Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-27 / 9. szám
„N Y I R V I D K Tt." bocsát,kozhatásra a gyámhatóság jóváhagyását, vagy engedélyét kikérje. Következéskép tehát a gyámoltak vagy gondnokoltak érdekében a gyámok vagy gondnokok gyámhatósági felhatalmazás nélkül, perbe állhatnak, a per abbanhagyására, vagy folytatására, esetleg perenkivüli egyezség megkötésére a gyámhatóság által nem kötelezhetők; amennyiben azonban a pert könnyelműen indították, vagy gyámoltjaik és gondnokoltjaik ellen indított perbe bocsátkoztak, ahelyett, hogy annak egyezségi uton kiegyenlítésére, — ha ezt azok érdeke követelte s az egyezség egyáltalában lehető volt — törekedtek volna: ebből a gyámoltat vagy gondnokoltat esetleg ért károsodásért felelősek. Habár tehát a perindítás vagy perbe bocsátkozás, esetleg a követelések perenkivüíi kiegyenlítése iránt a kiskorúakat érdeklőleg a gyámhatóságnak, a gyámokat vagy gondnokokat kötelezőleg, intézkedni joga nincs is, mindamellett — mint az idézett igazságügyminiszteri körrendelet első pontjában is kifezésre talált — jogában és kötelességében áll az árvaszéknek, midőn a szóban forgó keresetekről a törvényszék elnökei, vagy a járásbíróságok vezetői átirataiból értesül, esetleg a további teendőkre nézve a gyámok, vagy gondnokoknak, a gyámoltak vagy gondnokoltak érdekében útbaigazitást adni, azokat szakvéleményével támogatni. Azon esetben pedig, ha a bíróságtól vett értesítések nem a gyámhatósága alá tartozó gyáinoltuk, vagy gondnokoltukra vonatkoznak : azokat az illetékes árvaszékhez haladék nélkül tegye át. Budapesten, 1887. évi jauuárhó 26-án. Tisza, s. k 1,852. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Körözés. Beregvármegye alispánjának 1886. évi 10,864. sz. alatt kelt átiratát a legelterjedtebb módon leendő közhirrététel, a jelzett cselédkönyv köröztetése és 30 nap alatti jelentéstétel végett, másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1887. február 22. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Beregvármegye alispánjától 10,864/86. k. sz. Szabolcsvármegye tek. alispánjának! Nyíregyháza. Cseh Linka beregszászi illetőségű cseléd panaszba tevé, miszerint az 1884- ik évben Nyír Baktán szolgálván, cselédkönyvét elvesztette, s azt minden keresése daczára a mai napig sem kapta meg. Kéri annak köröztetését elrendelni, s fel nem találás esetén, egy másodlat kiadatását engedélyezni, — mihez képest felkérem a tek. alispán urat, hogy a szükségesnek mutatkozó körözési intézkedéseket megtenni, s engem az eredményről értesíteni szíveskedjék. Beregszász, 1887. évi januárhó 12-én. Jobszthy s. k., alispán. 1,810. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. Szatmár város kapitányi hivatalának 1606/87. sz. a. kelt megkeresését, szabályszerű közhirrététel, a körözés megejtése és jelentéstétel végett, másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. februárhó 22. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 1606/1887. fk. szám. Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Brűder Sámuel szatmári lakos mészáros iparos f. é. februárhó 4-én hivatalom előtt megjelenvén, azon panaszt emelé, hogy f. évi februárhó 1-én tartott országos vásár alkalmával, több szarvasmarhákat vásárolván, s azok közül egy darab 4 éves daru szőrű, kajla szarvú ellős tehén elszabadulván, elszaladt, s mind ezideig feltalálható nem volt. Hivatalos tisztelettel kérem föl a tekintetes alispáni hivatalt, — miszerént hatásköréhez tartozó kerületekben köröztetni, s feltalálása esetén, hivatalomat értesíteni szíveskedjék. Szatmárt, 1887. februárhó 5-én. Kiss Gedeon, főkapitány. 2264. