Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-20 / 12. szám

NYÍKVIDÉ K." 105-ik §-ában meghatározott hosszabb tényleges szolgálati kötelezettségnek magát alá fogja vetni. 1887 -án. mint tanuk. ipa (anya, gyám) Az aláírások hatóságilag hitelesitendők, s a kötelező nyilatkozat esetleg a gyámhatóság által is jóváhagyandó. B. Oly pályázók részére, kik a kiállítás napjain a 16-ik, illetőleg, ha horvát-szlavonországi illetőségűek, a 14-ik éves életkort már meghaladták. KöteUzö nyilatkozat. Az ezenj nyilatkozatot szintén aláirt apám, (anyám, gyámom) beleegyezésével, ezennel kötelezem magamat: hogy valamely katonai nevelő vagy képző intézetbe leendő felvételem, s annak idejében a hadsereghez (hadtengerészethez) közvetlenül leendő felavattatásom esetére, azon hosszabb tényleges szolgálati kötelezettséget, amely az 1886-ik évben életbe lépett védtörvényi utasítás 105-ödik §-ában van meghatározva, teljesíteni fogom. 1887 -án. apa (anya, gyám). pályázó. mint tanuk. Az aláírások hatóságilag hitelesitendők. ^ 1887^

' Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter 8970. számú intézvényének másolatát, tudomásvétel és alkalmazkodás végett, a „Nylrvidék" utján közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. márczius 15. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter. 8970/XIV. szám. Szabolcsvármegye közönségének. A közös hadsereg és hadtengerészet nem tényleges állományában levő személyek katonai szolgálati viszonyait, azok nyilvántartását és időszaki fegyvergyakorlatait tárgyazó s az 1871-ik évi 28,573 számú itteni körrendelettel közzétett utasítás a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel egyetértőleg ujabban átdolgoztatván, annak megállapított ujabb szövegét .Nyilvántartási utasítás a cs. és kir. hadsereg és hadtengerészet számára. I. rész. A legénység állományához tartozó egyének" czim alatt ezennel kiadom és a törvényhatóságoknak a kellő számú példányokban megküldöm. Ezen utasítás egyfelől kellően alkalmazkodik az 1882. évi 39-ik t. cz. és a védtörvények végrehajtása tárgyában kiadott s az 1886-ik évtől kezdve érvényben álló utasításban foglalt ujabb rendelkezésekhez, s másfelől az anyagnak czélszerűbb beosztása és a katonai szolgálatra vonatkozó több határozmánynak felvétele által könnyebb tájékozást ós bővebb utmutatást nyújt ugy a nem tényleges állományú legénységnek, valamint a nyilvántartással foglalkozó katonai és közigazagtáii hatóságoknak. Ámbár tehát ezen utasítás az eddigi eljárástól lényegesen eltérő újításokat nem tartalmaz, mégis szükségesnek tartom a törvényhatóságoknak, s ezzel az alsóbb közigazgatási hatóságoknak figyelmét a következőkre különösen is felhívni, ugyanis: 1. A nem tényleges állományú legénység — amely kifejezés alatt a tartósan szabadságoltak, a nem tényleges állományú tartalékosok és póttartalékosok értendők — a 10-ik §. 1. pontjában elősorolt esetekben, a nem tényleges állományban létük igazolására katonai igazolványí könyv helyett, katonai igazolványi lappal láttatnak el. 2. A katonai szolgálati viszonyok körüli régibb utasítás 24-ik §-a 2-ik pontjának azon rendelkezése, mely szerint a nem tényleges állományú legénység, nyilván tartási illetőségének a tartózkodási hely járási hatóságára való átruházását kérhette, az ujabb nyilvántartási utasításba nem lévén felvéve, azon elvtől, hogy mindenki azon járási hatóságnál tartandó nyilván, amelynek területén községi illetőséggel bir, ezentúl a felek kérelme folytán eltérésnek nem lesz helye, s a felek, netalán benyújtandó ilyen kérelmeikkel elutasitandók. Nehogy azonban a felek kénytelenek legyenek a katonai szolgálatra vonatkozó kérvényeiket vagy beadványaikat, a nyilvántartás tekintetében illetékes s tartózkodási helyüktől netalán távol eső járáshatósághoz benyújtani, az uj utasítás 12. §-a 2-ik pontjának második bekezdésében ki van mondva, hogy ily beadványok a tartózkodási hely közigazgatási járási hatóságánál is benyújthatók. Kötelesek tehát a járási tisztviselők a hozzájuk benyújtott ilyen beadványokat a nyilvántartás tekintetében illetékes hatósághoz azonnal elküldeni. 