgyszintén az ezen ujabb utasítással ellentétben álló egyéb rendeletek is, hatályon kivül helyeztetnek. Ezen „Nyilvántartási utasításból", — amelyben jelen rendeletem is bennfoglaltatik, a törvényhatóság központi tisztviselői számára két példányt, a járásbeli tisztviselők számára pedig egy-egy példányt, oly meg jegyzéssel mellékelek ide, hogy a községi elöljárók, köz­ségi vagy körjegyzők számára netalán szükséges példá­nyok, az általain példányonként utólag megállapítandó árnak beküldése mellett a „Pallas" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomdájából (Budapest, IV. Kecskeméti utcza 6.) rendelhetők meg. Felhívom tehát a megye közönségét: hogy ezen rendeletemet, amely a „Nyilvántartási utasítás* végén szintén közölve van, azonnal közhírré tenni, és tisztvi­selőit, annak értelmében utasítani ne késsék. Budapesten, 1887. február 23. Fejérváry, honvédelmi miniszter. 3.126. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi mi­niszter folyó évi 12,625. szám alatt kelt leiratával meg­engedte, hogy a Szentmihály vasúti állomáson marha fel- és lerakodó állomás szerveztessék, s egyúttal állat­szemlélő bizottsági tagokul Dobos Imre főszolgabírót, Varga Károly állatorvost és Bagdy János földmlvelőt megerősítette. Amely körülményt szabályszerű közhírré tétel vé­gett, tudomásukra hozom. Nyíregyháza, 1887. márczius 17. Zoltán János, alispán. 2,793. K . Szabolcsvármegye alispánja. 1887. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községi elöljáróknak. Felhívom, hogy az 1886. évben járása, illetve a város területén mészárszékre levágott állatok számát, község- és nem szerint elkülönítve, hozzám minden ké­sedelem nélkül beterjessze. Kelt Nyíregyházán, 1887. márczius 17-én. Zoltán János, alispán. 9 ni Q T7 íf 1 Szabolcs vár meqye alispánjától. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A „Nyírvidék" folyó évi márczius 6-án megjelent 10-ik számában 1,839/87. szám alatt Kis-Várdára, már­czius 15-ére kitűzött körorvos választás, közbe jött aka­dályok miatt, folyó év áprilhó 18-ára elhalasztatik. Mely körülményt közhírré tétel végett tudomásukra hozom. Kelt Nyíregyházán, 1887. márczius 17. Zoltán János, alispán. 188*7^ ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak s községek elöljáróinak. Körözés. Folyó évi márcziushó 9-én Hegedűs Ede nyíregy­házai lakosnak egy sárga sziuü, másfél éves, kan vizsla kutyája elveszett. Annak megyeszerte leendő körözése ezennel elrendeltetik. Nyíregyháza, 1887. márczius 18. Zoltán János, alispán. Márczius ídusáu. Megünnepeltük ismét márczius 15-ének évfor­dulóját, elszálltunk a mult eseményeihez, visszaidéz­tük azokat emlékezetünkbe. Lelkesedéssel csüngtünk e nagy nap alkotásán. Szivünk a hazafiság lángjá­tól melegült fel. Ott sírtuk el örömkőnyeinket a haza oltáránál. És kérdem, miért volt ez ünneplés ? Miért hozá el áldozatát a honfi és honleány ? Miért szó­lalt meg a magyar nemzet ajakán a hazafias dal? Miért lelkesült ma a nemzet? Vajh, ki az, ki ezt ne tudná ? Nem, nem lehet olyan lakosa a Kárpát-koszoruzta hazának, ki e nagy nap történetét ne tudná s annak mindvégig meg­ujuló varázs-hatalmát ne érezné. Mindenki tudja, mindenki érzi azt! És mégis jól esik e nap történetéről beszélni. Mint a vándor, ki fárasztó útjában a meredek hegy kopár bérczén halad, örömmel tekint vissza az elhagyott völgy virányának illatos virágaira: úgy a nehéz gondok és honfiúi fájdalmak között nekünk is jól esik rá­tekinteni a mult idők eme kimagasló korszakára. Tegyük meg hát mi is hazafiúi kötelmüuket s a visszaemlékezés szövétnekét meggyújtva, „emlékez­zünk régiekről." Ha joggal mondhatjuk azt, hogy hazánk a nyugati államok sorába, mint királyság, az 1000­ik évvel lépett be: ugy minden bizonynyal elmond­hatjuk azt is, hogy hazánk a modern államok so­rába az 1848. év márczius 15-éu kezdődő korszak­kal lépett be. Ez a nap volt alfája annak a legendái szép és dicső korszaknak, melyben nem­zeti szabadságunk harcza vívatott. E napon ragyo­gott teljes fényében hazánkra az egyenlőség égi su­gara; e napon gyujtá lángra a honfiúi sziveket a testvériség, a szeretet hatalmas érzete. E napon in­dult meg államunk fontos alkotásainak diadala. E nap tehát éppen ezért annyira nevezetes s hazánk ujabbkori történelmében annyira korszakot alkotó hogy méltán bűnül róhatnók fel azt, ha e nap ese­ményeiről tudui nem akarnánk. De mi történt e napon? Lelki szemeink előtt feltárul az ország fővárosa, Budapest. Tömött kör­ben, hazafias lelkesedés nimbusától sugárzó arcz­czal, hajadon fővel áll Isten szent ege alatt a so­kaság. Középen egy ifjú áll, baljában irás-tekercs­Foly tatás a raellékl»teu. ~

Next

/
Thumbnails
Contents