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A dr. Konthy Gyula lemondása folytán üresedésbe jött, s évi 400 frt fizetéssel és 100 frt utiátalánynyal javadalmazott nagykállói járási orvosi állomásra pályázat nyittatik. Pályázhatnak mindazok, kik az 1883. évi 1-ső t. cz. 9-ik §-ában megszabott minősitvénynyel bírnak. A főispán Őméltósága által kinevezendő járásorvos, a járás székhelyén, Nagy-Kállóban köteles lakni. A pályázni kívánók felhivatnak, hogy szabályszerű bélyeggel ellátott s kellően felszerelt kérvényeiket, hivatalomhoz f. é. márcziushó 23-ikáig beterjeszszék. E kérvények, az egészségügyi bizottság véleményével felszerelve lesznek általam Őméltóságához beterjesztve. Kelt Nyíregyházán, 1887. februárhó 23. (1-4) 2,469. K. 1887^ Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcs vármegyt alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által, a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökéhez 4,196. szám alatt intézett leirat másolatát oly felhívással közlöm, hogy azon méntulajdonosokat, kik a miniszteri íntézvényben körvonalozott feltételek mellett, hajlandók méneiket idegen kanc/.ák fedezésére felajánlani, utasítsák, hogy a méneket folyó évi márcziushó 6-án délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a városháza udvarán, a lótenyésztési bizottság elnöke által való megvizsgálás végett, elővezessék. Nyíregyháza, 1887. február 25-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 4,196/IV. szám. Egyes magán-tenyésztők vagy községek tulajdonát képező, és közrendelkezésre bocsátott, tenyésztésre alkalmas mének tartásának állami segélyezése érdekében, 1882. évben 2,850. számú, legutóbb pedig az 1885-ik évben 66,870 szám alatti leiratomban alkalmam volt t. elnök úrral megismertetni azon elveket, melyeket ezen intézmény érdekében irányadóknak tekintek. A nélkül, hogy idézett leirataim egész tartalmát ezúttal ismételném, a több évi tapasztalat után és t. elnök ur becses figyelmének az ügyre történő irányzása czéljából, nem tartom feleslegesnek emiitett leirataimnak, a keresztülvitel módozataira vonatkozólag közlött részeiből ez alkalommal is megjegyezni, miszerint a segélyben leendő részesítés iránt ajánlatba hozandó méntulajdonosok csak ugy számithatnak a t. elnök ur által, nekik kilátásba helyezendő segélyre, ha szigorúan betartják ama feltételeket, melyeket tőlük a hivatolt számú leirataimban mondottak értelmében elengedhetlenül megkövetelek. Mivel pedig a feltételek pontos betartásáról csak folytonos ellenőrzés győzhet . meg, ennélfogva a méntelepek tisztjeinek szoros feladatává teeudem a jelen évben is, a segélyben részesülő tulajdonosok ménjeinek időközönkénti megszemlélését, — mely szemlék eredményét azok elnök urnák tudomására hozni kötelesek lesznek — s csak azon tenyésztőnek fogom azután a segélyt utalványozni, aki t. elnök ur és az illető méntelep-tiszt jelentése szerint, a kikötött feltételek értelmében járt el. Az ellenőrzés tehát szükségessé teszi, miszerint t. elnök ur hozzám legkésőbb 1887. évi februárhó végéig terjeszsze fel ez irányú javaslatát, hogy mindjárt a fedeztetési idény kezdetén tudathassam az illetők neveit és lakhelyeit a méntelep-parancsnoksággal; mely azután utasítani fogja teleptisztjeit, hogy a fedeztetési állomások megvizsgálása alkalmával, egyúttal a segélyezésre ajánlott mének állapotáról és a fedeztetés körüli eljárásról is kimerítő tájékozást szerezzenek maguknak, s a tapasztaltakról az idény végén jelentést tegyenek. Ragaszkodnom kell tehát azon követelményhez, miszerint csak azon mének tulajdonosai fognak a t. elnök ur kívánsága szerinti — de csak augusztus 1-én kezdődhető — időpontban kiutalványozadó, állami segélyben részesittetni, kiknek ménéit t. elnök ur már februárhó végéig előzetesen bejelentette, s kiknek eljárását ez alapon, az idény alatt kellően ellenőrizni lehetett. Miut mult évi leiratomban is jeleztem, ugy most is kijelentem, miszerint azon esetben, ha t. elnök ur kiváuná, hogy a segélyezésre ajánlandó mének bizottsági szemléjénél a méntelep egy tisztje vagy állatorvosa is jelen legyen, ugy szíveskedjék ez iránti megkeresésével közvetlenül az illetékes méntelep-parancsnokságához fordulni, mely általam utasítva lévén, a lehetőség szerint teljes készséggel fog t. elnök ur kívánságának eleget tenni. A jelen 1887-ik évre, — tekintettel az állam anyagi helyzetére s igy a lótenyésztési ügynek is megszorított költségelőirányzatára, — méntartási segély fejében t. elnök uruak 500 forintot fogok rendelkezésére bocsátani, hogy ezen összeget, a fentebb körvonalozott tényezők ős feltételek szíves figyelemben tartása mellett, kioszthassa. Végül felkérem t. elnök urat, hogy a segélyezésre ajánlandó méneknek hozzám legkésőbb 1887. február végéig eszközlendő bejeleutésénél a /. alatt mellékelt minta-ürlapot használni, illetve azt teljesen kitöltve, hozzám felterjeszteni szíveskedjék. Budapest, 1887. évi januáriushó 21-én. A miniszter megbízásából: Kozma. 