3. Az uj utasítás 15-ik §-a 1-ső pontjának második bekezdése értelmében kötelesek a harmadik korosztályból még ki nem lépett tartósan szabadságolt katonák, akik csak illető csapattestük engedélye mellett nősülhetnek meg, — a megtörtént nősülést az eskető levél bemutatása mellett bejelenteni. Minthogy pedig ezen bejelentési kötelezettség az utóbbi években nem állott fenn, az illető tartósan szabadságolt katonák, a nősülési engedélynek kézbesítése alkalmával, figyelmeztetendők, hogy a nősülés megtörténte általuk bejelentendő. 4. A jelentkezési szabályok áthágása miatt, a nem tényleges állományú legénység a 13-ik §. 12. pontja értelmében a tartózkodási hely közigazgatási járási hatósága által büntetendő meg. A járási hatóságok tehát, a területükön tartózkodó nem tényleges állományú legénységet, a nyilvántartás szempontjából előirt jelentkezési szabályok áthágása miatt tekintet nélkül községi illetőségükre megbüntethetik és pedig még azon esetben is, ha azok a monarchia másik államában bírnának honossággal. 5. A IV-ik fejezet a tényleges szolgálatra való bevonulásról béke és háború idejében, az V-ík fejezet pedig a nyolcz heti katonai kiképzésre való bevonulásról tartalmaz részletes és részben ujabb rendelkezéseket, minélfogva ezen fejezetek alapos tanulmányozását a közigazgatási tisztviselőktől különösen elvárom. 6. A tartalékbeli fegyvergyakorlatok időszakai általam, az illető cs. és kir. hadtest parancsnokságokkal egyetértőleg, a helyi viszonyok tekintetbe vetelével, oly módon fognak ezentúl megállapittatni, hogy a fegyvergyakorlatok évenkint lehetőleg ugyanazon időszakokban történjenek, s ennélfogva a fegyvergyakorlatra kötelezett legénység eleve tudomással birjon arról, hogy melyik időben kell katonai szolgálattétel végett rendelkezésre állania. S ugyanezen czélból, a 45-ik §. 8-ik pontja szerint, az ellenőrzési szemlék megtartására is ilyen állandó szemle-napok lesznek meghatározandók. Ha az állami vagy közigazgatási szolgálatban álló valamely tartalékos katona, a 41-ik §. 6-dik ponjában jelzett körülmények fennforgása esetében, szolgálati szempontokból, a fegyvergyakorlat rövid tartamára sem volna nélkülözhető, az ilyen egyéneknek a fegyvergyakorlat alól való felmentése iránt a törvényhatóságoknak, illetve a törvénykezési vagy pénzügyi főhatóságoknak közvetlenül az illető cs. és kir. hadtestparancsnoksághoz kell fordul niok, a melyek az ilyen kérelmek tekiutetében, a határozat hozatalára fel vaunak hatalmazva. 7. Az ellenőrzési szemlén való megjelenésre kötelezett legénység a fennállott katonai szolgálati viszonyok körüli utasítás 32-dik §-a 9-dik pontjának módosítása mellett, ezentúl sem az ellenőrzési szemlére, sem az utószemlére külön behivójegygyel nem fog beidéztetni; külön behivójegyekkel csak azon egyének fognak beidéztetni, akik sem az ellenőrzési szemlén, sem az utószemlén nem jelenvén meg, a jelen rendeletemmel kiadott utasítás 49 edik §-a 5-ödik pontjához képest, a különleges utószemlén kötelesek megjelenni. Ezen ujabb rendelkezésnél fogva tehát különös figyelem fordítandó az ellenőrzési szemlékre vonatkozó hirdetmények közzétételére, s ezen hirdetmények a 47-ik §. 1-ső pontja értelmében, a helyi szokásokhoz képest, a legkiterjedtebb módon hozandók köztudomásra. 