Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-27 / 9. szám

A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ." A metszés valamennyi évi szőllőmunkának legfontosabbika. Ezen munkának czélja a tőkéről a felesleges vesszőknek késsel vagy ollóval való leszedése, 1) hogy a tőkét a izáudékolt mivelés szerint alakítsuk, 2) hogy termésre ösztönözzük, 3) hogy folytonosan termő erőben megtarthassuk, 4) hogy a szőllőtőke életét hosszabitsuk. A metszést általán görbe késsel vagy ollóval vé gezzük. A számtalan féle ollók közzül a legelterjedtebb és egyszersmindt legkitűnőbb a Pouliat-féle. Igen sokan vannak még a régi szőllömivelők között, akik a metszőolló használatával nem tuduak megbarátkozni, már pedig a Pouliat-féle hegyes órru ollóval a legszorosabb heljre is be lehetvén jutni, nemcsak hogy hasonlíthatatlanul gyorsabb vélük a munka, mint a késsel, hanem a munka jósága is tökéletesebb. A metszést némelyek őszszel, mások tavaszszal szeretik végezni. Azon esetben ha a lemetszett vesszőket Ültetésre akarjuk felhasználni, a feutebb elmondott okok alapján a metszést ősszel ajánljuk végezni. Ha a vessző csak tűzre használtatik fel, vagy trágyának, akkor lehet tavaszszal ii metszeni; mert meg van a tavaszi metszésnek is • maga előnye. Ugyanis régi szőllészek azt állítják, hogy ugyanazon iajla szőllők hasonló metszés és mivelés mellett több gyümölcsöt hozuak, ha tavaszszal metszetnek meg, míg az őszi metszés inkább sok fát és dus levélzetet idéz elő. Hogy ez mennyiben áll, azt még tudományos búvárlatok nem döntötték el. Ha a metszés idejét már megállapítottuk, a metszés módjára nézve ne kövessük vakon a vidék szokását. Bár tagadhatatlan, hogy a metszés módját először az éghajlathoz, másodszor a fekvéshez, h .rmadazor a talaj minőtégéhez, végre negyedszer a szőllőfajhoz kell alkalmaznunk. Mindazáltal egy és ugyanazon éghajlat alatt hasonló fekvésnél s hasonló talajban ugyanazon fajnál is a metszést az egyes tőkékhez is kell alkalmaznunk. Ugyanit gyenge tőkéknél kevés és rövid-élet, erős buja növésű tökéknél pedig több és hosszab csapok hagyandók. A tőkék gyenge, vagy életerős volta épen a metszésuél látszik meg legjobban a vesszők száma ét eröttégéből. Ha valaki ezen általános szabály ellen vét csak •zért, hogy a vidéken divó metszés és művelési módhoz ragaszkodjék, mindannyiszor saját magának árt velo; mert ha például valaki izmos tőkén kevés és rövid csapot hagy, a nagy mennyiségben felvett tápanyagok azon megmaradt kevés cttpon, hirtelen növő vastag vesszőket hajtanak, melyek emiatt, ritka belüek és éretlenek szoktak maradni; ezenkívül igen kevés fürtöt hoznak. A tapasztalát pedig azt bizonyítja, hogy az ilyen vesszők tzemei a közönségesnél valamivel keményebb télen legnagyobbrészt el szoktak vakulni. Az ilyen helytelen metszéssel tehát nemcsak hogy kevés termést nyerünk, de még a jövő évi termést is tönkre tesszük. Holott ha az ilyen tőkéken több és hosszabb csapokat metszünk, ez által a buja növés többfelé oszlik szét, a veszszők nem lesznek túlkövérek, rendes időben végzett csonkázással teljes éretté, igy a fagy iránt érzéketlenné, a jövő évi termésre pedig a legalkalmasabbá tétetnek. Ha viszont gyeng

3, satnya, sovány tőkéken hagyunk meg több és hosszabb csapot, a másik szélsőségbe esünk; mázta (katast. holdankét 40—65 mmázsa) volna belőle minden mátodik vagy harmadik évben alkalmazandó. A trágya mennyisége azonban, a mint tudjuk, sok körülménytől függ; igy a talaj és növényfajtól, a trágya minőségtől (mert az árnyékszéktrágya sem mind egyforma) stb. E tekintetben ajánlatot a gazdáknak kísérleteket tenni; kevesebbel kezdeni és a trágyameuyiséget lassanként fokozni, midőn azután legjobhan láthatja, hogy muunyi a legelőnyösebb saját viszonyai közt. A mezőre kihordott-trágya azonnal alászántandó. Hogy a syouaok el ne hatalmasodjanak, a föld jól mivelendó, hogy a gyommagvak kikeljenek és a dudvák bconálás által megsemmisíttessenek. A keverék-trágya (Compost, lásd fennebb) különösen rétekre ajánlatos. Ez még gyorsabban hat, irint a friss trágya. — A második, különösen % japiniak, chiuaiak éa az angolok által követett alkalmazási mód, a vizzel való felereszté