1,196. k. sz. , . —1887 zabolcsvar megye alispanjatol. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A gőzkazánokra vonatkozó közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium által 22,790/86. sz a. kiadott kormányrendeletet, közhírré tétel s tudomásvétel végett, kiadom. Nyíregyháza, 1887. január 29. Zoltán János, alispán. 22,790. sz. 1886. Kormányrendelet a gőzkazánokról. 11. §. A kazánvizsgáló biztos eljárása. Kazánvizsgáló biztos a kir. államépitészeti hivatalnak a vizsgálat megejtésére kiküldött hivatalnoka, Budapesten a kinevezett biztos. (4. §.) Ezek a vizsgálatnál és a szemlénél a közmunka- és közlekedési miniszter által kiadott külön „utasítás" szerint járnak el. a) A vizsgáló-biztos (Budapesten a fővárosi rendőrségi kiküldöttel együtt) a helysziui vizsgálatról ós a kazán szerkezeti, valamint szilárdsági megvizsgálásáról az A. minta szerinti vizsgálati jegyzőkönyvet vesz fel, — továbbá « vizsgálat kedvező eredménye esetében a B. minta szerinti ideiglenes használati bizonyítványt állit ki, s azt az illető kazantulajdonosnak vevény mellett, rövid uton kézbesiti. Ezen ideiglenes használati engedély alapján a kazán azonnal üzembe vehető. Ha a vizsgálat eredménye kedvezőtlen, a vizsgáló biztos tartozik a kazán üzembevételét megtiltani, szükség esetén megakadályozni, miért is megkeresésére az illetékes közigazgatági hatóságok vagy rendőri közegek, a vizsgáló biztost eljárásánál a szükséges támogatásban tartoznak részesíteni. Ha az ideiglenes használati engedély kiállíttatott, akkor a vizsgálati jegyzőkönyv a kincstári dij lefizetését igazoló pénztári nyugta (4. és 15. §§.) kíséretében az eljáró vizsgáló biztos által, Budapesten pedig a fővárosi rendőrség által, a közigazgatási bizottsághoz terjesztendő fel. A közigazgatási bizottság egyrészt a vizsgálati jegyzőkönyvnek, saját műszaki közege által eszközölt felülbirálata alapján, az ideigleues bizonyítvány visszavonása mellett a C. minta szerinti végleges használati engedélyt szolgáltatja ki, másrészt a kincstári dij lefizetéséről szóló pénztári nyugtát, feljegyzés ós a befolyt vizsgálati dijak nyilvántartása végett, a magyar kir. közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz felterjeszti, egyszersmind pedig a kazántulajdonos nevét és a kazán gyári számát, valamint a díjszabás alapjául szolgáló fűtőfelületet illetőleg, gőztartóknál vagy gőzfogó edényeknél az összfelületet feljelenti. b) A vizsgáló biztos a szemle eredményét, a talált hiányokat és az azok pótlására vagy kiigazítására, valamint a szabályszerű képességgel nem bíró (13. §.) vagy hanyag fűtő vagy gépkezelő elmozdítására vonatkozó rendelkezését tartozik a használati engedélyhez fűzendő kazán-könyvecskébe (14. §.) bejegyezni, mely rendelkezéseknek a kazántulajdouos a legrövidebb idő alatt köteles megfelelni. Ha ily szemle alkalmával a kazán állapotában vagy a kezelés körül lényegesebb szabálytalanságok észleltetnek a vizsgáló biztos által, a kazánszemle rövid idő alatt ismételhető, sőt szabályszerű kazánvizsgálat is rendelhető el. Ha pedig a szemle alkalmából a kazán állapota, felszerelése, esetleg kezelése oly hiányosnak találtatott, hogy annak további működtetése közbiztonsági szempontból veszélyes, a kazáu használata a biztos által azonnal betiltandó. c) Ha működésben levő gőzkazánoknak időszakonkénti vizsgálata (9. §.) eszközlendő, erről a kazántulajdonos előzőleg legkevesebb 4 héttel hivatalosan értesítendő, a vizsgálat megejtésének időpontját ezután a vizsgálóbiztos a kazáutulajdonossal lehetőleg egyetértően állapítja meg, hogy a vizsgálat által az üzlet minél kevesebbet szenvedjen. Mozgonyok (locomobilok) kazánjai lehetőleg a gazdasági munkaévad kezdetén vizsgálandók meg, miért is ha egy birtokos több locomobilt birna, azok általa elő zetes hivatalos felszólításra saját érdekében egy helyre összegyűjtve, a vizsgálatra készen tartandók. Azon