8. Az utószemlénél csakis a hadkiegészítési kerület (katonai állomás) székhelyén levő járáshatóságuak egy képviselője köteles jelen lenni, a községek elöljáróinak tehát ott nem kell megjelenniük; a különleges utószemlére pedig sem a járáshivatal képviselője, sem a község elöljárója nem hivatik meg. 9. Azon szemlekötelesek, akik az ellenőrzési szemlén vagy az utószemlén meg nem jelentek, elmaradásukat a hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál tartoznak igazolni, s amennyiben azt a 49-dik §. 7-dik pontjában jelzett módon igazolni nem volnának képesek, az említett parancsnokság által megfenyíttetnek. 10. Az uj „Nyilvántartási Utasítás* 53-ik §-ának a pénzügyőrségnél, a fővárosi rendőrségnél, a fegyintézeteknél és törvényszékeknél, valamint a vasüti és gőzhajózási társulatoknál alkalmazott nem tényleges állományú katonai egyénekre vonatkozó rendelkezéseit, melyek az ellenőrzési szemlékről a 47-ik szakasz szerint kibocsátandó hirdetmények közlésénél is alkalmazást nyernek, szoros megtartás végett különösen kiemelem. 11. Azok irányában, akik a behivási parancsnak nem tesznek eleget, az ujabb utasítás 54-ik szakaszában előszabott eljárás teljes mérvben foganatosítandó. A járásbeli tisztviselők kötelesek a 42-ik mellékletben közölt minta szerint előjegyzési könyvet vezetni mindazon egyénekről, akik a hadsereg vagy haditengerészet állományából szökevények gyanánt fogyatékba vétettek. Ezen előjegyzési könyv, a melynek egyelőre csak a hadseregbeli szolgálati kötelezettség alatt álló sorozási évfolyamokra kell kiterjednie — azonual megnyitandó, mihelyt a járásbeli tisztviselő az e részben a maga utján már utasított hadkiegészítési kerületi parancsnokságtól, az ott vezetett hasonló előjegyzési könyvből a kivonatot kézhez fogja venni. 12. Az uj .Nyilvántartási Utasitás"-ban közölt minták legnagyobb része lényegesen nem tér el az eddig használt mintáktól, miért is azon minták nyomtatványai, a melyekből még nagyobb készlet áll rendelkezésre, kellő kiigazítás után felhasználhatók. A használatban levő katonai igazolványi könyvek helyesbítésének szüksége pedig nem forog fenn, mivel azon változások, a melyek a bevonulásra vonatkozó rendelkezések tekintetében jelen utasítással életbe lépnek, az illető egyén előtt amúgy is tudva lesznek magából a behivó-jegyből, atnely a változásokat tartalmazó szelvénynyel minden esetre már el lesz látva. A fentebbiekben elősoroltam azon leglényegesebb újításokat, a melyek ezen utasítással életbe lépnek; — de miután ezeken kivül számos oly rendelkezést is tartalmaz az utasítás, a melyek részben eltérnek az eddigi eljárástól, részben pedig bővebb tájékozást nyújtanak, elvárom mindazon járásbeli és községi tisztviselőktől, akik a nyilvántartással foglalkoznak, hogy jeleu utasítást alapos tanulmány tárgyává fogják tenni, s ezáltal a nyilvántartás körül felmerülő panaszoknak és szabálytalanságoknak elejét fogják venni. Végül 13. A „Nyilvántartási utasítás" az 1887-ik évi április 1-én lépvén életbe, — ezen időtől kezdve, az 1871-ik évi 28,573. számú rendelettel kiadott „utasítás", valamint azt módosító s kiegészítő későbbi rendeleteim, úgyszintén az ezen ujabb utasítással ellentétben álló egyéb rendeletek is, hatályon kivül helyeztetnek. Ezen „Nyilvántartási utasításból", — amelyben jelen rendeletem is bennfoglaltatik, a törvényhatóság központi tisztviselői számára két példányt, a járásbeli tisztviselők számára pedig egy-egy példányt, oly meg jegyzéssel mellékelek ide, hogy a községi elöljárók, községi vagy körjegyzők számára netalán szükséges példányok, az általain példányonként utólag megállapítandó árnak beküldése mellett a „Pallas" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomdájából (Budapest, IV. Kecskeméti utcza 6.) rendelhetők meg. Felhívom tehát a megye közönségét: hogy ezen rendeletemet, amely a „Nyilvántartási utasítás* végén szintén közölve van, azonnal közhírré tenni, és tisztviselőit, annak értelmében utasítani ne késsék. Budapesten, 1887. február 23. Fejérváry, honvédelmi miniszter. 