0. Eien eljárás különösen a nyári évszakra való és nem eléggé ajánlható. Tudjuk ugyanis, hogy sok növény, igy különösen a konyhakerti növények, továbbá a káposzta, répafélék, törökbuza. dohíny stb., sokkal hatalmaiabban fejlődnek, ha növkedésük alatt is kapnak könnyen felvehető hig trágyát. Ha tehát ezen és a hasonló növényeket sorokban miveljük és a sorok közeit vagy a növények tövét időnként (viz helyett) ilyen erősen higitott trágyaHvel öntüzzük meg, hatalmasan előmozdítjuk azok növekedését. Ezt anyiszor tehetjük nyáronát, a hányszor a föld száraznak mutatkozik és a hányszor reá érünk. Ezen czélból az ,/, részükig árnyékszéktrágyával telt herdókat egétzen megtöltjük vizzel, az egész tömeget jól összekeverjük ét a sorok közeibe rúdra kötött sajtárral kiöntözrük; vagy jobban akarván ezen anyaggal takarékoskodni, háti puttont használunk, melynek fenekén kaucsuk cső van alkalmazva, melylyel a moglocsolást tetszés szerinti helyen, a növények tövén alkalmazhatjuk. Szabály ugyanit, hogy zöldelő növényeket nem kell felülről megöntözni, tehát nem azok leveleit és szárait, hanem csak tövét; azonban fiatal vetéseke:, réteket, répát, stb., szóval mindent, ami még kicsiny cs fiatal, felülről is megöntöz mert az ilyen tőkén a vesszők különben it vékonyak, satnyák szoktak lenni, ha már most az aránytalan hosszú metszéssel és sok meghagyott csappal tok szem marad, melyben a különben is sovány táplálék kénytelen szétoszlani; igeu sok szem vakon marad, a megeredők is silány vékony ves zőket nevelnek, s csak ritkás, ap.ó szemű, csekély, vagy épen semmi termést sem hoznak. Ezenkívül ilyen silány vesszőből nem lehetvén jövőre csapot hagyni, gyakran nem csupán a jövő évi, hanem két évi termést is leszüretelünk. Ennélfogva kisérjük figyelemmel a tőiéken lévő vestzők vastagságát ét számát, mely leg nká'ib elárulja a talaj gazdagságát és igy a tőke termőképességét. Az ilyeneket messük több és hosszú csapra. A silány tőkéken pedig, mely mindig a talaj soványságát bizonyítja, rövidre metszett kevés csapot hagyunk, hog/ legalább azon kevés megmaradt szem elég erős vezszőt ueveljeu, termésünk legalább is kielégítő legyen. Az ilyen vesszők azután jövő évre is életképes és termő hajtásokat nevelnek. A mi az éghajlatot illeti, az nemcsak a metszésre, de az ültetésre is befolyással van. Ha elég bő termést, életerős fát és jövő évre is termőképes érett vesszőket akaruuk nevelui akkor : Meleg éghajlaton, hideg természetű kötött kövér földbe ritkábban kell ültetni és bosszúra metszeni. Lazább és melegebb természetű sovány talajba sűrűbben ültessünk és rövidre messünk. Hidegebb éghajlaton hideg termétzetü kötött kövér talajba igen ritkán kell ültetni és hosszú csapra metszeni. Száraz sovány kevésbbé kötött talajba szintén ritkán ültessünk és rövid csapra messünk. A fekvés hasonlókép nagy befolyással vau ugy az ült tés, mint a metszésre, például: Déli fekvésben ha a talaj kövér kötött, ritka ülte tés és hosszú csapmetszés ajánlatos. Déli fekvésben de száraz sovány laza talajba ültessünk bürűn és messünk rövid csapokat. Északi fekvésen kötött kövér talajba igen ritkán kell ültetni, s hosszú csapokat metszeni. Északi fekvésen száraz laza sovány földbe szintén ritka ültetés, de rövid csapmetszés szükséges. Domboldalon kövér kötött földbe sűrű ültetés hosszú metszés. Domboldalon sovány laza talajba igen sűrű ültetés és rövid metszés. Síkon kövér kötött földbe igen ritka ültetés és igen hosszú metszés. Síkou laza sovány földbe ritka ültetés