esetben, ha vett felszólítás után a kazántulajdonos a kazánt a meghatározott időben a vizsgálatra készen nem tartja, annak használata a vizsgáló biztos által, további intézkedésig betiltható. Ha a vizsgálat és próba folytán oly hiányok mutatkoznak, melyek a rendes kezelést akadályozzák és a, folytonos használat mellett könnyen veszélyt idézhetnek elő, és ha azoknak nem lehet azonnal elejét venni, akkor szükséges, hogy a megfelelő állapotba való helyreigazításra adott határidő után a vizsgálat ismételtessék, miért is a szerkezeti megvizsgálásnál (belső revisiónál) tapasztalt lényegesebb hiányok, a vizsgáló biztos által a kazán nyilvántartási könyvecskébe (14. §.) bejegyzendők; s ha esetleg pótlások eszközlendők, a biztos rendelkezéseinek a kazántulajdonos a legrövidebb idő alatt megfelelni tartozik. Ha a kazán a vizsgálat és próba után olyan állapotban találtatik, hogy annak további működése előreláthatólag veszélylyel járhat, az üzem a veszély elhárításáig betiltandó. Az újbóli üzembevétel ilyen esetben csak az újból megejtett szigorú belső revisió és próba kedvező eredménye után engedélyezhető. Minden próba után a régi használati engedély bevonásával uj használati engedély állíttatik ki. Ha a vizsgálat vagy szemle eredménye alapján a vizsgáló biztos, Budapesten a vizsgáló bizottság által a gőzkazán használatba vétele vagy használatának folytatása megtiltatnék, — tartozik a vizsgáló biztos a betiltás indokairól szóló jelentését a közigazgatási bizottsághoz 3 nap alatt beterjeszteni. A gőzkazántulajdonos a kazánnak vagy tartozékainak a vizsgálat alkalmával esetleg bekövetkezhető megrongálásáért az államkincstár ellen semminemű kártalanítási igényt nem támaszthat. A kazántulajdonosnak kártalanítási igénye a vizsgáló biztos ellen csak akkor lehet, ha bebizonyítja, miszerint a kár a vizsgáló biztos hanyagsága, mulasztása vagy gondatlansága folytán következett be, vagy a kár szándékosan idéztetett elő. 12. §. A vizsgáló biztos határozatainak végrehajtása és felebbvitel. A kazánvizsgálóknak a vizsgálat vagy szemle alkalmával kiadott utasításai és hozott határozatai a kazántulajdonos vagy megbízottja által felelősség terhe alatt végrehajtandók. A kazánvizsgálók határozatai ellen a közigazgatási bizottsághoz, — eltérő határozatok esetében a közmunkáéi közlekedési miniszterhez felebbezhetui. Felebbezési határidő a megtámadott határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap. Ha a kazánvizsgálók határozatainak azonnali végre nem hajtása esetében a közbiztonság veszélyeztetik — ez, valamint az is, hogy a felebbezés csak birtokon kívül engedtetik meg, a határozatban világosan kimondandó. A hatósági és rendőrségi közegek a kazánvizsgálókat eljárásuknál és a közbiztonság érdekében -'rendelt intézkedések végrehajtásánál megkeresésükre a szükséges támogatásban és segédkezésben feltétlenül részesíteni kötelesek. 13. §. Gözkazdn-ktzelök. A hatósági felügyelet és ellenőrzés alatt álló gőzkazánok (1. §.) önálló fűtésére és a gőzgépek önálló kezelésére csak oly egyének alkalmazhatók, akik teljes gyakorlati jártassággal s a szükséges elméleti képzettséggel bírnak, s ebbeli minősítésüket a magyar korona területén érvényes képesítési bizonyitványnyal i^azoltn tudják. 14. §. A gizkazánok felügytlete, ellenőrzése és nyilvántartása. aj A törvényhatóságok közigazgatási bizottságai a területükön lévő gőzkazánok felett felügyeletet ellen őrzést és nyilvántartást gyakorolnak, - különösen a tekintetben, hogy a kazánok megvizsgáltassanak ellen őrzési szemle alá vettessenek s azok kezelésénél'a fenn álló szabályok szerint képesített egyének alkalmaztassa nak. Ezen czélból kötelesek a kazántulajdonosok minden uj kazánt vagy a kazánok lényegesebb javítását (9 8 A vagy általában véve minden oly körülményt, melvnei/ folytán a jelen szabályrendelet értelmében kazánvizsirá latnak van helye, a kazán használatbavétele előtt a/ illető államépitészeti hivatalnak, Budapesten a fővárai rendőrségnek (4. §.) bejelenteni. Az államépitészeti hiva tal, Budapesten a fővárosi rendőrség pedio- tartozik köziga zg atási bizottsághoz, a törvényhatóság területén Folytatás a melléUl^te,,^