3.126. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter folyó évi 12,625. szám alatt kelt leiratával megengedte, hogy a Szentmihály vasúti állomáson marha fel- és lerakodó állomás szerveztessék, s egyúttal állatszemlélő bizottsági tagokul Dobos Imre főszolgabírót, Varga Károly állatorvost és Bagdy János földmlvelőt megerősítette. Amely körülményt szabályszerű közhírré tétel végett, tudomásukra hozom. Nyíregyháza, 1887. márczius 17. Zoltán János, alispán. 2,793. K

. Szabolcsvármegye alispánja. 1887. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Felhívom, hogy az 1886. évben járása, illetve a város területén mészárszékre levágott állatok számát, község- és nem szerint elkülönítve, hozzám minden késedelem nélkül beterjessze. Kelt Nyíregyházán, 1887. márczius 17-én. Zoltán János, alispán. 9 ni Q T7 íf 1 Szabolcs vár meqye alispánjától. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A „Nyírvidék" folyó évi márczius 6-án megjelent 10-ik számában 1,839/87. szám alatt Kis-Várdára, márczius 15-ére kitűzött körorvos választás, közbe jött akadályok miatt, folyó év áprilhó 18-ára elhalasztatik. Mely körülményt közhírré tétel végett tudomásukra hozom. Kelt Nyíregyházán, 1887. márczius 17. Zoltán János, alispán. 188*7^

' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak s községek elöljáróinak. Körözés. Folyó évi márcziushó 9-én Hegedűs Ede nyíregyházai lakosnak egy sárga sziuü, másfél éves, kan vizsla kutyája elveszett. Annak megyeszerte leendő körözése ezennel elrendeltetik. Nyíregyháza, 1887. márczius 18. Zoltán János, alispán. Márczius ídusáu. Megünnepeltük ismét márczius 15-ének évfordulóját, elszálltunk a mult eseményeihez, visszaidéztük azokat emlékezetünkbe. Lelkesedéssel csüngtünk e nagy nap alkotásán. Szivünk a hazafiság lángjától melegült fel. Ott sírtuk el örömkőnyeinket a haza oltáránál. És kérdem, miért volt ez ünneplés ? Miért hozá el áldozatát a honfi és honleány ? Miért szólalt meg a magyar nemzet ajakán a hazafias dal? Miért lelkesült ma a nemzet? Vajh, ki az, ki ezt ne tudná ? Nem, nem lehet olyan lakosa a Kárpát-koszoruzta hazának, ki e nagy nap történetét ne tudná s annak mindvégig megujuló varázs-hatalmát ne érezné. Mindenki tudja, mindenki érzi azt! És mégis jól esik e nap történetéről beszélni. Mint a vándor, ki fárasztó útjában a meredek hegy kopár bérczén halad, örömmel tekint vissza az elhagyott völgy virányának illatos virágaira: úgy a nehéz gondok és honfiúi fájdalmak között nekünk is jól esik rátekinteni a mult idők eme kimagasló korszakára. Tegyük meg hát mi is hazafiúi kötelmüuket s a visszaemlékezés szövétnekét meggyújtva, „emlékezzünk régiekről." Ha joggal mondhatjuk azt, hogy hazánk a nyugati államok sorába, mint királyság, az 1000ik évvel lépett be: ugy minden bizonynyal elmondhatjuk azt is, hogy hazánk a modern államok sorába az 1848. év márczius 15-éu kezdődő korszakkal lépett be. Ez a nap volt alfája annak a legendái szép és dicső korszaknak, melyben nemzeti szabadságunk harcza vívatott. E napon ragyogott teljes fényében hazánkra az egyenlőség égi sugara; e napon gyujtá lángra a honfiúi sziveket a testvériség, a szeretet hatalmas érzete. E napon indult meg államunk fontos alkotásainak diadala. E nap tehát éppen ezért annyira nevezetes s hazánk ujabbkori történelmében annyira korszakot alkotó hogy méltán bűnül róhatnók fel azt, ha e nap eseményeiről tudui nem akarnánk. De mi történt e napon? Lelki szemeink előtt feltárul az ország fővárosa, Budapest. Tömött körben, hazafias lelkesedés nimbusától sugárzó arczczal, hajadon fővel áll Isten szent ege alatt a sokaság. Középen egy ifjú áll, baljában irás-tekercsFoly tatás a raellékl»teu. ~