és rövid metszés ajánlatos. Mi a talaj minőségét illeti, már az eddig elmondottakból tapasztalhattuk, hogy kövér kötött talaj ikban általában ritkább ültetést, hos«zu metszést, — sovány laza talajban pedig sűrűbb ültetést és rövid metszést — kell űzni. A fajok közül az erős növésű, korai, apróbb szemű és fürtű szőllők általán hostzúra — a gyenge növésű késői nagyobb fürtű és szemű fajok pedig rövidre metszendők. Az itt fel nem sorolt egyes esetekben, hogy minő sűrűségű ültetés és minő mettzés ajánlatos, erre nézve a fönnebb elmondottak figyelembe vételével mindenki el fogja találni a leghelyesebb utat. hetünk, mire legczélszerübb a öntöző hordókat használni, melyeknél a hígított trágyáié a esaplyukból egy, némi távolságban ettől ferdén alkalmazott deszkára folyik s ez által egyenletesen osztódik szét. Egy emeltyű segítségével a kocsis a csaplyukat tetszés szerint zárhatja és nyithatja és a kifolyó mennyiséget szabályozhatja. A vonó állatok és a jármű által tönkre tett növényeket nem kell sokba venni, minthogy a még elegendő mennyiségben megmaradók azért annál szebben fejlődnek. Az öntözésre legjobb kissé borús napot válatztaui, A trágya mennyiséget illetőleg megjegyzendő, hogy ilyen hígított trágya mellet nem kell félni, miszerint talán tul megyünk a leghelyesebb mennyiségen. Az angolok egy holdra 8 óra alatt egész 800 tonna (14,000 b. mázsa; ugyanennyi métermázsa vehető hektáronként), erejéig eresztik az emésztő csatornák vizét földjeikre. Más ottani telepeken megint egy egész év alatt 500 tonnát (9000 bécsi mázsát) eresztenek ily lolyadékból egy katasztralis holdra (8—9000 metermázsát egy hectárra). Ha a gazda magának poudrettet (por-trágyát) készített, ugy ezt tőbbféleképeu alkalmazhatja. Ezen alakban ugyanis e trágya a közönséges istálló trágya gyáuiolitására fog szolgálni. A porrá zúzott és átrostált por-trágyát az ember mindenekelőtt sxintannyi könyü laza földdel jól összekeveri és a gabauafélékuél és repczéknél, miután a mag elvettetett, csendes időben lehető egyenletesen löldre hinti t a maggal egyszerre beboronája. Egy katastralis holdra lehet 2'/j—4 métermázsa (5—8 b. mázsa) poudrettet vagyis 4—7 méter mázsát hectáronként számítani.*) Igen sikeresen hat továbbá, ha az őtzi vetéseknél és a repczéknél a fennebbi trágyamennyiség felét a mondott módon alkalmazzuk, a másik felét pedig ezen vetésekre tavaszszal hintjük el. A repczét ez által gyorsabb növésre segítvén, az az őt fenyegető veszélyeket sokkal sikeresebben győzi le. A burgonyánál legjobb abból közvetlenül a gödörbe tenni, melybe a burgonya jő, csakhogy ekkor két annyi főiddel keverendő össze. *) Ha a poudrette és a peru- guanóban levó légenv , phosuborsav-, és kálitarulroat hasonlítjuk össze egymással, ugy találjuk, hogy a guanóban körülbelül 5-ször tübb van, mint a poudrettebeu. A vetés mélységének van-e hatása a gabonafélék fejlődésére? Hogy e kérdésre pontosan megfelelhessen Stösser E. behitóbb vizsgálatokat tett, melyek eredményét a Landw. Jahrb cher-ben összefoglalva, következőkben közli: 1. A vetés mélysége a termés menyiségére oly nagy befolyással van, hogy ha a mag kedvezőtlen mélységre jut, mint az sok helyütt még most is történik, a termés a rendesnek felénél is kisebb lesz. 2. Az őszi is tavaszi búzának, az őszi és tavaszi rozsnak d a zabnak legmegfelelőbb a 4 cm.nyi mély vetés, míg a tavaszi árpa a 10 cm. nyi mély vetőinél is nagy termést ád. 3 Ha a nagy szalmatermésre fektetünk súlyt, ugy valamivel mélyebbre vethetüuk, mintha csupán dús magtermést akarunk elérni. 4. A cztmtrnyi sekély vetés a jól meghengerezett, jó víztartó- és vizfogó képességgel bíró talajon egyik gabonafélénél sem eredményezett nagy termést. Ott ajánlható tehát leginkább, a hol a talaj nem bír oly nagy trágyaerővel, bogy mogdüléstől kellene félnünk, amit különSen a mély vetés mérsékelni szokott, valótzinüleg a vele egybekötött lassúbb fejlődés által. Habár a 2 cztmtrnyi mély vetés a lett kísérleteknél általában jónak mutatkozott, legelőnyösebbnek azonban csak néhány fajtánál, mig mis fajták más mélység mellett adták a legnagyobb termést. Ebből az következik: 5. hogy minden gazdának saját talaja és a termelt fajta szerint magának kell kísérletezés utján megállapítania a legkedvezőbb vetési mélységet. 6. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy egypár kísérleti év nem elég arra, hogy minden egyes etetben, minden fajtára nézve, megállapithasuk a legkedvezőbb mélységet és 7. hogy a kedvező mélységek közé olyanok is etnek, melyek a szem- és szalmatermést kedvezőtlenül befolyásolják . 8. Hogy sohasem szabad régi, elromlott vagy egyébként gyenge csirázóképességgel biró (vagy ki", könnyű) magvakat használni vetésre, mert csak a legnagyobb és legsúlyosabb magvak—melyek egyes fajtáknál ciak egy évesek, másoknál legfeljebb kétévesek, da legjobb, ha az utolsó aratásról szírmazók — birják a legerősebb, a legedzettebb növényeket produkálni: ennélfogva ezek függnek legkevesebbé a vetés mélységétől. 9. Az erős és csiraképes magvak 8 jól elkészített talajban még 12 cm. mélységben is mind kicsiráznak és a fiatal növények mind kibújnak a föld felszínére ; ez azonban annál később következik be, minél mélyebbre kerültek a talajba az illető magvak. 10. A fiatal növényeknek a kedvezőtlen viszonyok iránti ellenállóképessége egyenlő mély vetés mellett a különböző fajtáknál különböző, mig az igen mély vetésnél teljesen megszűnik. 11. A különböző mély vetés nemcsak a földfölötti, hanem a földalatti részek kifejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja. A gyökerek ép ugy, mint a szár, mély vetésnél sokkal gyengébbek maradnak, kevésbé edzettek, mint a megfelelő sekélyebb vetésnél. 12. A fiatal földalatti részek kifejlődésének bizonyos vetési mélységek jobban felelnek meg, mint az ezek A konyhakertekben, melyekben mindenféle zöldséget termelünk, legjobb tzt felültrágyázásra használni, t i. az ágyakat azzal behinteni. A káposztánál, répánál dohánynál stb. lehet azt locsolással is használni; mely esetben elegendő vizzel feleresztve ugy alkalmazzuk a mint fennebb az árnyékszéktrágya közvetlen felhasználásánál leírva volt. * * * Pista bácsi: kinek időközben pipája kiégett, még újra sem gyújtott, oly dicséretre méltó figyelemmel hallgatta végig Gyula előadását, ki szavait, a hol szükséges volt, az asztalon lévő p^pirra rajzolt ábrákkal világosította fel. »Nem rosz tanár vált volna belőledc, mondá Pista bácsi. Gyula: Reméllem maggyőződött a felől, hogy az emberi trágya felhasználása elodázhatlanul szükséges és egyszersmind könnyen kivihető. Pista bácsi: Kénytelen vagyok igennel felelni öcsém. Gyula : Hát akkor követnie is kell az én példámat, ki a mit jónak látok, azt teszem is. Pista bácsi: Am legyen! Egy hét alatt át lesz alakítva árnyékszékem azon módon,melyet a falun a legczélszerübbnek mondottál. Gyula: No én szaván fogom bátyámuram ; mához egy hstre vendege leszek, hogy lássam megtartotta-e igéretét. Pista bácsi: Szívesen látlak s akkor felszentelheted az átalakított építményt chinai módra. Gyula: Lám lám, menynyire képes voltam eloszlatni komor gondolatait a jövő felől; még az élczelődésre ia van kedve. Nem is lesz okunk jövőnk felől kétségbe esni, ha ugy visszaadjuk a talajnak ami az övé, mint a khinai és japán; de ettől még borzasztó távol vagyunk és első hatalmas lépés lesz ezen példánykép megközelítésére az emberi trágya czélszerü és lelkiismeretes alkalmazása ; a minek minél gyorsabb foganatosítására és terjesztésére minden becsületes magyar embernek közre kell működnie. Ezzel bucsut vett Gyula a nézeteiben lényegesen megváltozott Pista bácsitól, erős meggyződést hagyva benne hátra Bzavai helyessége felől.